Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-20 / 17. szám

10 I __________________________________________________VÉLEMÉNY Tea az elnök asszonynál CIVIL BESZÉD urű napjai voltak a köz­­társasági elnöknek. Volt, amikor a kormánypoliti­kával való idilli egyetértés­ben gyönyörködhettünk, és volt, amikor az idillt illetően bizo­nyos kérdőjelek is felmerültek. Épp most, amikor a miniszterelnök a „mély nemzeti gondolatok” kivéte­les összetartó erejét méltatta pén­teki rádióinterjújának filozofiku­­sabb szakaszában. Mindig van ilyen rész, a nem kellően fejlett népcso­portoknak is látniuk kell, hogy az első számú vezető nem az anyagi ér­dekek sorában dagonyázik. Arra ott vannak a barátok, akik a reggeli in­terjú idejére már meg is lelték a ko­rán kelőknek járó aznapi aranyukat. Csak remélni tudom, hogy a köz­­társasági elnök is hallgatja a pénteki szózatokat, és tisztában van vele, ő sem beszélhet ki a nemzetből, vala­mint az azt megtestesítő Orbán Vik­torból. Kivéve, ha direkt erre kérik. Na, épp ez az, amiben az ország népe kissé el van bizonytalanodva. Folyik a találgatás: előre megbeszélt szereposztás részeként mond kicsit mást, teszi máshová a hangsúlyt (fő­leg a külpolitikában) Novák Katalin, mint korábbi pártelnöke vagy maga látja kicsit másképp a dolgokat. Me­taforikusan szólva, szorítja-e még a fülét az a bizonyos böhöm nagy na­rancssárga fideszes fülbevaló vagy legalább az egyiket már kilazítaná olykor-olykor. Folyik a találgatás: szorítja-e még a fülét az a bizonyos böhöm nagy narancssár­ga fideszes fülbevaló vagy leg­alább az egyiket már kilazítaná olykor-oly­kor. A találgatásokra újabb okot adott, hogy a miniszterelnök és az elnök együtt teáztak. „Volt miről beszél­ni” - írta az utóbbi a Fb-on, a nem­zetközi helyzet „fokozódására” utal­va. Jó, de mégis mit beszéltek meg? Esetleg - mint Szent-Iványi feltéte­lezi a Népszavában - azt, hogy kicsit vissza kell venni a Putyin-barátság­­ból, különben Meloni pártja nem lép közös frakcióba Orbánéval? Nézem a képet: szép mosolyok, szép porcelán, az elnök pulóverjével színben harmonizáló szép virágcso­kor. A kötetlenséget jelzi, hogy No­vák Katalin haja most leeresztve, nem a protokolláris kontyban. Or­bán viszont talpig sötét öltönyben, mutatván, hogy komolyan kell ven­ni, amit mond. Ilyen teázós jelenetre gyerekko­romból emlékszem, a „Nyugtalan boldogság” című szovjet operettből. Ott a tea dicséretét („Igyál tehát, / finom teát!”) Melis György is zeng­te a „Vidám balalajkához” (isten bi­zony így hívták) teaházban. Orosz téma körül foroghatott most ez a te­ázás is. De a boldogság most is nyugta­lan: ki tudja, mennyire voltak őszin­ték a mosolyok. Bár történt olyan esemény is, amikor a képzeletbeli elnöki fül­bevalók egy ütemre himbálóztak a kormányzati fuvallatokkal. Az el­nök asszony is illendően fölköszön­tette a friss párttag Győzikét az 50. születésnapján, épp ahogy Szijjár­tó is tette. (Nem akarok célozgat­ni, de ha esetleg fel tetszenének írni a naptárba, az enyém július 20-án lesz. Remélem, nem baj, hogy már nem az ötvenedik.) De az elnök asszony találkozott az élete-halála fölötti rendelke­zés jogáért küzdő Karsai Dániellel. Tényleg más hangon beszélt, mint az őt a Parlamentben semmibe vevő fideszesek. És ha igen, következik-e ebből valami? És ha következik (mondjuk egy nyilatkozat, no pláne egy törvénykezdeményezés, amihez az elnöknek joga van), akkor ezt elő­re egyeztette a közvéleményt foly­ton kutató miniszterelnöki stábbal, akik ebben látnák az eddigi merev és embertelen álláspontból való kihátrálás lehetőségét? Még egy­szer mondom: a köztársasági elnök nemhogy törvényt, de még alkot­mánymódosítást is kezdeményez­het az Országgyűlésben. Bár­­ leg­alább most az egyszer­­ megtenné! Amúgy is azt hiszem, az igaz­ság valahol középen van az „Orbán bábjának szerepjátéka” és az „ön­álló hangot kereső elnök” képe kö­zött. Novák Katalin nyilván semmi