Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-17 / 14. szám

MOZAIK________________________________________________2Q24,”f^S 113 Sodródik és olvad a jéghegy Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az An­­tarktiszról leszakadt A23a. A jéghegyet 3-4 méte­res hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. A mintegy négyezer négyzetkilométer területű jéghegy még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. NÉPSZAVA Fehér pingvin az Antarktiszon Egy szinte teljesen fehér színű nemespingvint lát­tak az egyik antarktiszi tudományos bázison. A különleges megjelenést a leukizmusnak nevezett genetikai mutáció eredményezi. Az albinizmussal ellentétben ez nem érinti a szem pigmentsejtjeit, így a fehér pingvin ugyanolyan fekete szemekkel rendelkezik, mint „szmokingos" társai. NÉPSZAVA Belépőjegy Velencébe Megnyílt a VenicePass internetes regiszt­rációs oldal, amelyen előre le lehet fog­lalni a belépést Velence városába. A kötelező jegyváltást április 25-től ve­zetik be, kísérleti jelleggel. Az egy napra szóló alap belépőjegy fejenként 5 euróba kerül. NÉPSZAVA Az Unió szigorítaná az ellenőrzést ALKOHOL Bár ma már a legtöbben elítélik az ittas vezetést, még mindig rengeteg baleset és halálozás következik be a közutakon a sofőrök alkoholfogyasztásának következtében. KIJKLAI KATALIN Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint kontinensünkön a közúti halálozások mintegy 25 szá­zaléka az előzetes szeszesital-fo­gyasztásra vezethető vissza, ezzel szemben mindössze 1 százalékra tehető azoknak a járművezetőknek az aránya, akiknek a véralkoholér­­téke a baleset bekövetkezése idején elérte vagy meghaladta a 0,5 g/l-t (a köznyelvben ezt 5 ezreléknek nevezzük - a szerk.). Az arányok közötti jelentős különbség egyér­telműen jelzi az ittas járművezetés rendkívüli biztonsági kockázatát, tehát hogy nemcsak gyakrabban okoznak balesetet az ittas sofőrök, hanem az általuk okozott balesetek sokkal súlyosabbak. A járműveze­tők véralkohol-koncentrációj­ának (BAC) növekedésével a balesetek bekövetkezésének gyakorisága progresszív mértékben nő. A 0,8 g/1 BAC értékkel rendelkező járműve­zetők átlagosan 2,7-szer gyakrab­ban érintettek közúti balesetben a józan sofőrökhöz képest, 1,5 g/1 véralkoholérték esetén ez a kü­lönbség már 22-szeres, míg 1,5 g/1 BAC esetén a halálos kimenetelű baleset okozásának kockázata átla­gosan kétszázszorosára (!) nő. Az ittas vezetés megelőzése ér­dekében az elmúlt évtizedekben számos intézkedést hoztak konti­nensünkön, közösségi és nemzeti szinten egyaránt. Megnőtt az ittas­ság-ellenőrzések száma, szigoro­dott a kapcsolódó szabályozási hát­tér (csökkenő jogszabályi limitek, a magasabb szintű vér- és légalko­­holértékek bűncselekménnyé nyil­vánítása, szigorodó szankciórend­szer, járműelkobzás, utánképzésre kötelezés lehetősége stb.), és jelen­tős fejlődés következett be az el­lenőrzések során alkalmazott esz­közök és módszerek terén is. Az Európai Bizottság a legnagyobb ha­tásfokú intézkedések közé sorolja azt, amikor az európai rendőrségek az 1970-es évektől megkezdték a A cél, hogy a jövőben legyen az au­tókban alko­holszondás indításgátló eszköz, kisméretű (akár zsebben is elférő) elektromos légalkoholmérő készü­lékek alkalmazását. Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő la­punknak elmondta: az autógyártók már készülnek arra, hogy a jövő­ben minden újonnan gyártott gép­kocsiba beszerelhető legyen az al­koholszondás indításgátló eszköz, azaz eleve el sem lehet majd indí­tani az autót, ha a sofőr alkoholt fogyasztott. Véleménye szerint ez pár év múlva alapfelszereltség lesz a személyautókban. Az elmúlt évtizedekben a köz­vélemény szerencsére jelentős vál­tozáson esett át az ittas járműve­zetés megítélése tekintetében is, az európai emberek többsége elfo­gadhatatlannak tartja azt, ennek ellenére a közúti járművet ittasan vezető személyek száma még min­dig magas. Ezért az ittas vezetés visszaszorítása érdekében továb­bi beavatkozásokra van szükség az Európai Bizottság megítélése sze­rint. Például a jogszabály által en­gedélyezett véralkoholérték az általános járművezetői populáció­ban 0,5 g/1 vagy ennél alacsonyabb, a kezdő vezetők esetében pedig le­hetőleg 0,0 g/1 vagy ezt kismér­tékben meghaladó legyen. Az EB ezért javasolja többek között a vé­letlenszerű légvételi tesztek alkal­mazását valamennyi járműveze­tő esetében, a lebukás, tettenérés esélyének növelését több véletlen­­szerű közúti teszt végrehajtásával, alkoholszondás indításgátló fejsze-25 százalék A közúti halálozások negyede az ittas vezetésre vezethető vissza Európában telését bizonyos esetekben, tudo­mányos kutatásokon alapuló ha­tékonyabb közlekedésbiztonsági kampányok és oktatási programok végzését, valamint az alkoholtar­talmú italok elérhetőségének kor­látozását, különösen a fiatal, kezdő járművezetők számára. Ha a hazai statisztikákat vizsgál­juk, szembetűnő, hogy az ittas ál­lapotban okozott közúti balesetek számában 2010-ben erőteljes vis­­­szaesés történt. Míg 2008-ban még 2342 ilyen eset történt, 2009-ben 2274, 2010-ben pedig már „csak” 1883, és azóta is folyamatosan csök­ken, tavaly 1195 volt, azaz az elmúlt 15 évben megfeleződött a szám. Pausz Ferenc ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az idő­szakban az összbalesetszám is csök­kent, így értelemszerűen ezen belül az ittasan okozott balesetek száma is kisebb lett. Mint ismert, 2008- ban lépett hatályba hazánkban az a jogszabály, aminek értelmében ha a rendőrség a közúti ellenőrzés során ittas sofőrt talált, azonnal, a helyszí­nen bevonta a jogosítványát. Mint minden jogszabályváltozásnak, en­nek is kellett némi idő, amíg átment a köztudatba, hogy nem érdemes kockáztatni, így ez is hozzájárulha­tott ahhoz, hogy az intézkedés be­vezetése egy év csúszással gyakorolt érdemi hatást a számokra. Az ittas vezetők nem csak gyakrab­ban okoznak baleseteket, azok sokkal súlyosabbak is 2zOQ<£ z öp A zéró toleranciától a teljes megengedésig Az ittas vezetés szabályozása nem egységes a világon, a zéró toleranciától a teljes meg­engedésig (Barbados) széles a paletta. A legegyszerűbb persze az, ha soha sehol nem fogyasztunk alkoholt vezetés előtt, hiszen a törvényes határérték túllépése igen költsé­ges lehet, az akár milliós helyszíni bírságtól kezdve a jogosítvány bevonásáig, de példá­ul Dél-Afrikában hat év börtönbüntetést is kaphat, aki túllépi az 5 ezrelékes véralkohol­szint-határértéket. Magyarországon, Szlová­kiában, Csehországban és Romániában 0 a megengedett véralkoholszint. Lengyelország­ban, Észtországban, Norvégiában és Svédor­szágban 2 ezrelékes véralkoholszintig nem jár büntetés, Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hol­landia, Horvátország, Írország, Litvánia, Né­metország, Olaszország, Portugália, Spanyol­­ország, Szlovénia, Svájc