Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-17 / 14. szám
41 NÉPSZAVA DC I un In I 2024. január 17., szerda DLLIULU Per lehet abból, hogy fizetnek az Orbán-kormánynak VITA Az Európai Parlament (EP) csütörtökön szavaz a magyarországi helyzetről és a befagyasztott támogatásokról szóló állásfoglalásról, amelyet öt frakció - a kereszténydemokrata, a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a szélsőbaloldali - támogat, így a jóváhagyása biztosra vehető. A törvényhozó testület szerda reggel plenáris vitát is rendez ugyanerről, előreláthatólag Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök részvételével. A Népszava birtokába került tervezetben a képviselők felkérik az EP jogi bizottságát, hogy állapítsa meg: az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben jogszerűen szabadított-e fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak megítélt felzárkóztatási támogatásokból. Egyúttal világossá teszik, hogy a jogi elemzést követően várhatóan az Európai Unió Bírósága elé citálják az Ursula von der Leyen vezette testületet a felfüggesztett pénzügyi források részleges feloldása miatt. Az Európai Bizottság 2023 végén azért döntött a kifizetések megkezdéséről, mert értékelése alapján a kormány teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat. A parlament ezzel ellentétes állásponton van: megítélése szerint Magyarországon még a reformok sem tették függetlenné az igazságszolgáltatást, mivel az elfogadott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók. Emellett azért is aggályosnak tartja a bizottsági határozatot, mert úgy látja, hogy Magyarországon továbbra sincsenek érvényben megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és közbeszerzési eljárások az uniós költségvetés védelmében. A határozattervezetben a képviselők figyelmeztetik a biztosi testületet, hogy minden rendelkezésére álló jogi és politikai eszközt be fognak vetni, ha az EB a továbbiakban feltételek teljesítése nélkül kezdi meg a kifizetéseket az Orbán-kormánynak. A liberálisok és a zöldpártiak akár a bizalmatlansági indítványig is elmennének, amit forrásaink szerint a néppártiak elleneznek, ezért nem került be a szövegbe. Az elfogadásra váró közös állásfoglalásban a frakciók felszólítják az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy léptessék a következő szakaszba a hetes cikkelyes eljárást, és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. A szövegben ugyanakkor nincs utalás rá, hogy a folyamat keretében a kormánytól meg kell vonni a szavazati jogot a döntéshozó tagállami testületben. A napokban 120 aláírással ellátott petíció született erről a finn kereszténydemokrata Petri Sarvamaa kezdeményezésére. A képviselő irodájának tájékoztatása szerint az indítványt kedden eljuttatták az EP elnökének, Roberta Metsolának. Az EP „határozottan elítéli Magyarország miniszterelnökének cselekedeteit, aki az EU stratégiai érdekeit teljes mértékben semmibe véve és megsértve úgy döntött, hogy blokkolja a többéves költségvetés felülvizsgálatáról szóló határozatot és az ukrajnai segélycsomagot is”, olvasható az állásfoglalás tervezetében, amely leszögezi, az EU semmiképpen sem engedhet a zsarolásnak. Az EP szerint szükség van a döntéshozatal reformjára, hogy megszűnjön a vétójoggal való visszaélés. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Orbán és Von der Leyen. Lefagyhat a mosoly az arcukról <2u>z ooz ö< o LAPSZÉL Schadl bizalmi Még most is megvan a kulcsom Schadl György lakásához - többek között ezt vallotta a bíróságon Sz. Kálmán, a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt elnökének egykori bizalmi embere. A férfi nemcsak Schadl budaörsi irodájában dolgozott, be volt jelentve abban a fonyódi végrehajtói irodában is, ahonnan a vád szerint N. Gábor végrehajtó fizetett a kinevezéséért Schadl Györgynek. Ezt az ügy előkészítő ülésén egyébként N. Gábor is beismerte. Sz. Kálmán tudott a pénzmozgásokról, sőt ő is fuvarozott összegeket. Biztosra állította, hogy N. Gábor, a bűnösségét korábban szintén elismerő M. Eszter és O. Ákos, valamint a szigetszentmiklósi F. Miklós, sőt a monori Sz. Balázs végrehajtók is kaptak kölcsönöket. Elmondása szerint Schadl több embernek is adott kölcsönöket, de több nevet nem tudott felsorolni, mert „közismert vagyok arról, hogy rossz a névmemóriám”. Sz. Kálmán azt állította, Völner Pálnak, az ügy harmadrendű vádlottjának, egykori fideszes miniszterhelyettesnek soha nem vitt pénzt. NÉPSZAVA Corvinusból Ferencvárosba Havi bruttó 850 ezer forint tiszteletdíjat kap Ádám Zoltán Baranyi Krisztina főtanácsadójaként - közölte a IX. kerületi polgármester sajtófőnöke