Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-17 / 14. szám

CPOPT 0 V \y W I ­--­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­-­­­­--­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­----­-----------------------­­­-­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­--­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­---­-— *­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­i­ Elhunyt a Hertha elnöke Negyvenhárom éves korában váratlanul elhunyt Kay Bernstein, a német másodosztályú labdarúgó-baj­nokságban szereplő Hertha BSC elnöke. A koráb­ban a Hertha egyik ultracsoportjában tevékenyke­dő sportvezetőt - aki álmában kapott szívrohamot 2022-ben választották meg a klub élére, mandátu­ma 2024-ig szólt. NÉPSZAVA Póta és Madarász is főtáblás Póta Georgina és Madarász Dóra is feljutott a 32-es főtáblára egyesben az asztalitenisze­zők dohai WTT-versenyén. Korábban a Ma­­darász-Dani Helga duó kikapott a női páros selejtezőjében. Ecseki Nándor, Madarász vegyes párosa még érdekelt a szerdán rajtoló fő­táblás küzdelmekben. NÉPSZAVA népszavamé 2024. január 17., szerda I 1^ Kukely Anna klubot vált Kukely Anna, a Ferencváros női kézilabdacsapa­tának irányítója 2026-ig írt alá a Mosonmagyar­óvárral, amelynek keretéhez nyáron csatlakozik. A 20 éves irányító tagja volt a Bajnokok Ligájában ezüst-, a Magyar Kupában aranyérmet nyerő csapat­nak, ebben az idényben azonban kevesebb játékle­hetőség jut neki. NÉPSZAVA | \ J Megint a kedvencekre és egy szűk csoportra írtak törvényt • BRAVÚR Megoldottuk az átigazolási kérdést! - közölte a sportállamtitkár, miután a futball egyik szereplője kifogásolt valamit, 24 órával később pedig bejelentették a törvénymódosítást. VINCZE ATTILA „Demokratikus rendszerekben is előfordul a lobbiérdekek érvénye­sítése mentén a törvényhozás befo­lyásolása, de nálunk ez lett a jogal­kotás természetellenes és szokásos abszurd célja; noha kötelező lenne, az érdekeltekkel nem egyeztetnek, hatásvizsgálatot nem készítenek, és ez eredményez ilyen selejteket” - mondta a Népszava érdeklődésére Majtényi László, jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora, korábbi om­budsman azt követően, hogy rapid megoldással kezelték a döntésho­zók a magyar futball egyik nem eget rengető, de mindenképp tanulságos ügyét a múlt hé­ten. Egy korábbi válogatott labdarúgó, a ZTE jelen­legi sportigazgatója a Sportrádióban meg­említette, hátrá­nyos a magyar fut­­ballkluboknak az idegenrendészeti törvény hatályos ren­delete - amelyet egyébként a vélt vagy valós migráció visszaszorítása érdekében hozott a törvényalkotó­­, mert január 1. és február 29. között az idegenrendészet nem állíthat ki tartózkodási engedélyt a nem Euró­pai Unióból és az Európai Gazdasági Térségből érkező állampolgárok­nak. Márpedig a magyar futball­­klubok (sőt, állítólag a látvány­­csapatsportágak is) pont most szerettek volna szekérderék­­nyi nem EU-ból érkezett spor­tolót igazolni, hogy ezzel is lendítsenek az állami sport­sajtó szerint folyamato­san javuló NB I nívóján. Egy nappal később a szövetség a sportál­­­­lamtitkársághoz fordult, a kormány pedig ezek után átírta a jogszabályt, majd szombat reggel a rendészetért felelős belügyi és a sportállamtitkár közösen ünnepelhette a nagyszerű hírt, hogy „Megoldottuk az átigazo­lási kérdést!” Az eljárást praktiku­san azzal indokolták, hogy „a 2024 évi ki­emelkedő jelentőségű sport világeseményekre való fel­­k­é­­szülés fontosságát szem előtt tart­va és Magyarország sportérdekére tekintettel az érintett sportolók ké­relmezhetik a belügyminisztertől a tartózkodási engedély kiadását.” Majtényi László szerint ezek azok a tipikus törvények, amelyeket lex­­szel illetnek: „Ilyenek a kifejezetten személyre, vagy egy szűk csoport­ra írt törvények. Az utóbbi években lassan százas nagyságrendben, tö­megesen láttunk ilyeneket. A fel­világosodás óta érvényes elv, hogy ideális esetben a törvény a közjó ér­dekében megfogalmazott általános akarat, hiszen ez az alkotmány által meghatározott, demokratikus fel­hatalmazással létrehozott szabály. Az viszont, amikor személyre ké­szülnek törvények, az a törvény eszméjével ellentétes” - fo­galmazott a jogtudós. „A legutóbbi bot­rányos törvénymó­dosítás például az volt, amikor az LMP akkugyárak kontroll nélküli építése elleni népszavazási kezdemé­nyezését azzal lehetetle­­nítették el - ilyen a világon nincs -, hogy a támadott tör­vény címét a rendelkezés át­helyezésével megváltoztat­ták. De emlékszünk, volt olyan, amikor a törvény­­módosítás egy külföld­re