Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-16 / 13. szám

(L ) népszava _/huf $/huf chf/huf O | 2024. január 16., hétfő_____________________378,90 ♦ -0,07% 346,03 ♦ -0,06% 404,78 ♦ -0,36%_______________________'J r\3r\'J LAPSZÉL Tovább esett az építőipari termelés Tavaly novemberben az építő­ipari termelés 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. Az építőipar termelé­se 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A megkötött új szerződé­sek mennyisége 60,3 százalékkal emelkedett, ám ez a közlekedé­si infrastruktúra fejlesztésének köszönhető. Az építőipari vállal­kozások november végi szerző­désállománya 21,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos idő­szakitól. A múlt év első tizenegy hónapjában az építőipari terme­lés 5,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához ké­pest - írta a KSH. NÉPSZAVA Kevesebben vennének lakást Csökkent a lakásvásárlást terve­zők aránya a 30-59 évesek tá­borában - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A teljes kor­osztály mindössze 33 százaléka lát rá esélyt, hogy a jövőben la­kóingatlant vásároljon, ez jóval elmarad az egy és két évvel ko­rábbi 41, illetve 48 százaléktól. A harmincas korosztály lehet a legaktívabb a jövőben, tízből né­gyen vennének lakást a követke­ző időszakban. NÉPSZAVA Nem jön motor, leáll a Suzuki A Magyar Suzuki Zrt. esztergo­mi üzemében a termelés 2023. január 15-től 21-ig szünetel, mert a Vörös-tenger térségében a kereskedelmi hajók elleni tá­madások késleltetik a Japánból származó motorok érkezését az S-Cross és Vitara modellekhez - értesült a VG.hu. A cég meg­erősítette, hogy a termelést ja­nuár 22-től tervezik folytatni. A gyártósor leállása közel kétezer alkalmazottat érint, ugyanak­kor ez nem befolyásolja a dol­gozók munkabérét - közölte az esztergomi gyár. NÉPSZAVA '<2 Z'<Q<M DO­O­M '<>cii 52 2 co RÉSZVÉNYEK MTelekom 751 Ft OTP 16 980 Ft Richter 9245 Ft­­ L +0,30% BUX 63 787,07 Mol 2832 Ft * 4 -0,21% +0,25% * +2,74% +0,16% Kevesebb üzemanyag fogyott KÖZLEKEDÉS Tavaly nagyot estek a hazai közlekedők benzin- és gázolajigényei, amit a szakértők még mindig a 2022 nagy részén érvényes árstop tovagyűrűző hatására vezetnek vissza. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Bár 2022-ben az üzemanyag-értéke­sítés 22 százalékos emelkedést mu­tatott, az első három hónap során - a 2021. november közepétől hatályos, 480 forintos „bestoppolt” árszint első teljes negyedévében - a számlá­ló mutatott 34 százalékot is. A MÁSZ-adatok alapján végzett számításunk szerint 2023 utolsó negyedében 384 millió liter benzin és kereken 600 millió liter gázolaj fogyott a márkás hálózatokon, ami egyaránt 9 százalékkal múlja alul az előző év hasonló időszakának szint­jét. Ez az érték fokozatos csökkenés a második negyedévhez képest, ami­kor benzinből 14, gázolajból pedig több mint 25 százalékkal kevesebbet adtak el az előző év hasonló idősza­kához képest. A visszaesést még mindig egyér­telműen és szinte kizárólag a 2022. december 6-áig hatályos üzemanyagárstop bumeránghatásá­nak tudja be Grád Ottó MÁSZ-főtit­­kár. 2022-ben ugyanis - legalábbis a tilalmak év közben foganatosított, egyre szélesebb körű kiterjesztésé­ig­­ zömmel a külföldiek tankolásai mesterségesen feltornászták a keres­letet. Igaz, ehhez