Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-18 / 15. szám
nr IrrSin DurviLU népszava r 2024. január 18, csütörtök I Ezer milliárdos rezsijátszma RÁSZORULOK Az energiaválság láthatóvá tette a rezsicsökkentés súlyos mellékhatását: a lakások több mint fele energiapazarló. A kormánynak lenne esélye változtatni, de az uniós alap eléréséhez át kellene alakítani a támogatási rendszert. SZALAI ANNA Magyarország csaknem 1000 milliárd forintot fordíthatna épületfelújításra, rezsitámogatásra egy új uniós alapból, ha hajlandó lenne szociálisan célzottá tenni a hazai támogatási rendszert. A jelenlegi rezsivédelem ugyanis nem ilyen, mindenkinek jár rászorultságtól függetlenül, ami csúnyán pazarlóvá tette a magyarokat. Jól mutatja ezt a lakossági energiafogyasztás elszabadulása a kormány korábbi rezsicsökkentési intézkedései nyomán. Az áram, a földgáz és a távhő felhasználása 34- 43 százalékkal nőtt az energiaárak 20-25 százalékos csökkentése, majd befagyasztása után 2014 és 2021 között hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország 2023- as jelentésének harmadik, a szociális klímapolitika lehetőségeit bemutató fejezetében, amelyet tegnap ismertetett a két szerző, Feldmár Nóra és Koritár Zsuzsanna a szervezet Margit körúti irodájában. Még ennél is rombolóbb hatás az épületek elhanyagolása. Az örökké tartó olcsó rezsi illúziója háttérbe szorította a szigetelést, a nyílászárócseréket, illetve a lakások fűtés- és elektromos rendszereinek felújítását, a hatékonyabb energiafelhasználást elősegítő korszerűsítéseket. A magyarok többsége benne ragadt régi, „széllel bélelt”, nagy alapterületű családi házában. Márpedig egy 1980 előtt épült ház 2,5-3-szor annyi energiát fogyaszt, mint egy azonos alapterületű, de korszerű otthon. Az alacsonyan tartott energiaár, bár csökkentette a hátralékosok számát, keveseket ösztönzött felújításra, mígnem jött az ukrán háború és a nyomában elszabaduló energiaárak, ami fenntarthatatlanná tette az állami rezsivédelmet. Az uniós szociális klímaalap eléréséhez a kormányoknak 2025 júniusáig kell kidolgozniuk a saját programjukat. Az egyetlen feltétel: a pénzt szociálisan célzottan kell felhasználni. Az Orbán-kormány 2022 augusztusától jelentősen átalakította a szabályokat, miközben a lakosságot senki nem készítette fel a gyors váltásra. Valóságos pánik tört ki, amit később felváltott az egyéni alkalmazkodás, amelynek fő eleme a fogyasztás csökkentése és az alternatív fűtésmódokra való áttérés. A Habitat saját kutatásából azt szűrte le, hogy a hamis biztonságérzetet minden átmenet nélkül váltotta fel a teljes bizonytalanság, a csalódottság és a felháborodás. Egy másik felmérésük szerint a rezsiszabályok változása előtti 52 százalékról 76 százalékra nőtt azok aránya, akiknek megterhelő a rezsiszámlák kifizetése. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az árszabályozás bejelentése utáni 12 hónapban a lakossági gázfogyasztás negyedével, az áramfogyasztás 7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Az intézkedés az alacsony jövedelműeket sújtotta leginkább, hiszen kisebb jövedelemből kellett kigazdálkodniuk a megugró árakat. A szociálisan érzéketlen Orbán-kormánytól azonban semmiféle állami segítségre nem számíthattak, holott a többi uniós országban éppen ekkor indítottak rezsitámogatási programot. Az energiaválság miatt szintén nehéz helyzetbe került önkormányzatok saját szűkös forrásaik miatt pedig csupán csekély segítséget nyújthattak a bajbajutottaknak. A „rezsiillúzió” miatt állami szinten se tettek semmit a hatékonyabb energiafelhasználás elősegítése érdekében, ahogy a klímapolitikai célok elérése sem volt fókuszban, így csak kevés olyan projekt indult, amely lehetővé teszi az uniós keretek kihasználását. Holott társadalmi igény lenne rá: a hét elején nyílt napelempályázat iránt például olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a regisztrációkat fogadó állami informatikai rendszer órákra lefagyott, végül 17 ezer pályázónak sikerült leadnia a szükséges dokumentumokat. Az Energiaügyi Minisztérium előzetesen ennél jóval kevesebbel, 15160 projekttel számolt. Az energiaválság mellett az Unió által kitűzött klímacélok is a kormányzati stratégia módosítását követelnék. 