Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-16 / 13. szám
pm rrSI n DurvJLU' népszava o 2024. január 16., kedd I O Freund Tamás: kárenyhítésre jó a kormány kutatási programja HORIZONT El kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek - mondta lapunknak az MTA elnöke. JUHÁSZ DÁNIEL A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból. Ám ezzel párhuzamosan mielőbb el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevője legyen az európai kutatási térségnek - nyilatkozta a Népszavának Freund Tamás MTA-elnök azt követően, hogy Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár bejelentette: a kormány Horizont néven indít saját nemzetközi kutatási programot a Horizontból kizárt modellváltó egyetemeknek. Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa 2022. decemberben az Európai Bizottság javaslatára döntött úgy, hogy összeférhetetlenségi problémák miatt kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból azt a 21 magyar egyetemet, amelyek az elmúlt években alapítványi fenntartásúvá váltak, az alapítványok kuratóriumaiban ugyanis több kormánypolitikus és kormányközeli személy kapott helyet. Bár a miniszterek, államtitkárok EU-s nyomásra végül távoztak az egyetemek éléről, az intézmények szakmai és gazdálkodási függetlenségének ügyében továbbra is maradtak nyitott kérdések. Az MTA elnöke szerint bár a kizárás elsősorban csak a modellváltó egyetemeket sújtja, az valójában az egész magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és ezáltal az innovációnak is kárt okoz. Freund Tamás úgy véli, a Horizont program nélkülözhetetlen a károk mérsékléséhez, de az ország és a magyar kutatás alapvető érdeke az, hogy az egyetemek ismét az uniós Horizont programban vehessenek részt. Hankó Balázs államtitkár azt is bejelentette, hogy a Horizont programra idén 8 milliárd forint áll rendelkezésre, továbbá 6 milliárd forintot különítettek el arra is, hogy külföldi kutatók Magyarországon kutathassanak. Az MTA elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, szintén üdvözli, hogy a kormány jelentős erőforrásokat juttat a felsőoktatásnak és a kutatásnak, ugyanakkor azt javasolja, hogy ezt az EU-s források ismételt megnyílása után is folytassák. A külföldi kutatók, kutatóhelyek támogatásával kapcsolatban Freund Tamás arra figyelmeztetett: ügyelni kell arra, hogy a legkiválóbb és ne azt a nemzetközi kutatási együttműködést, hálózatot, amit az EU összes tagországa együtt építették mi nem tudjuk egyedül újraalkotni, ez egy teljesen irracionális elképzelés középszerű kutatóhelyekkel próbáljunk kapcsolatokat kialakítani. Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban - erről már az MTA volt elnöke és rendes tagja, Pálinkás József beszélt lapunknak. Sőt szerinte értelmetlen pénzkidobás a Horizont, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal. Attól, hogy félig-meddig plagizálják a nevét és pályázatokat írnak ki, ez messze nem ugyanaz. Azt a nemzetközi kutatási együttműködést, hálózatot, amit az EU összes tagországa együtt épített fel, mi nem tudjuk egyedül újraalkotni, ez egy teljesen irracionális elképzelés - fogalmazott. Az MTA korábbi elnöke szerint kétségtelen, hogy lesznek olyan külföldi kutatók, akik pályáznak majd ezekre a pénzekre, de azt szinte kizártnak tartja, hogy fontos és hasznos tudományos eredmények szülessenek. Hozzátette: legnagyobb sajnálatára az elmúlt időszakban érezhetően kialakult egyfajta általános szkepszis a magyar tudományos élettel szemben. - Képzeljük magunkat egy német kutatásvezető helyébe. Azon fog gondolkodni, hogyan vonja be az uniós kizárás ellenére az érintett magyar intézmények bizonytalan helyzetű kutatóit egy kutatási konzorciumba? Nem. Megoldja egy lengyel vagy egy román kutatócsoporttal, ahol nincsenek ilyen problémák vélekedett Pálinkás József. TÉVÚT NJWW IRÁNY Uniós kizárás. A képen a Budapesti Corvinus Egyetem egyik bejárata PÁLINKÁS JÓZSEF: FREUND TAMÁS úgy véli, az ország és a magyar kutatás alapvető érdeke az, hogy az egyetemek ismét az uniós Horizont programban vehessenek részt .Az öO Minisztérium: a Horizont nem Horizont A Horizont program nem a Horizont Európa pótlására jött létre, hanem a nemzetközi kutatási együttműködések erősítésére, olyan kutatásokkal a fókuszban, amelyek a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálják és illeszkednek a Neumann János Program