Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-18 / 15. szám

1/1­1 NÉPSZAVA IO I 2024. január 18., csütörtök Buddha az ókori Egyiptomban Miközben Egyiptom délkeleti részén az óko­ri Bereniké vörös-tengeri kikötőjét tárta fel, egy nemzetközi csapat felfedezett egy római kori Buddha-szobrot. Számos más lelettel együtt a szobor azt mutatja, hogy akkoriban Egyiptom és India között messzire nyúló ke­reskedelmi kapcsolatok voltak. NÉPSZAVA ^ Sr | é MOZAIK Filmre vették a növények kommunikációját KUTATÁS A japán Saitama Egyetem tudósai korábbi tudásra alapozva megállapították és le is filmezték: a növények jelzéseket bocsátanak ki, hogy figyelmez­tessék a szomszédaikat a rájuk leselkedő veszélyekre, például az őket pusztító állatokra. A kutatás során paradicsomot és egy gyom­növényt használtak, amelyeket ge­netikailag úgy módosítottak, hogy a kalciumion-beáramlás hatására zöld fluoreszcens jelet mutassa­nak. A kísérletek alapján amikor ezeket a növényeket a hernyók által megtámadott más növények vészjelzéseinek teszik ki, kalcium­jelzéssel reagálnak. A kutatók két specifikus vegyületet azonosítot­tak a gyomnövény jelzéseinek ki­váltójaként. Amikor a növényeket ilyen vegyületekkel „támadták”, a zárósejtek körülbelül egy percen belül kalciumjeleket generáltak, majd a mezőal sejtek (a növények belső szövetei - a szerk.) átvették az üzenetet. Sőt ha a növényeket előkezelték fitohormonnal, amely lezárja a sztómákat (a növények gázcserenyílása - a szerk.), az je­lentősen csökkentette a kalci­um-jelátvitelt, ami arra utal, hogy a sztómák valóban a növény „orrlyu­kaiként” funkcionálnak. NÉPSZAVA A növények jelzéseket bocsátanak ki, hogy figyel­meztessék szomszé­daikat a rájuk lesel­kedő veszé­lyekre .5 in OO EGYNAPOS ENYHÜLÉS VÁRHATÓ 9 ° C Szombathely Veszprém Tatabánya Kaposvár Székeste Pécs Salgótarján 8 ° C Budapest horvát 15 ° C Szolnok Szeeec 6 ° C Nyíregyháza Debrecen 11 ° c Békéscsaba 13 ° C Boldog névnapot, Piroska! A Piroska a latin Prisca névből származik, amelyből a magyarban Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca eredeti jelentése: régi, ősi, tiszteletre méltó. KENŐ Január 17. 1­7 14 46 50 51 16 52 23 56 29 31 59 60 34 38 62 65 40 75 ejP Elfogták a tószegi kettős gyilkosság gyanúsítottját A rendőrség egy napon belül azonosította és el­fogta azt az 59 éves férfit, aki a gyanú szerint megölt egy 60 év körüli párt Tószegen. A férfit és a nőt január 15-én este találták holtan házukban, ahová korábban befogadták egy hajléktalan isme­rősüket. A férfi beismerő vallomást tett. POLICE A medvelepke az év lepkéje A közönséges medvelepke lett az év lepkéje. A ko­rábban nagyon elterjedt, de mára megfogyatkozott faj látványos riasztó színezetének és mintázatának köszönhetően jellegzetes megjelenésű. Hátulsó szár­nyai vöröses narancssárgák, hatalmas kék foltokkal. Ezeket veszély esetén villantja ki, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a lepke mérgező. NÉPSZAVA A klímaváltozás mellékhatásai ÉGHAJLAT A globális felmelegedés következtében az egészségügynek is új kihívásokkal kell szembenéznie, mint például a hosszabb allergiaszezon vagy az erősebb UV-sugárzás. NÉPSZAVA Az éghajlatváltozás növekvő mér­tékű egészségügyi kockázatot is hordoz: az extrém időjárási ese­mények ugyanis