Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-19 / 16. szám

81 NÉPSZAVA \ / I I Áf I 2024. január 19., péntek V I L/AvJ Időzített bomba lett a Közel-Kelet ESZKALÁCIÓ Pakisztán csü­törtökön válaszcsapást mért iráni célpontokra, a közel-keleti régió­ban ezzel tovább fokozódott az instabilitás, az erőviszonyok ös­­­szekuszálódtak, megfigyelők sze­rint minden szikra veszélyessé vál­hat, kiváltképp, mivel a viszály egy újabb atomhatalmat is érint. A gázai háború kitörésétől fogva magában hordozta a veszélyt, hogy regionális konfliktussá növi ki ma­gát. Mindenekelőtt mert az Irán által támogatott térségbeli - iraki, Szíriai, jemeni - terrorcsoportok, de elsősorban a libanoni Hezbol­lah kezdettől támadások sorát haj­tották végre Izrael ellen. Az eszka­láció veszélye tavaly novemberben nőtt meg jelentősen, amikor a je­meni húszik rakétái már nemcsak Izraelt célozták, de támadásokat kezdtek indítani az Ádeni-öbölben és a Vörös-tengeren közlekedő ke­reskedelmi hajók ellen, ellehetet­lenítve a nemzetközi kereskedelem kulcsfontosságú útvonalát. A hétvégén végrehajtott ameri­kai-brit légicsapások kevésnek bi­zonyultak a húszi veszély kiiktatá­sára, tegnap újabb 14 rakétakilövő állomásra mért csapást az ameri­kai légierő a húszik által felügyelt jemeni területen. Az Európai Unió pedig úgy döntött, hadihajókat küld a Vörös-tengerre. A többnem­zetiségű misszió összetétele még nem ismert, csak annyi, hogy a Vö­rös-tenger légterét kell majd védel­meznie a húszi drónoktól és raké­táktól. Herei Halevi izraeli vezérkari főnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy „a háború valószínűsége észa­kon most nagyobb, mint a múlt­ban”, az IDF pedig „fokozza a liba­noni harcra való felkészültségét”. Irán mindeddig csak a proxy erő­kön keresztül vett részt a konflik­tusban, a napokban azonban köz­vetlenül is katonai szereplővé vált. A hét elején szíriai és iraki célpon­tokra mért csapást, azt állítva, hogy Izraellel együttműködő terrorcso­portokat semmisített meg, szer­dán viszont az atomhatalom Pa­kisztán területén lévő célpontokra mért halálos gyerekáldozatokat is követelő csapást. Perzsa indoklás szerint ugyancsak Izrael-barát be­­ludzs csoportok bázisait lőtte, amit azonban Pakisztán zokon vett. Csütörtökön hajnalban érkezett Iszlámábád válasza, a pakisztáni külügy szerint iráni „terrormene­dékekre” mértek csapást. Anvár­ul Hak Kakar pakisztáni ideiglenes miniszterelnök elhagyta a davosi fórumot és hazautazott. A két szomszédos iszlám ország viszonya eddig sem volt felhőtlen, a Hamász október 7-i Izrael elle­ni terrortámadása és a gázai hábo­rú kontextusában azonban egészen más a súlya ennek a kölcsönös légi­csapásnak. G. M. Irán szerint 3 nő és 4 gyerek áldoza­ta volt a pakisztáni légicsapásnak zO > <C Z<uo z‰ <Ö O Korai még Kijev béketerve DAVOS­­ „Békeformulájához” keresett újabb támogatókat Ukrajna a Világgazdasági Fórumon, de Kína még egy találkozóra sem méltatta. HARSÁNYI GYÖRGY Miközben a több mint egy éve alig változó ukrajnai frontvonalon egy­re nő az orosz nyomás, s az a veszély fenyeget, hogy Oroszország felülke­rekedik a szövetségesi támogatások elakadása miatt védekezni kény­szerülő Ukrajnával szemben, a kije­vi vezetés béketerve szélesebb körű elfogadtatásának szentelte davosi szereplését. Volodimir Zelenszkij kedden a lehetséges diplomáciai tárgyalások érvénye