Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-17 / 14. szám
nr Iun InDl_ l_ rl_ YJ népszava o 2024. január 17., szerda I «J Befolyásolt OBT-választás • • ÖNIGAZGATÁS Többféle módon is próbáltak nyomást gyakorolni az új Országos Bírói Tanácsot megválasztó küldöttekre, amit azonban a törvény nem tilt, mivel nem is szól róla. SIMON ZOLTÁN Nemcsak az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak múlt hétfői megválasztása előtt, hanem magán a január 8-i tagválasztó küldöttértekezleten is történtek a küldöttek titkos szavazatát befolyásoló kísérletek - értesült lapunk. Információnk szerint több küldött egy 14 fős tagjelölti névsorral érkezett a küldöttértekezletre, amelyet állítólag a bírósági vezetők adtak saját elektoraiknak, „segítendő” az új OBT-tagok kiválasztását. Az aznap OBT-taggá választott Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke után Bagdi-listaként aposztrofált névsor érdekessége, hogy a rajta szereplő 14 bíró közül végül 12-t ténylegesen is a tanács tagjává választottak. A múlt hétfőn megválasztott 14 OBT-tag névsora így néz ki: Szabó Péter, Bagdi Árpád, Félegyházy Megyesy Fatime, Gergye Tamás, Pecsenye Csaba, Surányi József, Varga Rita, Csík Attila, Hegedűs János, Hild Ágnes, Kovács Gergely, Kovács Ildikó, Kozlovszky Ágnes és Nagy István András. Közülük mindössze ketten, Csík Attila és Kozlovszky Ágnes nem szerepeltek a lapunk által látott „Bagdi-listán”, helyettük Boda Gábor János (Pesti Központi Kerületi Bíróság) és Varga Andrea (Budaörsi Járásbíróság) nevét tüntették fel. Nem szokatlan, hogy a küldöttek „együtt mozognak”, hiszen enélkül parttalanná válhat a választás, ám az, hogy a „Bagdi-lista” és a végül OBT-taggá választottak névsora kísértetiesen hasonlít egymásra, talán nem a véletlen műve. Az OBT-választást is szabályozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi) nem tiltja a „lobbizást”, a küldöttek közötti kampányt, igaz, nem is szabályozza - nem szól róla. Az pedig már a küldöttértekezlet előtt kiderült, nagy a nyomás az elektorokon, hogy a most lejáró mandátumú, a jogállam mellett elkötelezett OBT helyett a bírósági vezetéshez és a kormányhoz lojálisabb tagokat válasszanak. Varga Zs. András Kúria-elnök, aki maga is az OBT (delegált) tagja, decemberben levelet írt a Ma-Az OBT-taggá választott Bagdi Árpád után Bagdi-listaként aposztrofált névsor érdekessége, hogy a rajta szereplő 14 bíró közül végül 12 t ténylegesen is a tanács tagjává választottak. gyár Bírói Egyesületnek (Mabie), amelyben jelezte: szerencsésnek tartaná, ha az új OBT-tagok közé bekerülnének az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők. A Mabie elnöke azonban válaszában ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy az egyesület korábban ezzel ellentétesen foglalt állást. (Az OBT feladata az Országos Bírósági Hivatal elnökének felügyelete, s ugyan a törvény szerint nem összeférhetetlen, ha egy OBT-tag a saját munkáltatóját ellenőrzi, sokan ezt nem tartják elfogadhatónak.) Úgy tudjuk, a múlt hétfői választás után a Mabie egyik választmányi tagja levelet írt az egyesület elnökének, Boros Katalinnak, amelyben jelezte, olyan információk jutottak el hozzá, hogy a Mabie egyes vezetői a küldöttértekezleten arra buzdították az elektorokat, hogy egy törvényszéki elnökre szavazzanak. Mivel ez ellentétes a Mabie korábbi álláspontjával, a választmányi tag arra kérte az elnököt, tisztázza: valóban történt-e ilyen. Bár a levél nem nevesíti, információnk szerint egyértelműen Bagdi Árpád támogatásáról volt szó, akit az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők közül - törvényszéki elnökként - egyedüliként választottak OBT-taggá. Megírtuk, Bagdit még Handó Tünde, az OBH előző elnöke nevezte ki 2015-ben elnökké, alig három évvel azután, hogy megkapta határozott idejű bírói kinevezését. Mindezt meg is hálálta: amikor 2019 végén a kormánytöbbség mandátumát megszakítva alkotmánybíróvá választotta Handót, Bagdi is aláírta azt a levelet, amelyben 24 bírósági vezető fejezte ki háláját az OBT munkáját ellehetetlenítő Handónak. A törvényszéki elnök Bagdi megválasztásáról a leköszönő OBT elnöke, Matusik Tamás a Szabad Európának azt mondta: „(...) annak én hivatalból nem tudok örülni, hiszen magát a konstrukciót továbbra sem tartom egészségesnek, elvi szinten sem tartottam annak. De a tanács nagy része nem ilyen emberekből fog állni.” Ismert, az új OBT tagjainak megválasztására azért került sor, mert a mostani tanács hatéves mandátuma január 30-án lejár. A 14 tagról a mintegy 3000 magyar bíró által szeptember-október folyamán megválasztott küldöttek (elektorok) döntöttek. A bírák saját maguk közül titkos szavazással választják ki az új tagokat - 1 ítélőtáblát, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót (a 15. tag a Kúria mindenkori elnöke). A 14 tag mellett 14 póttagot is választanak; múlt