Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-20 / 17. szám
2 I szokat___________________________________________________REFLEKTOR „Rossz és igazságtalan rendszer” FELVÉTELI Idén is több tízezer általános iskolás jelentkezett középiskolába, az intézmények mintegy felében központi vizsgákat írtak elő. Szakértők szerint át kellene alakítani a bő két évtizedes szisztémát. JUHÁSZ DÁNIEL Több mint 72 ezer diák vág neki ma az idei központi írásbeli középiskolai felvételinek, köztük nemcsak nyolcadikosok, hanem a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkező hatodikosok és negyedik osztályosok is. A tanulóknak magyar nyelvből és matematikából kell vizsgázniuk. Központi felvételit nem minden középiskola ír elő, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 535 intézmény (a középiskolák 48 százaléka) jelezte, hogy a hozzájuk jelentkező tanulóknak részt kell venniük a központi írásbeliken. Bár a szakértők évek óta hangoztatják, hogy a középfokú felvételi nem alkalmas arra, hogy a diákok valódi tudását mérje, ráadásul nagy megterhelést és felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és sok esetben a szülőknek is, a rendszer mégis több mint két évtizede lényegében változatlan. Egy rossz és igazságtalan szisztémáról van szó, az ilyen tesztekben rengeteg az objektív és kiküszöbölhetetlen hiba, emiatt az eredményekből nem is lehet egyéni következtetéseket levonni az egyes tanulókra nézve. A felvételit megszüntetni, eltörölni viszont nem lehet, mert akkor hogyan döntsük el, kik kerülnek be például a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumokba? - tette fel a kérdést Nahalka István oktatáskutató. Szerinte a társadalom nem is tűrné el, hogy ehhez a rendszerhez bárki hozzányúljon. - Ha egy hatalom, akár a Fidesz-kormány hirtelen megtáltosodna, és azt mondaná, jövőre nem lesz felvételi, és sorsolással döntjük el, hova kerülnek be a gyerekek, a következő választáson elbuknának. A valódi megoldás nem is ilyen egyszerű - fogalmazott. Az oktatáskutató szerint először a nagyobb problémát kellene megoldani, vagyis magát az iskolarendszert kellene átalakítani, ám ez az oktatási rendszerben szükséges változtatások egyik legnehezebb kérdése. A gyerekek többségének ma nyolcadik évfolyam végén, 14 évesen kell az egész életüket meghatározó döntést hozniuk: el kell dönteniük, hogy gimnáziumba mennek vagy szakmunkások lesznek, utóbbi esetben pedig még azt is meg kell választaniuk, milyen szakmát tanuljanak. Nahalka István ezt túl korainak tartja, a megoldást pedig szerinte az jelenthetné, ha egységesen 10 vagy 12 évfolyamos, komprehenzív (azaz átfogó, mindent felölelő) iskolák jönnének létre, és csak ezután következne a szakképzés vagy az egyetemre felkészítés. - Egy hosszabb távú, többször átgondolt stratégiára lenne szükség, amellyel a társadalom számára is világossá lehetne tenni, hogy ami most van, az nem jó - mondta. Nem lesz vége a gyerek életének, ha nem a kiszemelt intézménybe veszik fel, de még akkor sem, ha nem kerül be sehova - erről már Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus beszélt lapunknak. Szerinte sok esetben nemcsak a gyerekekkel, de még a szülőkkel is foglalkozni kellene annak érdekében, hogy ne stresszeljenek annyira a felvételi miatt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a tavalyi év általános felvételi eljárása során a 9. évfolyamra jelentkezők 97 százalékát vették fel középiskolába, de akik nem jutottak be, a májusi rendkívüli felvételi eljárásban próbálkozhattak újra. Gyarmathy Éva szerint ugyanakkor azt meg lehet érteni, ha egy szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de ez csak úgy lehet jó, ha a gyerek nem sérül közben, nem hajszolják túl, és az esetleges kudarcért sem őt teszik felelőssé. - Bár az életben mindig vannak megmérettetések, az nem mindegy, hogy ezekkel mikor kell szembenéznünk. Az általános iskolában ez túl korán történik, egy nyolc évfolyamos gimnáziumba felvételiző, negyedik osztályos kisgyereknek pedig abszolút nem való, hogy felvételi vizsgákra küldjék állítja a szakpszichológus. Arra is rámutatott Gyarmathy Nahalka István: Az ilyen tesztekben rengeteg az objektív és kiküszöbölhetetlen hiba A gyerekek többségének ma a nyolcadik évfolyam végén,14 évesen kell az egész életüket meghatározó döntést meghozniuk Részvétel a központi írásbeli vizsgákon 9. évfolyamra történő felvételi A RÉSZT VEVŐ ISKOLÁK SZÁMA o> nr» «er ron Szn Ll i_n Forrás: Oktatási Hivatal/NÉPSZAVA-grafika A RÉSZT VEVŐ TANULÓK SZÁMA o oo.oo Gyarmathy Éva: A negyedik osztályos kisgyereknek abszolút nem valók a felvételi vizsgák Még egy kitűnő tanulónak is kell a különóra TRÉNING A középiskolai felvételi a családok, a szülők számára is nagy stressz, a legtöbben online csoportokban igyekeznek információkat szerezni a legmegfelelőbb iskola kiválasztásához. Itt cserélnek gazdát a legjobb magántanárok és előkészítők elérhetőségei, a szülők igyekeznek megosztani egymással a megfelelő „stratégiát”, hogy a gyerekük a legjobb eredményt érhesse el a nagy napon. A többség arra panaszkodik, hogy a felvételi követelmény egyáltalán nincs összhangban az iskolában tanultakkal, még egy kitűnő tanulónak is külön felkészítésre van szüksége, ha egy erős középiskolába szeretne bekerülni. Ez pedig biztosan a szülőre rak pluszterhet: vagy ő ül le rendszeresen tanulni a gyerekkel, vagy megfizeti a magántanárt. Az utóbbi napok bejegyzései leginkább arról tanúskodnak, mindenki tudja, mekkora nyomás ez egy gyerek számára, így most már a leghatékonyabb stresszkezelő technikák jelentik a legnépszerűbb témát, hiszen a vizsgadrukk egy jó tanuló eredményét is leronthatja Kristófék már a második fiukkal vágnak neki a felvételi procedúrának, így rutinosabban állnak a kihívás elé. Már szeptemberben elkezdték a felkészülést, otthon együtt oldották meg az elmúlt tíz év felvételi tesztjeit. - Igyekszünk nem rágörcsölni, egyelőre a fiam is lazán kezeli a dolgot, néha szinte élvezi a feladatsorok megoldását, főleg a nyelvtant. Viszont a matek már engem is kihívások elé állít, vannak feladatok, amikről fogalmam sincs, hogyan kellene megoldani, még akkor sem, ha a javítókulcsban megnézem a megoldást. Az iskolában is készülgetnek azért, de ott jóval kevesebb idő jut erre. Magántanárt nem fogadtunk, mert szerencsére mindkét fiú magától is viszonylag jól tanul. Beírtunk jó pár iskolát, olyanokat is, ahová akkor is biztosan felveszik, ha nem sikerül a felvételi - mondta, hozzátéve: van olyan tanár, aki azzal stresszeli a diákokat, hogy a jövőjük múlik ezen a felvételin, de otthon ők kifejezetten nem ezt képviselik. F. SZABÓ KATA Egyre többen járnak felvételi felkészítőre Évről évre többen jelentkeznek a tanfolyamainkra, az indulásunkkor még jóval kevesebb tanulónk volt. Folyamatosan növekszünk, és igény is van a szolgáltatásunkra - nyilatkozta a Népszavának a Középiskolai Felvételi Előkészítő Központ (KFE) oktatási igazgatója. Horváth Katalin beszámolt arról is, az idei tanévben mintegy 800 diák jelentkezett a KFE tanfolyamaira különböző évfolyamokon. Arra a kérdésünkre, tapasztalataik szerint a diákoknak miért van szükségük külön felkészítésre, Horváth Katalin azt válaszolta, hogy a szülők és sokszor a diákok is biztosra akarnak menni a felvételükkel kapcsolatban, hiszen a jobb iskolákba nehéz bejutni, meghatározott létszámot vesznek csak fel, és többszörös a túljelentkezés. A szülők és a diákok kihasználnak minden lehetőséget, hogy a lehető legmegfelelőbben készüljenek fel a felvételi eljárásra. Ez azt is jelenti, hogy az iskolák által meghirdetett felkészítők mellett választanak plusztanfolyamot is. A kis csoportos foglalkozások sokkal hatékonyabbak, nálunk fontos a négy hónapos, nemcsak írásbeli, hanem akár szóbeli felkészülés is, a gyerekek pedig egymástól is tudnak tanulni - fogalmazott Horváth Katalin, aki szerint az is fontos szempont, hogy az előkészítő oktatás során a diákok fel tudják mérni a „konkurenciát" is, vagyis azt, hogy milyen képességűek azok a gyerekek, akik ugyanabba az iskolába jelentkeznek. A tanfolyamok árával kapcsolatban a KFE oktatási igazgatója azt mondta, a növekvő díjak miatt - a tanárok bérköltsége, terembérlés, nyomtatás stb. - a tanfolyamok árán is szükséges emelni. A KFE weboldalán található árlista szerint a 2023 szeptemberében indult tantermi írásbeli előkészítő tanfolyam egy összegben 100 800 forintba került (1800 Ft/tanóra), az írásbeli és szóbeli előkészítő 125 700 forint. Az online írásbeli előkészítő egy összegben 70 560 (1260 Ft/ tanóra), az online írásbeli és szóbeli egyben 88 560 forint. Éva, hogy a mostani rendszer az esélyegyenlőség szempontjából is igazságtalan. Azok a szülők, akik megtehetik, magántanárhoz, felkészítő tanfolyamokra küldik gyermekeiket, és ez hatalmas előnyt jelenthet a kevésbé tehetős, szegényebb kortársaikkal szemben. Elmondta azt is, a munkája során is azt tapasztalja, hogy a gyerek akkor tud valamit, akkor fejlődik igazán, ha magántanárhoz jár. Ám a szegényebbek ebből kimaradnak, mert a civil szervezetek, akik segíthetnének, ki vannak véreztetve, az iskolára pedig nem lehet számítani. Egy kevésbé jó képességű gyerek is nagyon sokat fejlődhet, ha egy jó pedagógus személyre szabottan foglalkozik vele, jó felkészítést kap. Előfordul, hogy akik ebből kimaradnak, hiába vannak alapvetően jobb képességeik, az iskolában, illetve a középiskolai felvételin is gyengébb eredményeket érnek el mondta Gyarmathy Éva, hangsúlyozva: ez nem fikció, hanem most is konkrétan ez történik.