Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-19 / 16. szám
81 NÉPSZAVA \ / I I Áf I 2024. január 19., péntek V I L/AvJ Időzített bomba lett a Közel-Kelet ESZKALÁCIÓ Pakisztán csütörtökön válaszcsapást mért iráni célpontokra, a közel-keleti régióban ezzel tovább fokozódott az instabilitás, az erőviszonyok összekuszálódtak, megfigyelők szerint minden szikra veszélyessé válhat, kiváltképp, mivel a viszály egy újabb atomhatalmat is érint. A gázai háború kitörésétől fogva magában hordozta a veszélyt, hogy regionális konfliktussá növi ki magát. Mindenekelőtt mert az Irán által támogatott térségbeli - iraki, Szíriai, jemeni - terrorcsoportok, de elsősorban a libanoni Hezbollah kezdettől támadások sorát hajtották végre Izrael ellen. Az eszkaláció veszélye tavaly novemberben nőtt meg jelentősen, amikor a jemeni húszik rakétái már nemcsak Izraelt célozták, de támadásokat kezdtek indítani az Ádeni-öbölben és a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen, ellehetetlenítve a nemzetközi kereskedelem kulcsfontosságú útvonalát. A hétvégén végrehajtott amerikai-brit légicsapások kevésnek bizonyultak a húszi veszély kiiktatására, tegnap újabb 14 rakétakilövő állomásra mért csapást az amerikai légierő a húszik által felügyelt jemeni területen. Az Európai Unió pedig úgy döntött, hadihajókat küld a Vörös-tengerre. A többnemzetiségű misszió összetétele még nem ismert, csak annyi, hogy a Vörös-tenger légterét kell majd védelmeznie a húszi drónoktól és rakétáktól. Herei Halevi izraeli vezérkari főnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy „a háború valószínűsége északon most nagyobb, mint a múltban”, az IDF pedig „fokozza a libanoni harcra való felkészültségét”. Irán mindeddig csak a proxy erőkön keresztül vett részt a konfliktusban, a napokban azonban közvetlenül is katonai szereplővé vált. A hét elején szíriai és iraki célpontokra mért csapást, azt állítva, hogy Izraellel együttműködő terrorcsoportokat semmisített meg, szerdán viszont az atomhatalom Pakisztán területén lévő célpontokra mért halálos gyerekáldozatokat is követelő csapást. Perzsa indoklás szerint ugyancsak Izrael-barát beludzs csoportok bázisait lőtte, amit azonban Pakisztán zokon vett. Csütörtökön hajnalban érkezett Iszlámábád válasza, a pakisztáni külügy szerint iráni „terrormenedékekre” mértek csapást. Anvárul Hak Kakar pakisztáni ideiglenes miniszterelnök elhagyta a davosi fórumot és hazautazott. A két szomszédos iszlám ország viszonya eddig sem volt felhőtlen, a Hamász október 7-i Izrael elleni terrortámadása és a gázai háború kontextusában azonban egészen más a súlya ennek a kölcsönös légicsapásnak. G. M. Irán szerint 3 nő és 4 gyerek áldozata volt a pakisztáni légicsapásnak zO > <C Z<uo z‰ <Ö O Korai még Kijev béketerve DAVOS „Békeformulájához” keresett újabb támogatókat Ukrajna a Világgazdasági Fórumon, de Kína még egy találkozóra sem méltatta. HARSÁNYI GYÖRGY Miközben a több mint egy éve alig változó ukrajnai frontvonalon egyre nő az orosz nyomás, s az a veszély fenyeget, hogy Oroszország felülkerekedik a szövetségesi támogatások elakadása miatt védekezni kényszerülő Ukrajnával szemben, a kijevi vezetés béketerve szélesebb körű elfogadtatásának szentelte davosi szereplését. Volodimir Zelenszkij kedden a lehetséges diplomáciai tárgyalások érvénye közepette érkezett a svájci városba, beszédében az ukrán béketervet népszerűsítette, és szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben. Kiemelte, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadóknak rendezett vasárnapi „békekonferencián” 83 ország vett részt, s minden korábbinál több, a globális délhez tartozó ország képviseltette magát. Ám - természetesen - nem volt ott a magát nyeregben érző Vlagyimir Putyin Oroszországa, amely lesöpörte Ukrajna feltételeit. Zelenszkijjel folytatott hétfői megbeszélése után Viola Amberd, Svájc szövetségi államfője meglepetésre beleegyezett, hogy országa még idén házigazdája lesz az ukrán békeformulát támogatók csúcstalálkozójának. Kijev terve teljes orosz kivonulást követel minden ukrán területről, valamint egyebek mellett jóvátétel fizetését és a háborús bűnök üldözését, de elemzők és még a javaslatot támogató politikusok is úgy vélik, hogy ezek elérhetetlenek a jelenlegi hadszíntéri erőviszonyok mellett. A New York Times (NYT) szerint Moszkva informálisan jelezte, hogy Putyin elnök nyitott a tűzszüneti tárgyalásokra, ukrán tisztviselők azonban elutasítanak minden ideiglenes tűzszünetet, mert azt Oroszország szerintük csak arra használná fel, hogy átcsoportosítsa erőit és újra támadjon. Moszkva ennek megfelelően reagált a davosi fejleményekre. Az ukrán hadsereg ellentámadása kudarcot vallott, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, „Ukrajna államisága hamarosan kétségessé válik” - jelentette ki Putyin kedden orosz városvezetők előtt. Az orosz elnök hozzátette: kizárt, hogy Oroszország feladja azokat az eredményeket, amelyeket a háború elmúlt másfél évében elért. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig egyenesen kijelentette, hogy az ukránok nem számíthatnak tartós békére, mert egy független ukrán állam léte a történelmi orosz területeken, mindig is okot szolgáltat majd a háborúra. A világ minden tájáról Davosba érkezett kormányzati tisztviselők és üzleti vezetők a NYT szerint továbbra is támogatásukról biztosították Ukrajnát, és aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az ország kritikus időszakban fogytán van a külső pénzügyi támogatásnak, de sokan a háború diplomáciai befejezését szorgalmazták. Az Ukrajna támogatását ellenző Donald Trump Ukrán vezetők azt szerették volna, ha Zelenszkijnek módja nyílik Li Csiang kínai miniszterelnökkel is találkozni, de az elnöknek a kívánt találkozó nélkül kellett hazautaznia, hétfői előválasztási sikere pedig egy olyan amerikai elnökválasztási kampány kezdetét jelezte, amelyben Ukrajna súlya az esetleges tárgyalásokon Trump nyerési esélyeitől függ majd - mondta egy elemző az amerikai lapnak. A Politico amerikai hírportál szerint az ukrán vezetők Davosban kínai tisztviselőkkel, esetleg Li Csiang miniszterelnökkel is szerettek volna találkozni, de Zelenszkij a kívánt találkozó nélkül kellett hazautazzon. Még a svájci Alpokban tartott újabb békekonferencia előtt Andrij Jermak kabinetfőnök azt mondta, elengedhetetlen, hogy Peking csatlakozzon a béketárgyalásokhoz. Kína azonban egy lépést sem tett, hogy elkötelezze magát a tárgyalások mellett. A Politico szerint ez a legutóbbi jele annak, hogy Kínának nem áll szándékában szorgalmazni az orosz elnök Ukrajna elleni háborújának befejezését. Ehelyett Oroszország oldalára állt, és katonai célú anyagokkal látta el erőit, a nyugati nyomás és szankciók ellenére megtámogatva háborús erőfeszítéseit. Viola Amherci svájci államfő beleegyezett, hogy országa még idén házigazdája lesz az ukrán békeformulát támogatók csúcstalálkozójának .< Qo cü OZ› A határvédelem fontosabb Ukrajnánál ALKU Kiélezett egyeztetés zajlott Mike Johnson republikánus házelnök, kongresszusi frakcióvezetők, Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó és Joe Biden részvételével helyi idő szerint szerdán a Fehér Ház kabinetirodáján. Az amerikai elnök azért hívta össze a kétpárti találkozót, hogy figyelmeztessen az Ukrajnának nyújtandó támogatás kiemelt fontosságára. A tét jelenleg a Biden által tavaly bejelentett 110 milliárdos monstre segélycsomag megszavazása, amelyben 61,4 milliárdos előirányzat szerepel az ukrán háborús erőfeszítések segítésére. Johnson házelnök továbbra is kötötte az ebet a karóhoz és a párt szélsőjobb szárnyának álláspontját képviselve további szigorításokat követelt a migrációs politika terén az elnöki csomagban határvédelemre szánt 14 milliárdos tételen felül. - Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a határvédelem az első számú prioritás - fogalmazott Johnson. A New York Times tudósítása szerint Biden nyilatkozatban hangsúlyozta az ukrán légvédelmi és tüzérségi képességek fejlesztésének szükségességét, kijelentve, hogy támogatásával az USA „határozott üzenetet tud küldeni elkötelezettségéről” Ukrajna honvédő harca mellett, a támogatás elmaradása viszont stratégiai következményekkel járhat a NATO szövetségén belül. Bár Chuck Schumer demokrata és Mitch McConnell republikánus szenátusi frakcióvezetők optimistán nyilatkoztak, miszerint a megegyezés már közel és akár már jövő héten szavazhatnak a határvédelem és Ukrajna kérdésében, azért nem eszik olyan forrón a kását Washingtonban. Mike Johnson eddig minden esetben elutasító volt az ukrán segélycsomag kérdésében, de a republikánus képviselőcsoport által elfogadott változtatásokat javasolt a migrációs politika jelenlegi gyakorlatában. Ilyen például a Trump-érában bevezetett gyakorlat, miszerint bevándorlóközpontok telítettsége esetén az illegális határátlépőknek a mexikói oldalon kellene várakozniuk, illetve megszüntetnék annak lehetőségét, hogy az illegális bevándorlók ügyében hozott bírósági ítéletig amerikai földön helyezhessék szabadlábra a szóban forgó személyeket. Jövő hétfőtől 217-213 arányú többséggel kell dolgoznia a képviselőház republikánus frakciójának, ami mélypont a párt történetében. Ezt az is jelenti, hogy Johnson házelnök egyre inkább két tűz közé kerül. A szűk többség miatt muszáj engedményeket tennie a demokrata oldal felé a szövetségi költségvetés elfogadásához, ám leváltott elődje, Kevin McCarthy bukását is ez az engedékenység okozta, amely felbőszítette a konzervatív jobbszárny radikálisait. A szövetségi büdzséről szóló jelenlegi áthidaló törvény két lépésben, ma éjfélkor és február 2-án jár le, erre már készen áll egy újabb átmenetről szóló tervezet március 1-jei és 8-i határidővel. Megoldásra váró kérdés tehát még sok van, idő már annál kevesebb a törvényhozók számára. MOSOLYGÓ MIKLÓS Mike Johnsonnak kötéltáncot kell járnia a kétpárti egyeztetés során z on £ o< zoz< cü <öO öo<<c