Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)

2023-07-21 / 168. szám

12 I gggffipjnn.___________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Rajk Judit a Kodály Intézet élén Rajk Judit lesz a Zeneakadémia Kodály Intézetének következő igazgatója, az énekművész, az egyetem docense Nemes Lász­ló Norbertet váltja szeptember 1-jétől, de már korábban is ta­nított az intézetben. Rajk Judit énekművész a Kodály Intézet, az LFZE Egyházzene Tanszék ha­bilitált egyetemi docense. A XX. századi és kortárs vokális iroda­lom Artisjus-díjas előadója, Ko­dály Zoltán énekművészetének kiemelkedő és nemzetközileg is magasan jegyzett tolmácsolója. Rajk Judit személyét az igazgatói posztra a Kodály Intézet oktatói és az egyetem szenátusa is egy­hangúlag támogatta. NÉPSZAVA Támogatják az új pályázatot A Magyar Zenei Tanács elnök­sége üdvözli Csák János minisz­ter döntését, hogy visszavonja a Zeneakadémia rektori pályáza­tát - áll a szervezet lapunknak elküldött közleményében. „Bí­zunk abban, hogy az új pályázat már a zeneművészet egyetlen te­rületét sem fogja diszkriminálni - ez nemcsak az európai gyakor­latban lenne példátlan, de egyér­telműen károsan hatna az új rek­tor egyetemen belüli elfogadott­ságára is. Egy nyílt, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő pályázat semmi módon nem csorbítja a döntéshozó szabadságát, ellen­kezőleg­­ éppen ez ad számára lehetőséget egy valóban szabad és legitim döntés meghozatalá­ra” - jegyzik meg. N­ÉPSZAVA Elhunyt Mészáros Éva Kilencvenegy éves korában el­hunyt Mészáros Éva textilmű­vész, a Magyar Művészeti Aka­démia rendes tagja. Mészáros Éva 1932-ben született Gáté­­ron. 1955 és 1957 között a Fővá­rosi Mértékutáni Szabóságnál dolgozott, amely évek alatt nem jutott szabadideje a képzőmű­vészetre. 1957-ben átkerült a Ruhaipari Tervező Vállalathoz, ahol harminckét évet töltött el. 1960-tól 1972-ig a Soproni Ru­hagyár instruktora, 1982-86 kö­zött a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat művészeti vezetője, 1989-1991 között a Pé­csi Bőrgyár művészeti vezetője volt. A később Magyar Divat In­tézetként ismert intézményben végzett munka mellett rendsze­resen készített igazi sikernek számító terveket, amelyeket a művészeti alapon keresztül ha­zai és külföldi cégek vásároltak meg. 2003-ban jelentette meg életrajzi kötetét A magam mód­ján címmel. NÉPSZAVA %Q Q q; '< Z>inÖ o M 7O CD<226o O Nolan, a rideg zseni FILM Klasszikus életrajzi mű helyett prométheuszi parafrázisként mesél a huszadik századi világégésről a legendás Christopher Nolan. CSÁKVÁRI GÉZA Christopher Nolan a nyugati világ egyik legnagyobb hatalmú rende­zője. Csodálják - és gondolom, el­viselik - őt, miután minden akarata átmegy a hollywoodi stúdiórend­szeren. Persze lehet és kötelező az angolszász modern film kincseként tekinteni rá, mert a sajátos stílus és filmnyelv, amit alkalmaz, lebilin­cselő hatású, képekkel mesél, mi­közben a dialógusokat dramaturgiai elemként alkalmazza. A Dunkirk és a Tenet pedig már egyértelműen mutatta, hogy most ő az, aki szer­zői irányba viszi a hollywoodi nagy költségvetésű mozialkotást, ezt a formát pedig tökéletesre csiszolta az Oppenheimerben. A klasszikus auteur író-rendező Nolan célja, hogy állításokat fogalmazzon meg. Már