Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-19 / 16. szám

KULTÚRA ­--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- nXtm Díjat nyert az Orfeo lemeze Az International Classical Music Awards 16 kategóriában díjazta a legjobb klasszi­kus lemezeket. A Vashegyi György vezet­te Orfeo Zenekar és Purcell Kórus a leg­jobb barokk vokális felvétel díját nyerte el Jouissons de Nos Beaux Ans! című albu­mával PAPAGENO NÉPSZAVA I 11 [ 707A januári­ npatok Farkas és Farkas A MÁV Szimfonikus Zenekar Szőke Tibor­ mes­­terbérletének idei első hangversenye január 25-én lesz a Müpában. A Féltékenység címet viselő prog­ramban Dvorák, Rahmanyinov, Janácek és Sztra­vinszkij remekművei szerepelnek. Az est szólistá­ja Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművész lesz, karmestere Farkas Róbert. NÉPSZAVA Örök napfény Eternal Sunshine címmel március 8-án jelenik meg Ariana Grande új albuma - jelentette be az Instagra­­mon a Grammy-díjas amerikai éne­kesnő, aki három év hallgatás után múlt héten Yes, and? címmel új dalt is kiadott. NÉPSZAVA „Most is egy mitológiában élünk” ÁTVÁLTOZÁSOK Szabó Eszter Ágnes médiaművész legújabb falvédőin és porcelántányérjain a kortárs magyar valóság elevenedik meg. Rendőrök harcolnak diákokkal, Iványi Gábor éhező gyerekek mellett ül. A művésszel csütörtöki kiállításmegnyitój­a előtt beszéltünk. P. SZABÓ DÉNES Az egyik falvédőjén két leszbikus lány bújik egymáshoz, a másikon Zeusz (Jupiter), illetve más istenek, mint Apollón és Kronosz átváltozott alakokban közösül tizenöt nővel. Ön feminista művésznek vallja magát? Nem tartom magam annak, mert feminista művésznek lenni nagy felelősséggel jár. A feminista tudományos diskurzus pedig egy dinamikusan fejlődő terület, én pedig nem vagyok ennyire felgyor­sulva. A műveimmel persze tudom képviselni a női szempontokat és értékeket, de a feminista elmélet annyira radikális és intenzív, hogy az egész embert kíván. Ezzel pedig én nem tudok lépést tartani. Az isteneket és a tizenöt nőt ábrázoló falvédője konkrétan hogyan kapcso­lódik a női szemponthoz? Ez a munkám Ovidius Átválto­zások című művéből idézi meg Pal­lasz Athéné és tanítványa, Arakhné kárpitpárbaját, mikor is a görög is­ten versenyre hívta ki a lányt, ami­ért az visszaszólt neki. Míg a küz­delem során Athéné megszőtte az istenek csodálatos cselekedeteit, addig Arakhné olyan mitológiai je­leneteket, melyeken Zeusz és több más isten hattyú, bika, kígyó, delfin, aranyeső és pásztor formájában cserkészte be női áldozatait, hogy lefeküdjön velük. A szövőlány ez­zel a munkájával ki is vívta Athéné haragját, aki őt pókká változtatta. Szóval ez a mítosz számomra egy mitologikus-feminista hatalomkri­tikának tekinthető, hisz megjele­nik benne egy olyan női attitűd, ami a mitológia metoo kampányának is Napjaink embere is abúzust szenved el, csak nem a görög istenektől, hanem a hatalom­tól, ami szintén képes át­változni. Például stadionná, lovardává vagy akkumulátor­­gyárrá­ tekinthető, mivel Arakhné áttéte­lesen közli Athénével, hogy a főis­ten apja és társai miket műveltek tizenöt nővel, amiből aztán félis­tenek születtek. Ez a történet ne­kem azért is tanulságos, mert sok kapcsolódást mutat a jelennel, hisz most is egy mitológiában élünk. Ezt hogyan érti? Úgy, hogy napjaink embere is abúzust szenved el, csak nem a gö­rög istenektől, hanem a hatalom­tól, ami szintén képes átváltozni. Például stadionná, lovardává vagy akkumulátorgyárrá. Az ország tele is van stadionokkal, miközben tud­juk jól, hogy milyen a helyzet az Ú­í. Szabó Eszter Ágnes: Budapest Blue 3. .ARAKH­NÉ. Kahán Art Space Budapest (Budapest VII. kerület, Nagy Diófa utca 34.), megtekinthető március 16-ig oktatásban és az egészségügyben. Ha pedig másik ókori párhuzamot keresünk, akkor elmondható, hogy a rómaiak is ugyanúgy stadionokat építettek a birodalmuk kiterjesz­tése és megszilárdítása érdekében. De visszatérve a jelenre, ezek a ha­talmi épületek befolyásolják azt, ahogyan megéljük a valóságot és ahogy gondolkodunk. A másik említett falvédőjén a leszbi­kus szerelemért áll ki, a két nő felett a következő szöveg olvasható: „Nem adlak másnak, ha kell, harcolok ér­ted!". Hogyan viszonyul az egynemű párok kapcsolatához? Akárcsak Arakhné, én sem ítél­kezem, hogy jó-e vagy sem, amit ábrázolok, hanem egyszerűen csak megjelenítem a témát, amiről be­szélni szeretnék. A szemközti fal­védőre például két férfit hímeztem rá, az egyikük csokor virágot nyújt a másiknak, miközben felettük az áll, hogy: „Nem adlak másnak, ne­kem rendelt az élet!”