sérüléseket, meg­betegedéseket, sőt elhalálozásokat okozhatnak. A klímaváltozás több olyan tényezőt is érint, amelyek - vagy a hiányuk - befolyásolják az egészségi állapotunkat. Ilyen pél­dául a tiszta levegő és víz, az élelmi­szer-biztonság, a megélhetés vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség. A hőstressz, az élelmiszer- vagy vízeredetű fer­tőzések, a vektorok által terjesz­tett betegségek, a légszennyezés, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága (aszály, hőség), a nem megfelelő hi­giéniai hozzáférhetőség mind prob­lémát jelentenek. Sőt a mentális egészségre is káros lehet az éghaj­latváltozás, hiszen egyes esetekben indokolttá teheti akár nagyobb te­rületek evakuációját - mindezekre Kis Anna meteorológus hívta fel a figyelmet a Másfélfok oldalon meg­jelent elemzésében. Az egészségügy és a klímaválto­zás témakörét járja körbe a Mete­orológiai Világszervezet 2023-as jelentése, a már meglévő jó gya­korlatokat is bemutatva. Például az Exeteri Egyetem és partnerei ki­fejlesztették az úgynevezett „Local Climate Adaptation Tool”-t, amely adatokat szolgáltat a döntéshozók­nak, hogy megértsék az éghajlat változását, és megfelelő adaptációs terveket támogathassanak. Az in­gyenes eszköz egyelőre prototípus állapotban van. További jó kezde­ményezés például a SunSmart Glo­bal UV applikáció, amely a tartóz­kodási helyünk alapján ad védelmi tanácsokat az UV-sugárzás ellen. A szélsőséges időjárási helyze­tek közül az extrém hőség okozza a legtöbb halálozást: 2000-2019 között ez az érték 489 ezer fő volt egy évre vetítve, amely elsősorban Ázsiát és Európát sújtotta. A prob­léma jóformán az összes lakott te­rületet érinti - a világ népességé­nek fele az elmúlt évtizedben átélt legalább egy hőmérsékleti rekord­maximumot. A hőhullámok rá­adásul túlmutatnak a közvetlen hatásokon: például a turizmus el­tolódhat a nyári időszakról más hónapokra a hőség miatt, illetve a munkaképességünkre is befolyás­sal bír, hiszen a produktivitást is csökkentheti, így aláásva a meg-A rossz levegőmi­nőség is évente több millió korai halálozásért felel; ez az egyik legfőbb egészségügyi gond minden országban, élhetést és a jóllétet is. 2021-ben a hőhullámok miatt potenciálisan 470 milliárd munkaóra veszett el globálisan, ez 37 százalékos növe­kedést jelent az 1990-1999-es idő­szakhoz képest, a bevételt illetően pedig 669 milliárd dollár kiesést okozott. A rossz levegőminőség is éven­te több millió korai halálozásért fe­lel; ez az egyik legfőbb egészségügyi gond minden országban. Az EU- ban ugyan csökkenés tapasztalható a légszennyezés miatt bekövetke­ző korai halálesetek számában, de továbbra is jelentős kockázat ma­radt. 2020-ra 45 százalékos csökke­nés lépett fel a PM2.5-kitettséghez köthető korai halálozás számában 2005-höz képest, de még így is 238 ezer fő idő előtti elhalálozásáért volt felelős a finom por. Egyes szennyező anyagok rá­adásul a klímát is befolyásolják, így a probléma összefüggést mu­tat az éghajlatváltozással. A hatás pedig oda-vissza működik, hiszen például az aszály és hőség együt­tes előfordulásának növekvő való­színűsége miatt több vegetációtűz (amely üvegházgáz-kibocsátással is jár) vagy porvihar alakulhat ki, vagy a vegetációs időszak hosszab­bá válásának következtében