Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-17 / 14. szám

­L­I NÉPSZAVA «/HUF Í/HUF CHF/HUF fA7nAQAf­O I 2024.január 17., szerda____________________379,50 T +0,20% 348,88 T +0,84% 405,34 T +0,31%_______________________UrSOrAO T­úligényelhetik a napelemes kiírást KÖRNYEZETVÉDELEM A Napenergia Plusz Program újabb szakaszának megnyitását követő első 24 órában több mint 17 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be - tájékoztatott tegnap kora dél­után az Energiaügyi Minisztérium (EM). Tudvalévő: a leendő nyerte­sek esetében, ezúttal, ötmillió fo­rintig, az új háztáji napelemek és hozzá kapcsolódó akkumulátorok költségeinek kétharmadát állják. A program keretösszegét a köz­lemény 75 milliárd, a kiírás 75,8 milliárdban jelöli meg. Utóbbi ös­­­szegből és a támogatási plafonból kiindulva a tárca korábbi közlései és a hivatalos felhívás szerint tá­mogatásra legfeljebb 15160 sike­res jelentkező számíthat. Annak tükrében, hogy az előregisztrálók száma ezt az értéket már tegnap délelőtt meghaladta, a szaktárcá­tól tegnap a jelentkezési ablak be­zárásának várható időpontja iránt érdeklődtünk. Bár válasz lapzár­tánkig nem érkezett, a lehetőség még akkor is nyitva állt. Ez nem csökkenti a kiírással kapcsolatos zavart. Miután ugyanis az EM elő­zetesen nyomatékosította, hogy az elbírálás a beadás sorrendjétől függ, az internetes előregisztráció országosan egységes, hétfő délelőtt 10 órás kezdőidőpontja után né­hány perccel a teljes állami online ügyintézési rendszer összeomlott, így a helyzet késő délutáni ren­deződéséig a központi belépést igénylő napelemes előregisztráció is szünetelt. Bár a tárca akkori köz­leménye a fennakadás okait nem taglalta, felhívták a figyelmet, hogy az előregisztrációkat nem a beadás idejét követve dolgozzák fel. Meg­fogalmazásuk szerint ugyanis az elbírálás sorrendjét a támogatási kérelmek sikeres előregisztrációt követő „benyújtása befolyásolja”. (A felhívás viszont egyértelműsí­ti: a támogatási kérelmeket azok benyújtási sorrendjében, a keret kimerültéig bírálják el. Tehát a si­keres előregisztráció után ennek beadásával már tényleg jó lesz siet­ni.) Szakértők a túlterhelésgyanús szerverösszeomlást a korábbiak­nál kedvezőtlenebb mostani nap­elem-támogatási és -működtetési feltételek tükrében is furcsállják. M.I. Már ötszáznál több vállalkozó re­gisztrált a kivitelezői listán, közülük három ajánlatából választhatnak az előregisztráción túljutó háztartások RÉSZVÉNYEK BUX 63 292,90 % -0,77% Mól 2806 Ft MTelekom 769 Ft OTP 16 825 Ft Richter 9080 Ft ^ -0,92% +2,40%* X -0,91% -1,78% I­z ÖO Infláció feletti áremelés TÁVKÖZLÉS A várható árindex háromszorosával emelik díjaikat a telekomcégek, mert a piac beszűkült, a szabályozás pedig megengedi.­­ ••­­ PAPP ZSOLT A Magyar Telekom (Mtelekom) Nyrt. 15 százalékkal emeli szol­gáltatási díjait 2024 márciusától - jelentette a be részvényeseinek a vezető hazai távközlési szolgáltató. A közleményben csak díjkorrekció­nak nevezett, jelentős áremelés mintegy háromszorosa az idénre várható 4-5,5 százalékos infláció­nak. A jelenlegi szabályozás szerint a telekommunikációs cégek - és a pénzintézetek is­­ alkalmazhatják a visszatekintő áremelést, vagyis az éves díjemelésük maximális mérté­ke nem lehet nagyobb az előző évi tényleges inflációnál. A KSH a na­pokban publikálta a 2023-as, éves inflációs adatát, eszerint a fogyasz­tói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek. Ezen belül már tavaly is 13,9 százalékkal drágultak a távközlési és az internetszolgáltatások, hiszen 2022-ben az átlagos