Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-20 / 17. szám
81 NÉPSZAVA / II Áf I 2024. január 20., szombat V I Kormányzati leállás elhárítva STOP A pénteki határidő lejárta előtt újra az utolsó pillanatban szavazta meg az Egyesült Államok kongresszusa az átmeneti szövetségi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet már csak Biden elnöknek kell aláírnia - írta a Washington Post. A költségvetés a nemzetbiztonsági, társadalombiztonsági kiadások mellett olyan előirányzatokkal is rendelkezik, mint a hadsereg veteránjai számára folyósított ellátás. Az elnök ukrajnai segélycsomagja és a déli határ megerősítésére fordított források elosztása miatt éles szembenállás tapasztalható a kongresszus két pártjának frakciói között. Az újabb törvénnyel a tavaly novemberben elfogadott átmeneti költségvetést a január 19-én és február 2-án esedékes leállás miatt kellett meghosszabbítani, amely újra két részletben, március 1-jén és 8-án jár majd le. Mike Johnson republikánus házelnököt éles kritika érte pártja szélsőjobboldali szárnyáról a Chuck Schumer demokrata szenátusi frakcióvezetővel kötött kompromisszuma miatt, amely közel 1,66 trillió dolláros éves részköltségvetést állapít meg. Radikálisabb kiadáscsökkentést vártak a Trump-párti Freedom Caucus frakció tagjai, akik egyre gyakrabban térítik el a korábban a mérsékelt konzervatívok által dominált pártot.MOSOLYGÓ MIKLÓS Z> Chuck Schumer demokrata szenátor időt nyert márciusig a költségvetés számára g < <öo Magyar-ukrán külügyi csúcs Ungváron VIZIT Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésben tudatta, hogy január 29-én Ungváron találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. Az Athénból hazatérő Szijjártó telefonon beszélt az Ukrán Elnöki Hivatal elnökével, Andrij Jermakkal a két ország közötti kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, valamint egyeztették az esemény szervezésének részleteit. A magyar külügyminiszter szerint „erős delegációval” érkeznek az ukránok, hiszen az ukrán külügyminiszter mellett az elnöki hivatal vezetője is részt vesz majd a találkozón. A tárgyalás legfontosabb napirendi pontja magyar részről a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítása lesz. Budapest az elmúlt években következetesen felrótta Kijevnek a diszkriminatív kisebbségi politikáját, és a honvédő háború kitörése óta sem hajlandó engedni a követeléseiből. NÉPSZAVA A magyar külügyminiszternek lesz alkalma enyhíteni a két ország közötti feszültséget .<oo OLJJ '< öo Bibi dacol Amerikával (is) 105. NAP Megnehezíti Izrael nemzetközi támogatóinak a helyzetét Benjamin Netanjahu a palesztin államiság merev elutasításával. GÁL MÁRIA „Az izraeliek és palesztinok közötti konfliktus nem a palesztin állam hiányáról, hanem a zsidó állam létezéséről szól” - mondta egy rendkívüli csütörtök esti sajtótájékoztatón Benjamin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnök váratlan tel-avivi sajtótájékoztatóján arra a nemzetközi médiában napok óta nagy teret kapott hírre reagált, miszerint elutasította az amerikai vezetés kérését. A Biden-adminisztráció a palesztin államiságot célzó diplomáciai tárgyalások újrafelvételét, valamint a szaúdi normalizációs folyamathoz való visszatérést szorgalmazza, amelynek szaúdi részről feltétele a palesztin államisághoz való izraeli hozzájárulás. Washington a gázai hadműveletek intenzitásának csökkentését is egyre nyilvánosabban sürgeti, mint ahogy azt is, hogy a háború befejezése után Izrael állítsa vissza a palesztin közigazgatást Gázában. Netanjahu a sajtótájékoztatóján nyilvánosan is megerősítette, nem áll szándékában sem a gázai hadművelet intenzitásának csökkentése, sem a kétállami megoldást célzó tárgyalások újrafelvétele, a háború után pedig nem kívánja visszaállítani a palesztin közigazgatást Gázában, még akkor sem, ha erre Izrael legfőbb partnere, az Egyesült Államok nyomatékosan kéri. Álláspontja szerint ez ellentétes lenne az izraeli érdekekkel, mert Izrael biztonságát és szuverenitását csak a teljes biztonsági ellenőrzés fenntartásával lehet szavatolni. Mint mondta, minden területen, ahonnan Izrael kivonult, „a terror ellenünk irányult”. (Gázából 2005-ben, a Saron-kormány idején vonult ki Izrael. Azóta a Hamász terrorcsoport igazgatja az övezetet.) „Ez ellentétes a palesztin szuverenitás eszméjével, de ez ellen nem lehet mit tenni” - állította Netanjahu. Hozzátette: mindezt ismertette az amerikai partnerekkel is, és ezúton felvállalja, mint az ország miniszterelnöke, hogy „nemet mondjon még a legjobb barátainknak is” idézte szavait a The Times of Israel. Netanjahut vélhetően nem elsősorban az amúgy is ismert álláspontja és az amerikai kérés elutasításának indoklása vezette, hanem sokkal inkább belpolitikai érdek. A kormánykoalíción és saját pártján belül is komoly feszültségek vannak, s ezek egyre