az első képkockáknál egyér­telművé teszi, hogy nem szórakoz­tatni, hanem figyelmeztetni akar. Robbanó atomok képsora alatt a görög mitológiából Prométheusz történetét osztja meg velünk: egy olyan figuráét, aki „odaadta a tüzet” és ezzel a hatalmat az embereknek, hogy elpusztítsák a civilizációt. Triviális, hogy J. Robert Oppen­­heimert prométheuszi karakternek látja, aki elszabadította az e világi poklot. A mű több szegmensből áll: megrajzolja egy kicsit hamiskás portréját az elméleti fizikusnak, za­vart, zűrös alaknak állítja be, miköz­ben semmit sem kommentál vagy bizonyít. Bőven van idő és lehetőség így beszélni a kommunistákról, a tudós érintettségéről, illetve a nők­höz való csélcsap viszonyairól. Má­sik rétegi szintje a műnek az maga a Manhattan-projekt, a Los Alamos­­ban felépített város és az atombom­ba megalkotása. Nolan nem magya­ráz, nem ismeretterjesztőnek tartja magát, hanem inkább tudományos elemzőnek, aki nem mutatja be azt a rengeteg tudóst, akiket akár egy-egy mondat erejéig mutat csak a film­ben - mint mondjuk Szilárd Leót, akit Haumann Máté formál meg. Egyik oldalról elvárja a mozi­nézőtől, hogy tudjon mindent a Manhattan-tudósokról és persze a második világháború béketárgya- Oppenheimer Bemutatja a UIP lásainak a részleteiről, különösen a potsdami konferenciának a történé­seire tekintettel. Mivel én nem dok­toráltam ebből, bárhogy igyekeztem desifrírozni minden eseményt és je­lenetet, biztosan többször újra kell majd néznem az Oppenheimert, hogy pontosan össze tudjam rakni a „képet”. Ugyanakkor Christop­her Nolan nem tud (és feltételezem nem is akar) totálisan szabadulni az angolszász filmkészítés kliséitől sem. Azaz bármennyire is előku­tatott a téma, és az intellektuális hitelesség művészi ábrázolása az ars poetica, csak színészeket látunk egy fiktív műben. Például a zseniá­lis Cillian Murphyt, akinek Oppen­heimer- alakítása átütő és mély, de akkor is megmarad az ábrázolás szintjén. A fizikusok nem tűnnek a vásznon zsenik sorának, sokkal inkább csak színészeknek a szere­pükben. Az egyetlen kivétel a Teller Edét alakító Benny Safdie, aki képes volt az átalakulás csodájára. Ám visszatérve Oppenheimer­­hez, nyilván írói és rendezői szán­dék volt, hogy nem emelték ki a tu­dós Asperger-szindrómáját, pedig értelemszerű lehetett volna ezen keresztül ábrázolni, hogy miért Nolan nem magyaráz, nem isme­retterjesz­tőnek tartja magát, ha­nem inkább tudományos elemzőnek. nem érzett Oppenheimer felelőssé­get a tömegpusztító fegyver megal­kotása során, és miért utasította el tudóstársai figyelmeztetését, mint mondjuk Szilárd Leóét. Nolan célja sokkal inkább a prométheuszi pa­rafrázis volt: Oppenheimer „odaad­ja a tüzet” az embereknek, így ezek után ő már csak vezekel, ez pedig a száznyolcvan perces film utolsó órája, mely viszont már egy klasszi­kus tárgyalótermi dráma, meglepő fordulatok nélkül. Kérdés, hogy ez a mese megéri-e azt a felelősséget, hogy tulajdon­képpen Oppenheimert archetipi­­kus főhősnek teszi meg az alkotói oldal, és morálisan megkérdőjelez­hető-e az a folyamat, hogy őt kell a nézőnek követnie, és drukkolnia kell neki, hogy elérje a célját: meg­építse azt a két bombát, mely több mint kétszázezer ember halálát jelentette. Méltó-e Oppenheimer mártírsága