Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-18 / 15. szám
\ / NÁT V I NÉPSZAVA I "7 2024. január 18., csütörtök I / Oroszország nyögi a szankciókat PROPAGANDA Az optimista politikusi nyilatkozatokat cáfolja a valóság, a nyugati szankciók strukturális gondokat okoztak az orosz gazdaságnak. KEREKES ANDRÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Választási kampányban a trónon ülők dicsekedni szoktak, Vlagyimir Putyin orosz elnök is ezt tette a napokban távol-keleti vállalkozók előtt egy habarovszki rendezvényen. Büszkén újságolta nekik (és persze a nagyvilágnak), hogy vásárlóerő-paritáson számolva Oroszország az ötödik legjobb a világon, Európában pedig az első. A GDP-ben számolt gazdasági növekedést ő 4 százalékra tippeli, a Világbank 3,5 százalékot jelzett. 8 százalékkal nőtt a reálbér, 5 százalékkal a reáljövedelem - impozáns számok. Vezető orosz gazdasági elemzők ugyanakkor olyan krónikus problémákat látnak, amelyek több évre meghatározhatják az orosz gazdaság növekedési dinamikáját. A Forbes. ru hírportál január elején terjedelmes elemzésben vette számba azokat a kockázatokat, amelyek idén az orosz gazdaságra várnak. A politikusok sikerkommunikációjának egyik gyakori tárgya az alacsony, 2,9 százalékos munkanélküliség, holott ez azt jelzi, hogy a gazdaság - a foglalkoztatottság tekintetében legalábbis - teljesítési képessége határainál jár. Ez elsősorban az ukrajnai háború következménye (amelyet a cikk „különleges hadműveletként” emleget, és kis csillagocskával hívja föl olvasói figyelmét, hogy ez törvényi kötelezettsége). A munkaerőpiacon ritkán látható hajsza folyik a munkavállalókért, különösen a hadseregnek dolgozó vállalatok esetében. Egyre magasabb fizetéseket ígérnek, és ennek egyenes következménye a növekvő infláció és az árak emelkedése. A Renesszansz Kapital vezető közgazdásza, Szofja Donyec közölte, hogy a katonai kiadások az idén - először az új Oroszország történetében - meghaladják a szociális célokra fordítható összeget: 14 ezer milliárd rubelről van szó, ez a költségvetési kiadások csaknem 40 százalékát jelenti. A katonai-ipari komplexum - arányait tekintve - a Szovjetunió összeomlása óta nem költhetett ennyit magára, míg más területekre - egészségügyre, oktatásra, infrastrukturális fejlesztésekre - viszont a szükségesnél jóval kevesebb pénz jut. Eközben az infláció decemberben 7,5 százalékosra nőtt, és jó eséllyel „megette” a bérek növekedéséből származó többletbevételeket. A lakosság inflációs várakozása az idei évre már meghaladja a 14 százalékot, és ez arra készteti az embereket, hogy gyorsan költsék el a pénzt, tovább növelve a keresletet, amivel szemben aztán több termék esetében a kínálat alulmarad. Az elmúlt A katonai kiadások az idén először az új Oroszország történetében meghaladják a szociális célokra fordítható összeget. hónapokban több alapvető élelmiszer ára az egekbe ugrott, például a tojásé néhány hónap alatt több mint 50 százalékkal emelkedett, időnként el is tűnt a polcokról. Decemberben előfordult, hogy egyes moszkvai boltokban csak néhány darabot adtak belőle egy-egy vevőnek. Jócskán megdrágult a baromfihús is. A panaszok Putyinig eljutottak, ő persze megmagyarázta, mindez azért van, mert nőttek a lakossági jövedelmek, az emberek egyre többet vásárolnak, az elégtelen kínálat oka az, hogy az exportőrök nem léptek idejében. Később aztán Azerbajdzsánból, Belaruszból és Törökországból érkezett nagyobb mennyiség. A derűlátó politikusi nyilatkozatokkal ellentétben gazdasági szakértők úgy látják, hogy a nyugati szankciók több területen