a Telex szerint. A Corvinus Egyetemről kirúgott egyetemi docens Gegesy Ferencet, a kerületet a rendszerváltástól 2010-ig vezető polgármestert váltja ezen a poszton. Ádám Zoltánt azt követően távolították el a Corvinus Egyetemről, hogy etikai vizsgálatot indított, mert kurzusának egyik hallgatója letehetett egy olyan vizsgát, amelyhez - Ádám szerint - nem teljesítette a követelményeket. NÉPSZAVA >'<o< inÖO embere és a memóriaNem akarnak szemkilövetős szobrot a zsinagógánál HELYSZÍN A Mazsihisz minden lehetséges módon tiltakozni fog, ha a civil kezdeményezés hivatalossá válik, és a 2006-os eseményeket jelképező emlékművet a tervezett területen akarják felállítani - közölték lapunkkal. CZENE GÁBOR A Gulyáságyú Média számolt be arról, hogy a „nemzetünk ellen elkövetett gyalázatot” szimbolizáló szobrot emelnének a 2006-os „szemkilövetésnek”: az emlékművet a VII. kerületben, a Dohány utcai zsinagógához közeli területen állítanák fel. Az ötletgazda a miniszterelnök Orbán-pólós rajongójaként ismert Szilágyi Ákos fogtechnikus, aki aláírásgyűjtésbe kezdett a terv megvalósítása érdekében. A szobor a 2006 őszén lezajlott események közül azt örökítené meg, amikor az egyik áldozat, a 2022 végén elhunyt Nagy László szemét a rendőrök október 23-án gumilövedékkel kilőtték. A portál arra is felhívta a figyelmet, hogy több korabeli beszámoló és felvétel szerint a tragikus eset (eltérően a szemtanúként megszólaló Szilágyi állításától) valójában nem a Dohány, hanem a Dob utca-Károly körút sarkán történt. Lapunk megkeresésére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) hangsúlyozta, hogy méltányolhatónak tart minden olyan kezdeményezést, amely az ártatlanul meghurcolt, megsebesített, emberi jogaiban sértett áldozatoknak kíván emlékművet állítani. Hozzátette: annak megítélése, hogy egy konkrét esemény kapcsán, egy konkrét személyhez kapcsolódóan szükséges-e és milyen méretű kivitelezésű emlékmű felállítása, és hogy hol, nem tartozik a Mazsihisz véleményezési körébe. A Mazsihisz azonban ellenzi, hogy a magyar zsidóság legkiemelkedőbb, szimbolikus és tényleges történelmének, valamint jelenkori hitéletének helyszínén politikai akciók történjenek, aktuális politikai üzenetek jelenjenek meg akár ideiglenesen, akár tartósan. A Mazsihisz egyébként sem tudja támogatni, hogy a Herzl Tivadar tér (a Dohány utcai zsinagóga előtti tér - a szerk.) közvetlen közelében bármiféle, a holokauszttal és a zsidósággal össze nem függő szobor vagy egyéb emlékmű kapjon helyet. Abban az esetben, ha ez a civil kezdeményezés hivatalossá válik, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége minden lehetséges módon tiltakozni fog a szobor jelenleg tervezett helyszínen történő felállítása ellen. A Gulyáságyú Média arról is hírt adott, hogy a szobor megvalósításának védnöke Papp Lajos nyugdíjazott szívsebészprofesszor. Az ötletgazda Szilágyi Ákos - az emlékmű látványtervét is ő készítette - nem titkolja, hogy elképzelése nem mentes az aktuálpolitikai céloktól. Felhívása szerint a „közelgő választásokig mindenkihez el kell jutnia a valós tényeknek 2006-ról, hogy tájékozott fiatalok tudjanak megfontolt döntést hozni, amikor közös jövőnkről szavaznak 2024 júniusában”. Niedermüller Péter VII. kerületi DK-s polgármester a portálnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy bármilyen szobor kihelyezéséhez szükség van az önkormányzat hozzájárulására. A konkrét ötletet a polgármester elutasítja. Niedermüller Péter a Szabadság téren lévő, a Fidesz által megrendelt német megszállási emlékműre utalva kijelentette: láthattunk már példát arra, hogy az ilyen „öncélú, politikai indíttatásból született” alkotások milyen feszültséget tudnak okozni, így „az aktuálpolitikai célokat szolgáló szobrok, emlékművek felállítását nem tartjuk támogatandónak”. Elméletileg megtörténhet, hogy a kormány átnyúl az önkormányzat feje fölött. A Szabadság téri német megszállási emlékművet (amelynek jelképrendszere elutasítja, hogy a magyar államot is felelősség terheli a holokausztért) a hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormány egy rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította. Szerettük volna megtudni, hogy a kormány támogatja-e a Dohány utcai zsinagóga közelébe tervezett emlékművet. Kérdést küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, lapzártánkig nem kaptunk választ. Itt állítanák fel az alkotást. A tragikus eset a korabeli beszámolók és felvételek szerint valójában nem ezen a helyen történt Elméletileg megtörténhet, hogy a kormány átnyúl az önkormányzat feje fölött. A szobor ötletgazdája a miniszterelnök egyik rajongója <OO13 DlODl