fogyasztói infláció 14,5 százalék volt, és vala­mivel e szint alá lőtték be az áreme­léseket a szolgáltatók. Idén az elem­zők 5 százalék közelében várják az inflációt, vagyis a telelomcégek áremelései ennek a háromszorosá­ra rúgnak, és ezzel is felfele húzzák az árindexeket. A most bejelentett 15 százalékos Mtelekom-díjemelés így is kissé váratlan és túlzó mér­tékű, ugyanis a céggel foglalkozó elemzők ennél kisebb drágulásra számítottak. Tavaly a Magyar Telekom az első háromnegyed évben 60 milliárd fo­rintnyi adózás utáni profitot ter­melt, ami 21 százalékot meghaladó emelkedés az előző évhez képest. A tegnapi bejelentés hatására a cég részvényei a Budapesti Értéktőzs­dén napon belül volt, hogy 4 száza­lék feletti emelkedést mutattak. Az elemzőket nem lepték meg a fejle­mények, több részvényelemző szá­mítva az áremelésekre, már ko­rábban a Mtelekom részvényeinek vásárlására buzdította a befektető­ket, de igazán azok jártak jól, akik tavaly januárban vettek belőle, ők ezzel megduplázhatták a befekteté­süket egy év alatt. Az Mtelekom mostani áremelé­si bejelentése abból a szempontból nem volt váratlan, hogy a kisebb­­részt állami, nagyobbrészt NER-ér­­dekeltségben lévő Vodafone, a te­­lekompiac második legnagyobb szereplőjeként korábban 15,4 szá­zalékos emelést jelentett be, szin­tén márciusi hatállyal. Ráadásul a Vodafone a tulajdonváltás miatt jelentősen eladósodott, emiatt pi­aci elemzők már tavaly év elején jelezték, hogy a háromszereplős mobiltávközlési piacon a következő években csökkenhet az árverseny. A Vettel még nem közölte áreme­lési szándékát, a kérdés az, hogy a harmadik és egyben legkisebb sze­replő milyen stratégiát követ: ügy­félszerzés érdekében árversenybe kezd egy kisebb emeléssel, vagy be­áll a sorba, és a tavalyi inflációs ér­tékhez közel drágítva díjait, növeli a profitját. Nem ördögtől való a szolgáltatá­sok visszatekintő áremelése, legyen az ingatlanpiac vagy távközlés, ez elfogadott gyakorlat - nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva. A hely­zetet bonyolítja, hogy a távközlé­si piac nem egy sokszereplős ver­senypiac, egyszerűbb az árakat emelni - tette hozzá a Kopint-Tár­­ki Zrt. vezérigazgatója. Az áremel­kedés tavaly jelentősen eltérő volt az egyes termékcsoportoknál, az inflációt legnagyobb mértékben az élelmiszer- és energiaárak emel­kedése húzta felfelé. Az a megszo­kott gyakorlat, hogy az árakat az infláció mértékéhez igazítják, füg­getlenül attól, hogy azt milyen ter­mékek áremelkedése dobta meg, azaz nem vizsgálják az összetevők súlyát - válaszolta Palócz Éva arra a felvetésünkre reagálva, hogy in­dokolt-e a távközlési cégek ilyen magas áremelése, csak azért, mert az előző évben az élelmiszerek ki­emelkedően drágultak. A kutató felhívta a figyelmet arra is, hogy a visszatekintő árazás most fékezi az infláció csökkenését, de fordított volt a helyzet, amikor az infláció felfele tartott, és akkor ezek a cégek a tényleges áremelkedésnél kisebb mértékben emelhettek, vagyis ak­kor épp az infláció emelkedését fé­kezte ugyanez a mechanizmus. Márciustól drágulnak a percdíjak, és más telekom­­szolgáltatások is ÁRAZÁS PALÓCZ ÉVA: A visszatekintő árazás most fékezi az infláció csökkenését, de fordított volt a helyzet, amikor az infláció felfele tartott 15 százalék A díjemelés közel háromszorosa az idén várható inflációnak ÖO A bankok is emelhetnek Nemcsak a telekomszolgáltatók, de a bankok is az előző évi infláció mértékével emelhetik díjaikat, vagyis akár 17,6 százalékkal drágulhat a bankolás. A bankpiacon elvileg nagyobb a verseny, hiszen