akkreditált túlkor­os magyar diplomata - lex Szapáry - kine­vezését tette lehető­vé. A sor hosszú, em­líthető például a volt sportolókról szó­­­­ló lex Borkai,­­ lex Mocsai, i ~ lex Schmitt Elhárult az akadály, jöhetnek a légiósok az NBI-be ____ További díjazottak Az év női labdarúgója: Aitana Bonmatí (Barcelona), Puskás-díj: Guilherme Madruga (Botafogo­ SP). Az év férfi kapusa: Ederson (Manchester City). Az év női kapusa: Mary Earps (Manchester United). Az év férficsapatának edzője: Josep Guardiola (Manchester City). Az év női csapatának edzője: Sarina Wiegman (Anglia szövetségi kapitá­nya). Fair play díj: A brazil férfiválogatott játékosai (a rasszizmus elleni harcban végzett tevékenységért) Az Év szurkolója-díj: Toto Iníguez (a Colón-Barracas Central találkozóját csecsemő gyermekét a karjában tartva tekintette meg) Lottóötös a futballistáknak Az Országgyűlés egy 2018-ban elfogadott törvény módosítása után 500 millió forintra emelte azt az éves bevételi határ, ameddig a profi sportolók a ked­vezményes közteherviselést választhatják. Ez éves szinten a maximális összeg esetén elérheti a 197 mil­lió forintos adómegtakarítást. Hasonló kedvezmény nem létezik a magyar gazdasági életben. Ekkora ös­­­szeget évente csakis a labdarúgásban lehet keresni, de ott is csak egyetlen klub képes ilyen magas bért kifizetni. Törökország után valószínűsíthetően Ma­gyarországon lehet a legkisebb adóteherrel sportoló­kat foglalkoztatni a kontinensen. is. Ezek a politikai kedvencekre írt törvények az alkotmányos elvekkel teljesen ellentétesek. De más ked­vencekre, például a sportegyesüle­tekre írt társasági adókedvezmény is bizarr alkotás, amikor a költségve­tés helyett a sportklubokba kerül az adó, és lényegében rákényszerítik a nyereséges vállalatokat, hogy olyan tevékenységeket finanszírozzanak, amelyeket egyébként nem tenné­nek” - fogalmazott Majtényi. A jogtudós szerint az ilyen gyors törvénymódosítások tipikusan mu­tatják a formai és a tartalmi köve­telmények különbözőségét: formai­lag rendben van, az hozza a törvényt, akinek erre hatásköre van, ugyan­akkor az alkotmányos társadalmi céllal összeütközésbe kerül, mert a parlamenti jogalkotásnak nem az a funkciója, hogy a kedvenceknek kedvezményeket adjon. Pláne eb­ben az esetben, hiszen a magyar ál­lami propaganda évek óta sulykolja a migránsellenességet, aztán most kiderül, hogy ez sem vonatkozik mindenkire. Mindazonáltal megje­gyezte: „A történet egyúttal jellemzi a törvényhozás minőségét.” ABSZURD MAJTÉNYI LÁSZLÓ: A politikai kedvencekre írt törvények az alkotmányos elvekkel teljesen ellentétesek - ál­lította a jogtudós Messi az év játékosa, de sokan vitatják FIFA- GÁLA Közfelháborodást okozott, hogy Lionel Messi, az In­ter Miami FC argentin világbajnok támadója nyerte el az év játékosa címet a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél (FIFA), amelyet hétfő este a londoni díjátadó gálán adtak át. „Szürreális eredményhirdetés... És egy nagy durranás: még mindig Messi a legjobb. A televíziós közve­títés képei elég furcsák voltak, sem Haaland, sem Mbappé, sem Messi (a három döntős) nem volt ott Lon­donban” - írta a spanyol Marca. „Meglepő végeredményt hozott az Év játékosa-választás. Nem az egyértelmű esélyes Haaland, hanem Messi kapta a díjat hétfőn este Lon­donban. A rekorder argentin már nyolcadszor nyert, de a mostani si­kernek kissé furcsa az utóíze” - véle­kedett az osztrák Kurier. A 36 éves játékmester - aki nyol­cadszor érdemelte ki az elismerést - a szavazáson ugyanannyi pon­tot gyűjtött, mint Erling Haaland, a Manchester City norvég váloga­tott csatára, így a csapatkapitányok voksai döntöttek, ebben az össze­vetésben pedig Messi volt a jobb. A végeredmény a szurkolók szavaza­tai mellett a szövetségi kapitányok, válogatottak csapatkapitányai és új­ságírók voksai alapján alakult ki. Az argentin sztár nem ment el a gálá­ra, így a díjat is más vette át helyette A szűkített háromfős listán a ta­valy nyárig a Paris Saint-Germaint erősítő Messi és Haaland mellett Kylian Mbappé, a PSG 2018-ban világbajnok, 2022-ben vb-ezüst­­érmes francia válogatott támadó­ja szerepelt még. Messi negyedszer nyerte el a FIFA év játékosa címet, ugyanennyi alkalommal bizonyult a legjobbnak akkor is, amikor a FIFA az Aranylabda-szavazással együtt választotta ki a legjobbat. Különdíjat vett át Marta, a női labdarúgás brazil legendája, akivel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a jövő évtől a róla elnevezett díjat kapja a legszebb gólt szerző női futballista. NÉPSZAVA oo< ooZD .öo

Next