szaporodnak, és az ellenzékiekkel kibővített nemzeti háborús kabinetben is gyűlnek a sötét fellegek Egyre több politikus fogalmazza meg nyilvánosan, hogy mielőbbi választásra, a miniszterelnök eltávolítására van szükség, és egyre többen beszélnek a Netanjahu utáni korszak legsürgősebb teendőiről. „Bibi” ezúttal sem hazudtolta meg korábbi önmagát, az október 7-i terrortámadás okozta haragot és biztonsági félelmeket kihasználva kijelentette: Akik a Netanjahu utáni korszakról beszélnek, azok a Palesztin Hatóság által vezetett palesztin állam létrehozásáról beszélnek. Az előre hozott választások szorgalmazóinak meg azt üzente, hogy a Ha Washington egyre nyilvánosabban sürgeti a gázai hadművelet intenzitásának mérséklését. mász és Irán is az ő kormánya feloszlatását és új választások kiírását reméli a háború közepén. Gadi Eizenkot vezérkari főnök, a háborús kabinet tagja a 12-es csatornának nyilatkozva bírálta Netanjahut. Eizenkot decemberben fiát és unokaöccsét is elveszítette a gázai háborúban, ennek ellenére azt hangsúlyozta, hogy a foglyok kiszabadításához is elengedhetetlenül tárgyalni kell. A The Times of Israel által ismertetett interjújában azt is elmondta, véleménye szerint Izraelben a következő hónapok során új választásokat kell kiírni, mert a bizalom összeomlott. „A helyzet összetett, mert egyrészt egységet akarunk az ellenséggel szemben, és a katonák felé, akik most harcolnak. Másrészt viszont Izrael egy demokratikus ország, amelynek egy ilyen súlyos esemény után fel kell tennie magának a kérdést, hogyan tovább egy olyan vezetéssel, amely szánalmasan elbukott.” Eisenkor és Béni Ganz ellenzéki politikusok és volt vezérkari főnökök belépése a háborús kabinetbe szüntette meg a Netanjahu-kormány elleni tiltakozásokat. it I Ilii Benjamin Netanjahu az amerikai nyomásra sem hajlandó tárgyalni a kétállami megoldásról co<z9o<zo .QzzO o A béke nem magától értetődő SÜRGETÉS Fenyegető háborús kilátásokról beszélt a héten a NATO katonai bizottságának elnöke, a helyzet komolyságát illető, szokatlan nyíltsággal. Kijelentette, hogy a következő 20 évben bekövetkezhet egy totális háború Oroszországgal, s erre a NATO-országok civil lakosságát is fel kell készíteni. Rob Bauer altábornagy csütörtökön, a testületnek a tagjelölt Svédország részvételével megtartott tanácskozása után hangsúlyozta: egy ilyen konfliktus a polgári lakosság és az ipari bázis nagymértékű mozgósítását igényelné. „Be kell látnunk, nem magától értetődő, hogy békében élünk. Ezért (a NATO-ban) készülünk egy Oroszországgal való konfliktusra.” De ennél sokkal többről van szó - folytatta. A holland admirális szerint Svédország helyesen cselekedett, amikor a hónap elején felszólította lakosságát, hogy készüljön fel egy háborúra. Fel kell ismerni - mondta Rob Bauer -, „hogy nem minden tervezhető”. A szövetségnek magas háborús készültségben kell lennie, és „számolnia kell váratlan eseményekkel” Nyilatkozata kapcsán a Kyiv Independent ukrán lap felidézte, hogy a NATO hadseregei fokozták kapacitásaikat azóta, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, s eddig sikerült elkerülni, hogy a háború a szövetség és Oroszország összecsapásává eszkalálódjon, ám aggasztó, hogy a Nyugat még mindig nem fogadta el igazán, hogy ez bekövetkezhet. Christopher Cavoli amerikai tábornok, a szövetséges erők európai parancsnoka közölte, hogy a NATO februárban elindítja az elmúlt évtizedek legkiterjedtebb hadgyakorlatát, mintegy 90 ezer fő részvételével. A Steadfast Defender 2024 elnevezésű, májusig tartó manőverekben a szövetség regionális terveit tesztelik. A cél „megmutatni, hogy a NATO több hónapon át, a messzi északtól Közép- és Kelet-Európáig képes legyen komplex, több területet érintő műveleteket végrehajtani és fenntartani” - áll a szövetség közleményében. Pénteken a német védelmi miniszter is arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború átterjedhet a szomszédos országokra. „Szinte naponta hallunk fenyegetéseket a Kreml részéről - legutóbb ismét a balti államokbeli barátaink ellen” mondta Boris Pistorius a Tagesspiegelnek. A fenyegetések súlyát jelzi, hogy Lengyelország északi és középső részén kedden - már nem először - a légi irányítást is érintő zavarok voltak a globális helymeghatározó rendszer (GPS) használatában, s a lengyel sajtó orosz beavatkozásról írt. „Az oroszok tesztelték az EW-t (elektronikus hadviselés) Kalinyingrádban, így Lengyelország majdnem fele és a Suwalki-folyosó is GPS nélkül maradt” - írta Jürgen Nauditt háborús blogger az X közösségi portálon, a lengyel-litván határon fekvő, Fehéroroszország és Kalinyingrád közötti stratégiai területre utalva. HARSÁNYI GYÖRGY I D I O I Q I < I z 1 ^ II I Q | <C I Z ■ z ■ oo ■ cü ' \' Z < Sföo Rob Bauer admirális szerint Svédország helyesen cselekedett, amikor felhívta lakosságát a fokozott hadi készültségre