Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-16 / 13. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' népszava­­ o 2024. január 16., kedd I O Freund Tamás: kárenyhítésre jó a kormány kutatási programja HORIZONT El kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek - mondta lapunknak az MTA elnöke. JUHÁSZ DÁNIEL A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modell­váltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból. Ám ezzel párhuzamosan mielőbb el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar ku­tatóhely ismét teljes és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevőj­e legyen az európai kutatási térségnek - nyilatkozta a Népszavának Freund Tamás MTA-elnök azt követően, hogy Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár bejelentette: a kormány Ho­rizont néven indít saját nemzetközi kuta­tási programot a Horizontból kizárt modellváltó egyetemeknek. Az Európai Unió pénzügymi­niszteri tanácsa 2022. decem­berben az Európai Bizottság javaslatára döntött úgy, hogy össze­férhetetlenségi problémák miatt ki­zárja az Erasmus+ és a Horizont Eu­rópa programokból azt a 21 magyar egyetemet, amelyek az elmúlt évek­ben alapítványi fenntartásúvá vál­tak, az alapítványok kuratóriumai­ban ugyanis több kormánypolitikus és kormányközeli személy kapott helyet. Bár a miniszterek, államtit­károk EU-s nyomásra végül távoztak az egyetemek éléről, az intézmények szakmai és gazdálkodási független­ségének ügyében továbbra is marad­tak nyitott kérdések. Az MTA elnöke szerint bár a ki­zárás elsősorban csak a modellváltó egyetemeket sújtja, az valójában az egész magyar felsőoktatásnak, kuta­tásnak és ezáltal az innovációnak is kárt okoz. Freund Tamás úgy véli, a Ho­rizont program nélkülözhetet­len a károk mérsékléséhez, de az or­szág és a magyar kutatás alapvető ér­deke az, hogy az egyetemek ismét az uniós Horizont programban vehes­senek részt. Hankó Balázs államtitkár azt is bejelentette, hogy a Ho­rizont prog­ramra idén 8 milliárd forint áll ren­delkezésre, továbbá 6 milliárd fo­rintot különítettek el arra is, hogy külföldi kutatók Magyarországon kutathassanak. Az MTA elnöke ez­zel kapcsolatban azt mondta, szin­tén üdvözli, hogy a kormány jelentős erőforrásokat juttat a felsőoktatás­nak és a kutatásnak, ugyanakkor azt javasolja, hogy ezt az EU-s források ismételt megnyílása után is folytas­sák. A külföldi kutatók, kutatóhelyek támogatásával kapcsolatban Freund Tamás arra figyelmeztetett: ügyelni kell arra, hogy a legkiválóbb és ne a­­zt a nemzet­közi kutatási együttműködést, hálózatot, amit az EU összes tagországa együtt épített­­ék mi nem tudjuk egyedül újraal­kotni, ez egy tel­jesen irracionális elképzelés középszerű kutatóhelyekkel próbál­junk kapcsolatokat kialakítani. Nem hiszem, hogy neves ku­tatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a program­ban - erről már az MTA volt elnöke és rendes tagja, Pálinkás József be­szélt lapunknak. Sőt szerinte értel­metlen pénzkidobás a Ho­rizont, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal.­­ Attól, hogy félig-meddig plagizálják a ne­vét és pályázatokat írnak ki, ez mes­­­sze nem ugyanaz. Azt a nemzetközi kutatási együttműködést, hálózatot, amit az EU összes tagországa együtt épített fel, mi nem tudjuk egyedül újraalkotni, ez egy teljesen irracio­nális elképzelés - fogalmazott. Az MTA korábbi elnöke szerint kétségtelen, hogy lesznek olyan kül­földi kutatók, akik pályáznak majd ezekre a pénzekre, de azt szinte ki­zártnak tartja, hogy fontos és hasz­nos tudományos eredmények szü­lessenek. Hozzátette: legnagyobb sajnálatára az elmúlt időszakban érezhetően kialakult egyfajta általá­nos szkepszis a magyar tudományos élettel szemben. - Képzeljük magunkat egy né­met kutatásvezető helyébe. Azon fog gondolkodni, hogyan vonja be az uniós kizárás ellenére az érintett magyar intézmények bizonytalan helyzetű kutatóit egy kutatási kon­zorciumba? Nem. Megoldja egy len­gyel vagy egy román kutatócsoport­tal, ahol nincsenek ilyen problémák vélekedett Pálinkás József. TÉVÚT N­JWW IRÁNY Uniós kizárás. A képen a Budapesti Corvinus Egyetem egyik bejárata PÁLINKÁS JÓZSEF: FREUND TAMÁS úgy véli, az or­szág és a magyar kutatás alapvető érdeke az, hogy az egyetemek ismét az uniós Horizont prog­ramban vehesse­nek részt .A­z öO Minisztérium: a Ho­rizont nem Horizont A Ho­rizont program nem a Ho­rizont Európa pótlására jött létre, hanem a nemzetközi kutatási együttműködések erősítésére, olyan kutatásokkal a fókuszban, amelyek