Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-20 / 17. szám
10 I __________________________________________________VÉLEMÉNY Tea az elnök asszonynál CIVIL BESZÉD urű napjai voltak a köztársasági elnöknek. Volt, amikor a kormánypolitikával való idilli egyetértésben gyönyörködhettünk, és volt, amikor az idillt illetően bizonyos kérdőjelek is felmerültek. Épp most, amikor a miniszterelnök a „mély nemzeti gondolatok” kivételes összetartó erejét méltatta pénteki rádióinterjújának filozofikusabb szakaszában. Mindig van ilyen rész, a nem kellően fejlett népcsoportoknak is látniuk kell, hogy az első számú vezető nem az anyagi érdekek sorában dagonyázik. Arra ott vannak a barátok, akik a reggeli interjú idejére már meg is lelték a korán kelőknek járó aznapi aranyukat. Csak remélni tudom, hogy a köztársasági elnök is hallgatja a pénteki szózatokat, és tisztában van vele, ő sem beszélhet ki a nemzetből, valamint az azt megtestesítő Orbán Viktorból. Kivéve, ha direkt erre kérik. Na, épp ez az, amiben az ország népe kissé el van bizonytalanodva. Folyik a találgatás: előre megbeszélt szereposztás részeként mond kicsit mást, teszi máshová a hangsúlyt (főleg a külpolitikában) Novák Katalin, mint korábbi pártelnöke vagy maga látja kicsit másképp a dolgokat. Metaforikusan szólva, szorítja-e még a fülét az a bizonyos böhöm nagy narancssárga fideszes fülbevaló vagy legalább az egyiket már kilazítaná olykor-olykor. Folyik a találgatás: szorítja-e még a fülét az a bizonyos böhöm nagy narancssárga fideszes fülbevaló vagy legalább az egyiket már kilazítaná olykor-olykor. A találgatásokra újabb okot adott, hogy a miniszterelnök és az elnök együtt teáztak. „Volt miről beszélni” - írta az utóbbi a Fb-on, a nemzetközi helyzet „fokozódására” utalva. Jó, de mégis mit beszéltek meg? Esetleg - mint Szent-Iványi feltételezi a Népszavában - azt, hogy kicsit vissza kell venni a Putyin-barátságból, különben Meloni pártja nem lép közös frakcióba Orbánéval? Nézem a képet: szép mosolyok, szép porcelán, az elnök pulóverjével színben harmonizáló szép virágcsokor. A kötetlenséget jelzi, hogy Novák Katalin haja most leeresztve, nem a protokolláris kontyban. Orbán viszont talpig sötét öltönyben, mutatván, hogy komolyan kell venni, amit mond. Ilyen teázós jelenetre gyerekkoromból emlékszem, a „Nyugtalan boldogság” című szovjet operettből. Ott a tea dicséretét („Igyál tehát, / finom teát!”) Melis György is zengte a „Vidám balalajkához” (isten bizony így hívták) teaházban. Orosz téma körül foroghatott most ez a teázás is. De a boldogság most is nyugtalan: ki tudja, mennyire voltak őszinték a mosolyok. Bár történt olyan esemény is, amikor a képzeletbeli elnöki fülbevalók egy ütemre himbálóztak a kormányzati fuvallatokkal. Az elnök asszony is illendően fölköszöntette a friss párttag Győzikét az 50. születésnapján, épp ahogy Szijjártó is tette. (Nem akarok célozgatni, de ha esetleg fel tetszenének írni a naptárba, az enyém július 20-án lesz. Remélem, nem baj, hogy már nem az ötvenedik.) De az elnök asszony találkozott az élete-halála fölötti rendelkezés jogáért küzdő Karsai Dániellel. Tényleg más hangon beszélt, mint az őt a Parlamentben semmibe vevő fideszesek. És ha igen, következik-e ebből valami? És ha következik (mondjuk egy nyilatkozat, no pláne egy törvénykezdeményezés, amihez az elnöknek joga van), akkor ezt előre egyeztette a közvéleményt folyton kutató miniszterelnöki stábbal, akik ebben látnák az eddigi merev és embertelen álláspontból való kihátrálás lehetőségét? Még egyszer mondom: a köztársasági elnök nemhogy törvényt, de még alkotmánymódosítást is kezdeményezhet az Országgyűlésben. Bár legalább most az egyszer megtenné! Amúgy is azt hiszem, az igazság valahol középen van az „Orbán bábjának szerepjátéka” és az „önálló hangot kereső elnök” képe között. Novák Katalin nyilván semmi komolyabbat nem lép a kormányfő nélkül - nem erre választották ki. De a jó rendező a színházi szereposztásnál is figyelembe veszi a színészek alkatát. Nem az kapja