hétfőn, január 8-án erre már nem jutott idő, ezért január 15- én folytatták a küldöttértekezletet, s döntöttek is a póttagok személyéről. Szemben a múlt heti választással, amikor mindössze egyetlen fővárosi bíró került az OBT-tagok közé, a póttagok között többen is a központi régiót képviselik. Köztük van Kovaliczky Ágota, a Fővárosi Ítélőtábla bírája, aki 2022 nyarán pályázott az ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöki tisztségére, ám annak ellenére nem ő kapta meg a posztot, hogy a bírák által tartott szavazáson 36:14 arányú támogatást kapott. Helyette a másik pályázót, Kovács Helga Mariannt nevezték ki tanácselnöknek, aki a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége. Az új OBT a választástól számított 15 napon belül megtartja első ülését. Már első döntéseikből következtetni lehet majd a tanács munkájának jövőbeli irányára. Ha például megszüntetik vagy korlátozzák az OBT-ülések jegyzőkönyveinek teljes nyilvánosságát, aminek a gyakorlatát a lejáró mandátumú OBT alakította ki, s amit Varga Zs. András korábban kifogásolt, az nem sok jót ígér a bírói autonómia híveinek. Országos ükó$KG\ u\m\ Co^cU5 Nem szokatlan, hogy a küldöttek együtt mozognak, ám aligha a véletlen műve, hogy a korábbi névsor és a végleges névlista majdnem teljesen összeér %Q \ a;'< inCO A póttagok névsora Kovaliczky Ágota (Fővárosi Ítélőtábla), Kardos Dóra (Egri Törvényszék), Berkes Tamás (Szegedi Törvényszék), Madarasi Anna (Fővárosi Törvényszék), Nyáregyháziné Sánta Emese (Budapest Környéki Törvényszék), Móri Katalin (Miskolci Törvényszék), Szigeti Krisztina (Budapest Környéki Törvényszék), Demeter Andrea (Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság), Bán Zsuzsanna (Szentendrei Járásbíróság), Bittera Ádám (Makói Járásbíróság), Kaáli Éva (Miskolci Járásbíróság), Misu Anita (Mátészalkai Járásbíróság), Boda Gábor János (Pesti Központi Kerületi Bíróság) és Fellai-Markovics Róbert (Kaposvári Járásbíróság). Teljesítménytől függ a szakképzési oktatók béremelése OKTATÁS A köznevelésben tanító pedagógusokkal ellentétben a szakképzésben dolgozó oktatóknál már az elmúlt évi teljesítményüktől is függ, hogy milyen arányban részesülhetnek a januártól megígért, átlagosan 32,2 százalékos béremelésből derült ki a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Népszava kérdéseire küldött válaszából. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a szakképzési oktatók kimaradtak az uniós források felhasználásával megvalósuló pedagógus-béremelés koncepciójából, a kormány ezt követően jelentette be, hogy az oktatók bérét is azonos arányban emelik, de ezt már teljes egészében hazai költségvetésből. Ám míg a köznevelésben dolgozó pedagógusok esetében már egy kormányrendelet is rögzíti az átlag 32,2 százalékos bértömegemelés tényét, valamint egy koncepcióban meghatározták azokat a minimumösszegeket, amelyeket a különböző besorolású pedagógusoknak mindenképp meg kell kapniuk, a szakképzésben oktatóknál ilyen nem történt. A KIM megkeresésünkre küldött válaszából kiderült, hogy nem is lesz ilyen, ugyanis szerintük - miután a közneveléstől eltérően a szakképzés oktatóit A munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják - a béremelés végrehajtásához nincs szükség kormányrendeletre. Közölték azt is, a béremelés végrehajtásának egyik kiindulópontja a szakképzésben tavaly lezajlott oktatói teljesítményértékelés lesz. Hozzátették: nemcsak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények oktatói is számíthatnak béremelésre. A szakképzésben 2020. július 1-jétől vezettek be egy, a köznevelésben egyelőre csak tervezett teljesítményértékelési rendszert, amire háromévente kell sort keríteni. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor lapunknak azt mondta, a tavalyi értékelésnek vannak aggasztó tapasztalatai, tudomása szerint előfordult, hogy a szakképzési centrum visszadobta az eredményeket, amikor egy-egy oktató szerintük túl magas pontszámokat ért el. Állítása szerint volt olyan is, hogy valaki több, más kevesebb pontot szerzett, mégis ugyanakkora (5 százalék körüli) béremelést kaptak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet is arról számolt be a Népszavának, hogy a teljesítményértékelés módszertana eltér az egyes szakképző intézményekben, mindez nem átlátható, és nincs korreláció az értékelés és a valós teljesítmény között. Mindkét szakszervezeti vezető egyetértett abban, hogy a béremelésnek a szakképzés esetében is meg kellene jelennie jogszabályi szinten, ha mást nem, legalább a költségvetési törvényt kellene módosítani, abban ugyanis továbbra sem szerepel olyan összeg, amiből az átlag 32,2 százalékos emelést meg lehetne valósítani. JUHÁSZ DÁNIEL A szakképzési béreknél nem adnak ki külön kormányrendeletet 1, 2 o 6 Gosztonyi Gábor: A tavalyi teljesítményértékelésnek vannak aggasztó tapasztalatai