Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-19 / 16. szám

41 NÉPSZAVA DC I un I­n I 2024. január 19., péntek DLLIULU Nem akar bíróság elé állni a tankerületi vezető OKTATÁS Lezárult a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból 2022 őszén polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok perének perfelvételi szakasza csütörtökön, így tavasszal már az ügy érdemi tárgyalása kezdődhet meg. Halász Krisztián tanácselnök bíró közölte, a következő tárgyalási napra ismét szeretné behívni az ügyben érintett Belső-pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjét, Marosi Beat­­rixot, mire a tankerület jogi kép­viselője jelezte: egészségi okokból nem biztos, hogy jelen tud lenni a következő tárgyaláson (Marosi ko­rábban már többször elmulasztotta a megjelenést, hasonló okokból). A bíró ezt is figyelembe véve március 26-ára tűzte ki a tárgyalást, ezt kö­vetően a tankerület jogi képviselője már azt indítványozta, hogy Marosi Beatrixot egyáltalán ne idézzék be. A bíró kijelentette: bármikor be­idézheti a tankerületi vezetőt, ha a márciusi tárgyaláson nem lesz ott, akkor majd az azt követő tárgyalási napra hívja be. A csütörtöki tárgya­lási fordulón az is kiderült, hogy a tankerületi központ továbbra sem tudott maradéktalanul eleget tenni a bíróság azon kérésének, hogy szol­gáltassanak egyértelmű adatokat a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok mulasztott óraszámairól. A bíróság szerint a pontos adatok összevetésére azért lenne szükség, hogy konkrétabban kiderüljön, mi­ért „csak” öt tanárt rúgtak ki a Köl­­cseyből, amikor a tiltakozóakciók­ban ennél többen vettek részt. A tárgyaláson kérdésként me­rült fel, honnan származnak a tan­kerületi központ által szolgáltatott adatok. A tankerület jogi képviselő­je szerint az iskolai KRÉTA admi­nisztrációs rendszerből, ám ezt nem lehet bizonyítani; a KRÉTA minden év szeptember 1-jén „felülírja saját magát”, vagyis a korábbi adatok tör­lődnek. A bíró ezt furcsának találta, egyben jelezte, így nem lehet utólag ellenőrizni az adatokat, vagyis a tan­kerület kimutatása nincs okirattal alátámasztva, mert bizonyos szem­pontból a KRÉTA is okirat. A polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében három peres eljárás van folyamatban, 13 érintett pedagógussal, akik azért fordultak bírósághoz, mert jogta­lannak érzik elbocsátásukat. A Köl­­cseyből kirúgottak között van a Ta­nítanék Mozgalom két ismert tagja, Törley Katalin és Palya Tamás. JUHÁSZ DÁNIEL Marosi Beatrix hiányzott tegnap is, és nem is szeretne megjelenni '<2 \Z Q<z-< O LAPSZÉL 79 éve szabadították fel a budapesti gettót Megemlékezést tartott a buda­pesti gettó felszabadításának 79. évfordulója alkalmából a Buda­pesti Zsidó Hitközség (BZSH) csütörtökön a Dohány utcai zsi­nagógában. Mester Tamás, a BZSH elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alelnöke emlékeztetett: a német megszállás terhe alatt a magyar állam kiszolgáltatta zsidó honfi­társait, és tevőlegesen részt vett 600 ezer ember elpusztításában. „Most, 79 évvel később ki kell tudni mondani: Pest polgárait és ezen belül a gettóban még élő embereket a szovjet Vörös Had­sereg szabadította fel és szabadí­totta meg az esztelen náci, nyilas uralomtól” - hangsúlyozta Mes­ter Tamás. Niedermüller Pé­ter VII. kerületi polgármester is