fókuszterületeihez - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Népszava azon kérdésére, Magyarország esetében a Horizont felváltja-e az uniós Horizont programot, illetve a kormányban már letettek-e arról, hogy a Horizontból való kizárás feloldásához szükséges feltételeket teljesítsék? Bár utóbbi kérdésünkre nem kaptunk választ, azt még hozzátették, hogy jelenleg az előkészítési munkálatok zajlanak, a programban pedig kis létszámú (legalább három-, legfeljebb öttagú), magyarországi kutatóhely által vezetett nemzetközi konzorciumok vehetnek részt bármely országból. Támogatja a többség jöhet az újabb Volán-sztrájk KÖZLEKEDÉS Összesen 5978 sofőr, a Volán buszvezetőinek 58 százaléka írta alá a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZARSZ) bérkövetelését és a sztrájkot támogató ívet - tudta meg a Népszava. Dobi István, a SZARSZ elnöke szerint ez már a dolgozók olyan többsége, amelynek követelését nem lehet figyelmen kívül hagyni, így elvileg teljesítettnek tekinthető a munkabeszüntetés feltétele. Mint arról írtunk, Dobi azt mondta, abban az esetben szervez meg egy a decemberihez hasonló munkabeszüntetést január végén, ha a 10 300 Volánbusz-sofőr legalább 60 százaléka egyetért a bérköveteléssel, és aláírásával megerősíti, hogy részt is vesz az esetleges sztrájkban. Pénteken még 49 százalékos volt a támogatottság, akkor 5107 aláírás volt meg, a hét végén gyűlt össze a további 871. Dobi lapunknak elmondta, a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács ülésén ismerteti a MÁV Zrt. 9 leányvállalatát érintő, 2024. évi keresetfejlesztési ajánlatát. Nem hivatalos értesülés alapján korábban 6-8 százalékos béremelést tervezett a cég, ez mára 10-12 százalékra emelkedett. A pontos szám mai megismerése után dönt majd Dobi és a SZABSZ vezetése arról, hogy 58 százalékos felhatalmazással folytathatja-e a bérharcot. Kijelentette: csak abban az esetben tekintene el a további nyomásgyakorlástól, ha a munkáltató a 25 százalékos bérkövetelésükhöz nagyon közeli ajánlattal állna elő, és 20 százalék alá semmiképpen nem megy. A SZABSZ már tavaly szeretett volna tárgyalni és megállapodni a bérekről, de erre a munkáltató nem volt nyitott. A december közepén megtartott kétnapos országos sztrájknak ez és a kiszivárgott 6-8 százalékos munkáltató-béremelési terv volt az oka. Akkor lapunknak buszvezetők meséltek arról, hogy normális fizetés helyett túlórára kényszerítik őket. Egy évben 15 hónapnyi munkát végeznek, alapórával a bérük nettó 320-340 ezer között lenne, csak túlórával érik el a 400-450 ezret. A munkaidő-beosztásuk is igen sajátos, mint egyikük fogalmazott: „2.40-kor keltem, és éjfélkor érek majd haza. És mindegy, hogy szombat, vasárnap vagy ünnepnap van, az óradíjunk ugyanannyi.” Egy kollégája pedig azt emelte ki: aki teheti, elmegy külföldre dolgozni, Szlovákiában és Szlovéniában az itthoni bérük dupláját megkeresik. „Itthon pedig már akkora a munkaerőhiány, hogy D kategóriás jogosítvány nélkül is felvesznek már embereket, itt beiskolázzák őket, és közben annyi pénzt kapnak, mint én 20 év után” - mondta. Lázár János építési és közlekedési miniszter és a cég vezetése nem nézte jó szemmel a nyomásgyakorlást. Pafféri Zoltán, a MÁV-csoport vezérigazgatója megjegyezte, hogy a MÁV Zrt. a munkabérek megtartására törekszik, békésen és tárgyalóasztal mellett kíván megállapodni, és a bértárgyalás első napján csak felelős ígéretet fog előterjeszteni, a jövő évre szóló bérfejlesztés mértékével kapcsolatban. Lázár János perrel fenyegetőzött, a bérkövetelést irreálisnak és túlzó mértékűnek, a munkabeszüntetést erősen vitathatónak, a szakszervezetet pedig felelőtlennek minősítette. A bíróság azóta másodfokon is kimondta: a sztrájk jogszerű volt. Azóta már a mozdonyvezetők is elégedetlenek, a Mozdonyvezetők Szakszervezete is bejelentette: legalább 18 százalékos bért követelnek, ha ezt a szintet nem éri el a munkáltató ajánlata, cselekvési programot határoznak meg a nyomásgyakorlásra, és felkészülnek a sztrájkra is. Ennek előzménye pedig az, hogy az Ügyvivő Bizottság felmérte a tagszervezetek álláspontját, és kiderült, a dolgozók kiállnak a 18 százalékos bérkövetelés mellett. Még ezzel a szinttel is csak a három évvel ezelőtti, 2020-as szintre állna vissza a mozdonyvezetők bérének vásárlóértéke. MUHARI JUDIT im 5978 Volán-sofőr igent mondott a munkabeszüntetésre >o 663 0 10o