a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálják és illeszkednek a Neumann János Program fókuszterületeihez - kö­zölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Népszava azon kérdésére, Magyarország ese­tében a Ho­rizont felváltja-e az uniós Horizont programot, illet­ve a kormányban már letettek-e arról, hogy a Horizontból való kizárás feloldásához szükséges feltételeket teljesítsék? Bár utóbbi kérdésünkre nem kaptunk választ, azt még hozzá­tették, hogy jelenleg az előké­szítési munkálatok zajlanak, a programban pedig kis létszámú (legalább három-, legfeljebb öt­tagú), magyarországi kutatóhely által vezetett nemzetközi konzor­ciumok vehetnek részt bármely országból. Támogatja a többség jöhet az újabb Volán-sztrájk KÖZLEKEDÉS Összesen 5978 sofőr, a Volán buszvezetőinek 58 százaléka írta alá a Szolidaritás Au­tóbusz-közlekedési Szakszerve­zet (SZARSZ) bérkövetelését és a sztrájkot támogató ívet - tudta meg a Népszava. Dobi István, a SZARSZ elnöke szerint ez már a dolgozók olyan többsége, amelynek követelé­sét nem lehet figyelmen kívül hagy­ni, így elvileg teljesítettnek tekint­hető a munkabeszüntetés feltétele. Mint arról írtunk, Dobi azt mondta, abban az esetben szervez meg egy a decemberihez hasonló munka­­beszüntetést január végén, ha a 10 300 Volánbusz-sofőr legalább 60 százaléka egyetért a bérkövetelés­sel, és aláírásával megerősíti, hogy részt is vesz az esetleges sztrájkban. Pénteken még 49 százalékos volt a támogatottság, akkor 5107 alá­írás volt meg, a hét végén gyűlt ös­­­sze a további 871. Dobi lapunknak elmondta, a Csoportszintű Érdek­egyeztető Tanács ülésén ismerteti a MÁV Zrt. 9 leányvállalatát érintő, 2024. évi keresetfejlesztési ajánla­tát. Nem hivatalos értesülés alapján korábban 6-8 százalékos béremelést tervezett a cég, ez mára 10-12 száza­lékra emelkedett. A pontos szám mai megismerése után dönt majd Dobi és a SZABSZ vezetése arról, hogy 58 százalékos felhatalmazással foly­­tathatja-e a bérharcot. Kijelentette: csak abban az esetben tekintene el a további nyomásgyakorlástól, ha a munkáltató a 25 százalékos bérkö­vetelésükhöz nagyon közeli ajánlat­tal állna elő, és 20 százalék alá sem­miképpen nem megy. A SZABSZ már tavaly szere­tett volna tárgyalni és megállapod­ni a bérekről, de erre a munkáltató nem volt nyitott. A december köze­pén megtartott kétnapos országos sztrájknak ez és a kiszivárgott 6-8 százalékos munkáltató-béremelé­si terv volt az oka. Akkor lapunknak buszvezetők meséltek arról, hogy normális fizetés helyett túlórára kényszerítik őket. Egy évben 15 hó­napnyi munkát végeznek, alapórá­val a bérük nettó 320-340 ezer kö­zött lenne, csak túlórával érik el a 400-450 ezret. A munkaidő-beosz­tásuk is igen sajátos, mint egyikük fogalmazott: „2.40-kor keltem, és éj­félkor érek majd haza. És mindegy, hogy szombat, vasárnap vagy ün­nepnap van, az óradíjunk ugyanan­­­nyi.” Egy kollégája pedig azt emelte ki: aki teheti, elmegy külföldre dol­gozni, Szlovákiában és Szlovéniá­ban az itthoni bérük dupláját meg­keresik. „Itthon pedig már akkora a munkaerőhiány, hogy D kategóriás jogosítvány nélkül is felvesznek már embereket, itt beiskolázzák őket, és közben annyi pénzt kapnak, mint én 20 év után” - mondta. Lázár János építési és közlekedé­si miniszter és a cég vezetése nem nézte jó szemmel a nyomásgyakor­lást. Pafféri Zoltán, a MÁV-csoport vezérigazgatója megjegyezte, hogy a MÁV Zrt. a munkabérek megtartá­sára törekszik, békésen és tárgyaló­­asztal mellett kíván megállapodni, és a bértárgyalás első napján csak fele­lős ígéretet fog előterjeszteni, a jövő évre szóló bérfejlesztés mértékével kapcsolatban. Lázár János perrel fe­nyegetőzött, a bérkövetelést irreális­nak és túlzó mértékűnek, a munka­­beszüntetést erősen vitathatónak, a szakszervezetet pedig felelőtlennek minősítette. A bíróság azóta másod­fokon is kimondta: a sztrájk jogsze­rű volt. Azóta már a mozdonyvezetők is elégedetlenek, a Mozdonyvezetők Szakszervezete is bejelentette: leg­alább 18 százalékos bért követelnek, ha ezt a szintet nem éri el a mun­káltató ajánlata, cselekvési progra­mot határoznak meg a nyomásgya­korlásra, és felkészülnek a sztrájkra is. Ennek előzménye pedig az, hogy az Ügyvivő Bizottság felmérte a tag­­szervezetek álláspontját, és kide­rült, a dolgozók kiállnak a 18 százalé­kos bérkövetelés mellett. Még ezzel a szinttel is csak a három évvel ez­előtti, 2020-as szintre állna vissza a mozdonyvezetők bérének vásárló­­értéke. MUHARI JUDIT im­ 5978 Volán-sofőr igent mondott a munkabeszüntetésre >o 663 0 10o

Next