Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-18 / 15. szám

\ / N­­­ÁT V I NÉPSZAVA I "7 2024. január 18., csütörtök I / Oroszország nyögi a szankciókat PROPAGANDA Az optimista politikusi nyilatkozatokat cáfolja a valóság, a nyugati szankciók strukturális gondokat okoztak az orosz gazdaságnak. KEREKES ANDRÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Választási kampányban a trónon ülők dicsekedni szoktak, Vlagyi­mir Putyin orosz elnök is ezt tette a napokban távol-keleti vállalkozók előtt egy habarovszki rendezvényen. Büszkén újságolta nekik (és persze a nagyvilágnak), hogy vásárlóerő-pa­ritáson számolva Oroszország az ötödik legjobb a világon, Európában pedig az első. A GDP-ben számolt gazdasági növekedést ő 4 százalékra tippeli, a Világbank 3,5 százalékot jelzett. 8 százalékkal nőtt a reálbér, 5 százalékkal a reáljövedelem - impo­záns számok. Vezető orosz gazdasági elemzők ugyanakkor olyan krónikus prob­lémákat látnak, amelyek több évre meghatározhatják az orosz gazdaság növekedési dinamikáját. A Forbes. ru hírportál január elején terjedel­mes elemzésben vette számba azo­kat a kockázatokat, amelyek idén az orosz gazdaságra várnak. A politiku­sok sikerkommunikációjának egyik gyakori tárgya az alacsony, 2,9 száza­lékos munkanélküliség, holott ez azt jelzi, hogy a gazdaság - a foglalkozta­tottság tekintetében legalábbis - tel­jesítési képessége határainál jár. Ez elsősorban az ukrajnai háború kö­vetkezménye (amelyet a cikk „kü­lönleges hadműveletként” emleget, és kis csillagocskával hívja föl olvasói figyelmét, hogy ez törvényi kötele­zettsége). A munkaerőpiacon ritkán látható haj­sza folyik a munkavállaló­kért, különösen a hadseregnek dol­gozó vállalatok esetében. Egyre ma­gasabb fizetéseket ígérnek, és ennek egyenes következménye a növek­vő infláció és az árak emelkedése. A Renesszansz Kapital vezető közgaz­dásza, Szofja Donyec közölte, hogy a katonai kiadások az idén - először az új Oroszország történetében - meg­haladják a szociális célokra fordítha­tó összeget: 14 ezer milliárd rubelről van szó, ez a költségvetési kiadások csaknem 40 százalékát jelenti. A ka­tonai-ipari komplexum - arányait tekintve - a Szovjetunió összeomlá­sa óta nem költhetett ennyit magára, míg más területekre - egészségügy­re, oktatásra, infrastrukturális fej­lesztésekre - viszont a szükségesnél jóval kevesebb pénz jut. Eközben az infláció december­ben 7,5 százalékosra nőtt, és jó esél­­­lyel „megette” a bérek növekedésé­ből származó többletbevételeket. A lakosság inflációs várakozása az idei évre már meghaladja a 14 százalé­kot, és ez arra készteti az embere­ket, hogy gyorsan költsék el a pénzt, tovább növelve a keresletet, amivel szemben aztán több termék eseté­ben a kínálat alulmarad. Az elmúlt A katonai kiadások az idén elő­ször az új Oroszország történetében meghalad­ják a szoci­ális célokra fordítható összeget. hónapokban több alapvető élelmi­szer ára az egekbe ugrott, például a tojásé néhány hónap alatt több mint 50 százalékkal emelkedett, időnként el is tűnt a polcokról. December­ben előfordult, hogy egyes moszk­vai boltokban csak néhány darabot adtak belőle egy-egy vevőnek. Jócs­kán megdrágult a baromfihús is. A panaszok Putyinig eljutottak, ő per­sze megmagyarázta, mindez azért van, mert nőttek a lakossági jövedel­mek, az emberek egyre többet vásá­rolnak, az elégtelen kínálat oka az, hogy az exportőrök nem léptek ide­jében. Később aztán Azerbajdzsán­ból, Belaruszból és Törökországból érkezett nagyobb mennyiség. A derűlátó politikusi nyilatkoza­tokkal ellentétben gazdasági szakér­tők úgy látják, hogy a nyugati szank­ciók