Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-19 / 16. szám

nr I­rrS­ n DL­rvJLu népszava­­ r 2024. január 19., péntek I Kényszerpályára vitt önkormányzatok ELVONÁS Hamarosan lehúzhatják a rolót a polgármesteri hivatalokban, sem emberre, sem feladatellátásra nem lesz elég pénz. A kormány inkább a honvédelemre költ, az idén már 560 milliárddal többet, mint az önkormányzatokra. SZALAT ANNA Utoljára tavaly értek össze a Hon­védelmi Alapra és a helyi önkor­mányzatok feladatainak finanszí­rozására adott állami milliárdok. A honvédségre 842 milliárd forintot költött az Orbán-kormány 2023- ban, míg az önkormányzatok net­tó támogatására 850 milliárdot. A költségvetési soron ugyan 1100 milliárd szerepelt az utóbbinál, de ezzel párhuzamosan az önkor­mányzatok szolidaritási hozzájá­rulás címén 250 milliárdot fizettek be a központi költségvetésbe. (Nem teljesen önkéntesen, amit jól mu­tat a fővárosi önkormányzat által indított közigazgatási per, amely­ben a Fővárosi Törvényszéknek még mindig nem sikerült eldönte­nie, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e vagy sem.) A két tétel kü­lönbsége - a nettó önkormányzati támogatás - pedig már tavaly is alig pár milliárddal haladta meg a had­seregre költött összeget. Az idei évtől drasztikusan szét­nyílik az olló. A Pénzügyminiszté­rium tavaly év végén közreadott, 2023 és 2027 közötti időszakra vo­natkozó költségvetési előrejelzé­se szerint a Honvédelmi Alapra az idén 1309 milliárdot irányoztak elő, míg az önkormányzatokra 1050 milliárdot, ami nominálisan is ala­csonyabb a tavalyinál, reálértéken pedig a továbbra is ütemes infláció okán még kevesebbet ér. Főként, ha azt is hozzávesszük, hogy szoli­daritási adó címén az idén már 307 milliárdot szednének be a telepü­lésektől. Ennek tervezett összege a következő években ütemesen nő, 2027-re már 357,6 milliárddal szá­mol a kormány. Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente, a költsé­gek emelkedését azonban nem kö­vetik az állami normatívák. Sőt évről évre csökken, 2027-re már csupán 1044 (nettó 686) milliár­dot adnának a települések kötele­ző feladataira. A haderőfejlesztésre viszont 1559,4 milliárd jut majd. A különbözet akkor már 873 milliárd forint. Holott a települések kéthar­madának nincs számottevő saját bevétele, és nem is lesz, így feladat­­ellátása az állami apanázstól függ. A tehetősebbektől viszont a szoli­daritási adó révén vonja el a pénzt a kormány, így a végére senkinél sem marad. (A fővárosi önkormányzat már tavaly is nettó befizetője volt a költségvetésnek.) A helyi önkormányzatok támo­gatási előirányzatainak megnyirbá­lását, a növekvő szolidaritási adót a Költségvetési Tanács (KT) is koc­kázatosnak ítélte, mondván, a mű­ködésre betervezett állami norma­tívák már 2022-ben is kevésnek bizonyultak, mégsem emeltek raj­ta azóta egy fillért sem, így ez alig­ha lesz tartható. Külön kiemelték a gyermekétkeztetést, amelyre alig 4,2 százalékkal többet szánt idén a kormány a tavalyinál, ami a KT szerint az átlagos inflációt véve bi­zonyosan nem lesz elegendő, külö­nösen a csekély saját bevétellel ren­delkező településeken. „A központi költségvetés ál­landó mozgásban van, így ezek­nek a számoknak nem tulajdoní­tanék különösebb jelentőséget. De a gyermekétkeztetéssel valóban gond lesz” - válaszolta a Népsza­va kérdésére Schmidt Jenő, a Tele­pülési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere, aki szerint az önkormányzati költségvetések több sebből véreznek. Az egyik a gyermekétkeztetés: az állami nor­matíva minimálisan emelkedik, miközben egyes élelmiszerek inflá­ciója 80 százalékos volt tavaly. Egy ebéd ára a két évvel ezelőtti 700 fo­rintról 1200 forintra nőtt, ennek alig 60 százalékát fedezi a támoga­tás. A hiányzó összeget az önkor­mányzatoknak kell beletenniük, csakhogy a legtöbbnek már nincs honnan átcsoportosítani pénze­ket. A települések várhatóan addig nyüstölik emiatt a kormányt, hogy az végül átvállalja a feladatot, amit azután elképzelhető, hogy konces­­­szióba ad, amihez talán már sorban is állnak a cégek. Könnyen lehet, hogy államosítás vár az óvodákra és a bölcsődékre is. Az elmúlt évek­ben rengeteg új épült, ám az emel­kedő működési és bérköltségeket a gyereklétszám változása miatt az önkormányzatoknak kell kigaz­dálkodni. Itt is jöhet az államosí­tás, hiszen a különféle nemzeti mu­tatók is jobban kozmetikázhatók így. De nincs