hozzájárult az úgy­mond alacsony - valójában minden korábbinál magasabb - 480 forin­tos üzemanyagárak miatti „spájzo­lás” is. A MÁSZ-adat további sajátos­sága, hogy „csak” a - mintegy 2 ezer hazai töltőállomás valamivel több mint felét kitevő - márkás, avagy „színes” kutak forgalmát méri. Az ár­stop miatt ugyanakkor 2022-ben a MÁSZ-kutak forgalmi adata még az országos üzemanyagforgalom-emel­­kedési szintet is jócskán meghalad­ta. Az autósok ugyanis azt észlelték, hogy az árstopos egyentarifával meg­szűnt a nagy láncokhoz nem tartozó, jellemzően kényelmetlenebbül meg­közelíthető kutak árelőnye, így so­kan átszoktak a könnyebben megkö­zelíthető, márkásabb kutakra. Ennek visszacsapó hatásaként ugyanakkor 3,9 milliárd literre esett a nagy hazai kútláncok üzemanyag­forgalma, ami 16 százalékos csökkenés valószínűsíthetőleg a MÁSZ-forga­­lom 2023-as esése is meghaladja a később megjelenő­­ országos ös­­­szesítést. Mivel ugyanis az árstop megszüntetésével újból visszaállha­tott a kis kutak árelőnye, a leginkább tarifaérzékeny ügyfelek visszaszok­hattak. (Ennek kapcsán megjegyzen­dő, hogy a kis töltőállomások érdeke­it képviselő Független Benzinkutak Szövetsége szerint, több ok miatt, máig nem állt vissza teljes egészében a 2021 vége előtti állapot.) A gázolajkereslet benzinéhez vi­szonyított, jóval nagyobb tavalyi visszaesését a főtitkár szintén a főleg dízelalapú átmenőforgalom számlá­jára írt árstopos többlettankolások megszűntével indokolta. A többi esetleges gazdasági hatás, így akár az árak, akár a cégek vagy a lakosság anyagi helyzete, az árstop­hoz képest, eltörpül - tette hozzá. A MÁSZ főtitkára a jövedéki adó 41 forintos emelésével kapcsolatban kialakult, összetett piaci helyzetet egyelőre változatlanul nem kívánta véleményezni. Mindazonáltal rög­zítette: a különböző szereplők kis­kereskedelmi tarifáikat nemcsak az esetleges adóváltozások, hanem egyéb üzleti megfontolások - így nem kevéssé a világpiaci ár- és forint­árfolyam-változások, illetve a helyi sajátosságok - nyomán módosítják. Grád Ottó az elkövetkező hetek során, feltéve, hogy az amúgy szá­mos politikai feszültséggóc nem mu­tat jelentős változást, nagyjából vál­tozatlan hazai üzemanyag-tarifákra számít. MARNITZ ISTVÁN Grád Ottó az elkö­vetkező hetekben nem vár ugrásokat a hazai üzem­­anyagárakban Az árérzékeny vevők kezde­nek visszatér­ni az olcsóbb kis kutakhoz MÁSZ-kutak forgalma 3.C 2.5 2.0 Milliárd liter 2007 2009 2011 2013 2015 Forrás: MÁSZ/NÉPSZAVA-grafika 2017 Gázolaj: 2,38 Benzin: 1,5 A 2019­­ 2021 2023 Szerdától tovább nő a gázolajár Szerdán bruttó 3 forinttal tovább drágul a gázolaj - közölte a Holtankoljak. hu. Ha ezt a kútárakban is érvényesítik, akkor az ár-összehasonlító oldal literenként 609 forintos átlagárakra számít. A benzin 578 forintos átlag­tarifája ezúttal nem változik. Tegnap az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára az elmúlt két hónap átlagán, 78 dolláron állt. A forint dollárárfolyama - nagyarányú javulást követően - azóta szintén nem mu­tat jelentős kilengéseket. A kutak zöme ugyanakkor hétfőn (egyébként a Népszava előzetes értesüléseinek megfelelően­ érvényesítették a január 1-től hatályos, 41 forintos jövedékiadó-emelés második, 21 forintos rész­letét - hívta fel a figyelmet a