több területen igenis komoly Alapvető élelmisze­rekből is időnként hiány van Orosz­országban, gondokat okoztak. Tavaly az első 10 hónapban az európai országokkal folytatott kereskedelem a vámhiva­tali adatok alapján 23 százalékkal csökkent, a dollárban számolt orosz export 70 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor jelentősen (32 száza­lékkal) nőtt a kereskedelmi forgalom Kínával, de a Gajdar Intézet kutatói figyelmeztetnek, hogy a kínai gazda­ság sokkal inkább függ az úgyneve­zett „barátságtalan országokból” ér­kező ipari termékektől, mintsem az orosz nyersanyag importjától. Kínára természetesen változat­lanul megbízható partnerként te­kintenek, de az elemzők minden apró rezdülésre figyelnek. Joe Bi­­den amerikai elnök decemberi in­tézkedése a másodlagos szankciók­ról - amellyel a már érvényben levő szankciók elkerülését, de legalább­is megnehezítését, megdrágítását célozta - olyan jelzés volt, amiből azonnal értett az üzleti világ: egyes kínai bankok máris óvatosabban foglalkoznak az orosz ügyletekkel. A Kommerszant című orosz lap kül­kereskedelmi és pénzügyi forrásaira hivatkozva adta hírül tegnap, hogy már török bankok is kezdenek elzár­kózni orosz partnereiktől. A vámke­zeléssel foglalkozó orosz cég, a KBT elnöke, Julija Iljonszkaja elmondta a lapnak, hogy a törökökkel decem­ber végén kezdődtek a problémák, és orosz viszonylatban most már sem­milyen átutalást nem hajtanak vég­re, sem lírában, sem rubelben. A korábbiaknál nagyobb kocká­zati forrás lesz tehát ez is, a Forbes. ru által megszólaltatott elemzők azonban elsősorban arra a veszély­re figyelmeztetnek, hogy a jelenle­gi helyzetben két gazdaság jöhet lét­re Oroszországban. Növekedés csak azokban az ágazatokban várható, amelyek a hadsereg ellátásához kap­csolódnak. A többi stagnálni fog. K­T­­ÍTTÍ ahaurm í fi K n LÍü'rmti.Ti mm t Cl , f1EPPAH KATEfOPMfl flEPBAfl KATEfOPiM aemc nEPBAfl KATETOPMH LiJ f1EPBAH KATEfOPMfl nem iá Muinnw flEPBAH KATErOPHfl Ac­I­J­I ^ 10 flEPBAH KATErOPMP her H nePQAa utCrODUa aemc> L 10 flEPBAH KATEfOPHfl 160 rt (Bv­ UKtW Törökország­ból importált tojásokkal csitítja az orosz hatalom a lakossági elégedetlen­séget .Ctí<z< <C < O Nem sietik el a kormányalakítást Vucicék BELGRÁD Újra utcára vonult a szerb ellenzék kedden este, miután a december 17-i előrehozott válasz­tások eredményének múlt hétvégi hivatalos kihirdetése nyomán meg­kezdődött Szerbiában a kormány­­koalíció felállításának folyamata. A késlekedés annak köszönhető, hogy választási szabálytalanságok miatt 35 helyen december 30-án meg kel­lett ismételni a voksolást. A válasz­tási csalások miatt tüntető ellenzék a teljes választási folyamat megis­métlését követelte, de az országos választási bizottság beadványukat és bizonyítékaikat elutasította. Bel­­grádban, ahol az ellenzék szerint a legnyilvánvalóbb visszaélések történtek - többek között kettős állampolgárságú boszniai szerbek szervezett helyszínre szállítása és szavaztatása - nem volt új szavazás. Az immár hivatalos eredmények szerint január 12-től, a központi eredmények publikálásától számít­va 30 napon belül meg kell alakulnia a köztársasági parlamentnek, majd ettől kezdődően 90 nap áll rendel­kezésre a kormány megalakulására, azaz május elejére kell összeállnia az új szerb kabinetnek. Aleksandar Vucic államfő viszont szombaton azt nyilatkozta, reményei szerint leg­később márciusban feláll az új kor­mány. Ez azonban semmire sem ga­rancia, az elnök nem először tolná ki az utolsó percig a kormányalakítást, bár nincsenek koalíciós gondjai. Ez is az egyik taktikai fegyvere, akár­csak az előrehozott választások