komolyabbat nem lép a kormány­fő nélkül - nem erre választották ki. De a jó rendező a színházi szerep­­osztásnál is figyelembe veszi a szí­nészek alkatát. Nem az kapja Júlia szerepét, akinek a dadát kellene ját­szania, és nem a naivával alakíttat­ják Mirigyet a Csongor és Tündé­ben vagy Gertrudist a Bánk bánban. Novák Katalinban valószínűleg van némi természetes empátia, és arra is komolyan hajlik, hogy (Orbánhoz képest) határozottabban kiálljon a megtámadott Ukrajna mellett. Nem hazudik tehát, ha ennek jelét adja. De nem egyedül rajta múlik, mikor tartja a kormányfő ezt tolerálható­nak vagy akár hasznosnak és cél­szerűnek, mikor gyullad fel az elnök számára a zöld lámpa. Most felgyulladt. Karsai ügyé­ben talán, a davosi világkonferenci­án Ukrajnáról mondottaknál bizto­san. Itt Novák arról beszélt, hogy az agresszor „Oroszország nem győz­het”, míg Orbán itthon azzal szokott érvelni: „Ukrajna nem győzhet”. Ez elég nagy különbség, akkor is, ha az elnök asszony azt fogalmazta meg, aminek történnie kell, a miniszter­­elnök meg azt, ami szerinte történ­ni fog és ami mintha egyáltalán nem volna ellenére. A köztársasági elnöki funkció a magyar alkotmány szerint sosem volt túl erős. De annál erősebb, mint ahogy használják. Számos jogkör tartozik hozzá. Sem Áder, sem No­vák nemigen élt velük. Schmitt Pál pláne nem. Egyszer valaki megpró­bálhatná. Mi történhetne vele? Or­bán a nagyon látványos haragot nem engedhetné meg saját kreatú­rájával szemben sem. Kínos volna neki. Még Matolcsyba sem rúgott igazán nagyot. Persze, lehet tovább teázni de­­censen a „Vidám balalajka” hangja mellett is. LENDVAI ILDIKÓ volt parlamenti képviselő <o ö<c­z <ch: IOEOO A mismásolás hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „amikor nincs válasz­tás, akkor lehet mismásolni a politi­kában, különösen Brüsszelben szokás ez, de Magyarországon persze nem lehet, itt nem lehet elbújni, Magyaror­szágon a politikusoktól kikövetelik az egyenes beszédet". Ezzel szemben a tény az, hogy nemcsak el lehet bújni, de Orbán el is bújik, és senki nem tudja kiköve­telni tőle az egyenes beszédet. Csak a kormányzati és Fidesz-médiának nyilatkozik, a parlamentben pedig sértegetéssel és gúnyolódással bú­jik ki az ellenzéki kérdések alól. Meg­mismásolással, pávatánc közben. Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy a közelgő európai választások miatt most már Brüsszelben is egyenesen kell beszélni, ezért Von der Leyen bi­zottsági elnök asszonynak is „el kel­lett mondani, miért nem adja oda a magyaroknak azt a pénzt, ami jár. (...) Két okból: mert a magyarok nem en­gedik be a migránsokat és az LMBTQ- aktivistáikat a gyerekeink közé." Ha sületlen­ség lett volna a jogállami feltételek megkövete­lése, akkor a magyar kormány nem módosít törvényt. Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Bizottság elnöke ezt nem most bökte ki, ugyanis már több mint egy éve írásban is olvasha­tó, imigyen: „A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének ren­delkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok (...) miatt Magyarország nem teljesíti az Eu­rópai Unió Alapjogi Chartájában foglalt horizontális feljogosító felté­telt.” Orbán nem olvas, csak beszél? Azt állította továbbá a miniszterelnök, hogy az uniós vezetők korábban olyan indokokat hoztak fel, mint „az igaz­ságszolgáltatás, meg a korrupció, meg a jogállam, meg ilyen sületlenségek. Erről mindenki tudta, hogy nem igaz, természetesen, ezek fedősztorik. Oly­annyira, hogy amikor befejeződött a magyar igazságügyi rendszer átvilágí­tása, akkor maga Brüsszel mondta ki, hogy az minden európai sztenderdnek megfelel." Ezzel szemben a tény az, hogy a Bizottság csak azt mondta ki, hogy az általa kért változtatásokat a ma­gyar kormány és parlament vég­rehajtotta. De ha sületlenség lett volna a jogállami feltételek megkö­vetelése, akkor a magyar kormány nem módosít törvényt, és nem hoz­za