arra, hogy együttérez­­zünk vele? Christopher Nolan most a rideg zseni arcát mutatta meg: óri­ásit kockáztat, hogy gondolkodásra bírjon minket, mint ahogy a tudós is állítja a film végén: „Azt hiszem, sikerült elpusztítani a világot.” Hát jobb kedvem nem lett, az biztos. A rendező egyértelművé teszi, hogy nem szórakoz­tatni, hanem figyelmeztetni akar Z oZÖZ[Zо<<Z Puhatolódzik a Libri, de nem változtat a kínálatán SZINTLÉPÉS Az összes LMBTQ - könyv eltávolítását mérlegeli bolt­jainak tucatjaiból a Libri a gyermek­­védelmi törvény miatt - írta meg csütörtök reggel a Telex. A hírpor­tál egy, a birtokába jutott listával ér­velt amellett, hogy a könyvpiac meg­határozó szereplője fontolgatja az LMBTQ-könyvek eltüntetését 30 üzletéből, hiszen a nagy forgalmú könyvesboltok 200 méteres körze­tében van oktatási vagy vallási intéz­mény, ugyanis a jogszabály értelmé­ben ebben a körzetben semmilyen LMBTQ-érintettségű könyvet nem lehet árusítani, se ifjúságit, se felnőt­teknek szólót, még befóliázva sem. „A Libri-csoport működésével és terveivel kapcsolatban a sajtóban megjelent feltételezésekre válaszul ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Libri nem tervez változtatni a kíná­latán, nem áll szándékában könyve­ket kivonni sem az üzletekből, sem pedig az online kínálatból. Ettől el­térő állítás valótlan” - áll a lapunk­nak is elküldött, Libri által kiadott közleményben. Kérdésünkre a Libri-Bookline Zrt. ismét emlékeztetett rá, hogy a 2021-es törvény hatálybalépését kö­vetően a Magyar Kiadók és Könyv­­terjesztők Egyesülése (amelynek a Libri-csoport is tagja, a vállalat ve­zérigazgatója, Kovács Péter pedig elnökségi tagja) pontosítást kért a jogalkotótól, ugyanis annak meg­határozásai nem egyértelműek.­­ A jogalkotó egyelőre nem adott pon­tosítást, ezért a kiadók és a könyv­­kereskedők minden címet egyénileg értékelnek. A Libri a kiadókkal kö­zösen keresi a megoldást, hogy hova és milyen formában lehet kihelyez­ni a szabályozás alá eső gyerek- és ifjúsági könyveket azért, hogy mind a kiadó, mind pedig a Libri elkerülje a fogyasztóvédelmi bírságokat - vá­laszolt a Népszavának a cég, amelyet májusban egymillió forintra bünte­tett meg a Fővárosi Kormányhiva­tal a gyermekvédelminek mondott homofób törvényre hivatkozva. A könyvesboltok kínálatának felül­vizsgálata az elmúlt hetekben folya­matosan zajlott. A Libri lapunknak korábban is jelezte, a csomagolás­sal és kihelyezésekkel kapcsolatban rendszeresen egyeztetnek a kiadók­kal, a kereskedő önálló döntést nem hoz. Ennek oka, hogy elsősorban a kiadók felelőssége a könyvek beso­rolása; a törvény ezen részét a nem­rég 12 millió forintra megbüntetett Líra kreatív igazgatója, Nyáry Krisz­tián is kritizálta, hiszen a bírság a ke­reskedőt sújtja, miközben a kiadó is­meri a könyv tartalmát. A törvény azonban „csak” a bolti kihelyezéssel foglalkozik, az online kereskedelemre nem fordít figyel­met. Kérdésünkre a Libri elmondta: az online térben történő kategorizá­lás, tematikába sorolás megegyezik a bolti kihelyezésekkel, a törvényi sza­bályozás alá eső kötetek esetében az online rendelés és a bolti átvétel ter­mészetesen lehetséges. R. E. i hr­i­zO £'<2is­cü öo A Libri a kiadókkal közösen keresi a megoldást, önállóan nem döntenek

Next