Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-18 / 15. szám
1/11 NÉPSZAVA IO I 2024. január 18., csütörtök Buddha az ókori Egyiptomban Miközben Egyiptom délkeleti részén az ókori Bereniké vörös-tengeri kikötőjét tárta fel, egy nemzetközi csapat felfedezett egy római kori Buddha-szobrot. Számos más lelettel együtt a szobor azt mutatja, hogy akkoriban Egyiptom és India között messzire nyúló kereskedelmi kapcsolatok voltak. NÉPSZAVA ^ Sr | é MOZAIK Filmre vették a növények kommunikációját KUTATÁS A japán Saitama Egyetem tudósai korábbi tudásra alapozva megállapították és le is filmezték: a növények jelzéseket bocsátanak ki, hogy figyelmeztessék a szomszédaikat a rájuk leselkedő veszélyekre, például az őket pusztító állatokra. A kutatás során paradicsomot és egy gyomnövényt használtak, amelyeket genetikailag úgy módosítottak, hogy a kalciumion-beáramlás hatására zöld fluoreszcens jelet mutassanak. A kísérletek alapján amikor ezeket a növényeket a hernyók által megtámadott más növények vészjelzéseinek teszik ki, kalciumjelzéssel reagálnak. A kutatók két specifikus vegyületet azonosítottak a gyomnövény jelzéseinek kiváltójaként. Amikor a növényeket ilyen vegyületekkel „támadták”, a zárósejtek körülbelül egy percen belül kalciumjeleket generáltak, majd a mezőal sejtek (a növények belső szövetei - a szerk.) átvették az üzenetet. Sőt ha a növényeket előkezelték fitohormonnal, amely lezárja a sztómákat (a növények gázcserenyílása - a szerk.), az jelentősen csökkentette a kalcium-jelátvitelt, ami arra utal, hogy a sztómák valóban a növény „orrlyukaiként” funkcionálnak. NÉPSZAVA A növények jelzéseket bocsátanak ki, hogy figyelmeztessék szomszédaikat a rájuk leselkedő veszélyekre .5 in OO EGYNAPOS ENYHÜLÉS VÁRHATÓ 9 ° C Szombathely Veszprém Tatabánya Kaposvár Székeste Pécs Salgótarján 8 ° C Budapest horvát 15 ° C Szolnok Szeeec 6 ° C Nyíregyháza Debrecen 11 ° c Békéscsaba 13 ° C Boldog névnapot, Piroska! A Piroska a latin Prisca névből származik, amelyből a magyarban Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca eredeti jelentése: régi, ősi, tiszteletre méltó. KENŐ Január 17. 17 14 46 50 51 16 52 23 56 29 31 59 60 34 38 62 65 40 75 ejP Elfogták a tószegi kettős gyilkosság gyanúsítottját A rendőrség egy napon belül azonosította és elfogta azt az 59 éves férfit, aki a gyanú szerint megölt egy 60 év körüli párt Tószegen. A férfit és a nőt január 15-én este találták holtan házukban, ahová korábban befogadták egy hajléktalan ismerősüket. A férfi beismerő vallomást tett. POLICE A medvelepke az év lepkéje A közönséges medvelepke lett az év lepkéje. A korábban nagyon elterjedt, de mára megfogyatkozott faj látványos riasztó színezetének és mintázatának köszönhetően jellegzetes megjelenésű. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák, hatalmas kék foltokkal. Ezeket veszély esetén villantja ki, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a lepke mérgező. NÉPSZAVA A klímaváltozás mellékhatásai ÉGHAJLAT A globális felmelegedés következtében az egészségügynek is új kihívásokkal kell szembenéznie, mint például a hosszabb allergiaszezon vagy az erősebb UV-sugárzás. NÉPSZAVA Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázatot is hordoz: az extrém időjárási események ugyanis sérüléseket, megbetegedéseket, sőt elhalálozásokat okozhatnak. A klímaváltozás több olyan tényezőt is érint, amelyek - vagy a hiányuk - befolyásolják az egészségi állapotunkat. Ilyen például a tiszta levegő és víz, az élelmiszer-biztonság, a megélhetés vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség. A hőstressz, az élelmiszer- vagy vízeredetű fertőzések, a vektorok által terjesztett betegségek, a légszennyezés, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága (aszály, hőség), a nem megfelelő higiéniai hozzáférhetőség mind problémát jelentenek. Sőt a mentális egészségre is káros lehet az éghajlatváltozás, hiszen egyes esetekben indokolttá teheti akár nagyobb területek evakuációját - mindezekre Kis Anna meteorológus hívta fel a figyelmet a Másfélfok oldalon megjelent elemzésében. Az egészségügy és a klímaváltozás témakörét járja körbe a Meteorológiai Világszervezet 2023-as jelentése, a már meglévő jó gyakorlatokat is bemutatva. Például az Exeteri Egyetem és partnerei kifejlesztették az úgynevezett „Local Climate Adaptation Tool”-t, amely adatokat szolgáltat a döntéshozóknak, hogy megértsék az éghajlat változását, és megfelelő adaptációs terveket támogathassanak. Az ingyenes eszköz egyelőre prototípus állapotban van. További jó kezdeményezés például a SunSmart Global UV applikáció, amely a tartózkodási helyünk alapján ad védelmi tanácsokat az UV-sugárzás ellen. A szélsőséges időjárási helyzetek közül az extrém hőség okozza a legtöbb halálozást: 2000-2019 között ez az érték 489 ezer fő volt egy évre vetítve, amely elsősorban Ázsiát és Európát sújtotta. A probléma jóformán az összes lakott területet érinti - a világ népességének fele az elmúlt évtizedben átélt legalább egy hőmérsékleti rekordmaximumot. A hőhullámok ráadásul túlmutatnak a közvetlen hatásokon: például a turizmus eltolódhat a nyári időszakról más hónapokra a hőség miatt, illetve a munkaképességünkre is befolyással bír, hiszen a produktivitást is csökkentheti, így aláásva a meg-A rossz levegőminőség is évente több millió korai halálozásért felel; ez az egyik legfőbb egészségügyi gond minden országban, élhetést és a jóllétet is. 2021-ben a hőhullámok miatt potenciálisan 470 milliárd munkaóra veszett el globálisan, ez 37 százalékos növekedést jelent az 1990-1999-es időszakhoz képest, a bevételt illetően pedig 669 milliárd dollár kiesést okozott. A rossz levegőminőség is évente több millió korai halálozásért felel; ez az egyik legfőbb egészségügyi gond minden országban. Az EU- ban ugyan csökkenés tapasztalható a légszennyezés miatt bekövetkező korai halálesetek számában, de továbbra is jelentős kockázat maradt. 2020-ra 45 százalékos csökkenés lépett fel a PM2.5-kitettséghez köthető korai halálozás számában 2005-höz képest, de még így is 238 ezer fő idő előtti elhalálozásáért volt felelős a finom por. Egyes szennyező anyagok ráadásul a klímát is befolyásolják, így a probléma összefüggést mutat az éghajlatváltozással. A hatás pedig oda-vissza működik, hiszen például az aszály és hőség együttes előfordulásának növekvő valószínűsége miatt több vegetációtűz (amely üvegházgáz-kibocsátással is jár) vagy porvihar alakulhat ki, vagy a vegetációs időszak hosszabbá válásának következtében eltolódhat az allergiaszezon. A WHO szerint Európában az allergiások száma 25 százalékról 50 százalékra is megnövekedhet 2050-re. A súlyos allergia pedig már a munkaképességre/produktivitásra is hatással lehet a fáradtságnak és csökkenő koncentrációs képességnek betudhatóan, továbbá a szabadtéri programok is megterhelő tevékenységgé válhatnak. A vektorok okozta betegségek érzékenyek a hőmérsékletre, a nedvességre és a csapadék változására, hiszen ezen tényezők hatással vannak a vektorok életciklusára, aktivitására és fejlődésére. A klímaváltozás várhatóan kiterjeszti a földrajzi előfordulási tartományát több vektoreredetű betegségnek a pólusok irányába, illetve magasabb térszínekre, így az emberek addig általuk ismeretlen fertőzéseknek lehetnek kitéve, az egészségügynek pedig alkalmazkodnia kell ezen új fenyegetésekhez. Például a malária terjedésének szezonja meghosszabbodott, Amerikában 31,3, Afrikában 13,8 százalékkal. 2021-ben a WHO szerint 247 millió embert fertőzött meg, ami 619 ezer elhalálozáshoz vezetett, így ez a leghalálosabb parazitabetegség a világon. A dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő vektoreredetű fertőzése, az éghajlati körülmények változása 12 százalékkal növelte a terjedését 1951-1960 és 2012-2021 között. Az éghajlatváltozás során sokszor szóba kerül az igazságtalanság és az egyenlőtlenség, nincs ez másképp az egészségügyi területen sem. Egyes helyeket/embereket jobban érint a változás, hiszen sebezhetőbbek, sérülékenyebbek. A klímaváltozás nincs jó hatással az egészségügyre, és az alacsony jövedelmű országok lakói még sebezhetőbbek. Párakapu alatt hűsölnek Budapesten a nyári extrém hőség idején a hőhullámok miatt potenciálisan 470 milliárd munkaóra veszett el globálisan. [NÉPSZAVA ] Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban k ■ Fejtő Ferenc 1909-2008: Andrassew Iván 1952-2015 Online főszerkesztő: ÁGOSTON ZOLTÁN • Szerkesztő: MARKOTAY CSABA» Rovatvezetők: BODA ANDRÁS (belpolitika), HÁRS KATALIN (fotó), HOMPOLA KRISZTINA (kultúra), MUZSLAI KATALIN (mozaik), N. KÓSA JUDIT (publicisztika), RÓNAY TAMÁS (külpolitika), TÖRŐ ANDRÁS (gazdaság), VARGA T. RÓBERT (sport) • Mellékletek: BALASSA TAMÁS, BÁLINT ORSOLYA (Visszhang), RÁCZ I. PÉTER (Nyitott mondat), SIMON ZOLTÁN (Szép Szó) • Főmunkatársak: BALOGH GYULA, CZENE GÁBOR, DANÓ ANNA, GÁL MÁRIA, MARNITZ ISTVÁN, SZALAI ANNA. Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu; e-mail cím: nepszava@nepszava.hu Kiadja a XXI. Század Média Kft. (1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75/A-C Központi telefon: 061 477-9000) • Felelős kiadó: a kft. vezetője» Előfizetéssel kapcsolatos ügyek: 061 477 9008/061 999 9508, Partnereink: terjesztes@nepszava.hu »Hirdetés: 061 999-9528/061 489-8811, hirdetes@nepszava.hu. • Előfizetési díj egy hónapra 7950 Ft, negyedévre 23 550 Ft, fél évre 46 200 Ft, egy évre 91200 Ft. Árusításban terjeszti: Lapker Zrt. • Előfizetésben terjeszti: Médialog-DMHM Zrt. (mlog.hu) 061 999 9689 vagy 061 460 2753 ugyfelszolgalat@mlog.hu • Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. IMEDIA www.mediaworks.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN »Vidék 0237-3785. • A NÉPSZAVA peldányszámát a MATESZ hitelesíti.Observer Q>'<O 'È inOo