Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)
2023-07-21 / 168. szám
12 I gggffipjnn.___________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Rajk Judit a Kodály Intézet élén Rajk Judit lesz a Zeneakadémia Kodály Intézetének következő igazgatója, az énekművész, az egyetem docense Nemes László Norbertet váltja szeptember 1-jétől, de már korábban is tanított az intézetben. Rajk Judit énekművész a Kodály Intézet, az LFZE Egyházzene Tanszék habilitált egyetemi docense. A XX. századi és kortárs vokális irodalom Artisjus-díjas előadója, Kodály Zoltán énekművészetének kiemelkedő és nemzetközileg is magasan jegyzett tolmácsolója. Rajk Judit személyét az igazgatói posztra a Kodály Intézet oktatói és az egyetem szenátusa is egyhangúlag támogatta. NÉPSZAVA Támogatják az új pályázatot A Magyar Zenei Tanács elnöksége üdvözli Csák János miniszter döntését, hogy visszavonja a Zeneakadémia rektori pályázatát - áll a szervezet lapunknak elküldött közleményében. „Bízunk abban, hogy az új pályázat már a zeneművészet egyetlen területét sem fogja diszkriminálni - ez nemcsak az európai gyakorlatban lenne példátlan, de egyértelműen károsan hatna az új rektor egyetemen belüli elfogadottságára is. Egy nyílt, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő pályázat semmi módon nem csorbítja a döntéshozó szabadságát, ellenkezőleg éppen ez ad számára lehetőséget egy valóban szabad és legitim döntés meghozatalára” - jegyzik meg. NÉPSZAVA Elhunyt Mészáros Éva Kilencvenegy éves korában elhunyt Mészáros Éva textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Mészáros Éva 1932-ben született Gátéron. 1955 és 1957 között a Fővárosi Mértékutáni Szabóságnál dolgozott, amely évek alatt nem jutott szabadideje a képzőművészetre. 1957-ben átkerült a Ruhaipari Tervező Vállalathoz, ahol harminckét évet töltött el. 1960-tól 1972-ig a Soproni Ruhagyár instruktora, 1982-86 között a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat művészeti vezetője, 1989-1991 között a Pécsi Bőrgyár művészeti vezetője volt. A később Magyar Divat Intézetként ismert intézményben végzett munka mellett rendszeresen készített igazi sikernek számító terveket, amelyeket a művészeti alapon keresztül hazai és külföldi cégek vásároltak meg. 2003-ban jelentette meg életrajzi kötetét A magam módján címmel. NÉPSZAVA %Q Q q; '< Z>inÖ o M 7O CD<226o O Nolan, a rideg zseni FILM Klasszikus életrajzi mű helyett prométheuszi parafrázisként mesél a huszadik századi világégésről a legendás Christopher Nolan. CSÁKVÁRI GÉZA Christopher Nolan a nyugati világ egyik legnagyobb hatalmú rendezője. Csodálják - és gondolom, elviselik - őt, miután minden akarata átmegy a hollywoodi stúdiórendszeren. Persze lehet és kötelező az angolszász modern film kincseként tekinteni rá, mert a sajátos stílus és filmnyelv, amit alkalmaz, lebilincselő hatású, képekkel mesél, miközben a dialógusokat dramaturgiai elemként alkalmazza. A Dunkirk és a Tenet pedig már egyértelműen mutatta, hogy most ő az, aki szerzői irányba viszi a hollywoodi nagy költségvetésű mozialkotást, ezt a formát pedig tökéletesre csiszolta az Oppenheimerben. A klasszikus auteur író-rendező Nolan célja, hogy állításokat fogalmazzon meg. Már az első képkockáknál egyértelművé teszi, hogy nem szórakoztatni, hanem figyelmeztetni akar. Robbanó atomok képsora alatt a görög mitológiából Prométheusz történetét osztja meg velünk: egy olyan figuráét, aki „odaadta a tüzet” és ezzel a hatalmat az embereknek, hogy elpusztítsák a civilizációt. Triviális, hogy J. Robert Oppenheimert prométheuszi karakternek látja, aki elszabadította az e világi poklot. A mű több szegmensből áll: megrajzolja egy kicsit hamiskás portréját az elméleti fizikusnak, zavart, zűrös alaknak állítja be, miközben semmit sem kommentál vagy bizonyít. Bőven van idő és lehetőség így beszélni a kommunistákról, a tudós érintettségéről, illetve a nőkhöz való csélcsap viszonyairól. Másik rétegi szintje a műnek az maga a Manhattan-projekt, a Los Alamosban felépített város és az atombomba megalkotása. Nolan nem magyaráz, nem ismeretterjesztőnek tartja magát, hanem inkább tudományos elemzőnek, aki nem mutatja be azt a rengeteg tudóst, akiket akár egy-egy mondat erejéig mutat csak a filmben - mint mondjuk Szilárd Leót, akit Haumann Máté formál meg. Egyik oldalról elvárja a mozinézőtől, hogy tudjon mindent a Manhattan-tudósokról és persze a második világháború béketárgya- Oppenheimer Bemutatja a UIP lásainak a részleteiről, különösen a potsdami konferenciának a történéseire tekintettel. Mivel én nem doktoráltam ebből, bárhogy igyekeztem desifrírozni minden eseményt és jelenetet, biztosan többször újra kell majd néznem az Oppenheimert, hogy pontosan össze tudjam rakni a „képet”. Ugyanakkor Christopher Nolan nem tud (és feltételezem nem is akar) totálisan szabadulni az