közepette érkezett a svájci városba, beszédében az ukrán bé­ketervet népszerűsítette, és szigo­rúbb szankciókat sürgetett Orosz­országgal szemben. Kiemelte, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadóknak rendezett vasárnapi „békekonfe­rencián” 83 ország vett részt, s min­den korábbinál több, a globális dél­hez tartozó ország képviseltette magát. Ám - természetesen - nem volt ott a magát nyeregben érző Vlagyimir Putyin Oroszországa, amely lesöpörte Ukrajna feltételeit. Zelenszkij­jel folytatott hétfői megbeszélése után Viola Amberd, Svájc szövetségi államfője megle­petésre beleegyezett, hogy országa még idén házigazdája lesz az ukrán békeformulát támogatók csúcs­­találkozójának. Kijev terve teljes orosz kivonulást követel minden ukrán területről, valamint egyebek mellett jóvátétel fizetését és a hábo­rús bűnök üldözését, de elemzők és még a javaslatot támogató politiku­sok is úgy vélik, hogy ezek elérhe­tetlenek a jelenlegi hadszíntéri erő­viszonyok mellett. A New York Times (NYT) sze­rint Moszkva informálisan jelezte, hogy Putyin elnök nyitott a tűzszü­­neti tárgyalásokra, ukrán tisztvi­selők azonban elutasítanak min­den ideiglenes tűzszünetet, mert azt Oroszország szerintük csak arra használná fel, hogy átcsoportosít­sa erőit és újra támadjon. Moszkva ennek megfelelően reagált a davo­si fejleményekre.­­ Az ukrán hadse­reg ellentámadása kudarcot vallott, és ha a jelenlegi tendencia folytató­dik, „Ukrajna államisága hamaro­san kétségessé válik” - jelentette ki Putyin kedden orosz városvezetők előtt. Az orosz elnök hozzátette: ki­zárt, hogy Oroszország feladja azo­kat az eredményeket, amelyeket a háború elmúlt másfél évében elért. Dmitrij Medvegyev, az orosz biz­tonsági tanács elnökhelyettese pe­dig egyenesen kijelentette, hogy az ukránok nem számíthatnak tartós békére, mert egy független ukrán állam léte a történelmi orosz terü­leteken, mindig is okot szolgáltat majd a háborúra. A világ minden tájáról Davosba érkezett kormányzati tisztviselők és üzleti vezetők a NYT szerint to­vábbra is támogatásukról biztosí­tották Ukrajnát, és aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az ország kritikus időszakban fogytán van a külső pénzügyi támogatásnak, de sokan a háború diplomáciai befe­jezését szorgalmazták. Az Ukrajna támogatását ellenző Donald Trump Ukrán vezetők azt szerették volna, ha Ze­­lenszkijnek módja nyílik Li Csiang kínai minisz­terelnökkel is találkozni, de az elnök­nek a kívánt találkozó nélkül kel­lett haza­utaznia, hétfői előválasztási sikere pedig egy olyan amerikai elnökválasztási kampány kezdetét jelezte, amely­ben Ukrajna súlya az esetleges tár­gyalásokon Trump nyerési esélyei­től függ majd - mondta egy elemző az amerikai lapnak. A Politico amerikai hírportál szerint az ukrán vezetők Davos­­ban kínai tisztviselőkkel, esetleg Li Csiang miniszterelnökkel is sze­rettek volna találkozni, de Zelensz­kij a kívánt találkozó nélkül kellett hazautazzon. Még a svájci Alpok­ban tartott újabb békekonferencia előtt Andrij Jermak kabinetfőnök azt mondta, elengedhetetlen, hogy Peking csatlakozzon a béketárgya­lásokhoz. Kína azonban egy lépést sem tett, hogy elkötelezze magát a tárgyalások mellett. A Politico szerint ez a legutób­bi jele annak, hogy Kínának nem áll szándékában szorgalmazni az orosz elnök Ukrajna elleni háború­jának befejezését. Ehelyett Orosz­ország oldalára állt, és katonai célú anyagokkal látta el erőit, a nyugati nyomás és szankciók ellenére meg­támogatva háborús erőfeszítéseit. Viola Amherci svájci államfő beleegyezett, hogy országa még idén házigazdája lesz az ukrán békeformulát támogatók csúcstalálko­zójának .