Népszava, 2023. január (150. évfolyam, 1-26. szám)
2023-01-21 / 18. szám
2 I szokat_________________________________________________REFLEKTOR Költségvetés A veszprémi EKF teljes költségvetése 74 milliárd forint, melyből 72 milliárd költségvetési összeget a magyar állam biztosított. Emellett számolhat a program az Európai Bizottság egy kiegészítő hozzájárulásával, a Melina Mercouri-díjjal, amelyet 1,5 millió euró összegben a cím elnyerésének évében, március végéig biztosítanak, feltéve, hogy a kijelölt város folyamatosan teljesíti a pályázati szakaszban tett vállalásait. Bakonybéltől Marcaliig, Inotától Hévízig EKF Hivatalosan három éve, valójában sokkal régebb óta készül Veszprém, hogy végre elstartoljon az Európa Kulturális Fővárosa-év. ROSZNÁKY VARGA EMMA Nem lehetett zökkenőmentes a Covid-járvány és a gazdasági válság közepette előkészíteni és kivitelezni az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektjeit. Lapunk a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sajtófőnökét, Müller Mihályt kérdezte az Európai Unió legjelentősebb kulturális programjának eddigi fejleményeiről, Veszprém EKF-címre való pályázása már abban az időben felmerült, amikor Pécs indult ezért - mesélte Müller Mihály. - A 2010-es évek közepén összeállt egy csapat, és kidolgozott egy kulturális-művészeti programot, amivel a város az Európai Uniónál megpályázta a címet. Korábban városok pályáztak önállóan, de Veszprém úgy döntött, a balatoni, bakonyi régió településeit, értékeit bevonva teszi ezt. Veszprém a 60 ezer lakosával európai szinten kisváros, magyarországi viszonylatban középváros, ezért merülhetett föl, hogy egy jóval nagyobb, körülbelül 300 ezer további embert befogadó területet is bevonjon a programba, és az észak-déli irányban Bakonybéltől Marcaliig, keletnyugati irányban Inotától Hévízig fekvő régióval együtt legyen kulturális főváros. Az idei EKF programjához a térség minden második települése, összesen 116 falu és város csatlakozott. Az idei EKF programjához idővel a térség minden második települése, összesen 116 falu és város csatlakozott. Ebben a szellemben pályáztunk az Európai Unióhoz és egyben tettünk vállalásokat, hogy milyen kulturális programokat fogunk megvalósítani, milyen tartalmi pillérek mentén, hogyan lehet Veszprémet és a körülötte levő régiót egy európai szinten látható kulturális térséggé erősíteni az EKF-év segítségével. Ez a pályázat nyert 2018 decemberében, amikor két magyar várossal, Győrrel és Debrecennel szemben Veszprémnek ítélték oda a címet 2021-re. Most az a dolgunk, hogy egy remek kulturális évvel teljesítsük az EU felé tett kultúrafejlesztési vállalásainkat - szögezte le Müller Mihály. A kérdésre, nem szólt-e bele a gazdasági válság a megvalósításba, a VEB2023 sajtófőnöke úgy válaszolt: - A Covid sokkal nagyobb problémát okozott. Majdnem kilenc hónapon keresztül nem tudtunk érdemben dolgozni, a partnerek elbizonytalanodtak. Majd hozzátette: - Az EKF költségvetése változatlan maradt a kormányzati megszorító intézkedések bevezetése után is. De több kulturális infrastrukturális fejlesztés terveit átírta a gazdasági válság, például a CODE nevű, rendkívül látványos kiállítási teret eredetileg egy új épületben szerettük volna megvalósítani, de végül „barnamezős” beruházásként a rossz állapotú, egykori Dimitrov művelődési házban keresünk számára helyet. Az Acti- City, az egykori gyerekkórház épületében megszülető tánc- és mozgásművészeti központ költségeit is jelentősen megemelték az elmúlt években elszállt építőipari árak. Ilyen típusú problémákkal többször is szembe kellett néznünk. A program átláthatóságáról, a lakossággal folytatott konzultációról Müller Mihály úgy fogalmazott: Vannak olyan kisebb kulturális infrastruktúrafejlesztési projektek, amiben kikértük a lakosság véleményét. A Jutasi úti lakótelep Veszprém legnagyobb lakótelepe, közel 18 ezer fő lakja. Itt több körben egyeztettünk a lakossággal arról, milyen funkciók fejlesztésére van szükség. Bevontuk a párbeszédbe az ott működő különböző szervezeteket, a nyugdíjaskluboktól kezdve a sportkörökön át az önképzőkörökig. A sajtófőnök elmondta, a kulturális programokra kiírt pályázatokat általában szakmai zsűrik bírálták el, de van olyan kisebb regionális pályázat is, amelyeknek nyerteseit az ott élők közül jelentkező zsűritagok dönthették el. Az önkéntes bírálók a minipályázatok során 350-350 ezer forintos támogatásokról dönthettek és döntenek is majd még