ezen a piacon a telekomnál jóval több a szereplő, ugyan­akkor a bankváltás nem egyszerű, ami korlátozza a versenyt, illetve növeli a bankok áremelési lehetősé­gét. A pénzintézetek egyáltalán nem szorulnak rá a díjemelésre, ha azt nézzük, hogy 2023-ban minden idők legnagyobb nyereségét termelte a bankszektor, igaz, ehhez nemcsak a díjak, hanem az extra magas kamatok is hozzájárultak. Az elemzők arra számíta­nak, hogy a bankszektorban is számottevő díjemelés­re kell számítani az idén, de itt sem éri el a lehetséges 17,6 százalékot az átlagos díjkorrekció. A telekom- és bankszektorban megvalósuló áremelkedések miatt nem kell korrigálni az elemzők által ez évre várható 4-5,5 százalékos inflációs értéket, mert ezen díjeme­lésekkel számoltak az inflációs modellekben, / Erik az újabb Volán-sztrájk KÖZLEKEDÉS Lehet 25 százalé­kos a bérnövekedés, csak nem idén, hanem három év alatt. Nyomásgya­korlás mellett pedig ne próbáljanak tárgyalni a szakszervezetek, mert fe­nyegetéssel nem érnek el jobb ered­ményt, ezért gondolják át jól, szer­­veznek-e újabb munkabeszüntetést. Ezt mondta Lázár János közlekedési miniszter a MÁV-Volán vállalatcso­port Csoportszintű Érdekegyeztető Tanácsa ülésén, ahol a MÁV Zrt. 9 le­ányvállalatát érintő, idei keresetfej­lesztéséről szóló munkáltatói aján­lat volt a téma. Az ott történtekről a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (Szaksz) elnöke, Dobi István tájékoztatta lapunkat, aki azt is elmondta: az ajánlat alapján erre az évre 13 százalékos, minimum bruttó 70 000 forint/fő/hó béreme­lés valósulhatna meg a MÁV-Volán vállalatcsoportnál. A béren kívüli juttatások mértékének pedig csak a szinten tartására van lehetőség. Dobi István lapunknak kijelen­tette: a bérharcban egyedül maradt, mert noha a többi reprezentatív szakszervezet korábban kijelentet­te, hogy több évre szóló bérmegál­lapodásról szó sem lehet, „most úgy ment át a miniszter ajánlata, mint kés a vajon”. Csak annyit jegyeztek meg a többiek­­ mondta, hogy a 25 százalékos ajánlat lehetne 5-tel ma­gasabb, 30 százalék. A Szaksz elnöke viszont kijelen­tette: az ajánlat alapján az idei 13 százalékos emelés után a következő két évben már csak 6-6 százalékos bérfejlesztésre van lehetőség. Ezt ő elfogadhatatlannak tartja. A fix, egyösszegű emelést nem utasítja el, de csak akkor, ha annak mértéke mi­nimum 90-100 ezer forint. A bértár­gyalás egy hét múlva, január 23-án folytatódik, a megállapodást a hó vé­gén írhatnák alá. Ám, ha bármelyik reprezenta­tív szakszervezet nem írja alá az egyezséget, akkor nem lesz megál­lapodás. Ilyenkor a MÁV-Volán cso­porthoz tartozó társaságoknak, töb­bek között a MÁV-Startnak, a MÁV Zrt.-nek, a Volánnak önállóan kell egyezségre jutnia az adott szerve­zet dolgozóit képviselő érdekvédők­kel. Dobi István azt mondta: ha a mai szakszervezeti operatív bizott­sági ülésen úgy döntenek, hogy nem fogadják el az ajánlatot, akkor más­nap meghirdeti a kétnapos, január 28-29-re tervezett sztrájkot. Erről tájékoztatja a munkáltatót is, és arra kéri, hirdesse ki a nem közlekedő já­ratokat az utazóközönségnek. Mint ismert, a Szaksz 2024-re 25 százalékos bérfejlesztést szeret­ne. Decemberben már sztrájkoltak a Volánbusz dolgozói, ám Dobi István kijelentette: abban az esetben szer­vezi meg az újabb munkabeszün­tetést, ha a 10 300 Volánbusz-sofőr legalább 60 százaléka egyetért a bér­­követeléssel. Összesen 5978 sofőr, a Volán­buszvezetők 58 százaléka írta alá a támogató ívet. MUHARI JUDIT Dobi István: A munkáltató idénre ajánlott 13 száza­lékos béremelése elfogadhatatlan >o O

Next