< Qo cü OZ› A határvédelem fontosabb Ukrajnánál ALKU Kiélezett egyeztetés zajlott Mike Johnson republikánus ház­elnök, kongresszusi frakcióveze­tők, Jake Sullivan elnöki nemzet­­biztonsági tanácsadó és Joe Biden részvételével helyi idő szerint szer­dán a Fehér Ház kabinetirodáján. Az amerikai elnök azért hívta össze a kétpárti találkozót, hogy figyel­meztessen az Ukrajnának nyújtan­dó támogatás kiemelt fontosságá­ra. A tét jelenleg a Biden által tavaly bejelentett 110 milliárdos monst­re segélycsomag megszavazása, amelyben 61,4 milliárdos előirány­zat szerepel az ukrán háborús erő­feszítések segítésére. Johnson házelnök továbbra is kötötte az ebet a karóhoz és a párt szélsőjobb szárnyának álláspont­ját képviselve további szigorításo­kat követelt a migrációs politika terén az elnöki csomagban határ­védelemre szánt 14 milliárdos té­telen felül. - Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a határvédelem az első számú prioritás - fogalmazott Johnson. A New York Times tudó­sítása szerint Biden nyilatkozatban hangsúlyozta az ukrán légvédelmi és tüzérségi képességek fejleszté­sének szükségességét, kijelentve, hogy támogatásával az USA „hatá­rozott üzenetet tud küldeni elkö­telezettségéről” Ukrajna honvédő harca mellett, a támogatás elma­radása viszont stratégiai következ­ményekkel járhat a NATO szövet­ségén belül. Bár Chuck Schumer demokrata és Mitch McConnell republikánus szenátusi frakcióvezetők optimis­tán nyilatkoztak, miszerint a meg­egyezés már közel és akár már jövő héten szavazhatnak a határvéde­lem és Ukrajna kérdésében, azért nem eszik olyan forrón a kását Washingtonban. Mike Johnson eddig minden esetben elutasító volt az ukrán segélycsomag kér­désében, de a republikánus kép­viselőcsoport által elfogadott vál­toztatásokat javasolt a migrációs politika jelenlegi gyakorlatában. Ilyen például a Trump-érában be­vezetett gyakorlat, miszerint be­vándorlóközpontok telítettsége esetén az illegális határátlépők­nek a mexikói oldalon kellene vá­rakozniuk, illetve megszüntetnék annak lehetőségét, hogy az illegá­lis bevándorlók ügyében hozott bírósági ítéletig amerikai földön helyezhessék szabadlábra a szó­ban forgó személyeket. Jövő hétfőtől 217-213 arányú többséggel kell dolgoznia a képvi­selőház republikánus frakciójának, ami mélypont a párt történetében. Ezt az is jelenti, hogy Johnson ház­­elnök egyre inkább két tűz közé ke­rül. A szűk többség miatt muszáj engedményeket tennie a demok­rata oldal felé a szövetségi költség­­vetés elfogadásához, ám leváltott elődje, Kevin McCarthy bukását is ez az engedékenység okozta, amely felbőszítette a konzervatív jobb­szárny radikálisait. A szövetségi büdzséről szóló jelenlegi áthidaló törvény két lépésben, ma éjfélkor és február 2-án jár le, erre már ké­szen áll egy újabb átmenetről szó­ló tervezet március 1-jei és 8-i ha­táridővel. Megoldásra váró kérdés tehát még sok van, idő már annál kevesebb a törvényhozók számára. MOSOLYGÓ MIKLÓS Mike Johnsonnak kötéltáncot kell járnia a kétpárti egyeztetés során­ ­ z on £ o< zoz< cü <öO öo<<c

Next