pénz a könyvtárak és egyéb közművelődési intézmények üzemeltetésére sem, az állam által erre adott, lakosonként évi 1200 fo­rint semmire sem elég, így rövidül a nyitvatartás, jelentősen csökken a színvonal. „Az önkormányzatokra lassan nem marad más, mint az idősek. Ők aztán nem kellenek az állam­nak, ellátásuk elsődlegesen a csa­lád, másodlagosan az önkormány­zatok feladata, ezenfelül ott a településüzemeltetés” - összegez a szakember -, ami egyre inkább megoldhatatlan feladat. Az önkor­mányzati köztisztviselők bértáb­lája 15 éve nem emelkedett, a tele­pülések saját kasszából toldják azt meg. A decemberi, idei évre szó­ló 15 százalékos minimálbér-eme­ 1309 milliárd forintot irányoztak elő az idei évre a Honvédelmi Alapra, míg az önkor­mányzatokra csak 1050-et, amiből még lejön a szolidaritási adó 307 milliárdja is ,és óriási bérfeszültséget okoz, hi­szen joggal tartanának erre igényt, de a települések többségének nem futja rá, így a műszakiak, közgaz­dászok után a többi köztisztvise­lő is elmegy. Nincs, aki intézze az ügyeket, a hivatalok egy része las­san lehúzhatja a rolót - magyaráz­za Schmidt Jenő, aki abban bízik, hogy az okmányiroda-rendszer lét­rehozása okán nála jó referenciá­val bíró, Navracsics Tibor vezette új Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium képes lesz a felada­tok átstrukturálására. Ez persze azt is jelentheti, hogy újabb hatáskörö­ket vonnak el az önkormányzatok­tól, bár ez sem űzhető a végtelen­ségig, hiszen a kormányhivatalok sem bírnak el mindent. Másrészt a lakosságtól egyre távolabb kerülő ügyintézéssel egyre drágább és egy­re kevésbé hatékony a rendszer. Az állam részéről azonban kétségtele­nül érezhető a további centralizá­lás vágya. Ezt jelzi az önkormány­zati beruházások állami felügyelet alá vonása is, bár ez az önkormány­zati szakember szerint egyelőre ki­vitelezhetetlen lesz, hiszen évente 800-1000 projektet kellene levezé­nyelniük „fentről”. Ehhez sem elég ember, sem helyismeret nincs. Egy ilyen rendszer felállítása több év, ráadásul az Unióval is el kell fogad­tatni a támogatások miatt. A demokrácia alapköveinek szá­mító önkormányzatok leépítése hamarosan átlépheti azt a határt, amely már az önkormányzatokat is magában foglaló Európa Tanács és az Unió más intézményei számára sem elfogadható és az uniós tagsá­got veszélyeztetheti, ez pedig alig­ha érdeke a kormánynak, különö­sen úgy, hogy a magyarok többsége továbbra is Unió-párti - vélekedik a TÖOSZ elnöke, aki Franciaorszá­got említi ellenpéldaként: a koráb­ban erős centralizációs irány meg­fordult, az állam igyekszik minél több feladatot visszaadni a telepü­léseknek. Könnyen lehet, hogy ál­lamosítás vár az óvodákra és a bölcső­dékre is FELADAT SCHMIDT JENŐ: Az önkormány­zatokra lassan nem marad más, mint az idősek Gyerekétkez­tetésre alig 4,2 száza­lékkal szánt többet idén a kormány, mint tavaly Helyi önkormányzatok támogatása Milliárd forint (2024-ben várható, 2025-től prognózis) 1082.1 170.7 911.4 2022 1100.4 249.7 850.7 2023 Nettó támogatás 1049.7 307.6 742.1 2024 1047,0 327,6 719.4 2025 Szolidaritási hozzájárulás Forrás: Pénzügyminisztérium/NÉPSZAVA-grafika 1045.8 342.6 703.2 2026 1044.2 357.6 686.6 2027 te­ 72 Ö<­<Q %Q Brutális költségek Az idei év egyik fogós kérdése az energia- és a vízi­közművek ügye. Az árakat a kormány határozza meg, de nem feltétlenül a piaci trendekhez kötődően, ami a kompenzáció esetlegességével együtt komoly bi­zonytalanságban tartja az önkormányzatokat, ame­lyek sokkal kevésbé tudnak rugalmasak lenni, mint a vállalatok. Az igazi kihívást azonban az energiaügyi miniszter decemberi rendelete jelenti, amely szétvá­lasztotta a lakossági és vállalati, intézményi árakat, és egyúttal jócskán meg is emelte utóbbiakat. A szenny­víz új havi alapdíja brutálisan megemeli a költségeket. A hulladékgazdálkodás koncesszióba adása majd évek múlva okoz komoly fejfájást az államnak és a településeknek. Az előbbinek rá kell döbbennie, hogy vajmi kevés ráhatása lesz a folyamatokra, míg az ön­­kormányzatok azzal szembesülhetnek, hogy az uniós támogatásból megvett géppark és egyéb technológia elavult, elkopott, újra viszont nincs pénz. A Mal új partnert kereshet az önkormányzati cégek helyett. A jelenleg többségében 80 százalékos telítettségű sze­métlerakók viszont a településeknél maradnak, ezek helyreállításának költségét nekik kell majd állniuk. F? O­a; inÖO

Next