kétszer az idei évben. Ezt a közösségekre épülő pályázati rendszert olyan célok támogatására szántuk, ahol még ezek az összegek is komoly minőségi javulást jelenthetnek egy-egy program megvalósításánál. Müller Mihály közkeletű félreértésnek nevezte, hogy sokan azonosnak látják az EKF programját és a Veszprémi Érsekség felújítását. - Annyiban természetesen összefüggnek, hogy mind a két nagyszabású esemény most és Veszprémben történik, de a várnegyedben jelenleg folyó építkezések nem az EKF programjának részeként valósulnak meg. Müller Mihály azt is kiemelte, a két kivitelezés nem is azonos támogatásból gazdálkodik. A kormányhatározat külön döntött a VEB2023 programjának finanszírozásáról és külön az érsekség tulajdonában álló épületek felújításáról. A két program természetesen együttműködik, hiszen az érsekség a hivatalosan 2025-ig tartó építkezést nemcsak az EKF nyitóhétvégéjére állította le, helyet adva ezzel a megnyitó egyik helyszínének a veszprémi vár Szentháromság terén, hanem a turisztikai szezonban a vár néhány épülete újra látogatható lesz - összegzett Müller Mihály. Te <ic A Lélektől Lélekig Fesztivál is az EKF-programsorozat része lesz SAJTÓFŐNÖK MÜLLER MIHÁLY Az EKF költségvetése változatlan maradt a kormányzati megszorító intézkedések bevezetése után is zO ■< in Ö O Brexit, Covid Az utóbbi években az volt a hagyomány, hogy az Európai Unió nyugati és keleti feléből van egyegy kulturális főváros. A magyar város eredetileg egy brit várossal osztozott volna a címen, de mivel Nagy-Britannia addigra elhagyta az Uniót, Veszprém egyedül viselné a címet, ha nem szól közbe a világjárvány. A Covidnak „köszönhetően" így a magyar város a romániai Temesvárral és a görögországi Elefsinával osztozhat a címen, Hol volt, hol nem volt... AZ ELSŐ Pécs 2010-ben volt Európa Kulturális Fővárosa, első magyarországi városként. Az uniós támogatásból megvalósított, 45 milliárd forintba kerülő EKF-beruházások - ha késve is, de - elkészültek. Megépült a Kodály Zoltánról elnevezett hangversenyterem, a könyvtári szolgáltatásokban szintet lépő Tudásközpont. A Múzeum utca korszerű kiállítóközpontot kapott, a Zsolnay porcelángyár termelésből kivont három hektárján felépült a Zsolnay Kulturális Negyed. Megújultak a város legforgalmasabb közterei is. 2010-ben Pécsen szinte folyamatosan fesztiválhangulat volt, rangos fellépőkkel. Az ünnepi év után kevesebb pénz jutott a kulturális programokra, ám Pécs így se panaszkodhatott. A remek akusztikájú hangversenyterembe szívesen jöttek sztárzenészek, és a Covid előtt évente 100-110 ezren váltottak jegyet a koncertekre. A Kodály Központ rezidenszenekara, a Pannon Filharmonikusok évi 36-38 hangversenyt tart a Kodályban, s a közönség összlétszáma meghaladja a 30 ezret. A Zsolnay negyedbe a pandémia előtti években 260-290 ezer jegyet adtak el. A Tudásközpontban Az EKF után nemigen születtek új, kreatív, kulturális játékok, amelyek egymáshoz sodorták volna a pécsieket, is nyüzsgő az élet. Az EKF óta egy attraktív rendezvénnyel, a 80 ezer vendéget vonzó Fényfesztivállal gazdagodott a város. Ám komoly veszteség, hogy 2020-ra elhalt a Pécsi Országos Színházi Találkozó, míg napjainkban a Harmadik Színház került végveszélybe. A Pécs EKF-pályázatát kidolgozó team szerette volna, ha a kultúra közösségformáló erővé válik Pécsen. Voltak is próbálkozások, melyek ezt a célt követték: 2010 után a belváros fél tucat kocsmájában léptek fel zenészek, divatba jöttek a slam poetry estek, több lett az utcazenész. A világversenyeket nyerő pécsi breakesek a főtér állandó fellépőivé váltak. Az EKF egyik nagy ötlete volt a szomszédünnep, amin az egymás közelében lakó családok ültek közös asztalhoz a szabadban, és kínálták meg egymást a saját főztjükkel, élettörténeteikkel. Ennek a közösségi játéknak sem lett folytatása. És nemigen születtek új, kreatív, kulturális játékok, amelyek elvarázsolták, egymáshoz sodorták volna a pécsieket. Patartics Zorán tagja volt a Pécs EKF pályázatát kidolgozó teamnek, és az 55 éves, Ybl-díjas építész többször elmondta, már 2010-ben létre kellett volna egy olyan profi szervezetet, ami összegyűjtené a kultúra iránt fogékony pécsi civilek ötleteit és segítene a legígéretesebbek megformálásában. Egy ilyen szervezet ösztönzőleg hatna a közösségteremtés iránt fogékony pécsiekre, ezért bármikor érdemes lenne létrehozni. Veszprémben is. UNGÁR TAMÁS A 80 ezer vendéget vonzó Fényfesztivállal gazdagodott Pécs az EKF óta >А hoz-