Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-19 / 16. szám
41 NÉPSZAVA DC I un In I 2024. január 19., péntek DLLIULU Nem akar bíróság elé állni a tankerületi vezető OKTATÁS Lezárult a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból 2022 őszén polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok perének perfelvételi szakasza csütörtökön, így tavasszal már az ügy érdemi tárgyalása kezdődhet meg. Halász Krisztián tanácselnök bíró közölte, a következő tárgyalási napra ismét szeretné behívni az ügyben érintett Belső-pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjét, Marosi Beatrixot, mire a tankerület jogi képviselője jelezte: egészségi okokból nem biztos, hogy jelen tud lenni a következő tárgyaláson (Marosi korábban már többször elmulasztotta a megjelenést, hasonló okokból). A bíró ezt is figyelembe véve március 26-ára tűzte ki a tárgyalást, ezt követően a tankerület jogi képviselője már azt indítványozta, hogy Marosi Beatrixot egyáltalán ne idézzék be. A bíró kijelentette: bármikor beidézheti a tankerületi vezetőt, ha a márciusi tárgyaláson nem lesz ott, akkor majd az azt követő tárgyalási napra hívja be. A csütörtöki tárgyalási fordulón az is kiderült, hogy a tankerületi központ továbbra sem tudott maradéktalanul eleget tenni a bíróság azon kérésének, hogy szolgáltassanak egyértelmű adatokat a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok mulasztott óraszámairól. A bíróság szerint a pontos adatok összevetésére azért lenne szükség, hogy konkrétabban kiderüljön, miért „csak” öt tanárt rúgtak ki a Kölcseyből, amikor a tiltakozóakciókban ennél többen vettek részt. A tárgyaláson kérdésként merült fel, honnan származnak a tankerületi központ által szolgáltatott adatok. A tankerület jogi képviselője szerint az iskolai KRÉTA adminisztrációs rendszerből, ám ezt nem lehet bizonyítani; a KRÉTA minden év szeptember 1-jén „felülírja saját magát”, vagyis a korábbi adatok törlődnek. A bíró ezt furcsának találta, egyben jelezte, így nem lehet utólag ellenőrizni az adatokat, vagyis a tankerület kimutatása nincs okirattal alátámasztva, mert bizonyos szempontból a KRÉTA is okirat. A polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében három peres eljárás van folyamatban, 13 érintett pedagógussal, akik azért fordultak bírósághoz, mert jogtalannak érzik elbocsátásukat. A Kölcseyből kirúgottak között van a Tanítanék Mozgalom két ismert tagja, Törley Katalin és Palya Tamás. JUHÁSZ DÁNIEL Marosi Beatrix hiányzott tegnap is, és nem is szeretne megjelenni '<2 \Z Q<z-< O LAPSZÉL 79 éve szabadították fel a budapesti gettót Megemlékezést tartott a budapesti gettó felszabadításának 79. évfordulója alkalmából a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) csütörtökön a Dohány utcai zsinagógában. Mester Tamás, a BZSH elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alelnöke emlékeztetett: a német megszállás terhe alatt a magyar állam kiszolgáltatta zsidó honfitársait, és tevőlegesen részt vett 600 ezer ember elpusztításában. „Most, 79 évvel később ki kell tudni mondani: Pest polgárait és ezen belül a gettóban még élő embereket a szovjet Vörös Hadsereg szabadította fel és szabadította meg az esztelen náci, nyilas uralomtól” - hangsúlyozta Mester Tamás. Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester is emlékezett Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Izrael Állam nagykövetével és diákokkal, tanárokkal. MTI „Schadl György még a kódot sem tudta” Schadl György csak akkor nyúlt a páncélszekrénybe, ha új kocsi kellett, egyébként még a kódot sem volt hajlandó megjegyezni - mondta Sz. Kálmán tanú a Schadl-Völner-per tegnapi állomásán. A férfi éveken keresztül dolgozott a korrupcióval vádolt egykori végrehajtófőnökkel. Sz. Kálmán „nem tartja valószínűnek”, hogy bárkit is megvesztegetett volna volt a főnöke. Miután a férfi válaszolt a védők kérdéseire, Völner Pál, az ügy harmadrangú gyanúsítottja, egykori fideszes államtitkár ült a mikrofon mögé, és csupán annyit mondott: a tanú szavai szerinte alátámasztják, hogy államtitkárként soha nem fogadott el korrupciós pénzeket. NÉPSZAVA '( mZ) ÖO ö Q> '<O zp '< o Bosszú a szegényeken • VIDÉK Azok a kelet-magyarországi falvak is nincstelenek, amelyeknek a kormány által üldözött Iványi-féle egyház kénytelen visszaadni óvodáit. DOBOS JUDIT Hátrányos helyzetű településeket hoz az eddiginél is nehezebb helyzetbe, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években többféle intézkedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítette az Iványi Gábor lelkész fémjelezte Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) intézményeinek működését. Előbb megvonták tőlük az egyházi státuszt, így az iskoláiknak, óvodáiknak korábban járó kiegészítő normatívát elvesztették, ami 30-40 százalékkal kisebb költségvetést eredményezett, miközben a feladatuk és a gyereklétszám ugyanannyi maradt. Emiatt az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be a MET-es