eről­tetése. Vucic 2012 óta vezeti Szerbiát miniszterelnökként vagy államfő­ként, azóta a tavaly decemberi volt a negyedik előrehozott választás an­nak ellenére, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) gyakorlatilag mindenha­tó az országban, szocialista és vajda­sági magyar szövetségeseivel együtt alkotott parlamenti többségüket semmi és senki sem veszélyezteti. A Szerb Haladó Párt (SNS) hét­fői elnökségi ülése után Milos Vuce­­vic pártelnök közölte: a köztársasá­gi parlamentet akkor alakítják meg, amikor eldöntik, hogy kik alkothat­ják a parlamenti többséget, azaz ki­vel lép koalícióra az SNS. „Noha mi önállóan is többségben vagyunk, a Vajdasági Magyar Szövetséget is be­vesszük, beszélünk a bosnyák pár­tokkal és a Szerbiai Szocialista Párt­tal, de nem zárunk ki még néhány pártot sem. Nem fogjuk elsietni a kormány megalakítását, meg akar­juk mutatni, hogy van erőnk új arco­kat is felsorakoztatni”, idézte Vuce­­vicet a vaj­ma. info portál. Szavai azt sugallják, Vucicék minél szélesebb koalícióra törekednek, minél több pártot próbálnak befolyásuk alá von­ni. A hatalom ölelése azonban Szer­biában gyakran végzetesnek bizo­nyult, nem egy kisebb szövetségest olvasztott már be az SNS. Legutóbb, 2021-ben épp a világhírű vízilabdá­zó, a politikai pályáját 2012-ben el­lenzékiként indító Aleksandar Sapic pártját darálták be, majd 2022-ben a sportoló legenda lett Belgrád fő­polgármestere a haladók színeiben. Most olyan sajtóhírek láttak napvi­lágot, hogy összeolvad a Szerb Szo­cialista Párt is a haladókkal, de Ivica Dacic pártelnök ezt hevesen cáfolta. Milos Vucevic szerint az SNS-el­nökség egyelőre nem tárgyalt sem a miniszterelnök, sem a parlament el­nökének személyéről. A szerb sajtó­ban ugyanis felmerült, hogy a követ­kező kormányfő vélhetően nem Ana Brnabic lesz. A hivatalban lévő mi­niszterelnök kapcsán nem ez az első, menesztéséről szóló hír, a 2022-es kormányalakításkor is az utolsó per­cig úgy tűnt, nem ő lesz Vucic új vég­rehajtója, mégis rá esett végül a vá­lasztás. A Szerbia az erőszak ellen elne­vezésű ellenzéki mozgalom tegnap azt közölte : panasszal fordul az al­kotmánybírósághoz és kéri a válasz­tási eredmények megsemmisítését. Ez azonban nem állítja le a köztár­sasági parlament februárra bejelen­tett megalakulását. Jelen helyzetben ugyanis, miután a választási bizott­ság minden lényegi panaszt lesöpört az asztaláról, az Alkotmánybíróság az egyetlen testület, amely elren­delheti a választások megismétlését. Erre azonban várni kell, eleve csak a hivatalos eredmények kihirdetését követő 15 napos jogorvoslati idő le­telte után nyújtható be a panasz, mi­közben a parlament és a kormány­­alakítás folyamata elindult. A szerbiai ellenzéki kedélyeket to­vább szítja, hogy tegnap bejelentet­ték : házi őrizetben marad a 19 éves joghallgató, Dimitrije Radovanovic. A fiút azzal gyanúsítják, hogy erősza­kosan viselkedett a december 24-i ellenzéki tüntetésen, 26-a óta házi őrizetben tartják és elektronikus nyomkövető lábbilincs használatára kötelezték. A védelem fellebbezését tegnap utasította el a belgrádi felső­­bíróság. Nem Radovanovic az egyet­len hasonló helyzetben lévő tüntető, összesen három egyetemistát hely­zetek házi őrizetbe és köteleztek nyomkövető használatára. Mind­hármukat az alkotmányos rend erő­szakos megváltoztatására történő felbujtással, illetve nyilvános ren­dezvényen tanúsított erőszakos ma­gatartással vádolják. Védőügyvédeik szerint a foganatosított intézkedés túlzott, az elnyomás egyik formája. GÁL MÁRIA mmm mmm ma Kedden újra a választási csalások ellen tiltakozott a szerb ellenzék .oo­O> |o›> <oo

Next