és Törökország útjain 5 ezrelék a megengedett, az Egyesült Király­ság nagy részén pedig 8 ezrelék. Az USA-ban a legtöbb államban szintén ilyen magas a megengedett érték, de például Floridában­­. Több országban szigorúbb szabályok vonat­koznak a 21 év alatti és a hivatásos sofőrökre. Meghiúsul a Cert-1 misszió KUDARC A Peregrine nevű leszál­lóegység nem tudja beteljesíteni küldetését, holnapig a jelenlegi pá­lyáján tartva hagyják, hogy elégjen, miután belépett a Föld légkörébe, írta meg a Qubit. Január 8-án ma­gyar idő szerint 8 óra 18 perckor in­dult el első útjára a United Launch Alliance magánvállalkozás Vulcan Centaur rakétája a Cert-1 (Vulcan Certification-1) misszió keretében. A projekt legfontosabb célja a Pe­regrine leszállóegység eljuttatása lett volna a Holdra, a tervek szerint ez lehetett volna az első amerikai leszállóegység, amely az utolsó Apollo-misszió (1972) óta először éri el a felszínt és végez tudomá­nyos munkát az égitesten. A Pe­­regrine-t építő Astrobotic számos rakományt integrált az űreszközbe, amelyek nagy része szintén a Hold­ra tartott volna tudományos meg­figyelések elvégzésének céljával vagy éppen kulturális emlékeket, üzeneteket és emberi hamvakat szállítva. A Vulcan Centaur leve­gőbe emelkedése és a misszió első szakasza rendben zajlott le, a Pe­regrine indulás után körülbelül 50 perccel sikeresen levált a rakétáról, és az Astrobotic kommunikációs kapcsolatot létesített vele a NASA Deep Space Network hálózatán ke­resztül. A probléma ezután lépett fel: egy anomália miatt az űreszköz nem állt a tervezett irányba a meg­hajtással kapcsolatos rendellenes­ség miatt, emiatt az akkumulátorai nem tudtak megfelelően feltöltőd­ni. A hibát korrigálták ugyan a szak­emberek, de az Astrobotic számára nem sokkal később nyilvánvalóvá vált, hogy a hajtóműhiba következ­tében az üzemanyag elkezdett szi­várogni az űreszközből. Ahogy a Pe­regrine egyre távolodott a Földtől, A Vulcan rakéta kilövése rendben lezajlott, a bajok később kezdődtek az üzemanyag szivárgása lassult, ezért az Astrobotic egyre hosszabb és hosszabb életet jósolt az űresz­köznek, olyannyira, hogy a január 14-i jelentés szerint akár hetekig is tudott volna működni a leszál­lóegység, bár a Holdon való lando­lás már nem lett volna kivitelezhe­tő. Az Astrobotic döntése alapján azonban a Peregrine útja véget ér, január 18-án befejeződik a misszió. A Peregrine nevű leszállóegység nem tudja beteljesíteni küldetését, holnapig a jelenlegi pályáján tartva hagyják, hogy elégjen, miután belé­pett a Föld légkörébe. A cég elmon­dása szerint a misszió kereskedelmi jellege miatt a döntés az ő kezükben volt a küldetés sorsát tekintve, de a NASA-val és az Egyesült Államok kormányával folytatott megbeszé­lések után ezt a megoldást tartot­ták a legbiztonságosabb lépésnek, mivel ilyen módon kontrollált és ellenőrzött körülmények között ér­het véget a Peregrine. A küldetés legfontosabb célja tehát nem fog megvalósulni, de az adatgyűjtés, a rakományok be­üzemelése és az akkumulátorok töltésével kapcsolatos gondok el­hárítása miatt az Astrobotic vezér­­igazgatója, John Thornton tanul­ságos és pozitívumokat is tartogató tapasztalatnak tartja a missziót, amely segíteni fog abban, hogy a cég következő holdraszállási kísér­lete sikerrel járjon. NÉPSZAVA om 707 1 o <oo

Next