Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-13 / 11. szám
10 I ?oft,szombat_____________________________________________vÉlEMÉNy Barátok közt CIVIL BESZÉD olytatódik a „Barátok közt” sorozat, tudták? Na nem az RTL 12 éves sikerszériája, amely 1,3 millió hívet szerzett. Ezt most a kormány rendezi, amelyik nem nagyon kedveli a még mindig függetlenkedő RTL-t. Különben is: most az övékénél is nagyobb közönség számára kellene felmutatni, hogy mennyi, de mennyi barátja, tisztelője van a miniszterelnöknek. Kellenek a fotók a kölcsönös kitüntetgetésekről, hátlapogatásokról, baráti vizitek műmosolyairól. Mindig eggyel több kell, mint ahány hír jelenik meg a lassan közutálattá növő elszigeteltségről saját szövetségeseink körében. Annál meg legalább kettővel több, amennyi a korábbi barátok hátat fordításáról szól, a visegrádi szövetség széteséséről, Meloni középre sasszézásáról. Új barátokat nem olyan könnyű szerezni, ha valaki arról híresült el, hogy mindenkit megzsarol, kerékkötője minden közös tervnek, annyi kompromisszumkészség sincs benne, mint egy húsevő növényben. Ilyen renoméval nem nagyon lehet válogatni, félre tehát a kényeskedéssel! Miért, azt olvasom, hogy Szily László újságíró teknősének egy robotporszívó a legjobb barátja. Szereti, ha a hozzá képest behemót szerkezet jobbra-balra taszigálja. A nagyobb méretű barátokkal Bizonyára van gazdasági haszna a kormány barátkozásainak, de azt mi, állampolgárok - mint az egykori vicc szerint a márkás konyakot a proletárok csak választott képviselőink útján fogyasztják. Kínával, Putyinnal - szuverén kormányunk is így van. Szintúgy élvezi (vagy úgy tesz), ha erre-arra taszigálják. De éppen ennek ellensúlyaként kell olyan attrakció is, ahol másvalaki a teknős, viszont mi vagyunk a porszívó. Mármint nem mi, hanem a kormány és az ő feje. Nem veje, feje, bár az ilyen barátkozás üzleti hasznából - ha van ilyen - a család is részesül. Addig-addig cimboráltunk a Balkánon, amíg Tiborczék vettek valahogy 11 prémium kategóriás irodaházat Belgrádban. Jól jön a szűkebb időkre, ha az embernek van pár irodaháza, remélem, önök is beszereztek már. (Prémium kategóriájút, mert bóvlit csak a hülye vesz.) Szóval bizonyára van gazdasági haszna a kormány barátkozásainak, de azt mi, állampolgárok - mint az egykori vicc szerint a márkás konyakot a proletárok - csak választott képviselőink útján fogyasztjuk. Viszont személyesen fizetjük. Orbán egyik fő balkáni támogatottja, a boszniai szerb köztársaság gyanús pedigréjű elnöke, Dodik kapott már az Eximbankon keresztül 45 milliárd forintos olcsó hitelt, majd 40 milliárdos vissza nem térítendő támogatást, mit ád isten, épp az újraválasztása előtti kampányban. Ha 4 millió szja-fizető magyarral számolunk, akkor csak az utóbbi mindegyiknek 100 000 forintjába fáj. De bolondnak is megéri. (Annak mindenképpen, másokról nem nyilatkoznék.) Orbán új külpolitikai sámlit keres a lába alá, ha már a visegrádi szövetség kidőlt alóla. Össze kell hát tákolni valami új szövetségfélét, amiben vezérnek, szószólónak adhatja el magát Európában, de főleg itthon, a hívek előtti tekintélyét öregbítendő. Jobb híján a Balkán lett az ő új Visegrádja. A szerbiai hírügynökségnek adott interjújában nemrégiben ki is fejtette: az az ő küldetése, hogy az EU vezetőivel megértesse a balkáni orientáció fontosságát. Nem véletlen, hogy annak idején Várhelyi Olivér személyében épp a bővítési biztos helyére aspirált az Európai Bizottságban. Aki Orbán utasításainak megfelelően azóta is a balkáni bővítést tekinti fő feladaténak, számos, vitát keltő módszert is alkalmazva. Ezzel annyiban nincs is baj, hogy a Balkán gazdaságilag és politikailag valóban fontos Európának, különösen Magyarországnak. Megtanulhattuk: Európa belső békéjének a Balkán nyugalma az egyik záloga. A baj ott kezdődik, hogy Orbán inkább balhét kever a Balkánon, a törékeny szerkezetű Bosznia-Hercegovinában