. Én úgy vélem, hogy a szerelemhez mindenkinek joga van, csak sajnos itthon sokan elítélik, ha két azonos nemű együtt van. A falvédővel mint hordozóval viszont pont azt akarom kifejezni, hogy meleg kapcsolatok régen is voltak, sőt időtlenek, hiszen végig­kísérték az emberiség történelmét. A kiállításon látható tányérokon szintén aktuális témákról beszél, sőt még konkrétabban, mint a falvédő­kön. Igen, az egyik nagyobb tányéro­mon például azt ábrázolom, ami­kor 2015-ben a Keleti pályaudvar megtelt menekültekkel. Persze ez­zel sem akartam állást foglalni, de úgy éreztem, ha pusztán dokumen­tálom ezt a történetet, azzal máris kérdéseket teszek fel, és gondolko­dásra sarkallom a nézőt. Egy másik tányéromon Iványi Gábor látható, amint négy, éppen étkező fiatal kö­zött ül. Mint ismeretes a lelkész ál­tal vezetett egyház több óvodát, ál­talános iskolát és középiskolát is fenntart hátrányos helyzetű gye­rekek számára, de a NAV annyi pénzt vont el tőlük, hogy Iványiék kénytelenek voltak több intézmé-1966-ban szüle­tett Budapesten. Médiaművész, a Magyar Kép­zőművészeti Egyetemen szerzett DLA-fo­­kozatot. A kép­zőművészeket és szociológusokat tömörítő HINTS Institute for Pub­lic Art alapító­tagja. 1998-ban készült hímzett falvédője, a Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie­val internetes mémmé vált, számos válto­zata ismert. Az eredeti alkotás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művé­szeti Múzeum gyűjteményébe került, nyűket bezárni. Aztán megfestet­tem még, amint a Budapest Bike Maffia egyik munkatársa ételt oszt egy hajléktalannak, meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem előtti 2020-as tüntetést vagy éppen egy kilakoltatást. Miért pont tányérokra festette meg a jeleneteket? Mert ez a technika is időtlen, amivel jelezni akartam, hogy saj­nálatos módon ezek a problémák, mint a hatalom és az egyén köz­ti konfliktus, minden korszakban velünk élnek. A művekkel egyéb­ként a XVII. századi Hollandiában kifejlesztett Delft Blue porcelá­nokra utalok, melyek a hófehér és kobaltkék színükkel különbö­ző zsánerképeket is ábrázoltak. Én ilyenekkel először a Waterlooi bolhapiacon találkoztam, ahol Na­póleon csatáit ábrázoló tányéro­kat láttam. Vettem is egyet, és el­kezdett szórakoztatni, hogy amíg eszem róla mondjuk egy tortát, egyszer csak feltűnik rajta egy hul­la vagy egy öldöklő katona. A kiállítás két falvédőjén egy hölgy befőttesüveget nyújt át egy férfinek és egy nőnek. Gondolom, ezek már kellemesebb témákról szólnak. A képeken a lekvárt nyújtó hölgy én vagyok, egy időben ugyanis lek­várt cseréltem el képzőművészek­kel a munkáikra. Ahogy a képen is olvasható, Hecker Pétertől egy képet, konkrétan az Andi nyuszi­val kombájnon című szitanyoma­it, míg Nagy Renátától egy horgolt hermelinfigurát kaptam ajándékba nemhiába hímeztem meg magun­kat Leonardo da Vinci hermelines hölgyének stílusában. Az elcserélt lekvárok amúgy a Common Jam nevű projektem előzményének te­kinthetők és a 2000-es évek elején készültek. A Common Jamet pedig 2013-ban kezdtünk el Fajgerné Du­dás Andrea képzőművésztársam­mal: közterületeken szüreteltünk le almafákat, hogy aztán dzsemet ké­szítsünk belőle. Ennek apropóján Bíró Annával elkészítettük a Com­mon Jam Map nevű oldalt is, me­lyen bárki bejelölheti, hol találhatók az országban közterületi gyümölcs­fák. Ha úgy nézzük, ezek a területek a mi közös kertünk, melyek az élel­miszerválság és az emelkedő árak miatt egyre fontosabbak lesznek. ><o ■< 75 in K/ Akárcsak Arakhné, én sem ítélkezem, hogy jó-e vagy sem, amit áb­rázolok, csak megjelenítem a témát Ókori mítoszok mellett aktuális események is kerültek a falvédőkre SZABÓ ESZTER ÁGNES Iványi Gábor gyerekekkel. Szúrta a hatalom szemét, amely meg is mutatta, mi a keresztényüldözés

Next