emlékezett Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Izrael Állam nagykövetével és diákokkal, ta­nárokkal. MTI „Schadl György még a kódot sem tudta” Schadl György csak akkor nyúlt a páncélszekrénybe, ha új kocsi kellett, egyébként még a kódot sem volt hajlandó megjegyez­ni - mondta Sz. Kálmán tanú a Schadl-Völner-per tegnapi állo­másán. A férfi éveken keresztül dolgozott a korrupcióval vádolt egykori végrehajtófőnökkel. Sz. Kálmán „nem tartja valószínű­nek”, hogy bárkit is megveszte­getett volna volt a főnöke. Mi­után a férfi válaszolt a védők kérdéseire, Völner Pál, az ügy harmadrangú gyanúsítottja, egykori fideszes államtitkár ült a mikrofon mögé, és csupán an­­­nyit mondott: a tanú szavai sze­rinte alátámasztják, hogy állam­titkárként soha nem fogadott el korrupciós pénzeket. N­ÉPSZ­AVA '( mZ) ÖO ö Q> '<O zp '< o Bosszú a szegényeken • VIDÉK Azok a kelet-magyarországi falvak is nincstelenek, amelyeknek a kormány által üldözött Iványi-féle egyház kénytelen visszaadni óvodáit. DOBOS JUDIT Hátrányos helyzetű településeket hoz az eddiginél is nehezebb hely­zetbe, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években többféle intézke­déssel gyakorlatilag ellehetetlení­tette az Iványi Gábor lelkész fém­jelezte Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) intézmé­nyeinek működését. Előbb megvon­ták tőlük az egyházi státuszt, így az iskoláiknak, óvodáiknak korábban járó kiegészítő normatívát elvesz­tették, ami 30-40 százalékkal kisebb költségvetést eredményezett, mi­közben a feladatuk és a gyereklét­szám ugyanannyi maradt. Emiatt az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be a MET-es iskolák, hogy befejezik tevékenysé­güket, a gyerekek pedig visszakerül­nek az állami fenntartású általános iskolákba. Az óvodákkal viszont más a helyzet, azokat a helyi önkor­mányzatok kénytelenek kötelező feladatként visszavenni.­­ A beregi térségben két óvodát és több kony­hát érintett az intézkedés. A gyürei székhellyel működő ottani, vala­mint a beregdaróci és gemzsei óvo­dánkat már korábban visszaadtuk az adott önkormányzatnak, Gulácson és Tiszaszentmártonban azonban egészen tavaly év végéig hozzánk tartozott ez az ellátás - mondta la­punknak Iványi Tamás, az egyház itteni régiós felelőse, Iványi Gábor öccse, aki e munkáját társadalmi megbízatásként látja el. A nehéz sorsú önkormányzatok ugyanolyan gondokkal lesznek kénytelenek szembenézni az óvoda működteté­se során - folytatta Iványi -, mint amilyennel az egyházi státuszától korábban megfosztott MET azt kö­vetően, hogy elvesztette a kiegészítő normatív támogatást. Emiatt példá­ul a gulácsi óvodában, ahová tizenki­lenc gyerek járt, 5-7 millió forintos veszteséget könyveltek el évről évre. A két intézmény fenntartása évente nagyjából 100 millió forintba került. A felhalmozott veszteségek miatt az utóbbi fél évben már nem tudtak teljes munkabért fizetni a dolgozók­nak, s volt, hogy a velük szolidáris ci­vilek adományaiból rendezték ezek egy részét. Iványi Tamás hozzátet­te: vélhetően az önkormányzatok is tisztában voltak ezzel a helyzettel, hiszen tőlük például a gulácsiak azt kérték, működtessék tovább az in­tézményt a konyhával együtt. Erre akkor lettek volna hajlandók, ha a dolgozók kifejezetten kérik, hogy ilyen bizonytalan körülmények kö­zött is maradjon egyházi az óvoda, ám ők inkább arra szavaztak, hogy vegye át azt