szakportál. rAZnA<;Ár A PM-ben sem tudják, mi legyen a büdzsével TANÁCSTALANSÁG Gazdasági növekedés és stabilitás - merre to­vább, magyar költségvetés? címmel publikált hosszú elemző írást Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtit­kára, s ebben reagált, pontosabban visszautasította azokat az elmúlt hetekben elhangzott véleményeket, amelyek a költségvetés helyzetét a 2010 előtti állapotokhoz hasonlítot­ták. Az államtitkár a Portfolio.hu-n megjelent írásában azonban csak magyarázta a kialakult helyzetet, a maga által feltett, merre tovább kér­désre nem válaszolt. A Pénzügyminisztérium előze­tes becslése szerint tavaly a megcél­zott 3,5 százalékkal szemben a GDP 5,9 százalékára rúgott az államház­tartás hiánya, igaz, független kuta­tók szerint ebből még könnyen le­het 6 százalék feletti hiány is, mire a KSH kiszámolja a múlt évi végleges GDP-t. A jelenleg érvényes 2024-es költségvetési törvény szerint er­ről a szintről kellene a deficitet 2,9 százalékra, vagyis egyetlen év alatt a felére csökkenteni. Ez mintegy 2500 milliárd forintos kiigazítást jelentene, amely megszorítások­kal, tehát adóemelésekkel és a la­kosságot érintő kiadáscsökkentő A kormány pénzügyi és gazdasági irányítói másképp képzelik el az élénkítést, intézkedésekkel együtt sem meg­valósítható, ráadásul eközben Nagy Márton nemzetgazdasági minisz­ter a kormányt a növekedésösztön­ző gazdaságpolitika beindítására próbálja rávenni. Független elem­zők egyöntetű véleménye szerint a mára teljesen elavulttá vált 2024-es költségvetés újratervezésére lenne szükség. Erről egyelőre a kormány hallani sem akar, sőt a PM arra ké­szül, hogy a tavasz végén már a 2025-ös költségvetés tervezetét is a parlament elé viszi. Az államtitkár szerint a 2023-as költségvetés azért úszott el, mert kedvezőtlen volt a külső környezet. Ezek között az ukrajnai háborút és az energiaárakat említette, bár az előbbi minimális hatással volt a magyar gazdaságra, az energia­árak pedig tavaly jelentősen csök­kentek. További ok volt az infláció, amely összeomlasztotta a lakossá­gi fogyasztást, így az adóbevétele­ket is, viszont cserébe megemelte a kamatkiadásokat, no és az is, hogy recesszióba került a gazdaság. A kormány tavaly nyáron azért nem döntött a kiigazításról és a költség­­vetés konszolidálásáról, mert nem akarta veszélyeztetni a már akkor megkezdődött kilábalást - derül ki a cikkből. Ezzel együtt a 2024-es költ­ségvetés továbbra is teljesíthetet­len, ennek ellenére a cikkben a PM szakpolitikusa nem ad választ arra a kérdésre, hogy „merre tovább, ma­gyar költségvetés?”, ami arra utal, hogy tanácstalanok a PM vezetői, és nem akarnak újabb pótköltség­vetést a parlament elé vinni. Látva a tavalyi sikertelenséget ez nem tel­jesen meglepő. A „gazdasági növekedés és stabi­litás” kérdésben az államtitkár csat­lakozik Varga Mihály miniszter ko­rábbi kijelentéséhez, mely szerint a költségvetés csak olyan mértékben élénkítheti a gazdaságot, hogy az ne veszélyeztesse a hiány és az infláció csökkenését. A 2023-as év gazda­sági folyamatai bebizonyították: az infláció (pláne annak extrém mérté­ke) „nem barátj­a a költségvetésnek”, ezért szerinte kiemelt cél az inflá­ció csökkentése, ami a kamatterhek mellett mérsékelheti a kiadásokat és a hiányt is. P. ZS. OQ>'< a;'< inÖO

Next