angolszász filmkészítés kliséitől sem. Azaz bármennyire is előkutatott a téma, és az intellektuális hitelesség művészi ábrázolása az ars poetica, csak színészeket látunk egy fiktív műben. Például a zseniális Cillian Murphyt, akinek Oppenheimer- alakítása átütő és mély, de akkor is megmarad az ábrázolás szintjén. A fizikusok nem tűnnek a vásznon zsenik sorának, sokkal inkább csak színészeknek a szerepükben. Az egyetlen kivétel a Teller Edét alakító Benny Safdie, aki képes volt az átalakulás csodájára. Ám visszatérve Oppenheimerhez, nyilván írói és rendezői szándék volt, hogy nem emelték ki a tudós Asperger-szindrómáját, pedig értelemszerű lehetett volna ezen keresztül ábrázolni, hogy miért Nolan nem magyaráz, nem ismeretterjesztőnek tartja magát, hanem inkább tudományos elemzőnek. nem érzett Oppenheimer felelősséget a tömegpusztító fegyver megalkotása során, és miért utasította el tudóstársai figyelmeztetését, mint mondjuk Szilárd Leóét. Nolan célja sokkal inkább a prométheuszi parafrázis volt: Oppenheimer „odaadja a tüzet” az embereknek, így ezek után ő már csak vezekel, ez pedig a száznyolcvan perces film utolsó órája, mely viszont már egy klasszikus tárgyalótermi dráma, meglepő fordulatok nélkül. Kérdés, hogy ez a mese megéri-e azt a felelősséget, hogy tulajdonképpen Oppenheimert archetipikus főhősnek teszi meg az alkotói oldal, és morálisan megkérdőjelezhető-e az a folyamat, hogy őt kell a nézőnek követnie, és drukkolnia kell neki, hogy elérje a célját: megépítse azt a két bombát, mely több mint kétszázezer ember halálát jelentette. Méltó-e Oppenheimer mártírsága arra, hogy együttérezzünk vele? Christopher Nolan most a rideg zseni arcát mutatta meg: óriásit kockáztat, hogy gondolkodásra bírjon minket, mint ahogy a tudós is állítja a film végén: „Azt hiszem, sikerült elpusztítani a világot.” Hát jobb kedvem nem lett, az biztos. A rendező egyértelművé teszi, hogy nem szórakoztatni, hanem figyelmeztetni akar Z oZÖZ[Zо<<Z Puhatolódzik a Libri, de nem változtat a kínálatán SZINTLÉPÉS Az összes LMBTQ - könyv eltávolítását mérlegeli boltjainak tucatjaiból a Libri a gyermekvédelmi törvény miatt - írta meg csütörtök reggel a Telex. A hírportál egy, a birtokába jutott listával érvelt amellett, hogy a könyvpiac meghatározó szereplője fontolgatja az LMBTQ-könyvek eltüntetését 30 üzletéből, hiszen a nagy forgalmú könyvesboltok 200 méteres körzetében van oktatási vagy vallási intézmény, ugyanis a jogszabály értelmében ebben a körzetben semmilyen LMBTQ-érintettségű könyvet nem lehet árusítani, se ifjúságit, se felnőtteknek szólót, még befóliázva sem. „A Libri-csoport működésével és terveivel kapcsolatban a sajtóban megjelent feltételezésekre válaszul ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Libri nem tervez változtatni a kínálatán, nem áll szándékában könyveket kivonni sem az üzletekből, sem pedig az online kínálatból. Ettől eltérő állítás valótlan” - áll a lapunknak is elküldött, Libri által kiadott közleményben. Kérdésünkre a Libri-Bookline Zrt. ismét emlékeztetett rá, hogy a 2021-es törvény hatálybalépését követően a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (amelynek a Libri-csoport is tagja, a vállalat vezérigazgatója, Kovács Péter pedig elnökségi tagja) pontosítást kért a jogalkotótól, ugyanis annak meghatározásai nem egyértelműek. A jogalkotó egyelőre nem adott pontosítást, ezért a kiadók és a könyvkereskedők minden címet egyénileg értékelnek. A Libri a kiadókkal közösen keresi a megoldást, hogy hova és milyen formában lehet kihelyezni a szabályozás alá eső gyerek- és ifjúsági könyveket azért, hogy mind a kiadó, mind pedig a Libri elkerülje a fogyasztóvédelmi bírságokat - válaszolt a Népszavának a cég, amelyet májusban egymillió forintra büntetett meg a Fővárosi Kormányhivatal a gyermekvédelminek mondott homofób törvényre hivatkozva. A könyvesboltok kínálatának felülvizsgálata az elmúlt hetekben folyamatosan zajlott. A Libri lapunknak korábban is jelezte, a csomagolással és kihelyezésekkel kapcsolatban rendszeresen egyeztetnek a kiadókkal, a kereskedő önálló döntést nem hoz. Ennek oka, hogy elsősorban a kiadók felelőssége a könyvek besorolása; a törvény ezen részét a nemrég 12 millió forintra megbüntetett Líra kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián is kritizálta, hiszen a bírság a kereskedőt sújtja, miközben a kiadó ismeri a könyv tartalmát. A törvény azonban „csak” a bolti kihelyezéssel foglalkozik, az online kereskedelemre nem fordít figyelmet. Kérdésünkre a Libri elmondta: az online térben történő kategorizálás, tematikába sorolás megegyezik a bolti kihelyezésekkel, a törvényi szabályozás alá eső kötetek esetében az online rendelés és a bolti átvétel természetesen lehetséges. R. E. i hrizO £'<2iscü öo A Libri a kiadókkal közösen keresi a megoldást, önállóan nem döntenek