Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-17 / 14. szám

nr I­un I­n­D­l_ l_ r­l_ YJ népszava­­ o 2024. január 17., szerda I «J Befolyásolt OBT-választás • •­­ ÖNIGAZGATÁS Többféle módon is próbáltak nyomást gyakorolni az új Országos Bírói Tanácsot megválasztó küldöttekre, amit azonban a törvény nem tilt, mivel nem is szól róla. SIMON ZOLTÁN Nemcsak az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak múlt hétfői meg­választása előtt, hanem magán a január 8-i tagválasztó küldöttérte­kezleten is történtek a küldöttek titkos szavazatát befolyásoló kí­sérletek - értesült lapunk. Infor­mációnk szerint több küldött egy 14 fős tagjelölti névsorral érkezett a küldöttértekezletre, amelyet állí­tólag a bírósági vezetők adtak saját elektoraiknak, „segítendő” az új OBT-tagok kiválasztását. Az aznap OBT-taggá választott Bagdi Ár­pád, a Gyulai Törvényszék elnöke után Bagdi-listaként aposztrofált névsor érdekessége, hogy a rajta szereplő 14 bíró közül végül 12-t ténylegesen is a tanács tagjává vá­lasztottak. A múlt hétfőn megválasztott 14 OBT-tag névsora így néz ki: Sza­bó Péter, Bagdi Árpád, Félegyhá­­zy Megyesy Fatime, Gergye Tamás, Pecsenye Csaba, Surányi József, Varga Rita, Csík Attila, Hegedűs Já­nos, Hild Ágnes, Kovács Gergely, Kovács Ildikó, Kozlovszky Ágnes és Nagy István András. Közülük mindössze ketten, Csík Attila és Kozlovszky Ágnes nem szerepeltek a lapunk által látott „Bagdi-listán”, helyettük Boda Gábor János (Pesti Központi Kerületi Bíróság) és Var­ga Andrea (Budaörsi Járásbíróság) nevét tüntették fel. Nem szokatlan, hogy a küldöttek „együtt mozognak”, hiszen enél­­kül parttalanná válhat a választás, ám az, hogy a „Bagdi-lista” és a vé­gül OBT-taggá választottak névso­ra kísértetiesen hasonlít egymás­ra, talán nem a véletlen műve. Az OBT-választást is szabályozó, a bí­róságok szervezetéről és igazga­tásáról szóló törvény (Bszi) nem tiltja a „lobbizást”, a küldöttek kö­zötti kampányt, igaz, nem is sza­bályozza - nem szól róla. Az pedig már a küldöttértekezlet előtt kide­rült, nagy a nyomás az elektorokon, hogy a most lejáró mandátumú, a jogállam mellett elkötelezett OBT helyett a bírósági vezetéshez és a kormányhoz lojálisabb tagokat vá­lasszanak. Varga Zs. András Kúria-elnök, aki maga is az OBT (delegált) tag­ja, decemberben levelet írt a Ma-Az OBT-tag­gá választott Bagdi Árpád után Bag­di-listaként aposztro­fált névsor érdekessége, hogy a rajta szereplő 14 bíró közül végül 12 t ténylegesen is a tanács tagjává vá­lasztottak. gyár Bírói Egyesületnek (Mabie), amelyben jelezte: szerencsésnek tartaná, ha az új OBT-tagok közé bekerülnének az OBH-elnök ki­nevezési jogkörébe tartozó bírósá­gi vezetők. A Mabie elnöke azon­ban válaszában ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy az egyesület korábban ezzel ellentétesen fog­lalt állást. (Az OBT feladata az Or­szágos Bírósági Hivatal elnökének felügyelete, s ugyan a törvény sze­rint nem összeférhetetlen, ha egy OBT-tag a saját munkáltatóját el­lenőrzi, sokan ezt nem tartják el­fogadhatónak.) Úgy tudjuk, a múlt hétfői választás után a Mabie egyik választmányi tagja levelet írt az egyesület elnökének, Boros Kata­linnak, amelyben jelezte, olyan in­formációk jutottak el hozzá, hogy a Mabie egyes vezetői a küldöttérte­kezleten arra buzdították az