elto­lódhat az allergiaszezon. A WHO szerint Európában az allergiások száma 25 százalékról 50 százalék­ra is megnövekedhet 2050-re. A súlyos allergia pedig már a munka­­képességre/produktivitásra is ha­tással lehet a fáradtságnak és csök­kenő koncentrációs képességnek betudhatóan, továbbá a szabadté­ri programok is megterhelő tevé­kenységgé válhatnak. A vektorok okozta betegségek érzékenyek a hőmérsékletre, a nedvességre és a csapadék válto­zására, hiszen ezen tényezők ha­tással vannak a vektorok életcik­lusára, aktivitására és fejlődésére. A klímaváltozás várhatóan kiter­jeszti a földrajzi előfordulási tarto­mányát több vektoreredetű beteg­ségnek a pólusok irányába, illetve magasabb térszínekre, így az em­berek addig általuk ismeretlen fertőzéseknek lehetnek kitéve, az egészségügynek pedig alkalmaz­kodnia kell ezen új fenyegetések­hez. Például a malária terjedésé­nek szezonja meghosszabbodott, Amerikában 31,3, Afrikában 13,8 százalékkal. 2021-ben a WHO sze­rint 247 millió embert fertőzött meg, ami 619 ezer elhalálozáshoz vezetett, így ez a leghalálosabb pa­razitabetegség a világon. A den­­gue-láz a világ leggyorsabban ter­jedő vektoreredetű fertőzése, az éghajlati körülmények változása 12 százalékkal növelte a terjedését 1951-1960 és 2012-2021 között. Az éghajlatváltozás során sok­szor szóba kerül az igazságtalan­ság és az egyenlőtlenség, nincs ez másképp az egészségügyi terüle­ten sem. Egyes helyeket/embere­­ket jobban érint a változás, hiszen sebezhetőbbek, sérülékenyebbek. A klímaváltozás nincs jó hatással az egészségügyre, és az alacsony jö­vedelmű országok lakói még sebez­hetőbbek. Párakapu alatt hűsölnek Budapesten a nyári extrém hőség idején a hőhullámok miatt poten­ciálisan 470 milliárd mun­kaóra veszett el globálisan. [NÉPSZAVA ] Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban k ■ Fejtő Ferenc 1909-2008: Andrassew Iván 1952-2015 Online főszerkesztő: ÁGOSTON ZOLTÁN • Szerkesztő: MARKOTAY CSABA» Rovatvezetők: BODA ANDRÁS (belpolitika), HÁRS KATALIN (fotó), HOMPOLA KRISZTINA (kultúra), MUZSLAI KATALIN (mozaik), N. KÓSA JUDIT (publicisztika), RÓNAY TAMÁS (külpolitika), TÖRŐ ANDRÁS (gazdaság), VARGA T. RÓBERT (sport) • Mellékletek: BALASSA TAMÁS, BÁLINT ORSOLYA (Visszhang), RÁCZ I. PÉTER (Nyitott mondat), SIMON ZOLTÁN (Szép Szó) • Főmunkatársak: BALOGH GYULA, CZENE GÁBOR, DANÓ ANNA, GÁL MÁRIA, MARNITZ ISTVÁN, SZALAI ANNA. Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu; e-mail cím: nepszava@nepszava.hu Kiadja a XXI. Század Média Kft. (1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75/A-C Központi telefon: 061 477-9000) • Felelős kiadó: a kft. vezetője» Előfizetéssel kapcsolatos ügyek: 061 477 9008/061 999 9508, Partnereink: terjesztes@nepszava.hu »Hirdetés: 061 999-9528/061 489-8811, hirdetes@nepszava.hu. • Előfizetési díj egy hónapra 7950 Ft, negyedévre 23 550 Ft, fél évre 46 200 Ft, egy évre 91200 Ft. Árusításban terjeszti: Lapker Zrt. • Előfizetésben terjeszti: Médialog-DMHM Zrt. (mlog.hu) 061 999 9689 vagy 061 460 2753 ugyfelszolgalat@mlog.hu • Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. IMEDIA www.mediaworks.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN »Vidék 0237-3785. • A NÉPSZAVA peldányszámát a MATESZ hitelesíti.Observer Q>'<O 'È inOo

Next