igenis komoly Alapvető élelmiszerekből is időnként hiány van Oroszországban, gondokat okoztak. Tavaly az első 10 hónapban az európai országokkal folytatott kereskedelem a vámhivatali adatok alapján 23 százalékkal csökkent, a dollárban számolt orosz export 70 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor jelentősen (32 százalékkal) nőtt a kereskedelmi forgalom Kínával, de a Gajdar Intézet kutatói figyelmeztetnek, hogy a kínai gazdaság sokkal inkább függ az úgynevezett „barátságtalan országokból” érkező ipari termékektől, mintsem az orosz nyersanyag importjától. Kínára természetesen változatlanul megbízható partnerként tekintenek, de az elemzők minden apró rezdülésre figyelnek. Joe Biden amerikai elnök decemberi intézkedése a másodlagos szankciókról - amellyel a már érvényben levő szankciók elkerülését, de legalábbis megnehezítését, megdrágítását célozta - olyan jelzés volt, amiből azonnal értett az üzleti világ: egyes kínai bankok máris óvatosabban foglalkoznak az orosz ügyletekkel. A Kommerszant című orosz lap külkereskedelmi és pénzügyi forrásaira hivatkozva adta hírül tegnap, hogy már török bankok is kezdenek elzárkózni orosz partnereiktől. A vámkezeléssel foglalkozó orosz cég, a KBT elnöke, Julija Iljonszkaja elmondta a lapnak, hogy a törökökkel december végén kezdődtek a problémák, és orosz viszonylatban most már semmilyen átutalást nem hajtanak végre, sem lírában, sem rubelben. A korábbiaknál nagyobb kockázati forrás lesz tehát ez is, a Forbes. ru által megszólaltatott elemzők azonban elsősorban arra a veszélyre figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi helyzetben két gazdaság jöhet létre Oroszországban. Növekedés csak azokban az ágazatokban várható, amelyek a hadsereg ellátásához kapcsolódnak. A többi stagnálni fog. KTÍTTÍ ahaurm í fi K n LÍü'rmti.Ti mm t Cl , f1EPPAH KATEfOPMfl flEPBAfl KATEfOPiM aemc nEPBAfl KATETOPMH LiJ f1EPBAH KATEfOPMfl nem iá Muinnw flEPBAH KATErOPHfl AcIJI ^ 10 flEPBAH KATErOPMP her H nePQAa utCrODUa aemc> L 10 flEPBAH KATEfOPHfl 160 rt (Bv UKtW Törökországból importált tojásokkal csitítja az orosz hatalom a lakossági elégedetlenséget .Ctí<z< <C < O Nem sietik el a kormányalakítást Vucicék BELGRÁD Újra utcára vonult a szerb ellenzék kedden este, miután a december 17-i előrehozott választások eredményének múlt hétvégi hivatalos kihirdetése nyomán megkezdődött Szerbiában a kormánykoalíció felállításának folyamata. A késlekedés annak köszönhető, hogy választási szabálytalanságok miatt 35 helyen december 30-án meg kellett ismételni a voksolást. A választási csalások miatt tüntető ellenzék a teljes választási folyamat megismétlését követelte, de az országos választási bizottság beadványukat és bizonyítékaikat elutasította. Belgrádban, ahol az ellenzék szerint a legnyilvánvalóbb visszaélések történtek - többek között kettős állampolgárságú boszniai szerbek szervezett helyszínre szállítása és szavaztatása - nem volt új szavazás. Az immár hivatalos eredmények szerint január 12-től, a központi eredmények publikálásától számítva 30 napon belül meg kell alakulnia a köztársasági parlamentnek, majd ettől kezdődően 90 nap áll rendelkezésre a kormány megalakulására, azaz május elejére kell összeállnia az új szerb kabinetnek. Aleksandar Vucic államfő viszont szombaton azt nyilatkozta, reményei szerint legkésőbb márciusban feláll az új kormány. Ez azonban semmire sem garancia, az elnök nem először tolná ki az utolsó percig a kormányalakítást, bár nincsenek koalíciós gondjai. Ez is az egyik taktikai fegyvere, akárcsak az előrehozott választások