elek­torokat, hogy egy törvényszéki elnökre szavazzanak. Mivel ez el­lentétes a Mabie korábbi álláspont­jával, a választmányi tag arra kérte az elnököt, tisztázza: valóban tör­tént-e ilyen. Bár a levél nem nevesíti, infor­mációnk szerint egyértelműen Bagdi Árpád támogatásáról volt szó, akit az OBH-elnök kinevezé­si jogkörébe tartozó bírósági ve­zetők közül - törvényszéki elnök­ként - egyedüliként választottak OBT-taggá. Megírtuk, Bagdit még Handó Tünde, az OBH előző el­nöke nevezte ki 2015-ben elnök­ké, alig három évvel azután, hogy megkapta határozott idejű bírói kinevezését. Mindezt meg is hálál­ta: amikor 2019 végén a kormány­­többség mandátumát megszakít­va alkotmánybíróvá választotta Handót, Bagdi is aláírta azt a leve­let, amelyben 24 bírósági vezető fe­jezte ki háláját az OBT munkáját ellehetetlenítő Handónak. A tör­vényszéki elnök Bagdi megválasz­tásáról a leköszönő OBT elnöke, Matusik Tamás a Szabad Európá­nak azt mondta: „(...) annak én hi­vatalból nem tudok örülni, hiszen magát a konstrukciót továbbra sem tartom egészségesnek, elvi szinten sem tartottam annak. De a tanács nagy része nem ilyen emberekből fog állni.” Ismert, az új OBT tagjainak meg­választására azért került sor, mert a mostani tanács hatéves mandá­tuma január 30-án lejár. A 14 tag­ról a mintegy 3000 magyar bíró ál­tal szeptember-október folyamán megválasztott küldöttek (elekto­rok) döntöttek. A bírák saját maguk közül titkos szavazással választják ki az új tagokat - 1 ítélőtáblát, 6 tör­vényszéki és 7 járásbírósági bírót (a 15. tag a Kúria mindenkori elnöke). A 14 tag mellett 14 póttagot is válasz­tanak; múlt hétfőn, január 8-án erre már nem jutott idő, ezért január 15- én folytatták a küldöttértekezletet, s döntöttek is a póttagok személyéről. Szemben a múlt heti választással, amikor mindössze egyetlen főváro­si bíró került az OBT-tagok közé, a póttagok között többen is a közpon­ti régiót képviselik. Köztük van Ko­­valiczky Ágota, a Fővárosi Ítélőtáb­la bírája, aki 2022 nyarán pályázott az ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöki tisztségére, ám annak ellenére nem ő kapta meg a posztot, hogy a bírák által tartott szavazá­son 36:14 arányú támogatást kapott. Helyette a másik pályázót, Kovács Helga Mariannt nevezték ki tanács­elnöknek, aki a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége. Az új OBT a választástól számí­tott 15 napon belül megtartja első ülését. Már első döntéseikből kö­vetkeztetni lehet majd a tanács munkájának jövőbeli irányára. Ha például megszüntetik vagy kor­látozzák az OBT-ülések jegyző­könyveinek teljes nyilvánosságát, aminek a gyakorlatát a lejáró man­dátumú OBT alakította ki, s amit Varga Zs. András korábban kifogá­solt, az nem sok jót ígér a bírói au­tonómia híveinek. Országos ükó$KG\ u\m\ Co^cU5 Nem szo­katlan, hogy a küldöttek együtt mozog­nak, ám aligha a véletlen műve, hogy a korábbi névsor és a végleges névlista majd­nem teljesen összeér %Q \ a;'< inCO A póttagok névsora Kovaliczky Ágota (Fővárosi Ítélőtábla), Kardos Dóra (Egri Törvényszék), Berkes Tamás (Sze­gedi Törvényszék), Madarasi Anna (Fővárosi Törvényszék), Nyáregyháziné Sánta Emese (Budapest Környéki Törvényszék), Móri Ka­talin (Miskolci Törvényszék), Szigeti Krisztina (Budapest Környéki Törvényszék), Demeter Andrea (Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság), Bán Zsuzsanna (Szentendrei Járás­­bíróság), Bittera Ádám (Makói Járásbíróság), Kaáli Éva (Miskolci Járásbíróság), Misu Anita (Mátészalkai Járásbíróság), Boda Gábor János (Pesti Központi Kerületi Bíróság) és Fellai-Mar­­kovics Róbert (Kaposvári Járásbíróság). Teljesítménytől függ a szakképzési oktatók béremelése OKTATÁS A köznevelésben tanító pedagógusokkal ellentétben a szak­képzésben dolgozó oktatóknál már az elmúlt évi teljesítményüktől is függ, hogy milyen arányban része­sülhetnek a januártól megígért, átla­gosan 32,2 százalékos béremelésből derült ki a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztéri­um (KIM) Népszava kérdéseire kül­dött válaszából. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a szakképzési oktatók kima­radtak az uniós források felhaszná­lásával megvalósuló pedagógus-bér­emelés koncepciójából, a kormány ezt követően jelentette be, hogy az oktatók bérét is azonos arányban emelik, de ezt már teljes egészében hazai költségvetésből. Ám míg a köznevelésben dolgozó pedagógusok esetében már egy kor­mányrendelet is rögzíti az átlag 32,2 százalékos bértömegemelés tényét, valamint egy koncepcióban megha­tározták azokat a minimumösszege­ket, amelyeket a különböző besoro­lású pedagógusoknak mindenképp meg kell kapniuk, a szakképzés­ben oktatóknál ilyen nem történt. A KIM megkeresésünkre küldött vá­laszából kiderült, hogy nem is lesz ilyen, ugyanis szerintük - miután a közneveléstől eltérően a szakképzés oktatóit A munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják - a béreme­lés végrehajtásához nincs szükség kormányrendeletre. Közölték azt is, a béremelés végrehajtásának egyik kiindulópontja a szakképzésben ta­valy lezajlott oktatói teljesítmény­értékelés lesz. Hozzátették: nem­csak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények ok­tatói is számíthatnak béremelésre. A szakképzésben 2020. július 1-jétől vezettek be egy, a közneve­lésben egyelőre csak tervezett telje­sítményértékelési rendszert, amire háromévente kell sort keríteni. A Pe­dagógusok Szakszervezetének szak­képzésért felelős alelnöke, Goszto­­nyi Gábor lapunknak azt mondta, a tavalyi értékelésnek vannak aggasz­tó tapasztalatai, tudomása szerint előfordult, hogy a szakképzési cent­rum visszadobta az eredményeket, amikor egy-egy oktató szerintük túl magas pontszámokat ért el. Állítá­sa szerint volt olyan is, hogy valaki több, más kevesebb pontot szerzett, mégis ugyanakkora (5 százalék kö­rüli) béremelést kaptak. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének ügyvivő­je, Nagy Erzsébet is arról számolt be a Népszavának, hogy a teljesít­ményértékelés módszertana el­tér az egyes szakképző intézmé­nyekben, mindez nem átlátható, és nincs korreláció az értékelés és a valós teljesítmény között. Mind­két szakszervezeti vezető egyetér­tett abban, hogy a béremelésnek a szakképzés esetében is meg kelle­ne jelennie jogszabályi szinten, ha mást nem, legalább a költségveté­si törvényt kellene módosítani, ab­ban ugyanis továbbra sem szerepel olyan összeg, amiből az átlag 32,2 százalékos emelést meg lehetne va­lósítani. JUHÁSZ DÁNIEL A szakképzési béreknél nem adnak ki külön kormányrendeletet 1, 2 o 6 Gosztonyi Gábor: A tavalyi teljesít­ményértékelésnek vannak aggasztó tapasztalatai

Next