az önkormányzat. Az átadást-átvételt lóhalálában meg kellett tenniük a tavalyi év végéig, s úgy tudják, hogy Gulács végül a tar­­pai önkormányzattal közösen viszi tovább az óvodát, míg Tiszaszent­­márton önállóan oldja majd meg ezt a feladatot. Megkérdeztük mindkét település polgármesterét arról, mennyire hoz­za nehéz helyzetbe a költségvetésü­ket az új helyzet, s elképzelhető-e, hogy kapnak egyfajta kiegészítő tá­mogatást a működtetésre az állam­tól? Újvári Judit, Gulács független polgármestere nem válaszolt, míg Szélné Pap Aranka, Tiszaszentmár­­ton szintén független polgármestere annyit közölt: csak az állami norma­tívának megfelelő összeget kapják majd az államtól, pluszforrásról nem tud. Az óvoda költségvetésé­nek készítése folyamatban van, ezt a testület várhatóan február 15-én fo­gadja majd el, de - tette hozzá - ilyen keretek között is szeretnék felelősen működtetni a nekik járó normatívá­ból az intézményt. Hogy nem lesz könnyű dolguk, arra jó példa a 60 fős gyereklétszám­mal működő, szintén Szabolcs me­gyei győrteleki óvoda példája. Ők a nagyobb létszám miatt több mint háromszorosát kapják állami nor­­matívaként, mint Gulács, s 2023- ban csak azért nem könyveltek el veszteséget, mert két óvónő gyesen, illetve táppénzen volt, s a helyüket nem töltötték be - mondta lapunk­nak Halmi József, az 1600 lelkes község szocialista polgármestere. A Közigazgatási és Területfej­lesztési Minisztérium Önkormány­ Az általunk megkérde­zett nevelési és oktatási szakértők szerint az idei önkor­mányzati vá­lasztásokig nem akarnak nagyobb feszültsé­get sem a települések vezetői, sem a Kormány­­zati Államtitkársága nem válaszolt arra a kérdésünkre, kapnak-e a hát­rányos beregi kistérségben lévő önkormányzatok pluszforrást az óvodák működtetésére, hiszen a 2010-es évek elején épp azért adták át az egyháznak az iskolákkal együtt ezeket, mert adóbevételek híján, számos szociális ellátással nehezít­ve a költségvetésüket, önerőből nem tudták fenntartani az intézménye­ket. A tárca közlése szerint az óvo­dai nevelés biztosítása a települési önkormányzatok feladata, és ha az ennek ellátására kötött külső szer­ződés bármilyen oknál fogva meg­szűnik, a kötelezettség visszaszáll az önkormányzatra. Hivatkoztak az aktuális költségvetési törvény mel­lékletére, amelyben meghatározzák az óvodák számára adható állami normatívát, vagyis eszerint a mi­nisztérium nem tervezi, hogy plusz­ban segít majd a kényszerhelyzetbe került önkormányzatoknak. Az általunk megkérdezett neve­lési és oktatási szakértők szerint az idei önkormányzati választásokig nem akarnak nagyobb feszültsé­get sem a települések vezetői, sem a kormány, így egyelőre marad a mos­tani status quo, ám azt követően bi­zonyára lesznek majd intézményi összevonások, s buszokkal járnak majd az egyébként jócskán felzár­kóztatásra szoruló kisgyerekek és diákok a nagyobb létszámú szom­szédos óvodai, iskolai csoportokba. Vagyis épp azt az egyénre szabott tö­rődést és felzárkóztatást kell nélkü­lözniük, amiért annak idején Iványi egyháza hajlandó volt átvállalni a feladatokat mind az önkormányza­toktól, mind pedig az államtól. Gulácsi tanítás: Tavaly év végéig az óvodai ellátás is a MET-hez tartozott, de a kormány más­hogy döntött HASONLÓSÁG IVÁNYI TAMÁS: Ugyanazok a problémák lesz­nek az önkor­mányzatoknál, mint a MET-nél Q­O '< in•ÖO

Next