2030-ra 16 százalékkal, 2050-re 100 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ráadásul a megtakarítás 55 százalékát a legrosszabbul teljesítő lakóépületeknél kellene elérni. Magyarországon a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók nagy többsége ilyenben él. Kiadásaik csaknem ötödét viszi el a rezsi. Az általuk lakott lakások, házak korszerűsítése önmagában 17,4 százalékos energiamegtakarítást eredményezhetne. Örök kérdés a finanszírozás. Az EU már futó programjaiból összesen 460 milliárdot költhet a kormány energiahatékonysági projektekre. Ez cirka 100 ezer lakás korszerűsítésére elég, holott a kitűzött klímacél eléréséhez évente 130 ezer otthont kellene felújítani. Az EU, felismerve, hogy a karbonsemlegesség elérését szolgáló szabályozások jelentősen növelik az energiaszegénység kockázatát (azok esetében lehet erről beszélni, akik nem tudnak hozzáférni az alapvető életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz), létrehozza a szociális klímaalapot, amelyet a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszer bevételeiből töltenek fel. Az alap pénzügyi kerete tág körben használható fel rövid és hosszú távú célokra, beleértve az épületkorszerűsítést és a rezsitámogatóMagyarországon a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók kiadásainak csaknem ötödét viszi el a rezsi sokat is. A kormányoknak 2025 júniusáig kell kidolgozniuk a saját programjukat. Ezt a helyreállítási alaphoz hasonlatosan hagyja jóvá az EU. Az egyetlen feltétel: a pénzt szociálisan célzottan kell felhasználni, azaz elvileg csak rászorulók számára adható támogatás, indítható program. (Azért van egy kiskapu: a keret valamivel több mint harmada általános rezsitámogatásra is adható, ha épületfelújítás társul hozzá.) Ez komoly irányváltásra kényszerítheti az Orbán-kormányt, hiszen a 2016 és 2023 között a lakástulajdonhoz kapcsolódó támogatásoknak csupán kis részét költötték el rászorultsági alapon. A csod, az otthonfelújítási támogatások, államilag támogatott hitelek stb. összesen 2234 milliárd forintot vittek el a központi költségvetésből. A pénz alig valamivel több mint a tizedét - 232 milliárdot használták fel a rászorulók segítésére, például önkormányzati lakásfenntartási támogatására, szociálistűzifa-programra, akadálymentesítésre, gyermekvédelmi lakásalapra. Mindeközben hatalmas összeget költöttek a Németh Szilárd rezsibiztos által felügyelt rezsivédelemre: 2021-ben 296 milliárdot, 2022-ben 1800 milliárdot, tavaly 2580 milliárdot. Az idén ezt 1340 milliárdra akarják visszahúzni, ami viszont további megszorító intézkedéseket, a rezsitámogatás csökkentését sejteti. A szociális klímaalap 2032-ig használható fel, ám ehhez meg kell határozni az energiaszegénységben élők és a veszélyeztetettek körét, programokat kell kidolgozni, és létre kell hozni egy intézményrendszert, amely a rászorultak számára is elérhetővé teszi ezeket a támogatásokat. Az óra már ketyeg, a tét pedig 1000 milliárd forint. Háttérbe szorultak a hatékonyabb energiafelhasználást segítő korszerűsítések, sokan benne ragadtak a „széllel bélelt" ingatlanokban ■<:2 '<Q<Z ÖO Jogszerű, hogy inkább vietnámiakat alkalmaznak MUNKAERŐ - A mára kialakult helyzetben potenciális veszély, hogy magyar munkavállalók vesztik el munkájukat, és harmadik országbeliek lépnek a helyükre - mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, hozzátéve: mindez úgy következhet be, hogy az érvényben lévő munkaügyi szabályoknak ez az eljárás nem mond ellent. László Zoltán azután beszélt erről, hogy váratlanul közel hatvan munkavállalójától vált meg a Salgótarjánban üzemelő dél-koreai cég, az akkumulátorgyártásban érdekelt Bumbhun, amely korábban milliárdos nagyságrendben kapott munkahelyteremtő állami támogatásokat. A közel hatvan elbocsátott hazai munkavállaló kölcsönzött munkaerőként dolgozott az üzemben, ahol az elmúlt év végén vietnámi munkásokat tanítottak be a 24.hu beszámolója szerint utóbbiak lépnek a helyükre. Mindez Nógrád megyében, ahol országos összehasonlításban az egyik legmagasabb a munkanélküliség. A kölcsönzött munkavállalók esetében a foglalkoztatottak munkaviszonyának megszüntetése nagyon egyszerű. Ha a kölcsönbe vevő - ebben az esetben a dél-koreai cég - visszamondja igényét, akkor ez olyan gazdasági ok, ami alapján a kölcsönbe adó minden további nélkül megszünteti a munkaviszonyt. A szakszervezetek erre már egy évvel korábban felhívták a figyelmet, és a mostani példa László Zoltán szerint láthatóvá teszi, hogy a foglalkoztatásban eljött az a pillanat, amikor a gazdasági érdek felülír más érdeket. A hírben szereplő magyar munkavállalókkal kapcsolatban az alelnök feltette a kérdést: miért természetes az, hogy itthon akkora számban található kölcsönzött munkaerő? A gond éppen a jogszabályi környezet, mert ebben hiába mondják ki, hogy elsőként magyar munkavállalót kell alkalmazni egyegy meghirdetett álláshelyre. A salgótarjáni eset is azt mutatja, hogy itt nem meghirdetett álláshelyekről volt szó, és ezért nem érvényesülhet a magyar munkavállalók elsőbbsége. Ráadásul a kölcsönzött munkaerőtől olcsóbb megválni, mint a kétéves magyarországi munkaszerződéssel rendelkező harmadik országbeli munkavállalótól. A Nemzetgazdasági Minisztérium ebben az ügyben született sajtóközleménye vizsgálatot helyezett kilátásba, de éppen a kölcsönzött munkaerőre vonatkozó szabályozás sajátosságaira nem tért ki. BOD PÉTER A cég csaknem hatvan munkavállalójától vált meg a közelmúltban <po<43 o László Zoltán: Ebben az esetben nem érvényesülhet a magyar dolgozók elsőbbsége