erőltetése. Vucic 2012 óta vezeti Szerbiát miniszterelnökként vagy államfőként, azóta a tavaly decemberi volt a negyedik előrehozott választás annak ellenére, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) gyakorlatilag mindenható az országban, szocialista és vajdasági magyar szövetségeseivel együtt alkotott parlamenti többségüket semmi és senki sem veszélyezteti. A Szerb Haladó Párt (SNS) hétfői elnökségi ülése után Milos Vucevic pártelnök közölte: a köztársasági parlamentet akkor alakítják meg, amikor eldöntik, hogy kik alkothatják a parlamenti többséget, azaz kivel lép koalícióra az SNS. „Noha mi önállóan is többségben vagyunk, a Vajdasági Magyar Szövetséget is bevesszük, beszélünk a bosnyák pártokkal és a Szerbiai Szocialista Párttal, de nem zárunk ki még néhány pártot sem. Nem fogjuk elsietni a kormány megalakítását, meg akarjuk mutatni, hogy van erőnk új arcokat is felsorakoztatni”, idézte Vucevicet a vajma. info portál. Szavai azt sugallják, Vucicék minél szélesebb koalícióra törekednek, minél több pártot próbálnak befolyásuk alá vonni. A hatalom ölelése azonban Szerbiában gyakran végzetesnek bizonyult, nem egy kisebb szövetségest olvasztott már be az SNS. Legutóbb, 2021-ben épp a világhírű vízilabdázó, a politikai pályáját 2012-ben ellenzékiként indító Aleksandar Sapic pártját darálták be, majd 2022-ben a sportoló legenda lett Belgrád főpolgármestere a haladók színeiben. Most olyan sajtóhírek láttak napvilágot, hogy összeolvad a Szerb Szocialista Párt is a haladókkal, de Ivica Dacic pártelnök ezt hevesen cáfolta. Milos Vucevic szerint az SNS-elnökség egyelőre nem tárgyalt sem a miniszterelnök, sem a parlament elnökének személyéről. A szerb sajtóban ugyanis felmerült, hogy a következő kormányfő vélhetően nem Ana Brnabic lesz. A hivatalban lévő miniszterelnök kapcsán nem ez az első, menesztéséről szóló hír, a 2022-es kormányalakításkor is az utolsó percig úgy tűnt, nem ő lesz Vucic új végrehajtója, mégis rá esett végül a választás. A Szerbia az erőszak ellen elnevezésű ellenzéki mozgalom tegnap azt közölte : panasszal fordul az alkotmánybírósághoz és kéri a választási eredmények megsemmisítését. Ez azonban nem állítja le a köztársasági parlament februárra bejelentett megalakulását. Jelen helyzetben ugyanis, miután a választási bizottság minden lényegi panaszt lesöpört az asztaláról, az Alkotmánybíróság az egyetlen testület, amely elrendelheti a választások megismétlését. Erre azonban várni kell, eleve csak a hivatalos eredmények kihirdetését követő 15 napos jogorvoslati idő letelte után nyújtható be a panasz, miközben a parlament és a kormányalakítás folyamata elindult. A szerbiai ellenzéki kedélyeket tovább szítja, hogy tegnap bejelentették : házi őrizetben marad a 19 éves joghallgató, Dimitrije Radovanovic. A fiút azzal gyanúsítják, hogy erőszakosan viselkedett a december 24-i ellenzéki tüntetésen, 26-a óta házi őrizetben tartják és elektronikus nyomkövető lábbilincs használatára kötelezték. A védelem fellebbezését tegnap utasította el a belgrádi felsőbíróság. Nem Radovanovic az egyetlen hasonló helyzetben lévő tüntető, összesen három egyetemistát helyzetek házi őrizetbe és köteleztek nyomkövető használatára. Mindhármukat az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására történő felbujtással, illetve nyilvános rendezvényen tanúsított erőszakos magatartással vádolják. Védőügyvédeik szerint a foganatosított intézkedés túlzott, az elnyomás egyik formája. GÁL MÁRIA mmm mmm ma Kedden újra a választási csalások ellen tiltakozott a szerb ellenzék .ooO> |o›> <oo