létre a korrupciót figyelő Integri­tás Hatóságot sem. Ezek szerint ez mind sületlenség volt. Azt állította Gulyás Gergely miniszter (úgynevezett kormányinfóján), hogy a Szovjetunióban nagyobb tisztelete és jelentősége volt a jognak, mint az Európai Unióban. Ezzel szemben a tény az, hogy a szovjet jogrendszer totálisan alá volt rendelve a Kommunista Párt­nak, a Gulág munkatáboraiba 20 millió embert száműztek, akik kö­zül 2 millió meghalt. Vajon tudja-e Gulyás Gergely, hogy mit beszél? Ha ő nem, mi legalább tudjuk. Azt állította továbbá Gulyás a svéd NATO-csatlakozás magyarországi halogatásával kapcsolatban, hogy Svédország katonai hozzájárulása a szövetséghez amúgy is szerény lenne. Ezzel szemben a tény az, hogy a svéd haderőnek 120 tankja van (mi most veszünk 44-et), 210 repülőgé­pe, amelyek közül 94 Gripen (ne­künk van 14), valamint majdnem 400 hajója, köztük 4 tengeralattjá­ró. De a magyar tengert svéd ten­geralattjárókkal tényleg nem lehet megvédeni. BOLGÁR GYÖRGY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem­ feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére, SZERINTEM Főpolgármester Elterjedt mostanában a magyar sajtóban az a hír, hogy az LMP a budapesti főpolgármester-vá­lasztásra saját jelöltet állít Kará­csony Gergellyel szemben, jelesül Vitézy Dávidot Nekem erről az a tavaly őszi eseménysor jutott eszembe, amikor a Momentum le akarta bontani a Várban a Mi­niszterelnökséget védő kordont, és Ungár Péter, az LMP (egyik) vezetője sietett kijelenteni, hogy ezzel (és általában Orbán „ön­célú” bírálatával) mennyire nem ért egyet Sajnos már akkor ki­derült, hogy ki az, aki annyira utálja az Orbán-rendszert, hogy tenni is hajlandó ellene, és ki az, akinek tulajdonképpen jó ez így, ahogy most van. CSORBA IMRE Tricentenárium A Petőfi-bicentenárium zárása­ként egy időkapszulába elhelye­zett könyvet küldött - Az idő igaz címmel - a jövőbe a Petőfi Irodal­mi Múzeum és a Petőfi Kulturá­lis Ügynökség. Az időkapszula, amelybe bezárták a Magyar Kultúra Magazin Petőfi-tricen­­tenáriumi antológiáját, a kortárs költemények mellett tartalmaz­za Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is azoknak, akik száz év múlva kézbe vehetik ezt a kö­tetet, valamint bekerült még egy főigazgatói magyarázat, illet­ve Bonczidai Éva főszerkesztői felvezetése. Az emlékeket őrző aktatáskát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum élére ismét kinevezett főigazgató vitte a Magyar Nemzeti Bankba, és dr. Kandrács Csaba, a pénzintézet alelnöke vette át. Csak 2123-ban nyithatja majd ki a Petőfi Irodal­mi Múzeum akkori főigazgatója. Arra a kérdésre, hogy miért pont a Magyar Nemzeti Bank lett az időkapszula rejtekhelye, Demeter Szilárd többek között az mondta: „Mert szimbolikus aranytarta­lékunknak gondoljuk a magyar anyanyelvi művészetet, ezen be­lül az irodalmat” Miután 2123- ban már vélhetőleg nem Demeter Szilárd lesz a múzeum főigazga­tója, kíváncsiak lennénk, hogy az akkori vezető mit kezd majd a kapszulában elhelyezett érté­kekkel, különös tekintettel Orbán Viktor üzenetére. Nagyon remél­jük, megírja majd a Népszava. LADÁNYI ANDRÁS Kivételezettek Tavaly év végén a kormány jog­szabályt alkotott a migránsok kiszorítása érdekében. E jogsza­bály szerint az idegenrendészet idén január 1. és február 29. kö­zött nem állíthat ki tartózkodási engedélyt a nem EU-tagorszá­­gokból és az Európai Gazdasági Térségből érkező állampolgárok részére. Erről értesülvén arra gondoltam, milyen nagy szeren­cséje van az FTC labdarúgó­csapatának, hogy ők idejekorán gondoskodtak arról, körükből már legalább 15 fő rendelkezzék tartózkodási engedéllyel. De mi­után kiderült, hogy ez a törvény hátrányosan érinti a labdarú­gókat, láss csodát, a kormány rekordgyorsasággal átírta a jog­szabályt: a látványcsapatsport­­ágakra a regula immár nem vo­natkozik. DR. JÓKAI OSZKÁR Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu

Next