is gyufával rohangál a benzineskanna körül, az elszakadással fenyegető, békebontó, szeparatista Dodikot támogatva. Vagyis Balkán-politikája nagyon is szelektív: azokat a derék nacionalista, tekintélyelvű diktátorpalántákat (egy balkáni politikus szavaival „kispályás Orbánokat”) öleli keblére, akik Putyin barátai és a keresztény gyökereit úgymond elvesztő Unió kritikusai. A Der Standard szerint „egyesíti a Putyin-barát erőket a Nyugat-Balkánon”, „kiterjeszti csápjait az egyívású autokraták felé”. Ezért nem drága semmilyen blama, semmilyen kompromittáló haverság. Nem volt elég Szíjjártó Barátság-érdemérme, Orbán most kapta meg Dodiktól azt a kitüntetést, amit tavaly Putyin, előtte még öt elítélt háborús bűnös, így Radovan Karadzic és a Balkán mészárosának nevezett Ratko Mladic is megkapott. Hogy miniszterelnökünk örömmel fogadja a megtiszteltetést, azt Dodik azon az ünnepségen jelentette be, amelyet a 100 000 halottat hozó háborút elindító eseménynek, a boszniai szerb köztársaság egyoldalú kikiáltásának évfordulóján rendeztek. Nem is vett rajta részt más külföldi vendég, mint az orosz nagykövet, na meg Putyin hírhedett motoros bandája, az „Éjszakai Farkasok”, Dodik, a jó barát, az egykori csetnik köszöntéssel üdvözölte a felvonulókat. Hogy a zavaros történelmi szerepet betöltő csetnikek nem éppen magyarbarátságukról voltak híresek? Miért, Orbánék másik cimborája, Fico talán igen? Kit érdekel! Az új „Barátok közt” castingján nem az ország barátait keresik, hanem Orbán barátait. Úgy tűnik, elég szép gázsit ígérnek nekik. LENDVAI ILDIKÓ volt parlamenti képviselő m O <oo Az eltüntetett infláció hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére Azt állította Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (közleményében), hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tüntette el a kormány az inflációt. Ezzel szemben a tény az, hogy az infláció nem gyorsan jött, és nem a kormány tüntette el. Egyrészt ugyanis a decemberi 5,5 százalékos áremelkedés még nem jelenti az infláció végét, hiszen az 2-3 százalék lenne, másrészt az infláció évek óta itt volt: 2018 második felében fölment 3, majd 2021-ben már 5 százalék fölé is. Vagyis már akkor alapvetően a kormány gazdaságpolitikája váltotta ki, és bár később a háborús energiaválság miatt drasztikusan megugrott, a kormány arra is rátett több lapáttal. Drága lapát volt. Azt állította Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára, hogy a migrációs válság 2015-ös kezdete óta jelentősen emelkedett azok száma, akik a Nyugat-Európában kialakult közállapotok miatt, illetve biztonságuk érdekében Magyarországra települtek át. A legnagyobb nyugat-európai közösség Magyarországon a német, amelynek a növekedése 2015 óta mindössze 3600 volt, de ha 2011-gyel hasonlítjuk össze, akkor már csak alig több mint 2000. Ezzel szemben a tény az, hogy a legnagyobb nyugat-európai közösség Magyarországon a német, amelynek a növekedése 2015 óta mindössze 3600 volt, de ha 2011- gyel hasonlítjuk össze, akkor már csak alig több mint 2000. Ugyanakkor például a szlovákok száma megduplázódott 2015-höz viszonyítva, és a 22 ezer német „migránshoz” képest majdnem annyian, 17 ezren vannak, feltehetően nem a nyugat-európai közállapotok romlása miatt. Mellesleg 2014- ben még csak 330 ezer magyar élt Európában, mostanra viszont már több mint 700 ezer. Mert bátrak. Vállalják a veszélyt. Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (az Mtinek), hogy a brüsszeli elit nem látja a hétköznapi emberek valós problémáit, szerinte vak vezet világtalant, holott az illegális határátlépések száma Európában tavaly 355 ezer 300-ra nőtt, ami a legmagasabb szám 2015 óta. Ezzel szemben a tény az, hogy az EU hivatalos adatai szerint nem 355, hanem csak 255 ezer volt az illegális bevándorlók száma a múlt évben, bár kétségtelenül az sem kevés. Ezért is döntött decemberben a vak Tanács és a világtalan Parlament a menedékkérés, illetve a migráció kezelésének szigorításáról. Kár, hogy az élesen látó két Orbán itt Magyarországon ezt nem látja. Vagy nem akarja látni. Azt állította Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője (az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában), hogy Magyarországnak idén nyáron át kell vennie Brüsszel politikai irányítását, mert változásra van szükség. Ezzel szemben a tény az, hogy a soros elnökséget betöltő ország nem tehet ilyet. Feladata a jogalkotás előmozdítása, a tagállamok együttműködésének, az uniós programok folyamatosságának biztosítása. Abban a 18 hónapos programban pedig, amelyben a tavalyi spanyol, az idei, első féléves belga, valamint a második féléves magyar elnökség céljait hárman, közösen összegzik, „a gazdasági bázis fejlesztése, a polgárok és a szabadságjogok védelme, a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megteremtése, valamint az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban” címek szerepelnek, Brüsszel politikai irányításának átvétele nem. De majd jön Dávid a parittyával? BOLGÁR GYÖRGY újságíró SZERINTEM Helycsere Szilveszter éjjel Csöpike nem ijedt meg a petárdázástól A farkát csóválva figyelte az eseményeket az erkélyről A kutyus tök süket ugyanis. A gazdáját viszont két napig keresték. A nagy durranások hallatán egyszerűen elmenekült a lakásból SPÁNYIK MIKLÓS Nyugdíj Az életkorom alapján 2023-ban mentem nyugdíjba, amikor az infláció 18,5 százalék volt. A nyugdíjba vonulás évében a nyugdíjas nem jogosult az éves inflációkövetésre. Röviden, elveszett 18,5 százalék a nyugdíjamból, amit már soha nem kapok meg, sőt a későbbi emelések alapja is ennyivel kevesebb lesz. Vessük ezt össze azokkal az évekkel, amikor az infláció csupán néhány százalék volt. Annak hiánya is sok, nyugdíjba vonuló embernek okoz sérelmet. De 18,5 százalék brutális. Ugyanígy működött a 2022-ben nyugdíjba vonulók esetében a 14,5 százalékos infláció. Ez erős különbségtétel az évfolyamok között. Magyarországon a becsült infláció az éves nyugdíjemelés alapja. A nyugdíj már nem alkotmányos jog. Szociális probléma esetén mindenki önmagáért felel. Az átlagjövedelem emelkedése nem jelenik meg a nyugdíjszámításban. Hátrány és hátrány. Emlékszünk, amikor Orbán Viktor szerződést kötött a nyugdíjasokkal? „Megvédjük a nyugdíjak értékét ” Köszönöm, de ebből a védelemből nem kérek. Én igazságot, korrektséget szeretnék! Vagy: Adtunk egy gyomrost az inflációnak.” Akkor miért az én gyomrom fáj? Vagy: „a pontos (nyugdíj)elszámolás a jó barátság alapja.” Ki akarhat magának ilyen barátot? Amikor a miniszterelnök azt mondja, „ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek”, az már közelebb visz az igazsághoz. Tud valaki valami vigasztalót is mondani? Várom azon „szerződött nyugdíjastársaim érveit, akik szerint - és ezt szavazatukkal rendre bizonyítják is -ez a rendszer minden idők legjobbika. Most olvasom, hogy „a kormány megbecsüli a nyugdíjasokat’. Mi lenne, ha nem tenné? KOVÁCS JÓZSEF Megszorítás Orbán Viktor szerint a Fideszkormány sosem nyúlna, még a legsúlyosabb válság idején sem, a megszorítás eszközéhez. A miniszterelnök azt mondta, ez a liberális kormányok eszköze a válsághelyzet megoldására. Közben ez évben az M0-sra is bevezetik az autósztrádákon alkalmazott útdíjakat, az üzemanyagok árát pedig jelentős mértékben megemelik. Csökkentik a lakástámogatásra biztosított összeget, a tavalyi 449 milliárd forintról 181 milliárdra. Az önkormányzatok támogatását még az infláció mértékével sem kompenzálják, továbbá reálértékben csökken a családtámogatás összege is. Lehetne tovább sorolni, hiszen akkor még ki sem tértünk a fővárosi tömegközlekedés padlóra küldésére. De ennyi is elég ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés: mi a megszorítás, ha nem ez? DR. JÓKAI OSZKÁR Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu