Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-19 / 16. szám
nr IrrS n DLrvJLu népszava r 2024. január 19., péntek I Kényszerpályára vitt önkormányzatok ELVONÁS Hamarosan lehúzhatják a rolót a polgármesteri hivatalokban, sem emberre, sem feladatellátásra nem lesz elég pénz. A kormány inkább a honvédelemre költ, az idén már 560 milliárddal többet, mint az önkormányzatokra. SZALAT ANNA Utoljára tavaly értek össze a Honvédelmi Alapra és a helyi önkormányzatok feladatainak finanszírozására adott állami milliárdok. A honvédségre 842 milliárd forintot költött az Orbán-kormány 2023- ban, míg az önkormányzatok nettó támogatására 850 milliárdot. A költségvetési soron ugyan 1100 milliárd szerepelt az utóbbinál, de ezzel párhuzamosan az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás címén 250 milliárdot fizettek be a központi költségvetésbe. (Nem teljesen önkéntesen, amit jól mutat a fővárosi önkormányzat által indított közigazgatási per, amelyben a Fővárosi Törvényszéknek még mindig nem sikerült eldöntenie, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e vagy sem.) A két tétel különbsége - a nettó önkormányzati támogatás - pedig már tavaly is alig pár milliárddal haladta meg a hadseregre költött összeget. Az idei évtől drasztikusan szétnyílik az olló. A Pénzügyminisztérium tavaly év végén közreadott, 2023 és 2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési előrejelzése szerint a Honvédelmi Alapra az idén 1309 milliárdot irányoztak elő, míg az önkormányzatokra 1050 milliárdot, ami nominálisan is alacsonyabb a tavalyinál, reálértéken pedig a továbbra is ütemes infláció okán még kevesebbet ér. Főként, ha azt is hozzávesszük, hogy szolidaritási adó címén az idén már 307 milliárdot szednének be a településektől. Ennek tervezett összege a következő években ütemesen nő, 2027-re már 357,6 milliárddal számol a kormány. Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente, a költségek emelkedését azonban nem követik az állami normatívák. Sőt évről évre csökken, 2027-re már csupán 1044 (nettó 686) milliárdot adnának a települések kötelező feladataira. A haderőfejlesztésre viszont 1559,4 milliárd jut majd. A különbözet akkor már 873 milliárd forint. Holott a települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele, és nem is lesz, így feladatellátása az állami apanázstól függ. A tehetősebbektől viszont a szolidaritási adó révén vonja el a pénzt a kormány, így a végére senkinél sem marad. (A fővárosi önkormányzat már tavaly is nettó befizetője volt a költségvetésnek.) A helyi önkormányzatok támogatási előirányzatainak megnyirbálását, a növekvő szolidaritási adót a Költségvetési Tanács (KT) is kockázatosnak ítélte, mondván, a működésre betervezett állami normatívák már 2022-ben is kevésnek bizonyultak, mégsem emeltek rajta azóta egy fillért sem, így ez aligha lesz tartható. Külön kiemelték a gyermekétkeztetést, amelyre alig 4,2 százalékkal többet szánt idén a kormány a tavalyinál, ami a KT szerint az átlagos inflációt véve bizonyosan nem lesz elegendő, különösen a csekély saját bevétellel rendelkező településeken. „A központi költségvetés állandó mozgásban van, így ezeknek a számoknak nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget. De a gyermekétkeztetéssel valóban gond lesz” - válaszolta a Népszava kérdésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere, aki szerint az önkormányzati költségvetések több sebből véreznek. Az egyik a gyermekétkeztetés: az állami normatíva minimálisan emelkedik, miközben egyes élelmiszerek inflációja 80 százalékos volt tavaly. Egy ebéd ára a két évvel ezelőtti 700 forintról 1200 forintra nőtt, ennek alig 60 százalékát fedezi a támogatás. A hiányzó összeget az önkormányzatoknak kell beletenniük, csakhogy a legtöbbnek már nincs honnan átcsoportosítani pénzeket. A települések várhatóan addig nyüstölik emiatt a kormányt, hogy az végül átvállalja a feladatot, amit azután elképzelhető, hogy koncesszióba ad, amihez talán már sorban is állnak a cégek. Könnyen lehet, hogy államosítás vár az óvodákra és a bölcsődékre is. Az elmúlt években rengeteg új épült, ám az emelkedő működési és bérköltségeket a gyereklétszám változása miatt az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni. Itt is jöhet az államosítás, hiszen a különféle nemzeti mutatók is jobban kozmetikázhatók így. De nincs pénz a könyvtárak és egyéb közművelődési intézmények üzemeltetésére sem, az állam által erre adott, lakosonként évi 1200 forint semmire sem elég, így rövidül a nyitvatartás, jelentősen csökken a színvonal. „Az önkormányzatokra lassan nem marad más, mint az idősek. Ők aztán nem kellenek az államnak, ellátásuk elsődlegesen a család, másodlagosan az önkormányzatok feladata, ezenfelül ott a településüzemeltetés” - összegez a szakember -, ami egyre inkább megoldhatatlan feladat. Az önkormányzati köztisztviselők bértáblája 15 éve nem emelkedett, a települések saját kasszából toldják azt meg. A decemberi, idei évre szóló 15 százalékos minimálbér-eme 1309 milliárd forintot irányoztak elő az idei évre a Honvédelmi Alapra, míg az önkormányzatokra csak 1050-et, amiből még lejön a szolidaritási adó 307 milliárdja is ,és óriási bérfeszültséget okoz, hiszen joggal tartanának erre igényt, de a települések többségének nem futja rá, így a műszakiak, közgazdászok után a többi köztisztviselő is elmegy. Nincs, aki intézze az ügyeket, a hivatalok egy része lassan lehúzhatja a rolót - magyarázza Schmidt Jenő, aki abban bízik, hogy az okmányiroda-rendszer létrehozása okán nála jó referenciával bíró, Navracsics Tibor vezette új Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium képes lesz a feladatok átstrukturálására. Ez persze azt is jelentheti, hogy újabb hatásköröket vonnak el az önkormányzatoktól, bár ez sem űzhető a végtelenségig, hiszen a kormányhivatalok sem bírnak el mindent. Másrészt a lakosságtól egyre távolabb kerülő ügyintézéssel egyre drágább és egyre kevésbé hatékony a rendszer. Az állam részéről azonban kétségtelenül érezhető a további centralizálás vágya. Ezt jelzi az önkormányzati beruházások állami felügyelet alá vonása is, bár ez az önkormányzati szakember szerint egyelőre kivitelezhetetlen lesz, hiszen évente 800-1000 projektet kellene levezényelniük „fentről”. Ehhez sem elég ember, sem helyismeret nincs. Egy ilyen rendszer felállítása több év, ráadásul az Unióval is el kell fogadtatni a támogatások miatt. A demokrácia alapköveinek számító önkormányzatok leépítése hamarosan átlépheti azt a határt, amely már az önkormányzatokat is magában foglaló Európa Tanács és az Unió más intézményei számára sem elfogadható és az uniós tagságot veszélyeztetheti, ez pedig aligha érdeke a kormánynak, különösen úgy, hogy a magyarok többsége továbbra is Unió-párti - vélekedik a TÖOSZ elnöke, aki Franciaországot említi ellenpéldaként: a korábban erős centralizációs irány megfordult, az állam igyekszik minél több feladatot visszaadni a településeknek. Könnyen lehet, hogy államosítás vár az óvodákra és a bölcsődékre is FELADAT SCHMIDT JENŐ: Az önkormányzatokra lassan nem marad más, mint az idősek Gyerekétkeztetésre alig 4,2 százalékkal szánt többet idén a kormány, mint tavaly Helyi önkormányzatok támogatása Milliárd forint (2024-ben várható, 2025-től prognózis) 1082.1 170.7 911.4 2022 1100.4 249.7 850.7 2023 Nettó támogatás 1049.7 307.6 742.1 2024 1047,0 327,6 719.4 2025 Szolidaritási hozzájárulás Forrás: Pénzügyminisztérium/NÉPSZAVA-grafika 1045.8 342.6 703.2 2026 1044.2 357.6 686.6 2027 te 72 Ö<<Q %Q Brutális költségek Az idei év egyik fogós kérdése az energia- és a víziközművek ügye. Az árakat a kormány határozza meg, de nem feltétlenül a piaci trendekhez kötődően, ami a kompenzáció esetlegességével együtt komoly bizonytalanságban tartja az önkormányzatokat, amelyek sokkal kevésbé tudnak rugalmasak lenni, mint a vállalatok. Az igazi kihívást azonban az energiaügyi miniszter decemberi rendelete jelenti, amely szétválasztotta a lakossági és vállalati, intézményi árakat, és egyúttal jócskán meg is emelte utóbbiakat. A szennyvíz új havi alapdíja brutálisan megemeli a költségeket. A hulladékgazdálkodás koncesszióba adása majd évek múlva okoz komoly fejfájást az államnak és a településeknek. Az előbbinek rá kell döbbennie, hogy vajmi kevés ráhatása lesz a folyamatokra, míg az önkormányzatok azzal szembesülhetnek, hogy az uniós támogatásból megvett géppark és egyéb technológia elavult, elkopott, újra viszont nincs pénz. A Mal új partnert kereshet az önkormányzati cégek helyett. A jelenleg többségében 80 százalékos telítettségű szemétlerakók viszont a településeknél maradnak, ezek helyreállításának költségét nekik kell majd állniuk. F? Oa; inÖO