iskolák, hogy befejezik tevékenységüket, a gyerekek pedig visszakerülnek az állami fenntartású általános iskolákba. Az óvodákkal viszont más a helyzet, azokat a helyi önkormányzatok kénytelenek kötelező feladatként visszavenni. A beregi térségben két óvodát és több konyhát érintett az intézkedés. A gyürei székhellyel működő ottani, valamint a beregdaróci és gemzsei óvodánkat már korábban visszaadtuk az adott önkormányzatnak, Gulácson és Tiszaszentmártonban azonban egészen tavaly év végéig hozzánk tartozott ez az ellátás - mondta lapunknak Iványi Tamás, az egyház itteni régiós felelőse, Iványi Gábor öccse, aki e munkáját társadalmi megbízatásként látja el. A nehéz sorsú önkormányzatok ugyanolyan gondokkal lesznek kénytelenek szembenézni az óvoda működtetése során - folytatta Iványi -, mint amilyennel az egyházi státuszától korábban megfosztott MET azt követően, hogy elvesztette a kiegészítő normatív támogatást. Emiatt például a gulácsi óvodában, ahová tizenkilenc gyerek járt, 5-7 millió forintos veszteséget könyveltek el évről évre. A két intézmény fenntartása évente nagyjából 100 millió forintba került. A felhalmozott veszteségek miatt az utóbbi fél évben már nem tudtak teljes munkabért fizetni a dolgozóknak, s volt, hogy a velük szolidáris civilek adományaiból rendezték ezek egy részét. Iványi Tamás hozzátette: vélhetően az önkormányzatok is tisztában voltak ezzel a helyzettel, hiszen tőlük például a gulácsiak azt kérték, működtessék tovább az intézményt a konyhával együtt. Erre akkor lettek volna hajlandók, ha a dolgozók kifejezetten kérik, hogy ilyen bizonytalan körülmények között is maradjon egyházi az óvoda, ám ők inkább arra szavaztak, hogy vegye át azt az önkormányzat. Az átadást-átvételt lóhalálában meg kellett tenniük a tavalyi év végéig, s úgy tudják, hogy Gulács végül a tarpai önkormányzattal közösen viszi tovább az óvodát, míg Tiszaszentmárton önállóan oldja majd meg ezt a feladatot. Megkérdeztük mindkét település polgármesterét arról, mennyire hozza nehéz helyzetbe a költségvetésüket az új helyzet, s elképzelhető-e, hogy kapnak egyfajta kiegészítő támogatást a működtetésre az államtól? Újvári Judit, Gulács független polgármestere nem válaszolt, míg Szélné Pap Aranka, Tiszaszentmárton szintén független polgármestere annyit közölt: csak az állami normatívának megfelelő összeget kapják majd az államtól, pluszforrásról nem tud. Az óvoda költségvetésének készítése folyamatban van, ezt a testület várhatóan február 15-én fogadja majd el, de - tette hozzá - ilyen keretek között is szeretnék felelősen működtetni a nekik járó normatívából az intézményt. Hogy nem lesz könnyű dolguk, arra jó példa a 60 fős gyereklétszámmal működő, szintén Szabolcs megyei győrteleki óvoda példája. Ők a nagyobb létszám miatt több mint háromszorosát kapják állami normatívaként, mint Gulács, s 2023- ban csak azért nem könyveltek el veszteséget, mert két óvónő gyesen, illetve táppénzen volt, s a helyüket nem töltötték be - mondta lapunknak Halmi József, az 1600 lelkes község szocialista polgármestere. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormány Az általunk megkérdezett nevelési és oktatási szakértők szerint az idei önkormányzati választásokig nem akarnak nagyobb feszültséget sem a települések vezetői, sem a Kormányzati Államtitkársága nem válaszolt arra a kérdésünkre, kapnak-e a hátrányos beregi kistérségben lévő önkormányzatok pluszforrást az óvodák működtetésére, hiszen a 2010-es évek elején épp azért adták át az egyháznak az iskolákkal együtt ezeket, mert adóbevételek híján, számos szociális ellátással nehezítve a költségvetésüket, önerőből nem tudták fenntartani az intézményeket. A tárca közlése szerint az óvodai nevelés biztosítása a települési önkormányzatok feladata, és ha az ennek ellátására kötött külső szerződés bármilyen oknál fogva megszűnik, a kötelezettség visszaszáll az önkormányzatra. Hivatkoztak az aktuális költségvetési törvény mellékletére, amelyben meghatározzák az óvodák számára adható állami normatívát, vagyis eszerint a minisztérium nem tervezi, hogy pluszban segít majd a kényszerhelyzetbe került önkormányzatoknak. Az általunk megkérdezett nevelési és oktatási szakértők szerint az idei önkormányzati választásokig nem akarnak nagyobb feszültséget sem a települések vezetői, sem a kormány, így egyelőre marad a mostani status quo, ám azt követően bizonyára lesznek majd intézményi összevonások, s buszokkal járnak majd az egyébként jócskán felzárkóztatásra szoruló kisgyerekek és diákok a nagyobb létszámú szomszédos óvodai, iskolai csoportokba. Vagyis épp azt az egyénre szabott törődést és felzárkóztatást kell nélkülözniük, amiért annak idején Iványi egyháza hajlandó volt átvállalni a feladatokat mind az önkormányzatoktól, mind pedig az államtól. Gulácsi tanítás: Tavaly év végéig az óvodai ellátás is a MET-hez tartozott, de a kormány máshogy döntött HASONLÓSÁG IVÁNYI TAMÁS: Ugyanazok a problémák lesznek az önkormányzatoknál, mint a MET-nél QO '< in•ÖO