Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-16 / 13. szám
(L ) népszava _/huf $/huf chf/huf O | 2024. január 16., hétfő_____________________378,90 ♦ -0,07% 346,03 ♦ -0,06% 404,78 ♦ -0,36%_______________________'J r\3r\'J LAPSZÉL Tovább esett az építőipari termelés Tavaly novemberben az építőipari termelés 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. Az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A megkötött új szerződések mennyisége 60,3 százalékkal emelkedett, ám ez a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének köszönhető. Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállománya 21,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A múlt év első tizenegy hónapjában az építőipari termelés 5,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - írta a KSH. NÉPSZAVA Kevesebben vennének lakást Csökkent a lakásvásárlást tervezők aránya a 30-59 évesek táborában - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A teljes korosztály mindössze 33 százaléka lát rá esélyt, hogy a jövőben lakóingatlant vásároljon, ez jóval elmarad az egy és két évvel korábbi 41, illetve 48 százaléktól. A harmincas korosztály lehet a legaktívabb a jövőben, tízből négyen vennének lakást a következő időszakban. NÉPSZAVA Nem jön motor, leáll a Suzuki A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi üzemében a termelés 2023. január 15-től 21-ig szünetel, mert a Vörös-tenger térségében a kereskedelmi hajók elleni támadások késleltetik a Japánból származó motorok érkezését az S-Cross és Vitara modellekhez - értesült a VG.hu. A cég megerősítette, hogy a termelést január 22-től tervezik folytatni. A gyártósor leállása közel kétezer alkalmazottat érint, ugyanakkor ez nem befolyásolja a dolgozók munkabérét - közölte az esztergomi gyár. NÉPSZAVA '<2 Z'<Q<M DOOM '<>cii 52 2 co RÉSZVÉNYEK MTelekom 751 Ft OTP 16 980 Ft Richter 9245 Ft L +0,30% BUX 63 787,07 Mol 2832 Ft * 4 -0,21% +0,25% * +2,74% +0,16% Kevesebb üzemanyag fogyott KÖZLEKEDÉS Tavaly nagyot estek a hazai közlekedők benzin- és gázolajigényei, amit a szakértők még mindig a 2022 nagy részén érvényes árstop tovagyűrűző hatására vezetnek vissza. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Bár 2022-ben az üzemanyag-értékesítés 22 százalékos emelkedést mutatott, az első három hónap során - a 2021. november közepétől hatályos, 480 forintos „bestoppolt” árszint első teljes negyedévében - a számláló mutatott 34 százalékot is. A MÁSZ-adatok alapján végzett számításunk szerint 2023 utolsó negyedében 384 millió liter benzin és kereken 600 millió liter gázolaj fogyott a márkás hálózatokon, ami egyaránt 9 százalékkal múlja alul az előző év hasonló időszakának szintjét. Ez az érték fokozatos csökkenés a második negyedévhez képest, amikor benzinből 14, gázolajból pedig több mint 25 százalékkal kevesebbet adtak el az előző év hasonló időszakához képest. A visszaesést még mindig egyértelműen és szinte kizárólag a 2022. december 6-áig hatályos üzemanyagárstop bumeránghatásának tudja be Grád Ottó MÁSZ-főtitkár. 2022-ben ugyanis - legalábbis a tilalmak év közben foganatosított, egyre szélesebb körű kiterjesztéséig zömmel a külföldiek tankolásai mesterségesen feltornászták a keresletet. Igaz, ehhez hozzájárult az úgymond alacsony - valójában minden korábbinál magasabb - 480 forintos üzemanyagárak miatti „spájzolás” is. A MÁSZ-adat további sajátossága, hogy „csak” a - mintegy 2 ezer hazai töltőállomás valamivel több mint felét kitevő - márkás, avagy „színes” kutak forgalmát méri. Az árstop miatt ugyanakkor 2022-ben a MÁSZ-kutak forgalmi adata még az országos üzemanyagforgalom-emelkedési szintet is jócskán meghaladta. Az autósok ugyanis azt észlelték, hogy az árstopos egyentarifával megszűnt a nagy láncokhoz nem tartozó, jellemzően kényelmetlenebbül megközelíthető kutak árelőnye, így sokan átszoktak a könnyebben megközelíthető, márkásabb kutakra. Ennek visszacsapó hatásaként ugyanakkor 3,9 milliárd literre esett a nagy hazai kútláncok üzemanyagforgalma, ami 16 százalékos csökkenés valószínűsíthetőleg a MÁSZ-forgalom 2023-as esése is meghaladja a később megjelenő országos összesítést. Mivel ugyanis az árstop megszüntetésével újból visszaállhatott a kis kutak árelőnye, a leginkább tarifaérzékeny ügyfelek visszaszokhattak. (Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a kis töltőállomások érdekeit képviselő Független Benzinkutak Szövetsége szerint, több ok miatt, máig nem állt vissza teljes egészében a 2021 vége előtti állapot.) A gázolajkereslet benzinéhez viszonyított, jóval nagyobb tavalyi visszaesését a főtitkár szintén a főleg dízelalapú átmenőforgalom számlájára írt árstopos többlettankolások megszűntével indokolta. A többi esetleges gazdasági hatás, így akár az árak, akár a cégek vagy a lakosság anyagi helyzete, az árstophoz képest, eltörpül - tette hozzá. A MÁSZ főtitkára a jövedéki adó 41 forintos emelésével kapcsolatban kialakult, összetett piaci helyzetet egyelőre változatlanul nem kívánta véleményezni. Mindazonáltal rögzítette: a különböző szereplők kiskereskedelmi tarifáikat nemcsak az esetleges adóváltozások, hanem egyéb üzleti megfontolások - így nem kevéssé a világpiaci ár- és forintárfolyam-változások, illetve a helyi sajátosságok - nyomán módosítják. Grád Ottó az elkövetkező hetek során, feltéve, hogy az amúgy számos politikai feszültséggóc nem mutat jelentős változást, nagyjából változatlan hazai üzemanyag-tarifákra számít. MARNITZ ISTVÁN Grád Ottó az elkövetkező hetekben nem vár ugrásokat a hazai üzemanyagárakban Az árérzékeny vevők kezdenek visszatérni az olcsóbb kis kutakhoz MÁSZ-kutak forgalma 3.C 2.5 2.0 Milliárd liter 2007 2009 2011 2013 2015 Forrás: MÁSZ/NÉPSZAVA-grafika 2017 Gázolaj: 2,38 Benzin: 1,5 A 2019 2021 2023 Szerdától tovább nő a gázolajár Szerdán bruttó 3 forinttal tovább drágul a gázolaj - közölte a Holtankoljak. hu. Ha ezt a kútárakban is érvényesítik, akkor az ár-összehasonlító oldal literenként 609 forintos átlagárakra számít. A benzin 578 forintos átlagtarifája ezúttal nem változik. Tegnap az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára az elmúlt két hónap átlagán, 78 dolláron állt. A forint dollárárfolyama - nagyarányú javulást követően - azóta szintén nem mutat jelentős kilengéseket. A kutak zöme ugyanakkor hétfőn (egyébként a Népszava előzetes értesüléseinek megfelelően érvényesítették a január 1-től hatályos, 41 forintos jövedékiadó-emelés második, 21 forintos részletét - hívta fel a figyelmet a szakportál. rAZnA<;Ár A PM-ben sem tudják, mi legyen a büdzsével TANÁCSTALANSÁG Gazdasági növekedés és stabilitás - merre tovább, magyar költségvetés? címmel publikált hosszú elemző írást Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, s ebben reagált, pontosabban visszautasította azokat az elmúlt hetekben elhangzott véleményeket, amelyek a költségvetés helyzetét a 2010 előtti állapotokhoz hasonlították. Az államtitkár a Portfolio.hu-n megjelent írásában azonban csak magyarázta a kialakult helyzetet, a maga által feltett, merre tovább kérdésre nem válaszolt. A Pénzügyminisztérium előzetes becslése szerint tavaly a megcélzott 3,5 százalékkal szemben a GDP 5,9 százalékára rúgott az államháztartás hiánya, igaz, független kutatók szerint ebből még könnyen lehet 6 százalék feletti hiány is, mire a KSH kiszámolja a múlt évi végleges GDP-t. A jelenleg érvényes 2024-es költségvetési törvény szerint erről a szintről kellene a deficitet 2,9 százalékra, vagyis egyetlen év alatt a felére csökkenteni. Ez mintegy 2500 milliárd forintos kiigazítást jelentene, amely megszorításokkal, tehát adóemelésekkel és a lakosságot érintő kiadáscsökkentő A kormány pénzügyi és gazdasági irányítói másképp képzelik el az élénkítést, intézkedésekkel együtt sem megvalósítható, ráadásul eközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányt a növekedésösztönző gazdaságpolitika beindítására próbálja rávenni. Független elemzők egyöntetű véleménye szerint a mára teljesen elavulttá vált 2024-es költségvetés újratervezésére lenne szükség. Erről egyelőre a kormány hallani sem akar, sőt a PM arra készül, hogy a tavasz végén már a 2025-ös költségvetés tervezetét is a parlament elé viszi. Az államtitkár szerint a 2023-as költségvetés azért úszott el, mert kedvezőtlen volt a külső környezet. Ezek között az ukrajnai háborút és az energiaárakat említette, bár az előbbi minimális hatással volt a magyar gazdaságra, az energiaárak pedig tavaly jelentősen csökkentek. További ok volt az infláció, amely összeomlasztotta a lakossági fogyasztást, így az adóbevételeket is, viszont cserébe megemelte a kamatkiadásokat, no és az is, hogy recesszióba került a gazdaság. A kormány tavaly nyáron azért nem döntött a kiigazításról és a költségvetés konszolidálásáról, mert nem akarta veszélyeztetni a már akkor megkezdődött kilábalást - derül ki a cikkből. Ezzel együtt a 2024-es költségvetés továbbra is teljesíthetetlen, ennek ellenére a cikkben a PM szakpolitikusa nem ad választ arra a kérdésre, hogy „merre tovább, magyar költségvetés?”, ami arra utal, hogy tanácstalanok a PM vezetői, és nem akarnak újabb pótköltségvetést a parlament elé vinni. Látva a tavalyi sikertelenséget ez nem teljesen meglepő. A „gazdasági növekedés és stabilitás” kérdésben az államtitkár csatlakozik Varga Mihály miniszter korábbi kijelentéséhez, mely szerint a költségvetés csak olyan mértékben élénkítheti a gazdaságot, hogy az ne veszélyeztesse a hiány és az infláció csökkenését. A 2023-as év gazdasági folyamatai bebizonyították: az infláció (pláne annak extrém mértéke) „nem barátja a költségvetésnek”, ezért szerinte kiemelt cél az infláció csökkentése, ami a kamatterhek mellett mérsékelheti a kiadásokat és a hiányt is. P. ZS. OQ>'< a;'< inÖO