Júlia szerepét, akinek a dadát kellene játszania, és nem a naivával alakíttatják Mirigyet a Csongor és Tündében vagy Gertrudist a Bánk bánban. Novák Katalinban valószínűleg van némi természetes empátia, és arra is komolyan hajlik, hogy (Orbánhoz képest) határozottabban kiálljon a megtámadott Ukrajna mellett. Nem hazudik tehát, ha ennek jelét adja. De nem egyedül rajta múlik, mikor tartja a kormányfő ezt tolerálhatónak vagy akár hasznosnak és célszerűnek, mikor gyullad fel az elnök számára a zöld lámpa. Most felgyulladt. Karsai ügyében talán, a davosi világkonferencián Ukrajnáról mondottaknál biztosan. Itt Novák arról beszélt, hogy az agresszor „Oroszország nem győzhet”, míg Orbán itthon azzal szokott érvelni: „Ukrajna nem győzhet”. Ez elég nagy különbség, akkor is, ha az elnök asszony azt fogalmazta meg, aminek történnie kell, a miniszterelnök meg azt, ami szerinte történni fog és ami mintha egyáltalán nem volna ellenére. A köztársasági elnöki funkció a magyar alkotmány szerint sosem volt túl erős. De annál erősebb, mint ahogy használják. Számos jogkör tartozik hozzá. Sem Áder, sem Novák nemigen élt velük. Schmitt Pál pláne nem. Egyszer valaki megpróbálhatná. Mi történhetne vele? Orbán a nagyon látványos haragot nem engedhetné meg saját kreatúrájával szemben sem. Kínos volna neki. Még Matolcsyba sem rúgott igazán nagyot. Persze, lehet tovább teázni decensen a „Vidám balalajka” hangja mellett is. LENDVAI ILDIKÓ volt parlamenti képviselő <o ö<cz <ch: IOEOO A mismásolás hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „amikor nincs választás, akkor lehet mismásolni a politikában, különösen Brüsszelben szokás ez, de Magyarországon persze nem lehet, itt nem lehet elbújni, Magyarországon a politikusoktól kikövetelik az egyenes beszédet". Ezzel szemben a tény az, hogy nemcsak el lehet bújni, de Orbán el is bújik, és senki nem tudja kikövetelni tőle az egyenes beszédet. Csak a kormányzati és Fidesz-médiának nyilatkozik, a parlamentben pedig sértegetéssel és gúnyolódással bújik ki az ellenzéki kérdések alól. Megmismásolással, pávatánc közben. Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy a közelgő európai választások miatt most már Brüsszelben is egyenesen kell beszélni, ezért Von der Leyen bizottsági elnök asszonynak is „el kellett mondani, miért nem adja oda a magyaroknak azt a pénzt, ami jár. (...) Két okból: mert a magyarok nem engedik be a migránsokat és az LMBTQ- aktivistáikat a gyerekeink közé." Ha sületlenség lett volna a jogállami feltételek megkövetelése, akkor a magyar kormány nem módosít törvényt. Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Bizottság elnöke ezt nem most bökte ki, ugyanis már több mint egy éve írásban is olvasható, imigyen: „A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok (...) miatt Magyarország nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt horizontális feljogosító feltételt.” Orbán nem olvas, csak beszél? Azt állította továbbá a miniszterelnök, hogy az uniós vezetők korábban olyan indokokat hoztak fel, mint „az igazságszolgáltatás, meg a korrupció, meg a jogállam, meg ilyen sületlenségek. Erről mindenki tudta, hogy nem igaz, természetesen, ezek fedősztorik. Olyannyira, hogy amikor befejeződött a magyar igazságügyi rendszer átvilágítása, akkor maga Brüsszel mondta ki, hogy az minden európai sztenderdnek megfelel." Ezzel szemben a tény az, hogy a Bizottság csak azt mondta ki, hogy az általa kért változtatásokat a magyar kormány és parlament végrehajtotta. De ha sületlenség lett volna a jogállami feltételek megkövetelése, akkor a magyar kormány nem módosít törvényt, és nem hozza létre a korrupciót figyelő Integritás Hatóságot sem. Ezek szerint ez mind sületlenség volt. Azt állította Gulyás Gergely miniszter (úgynevezett kormányinfóján), hogy a Szovjetunióban nagyobb tisztelete és jelentősége volt a jognak, mint az Európai Unióban. Ezzel szemben a tény az, hogy a szovjet jogrendszer totálisan alá volt rendelve a Kommunista Pártnak, a Gulág munkatáboraiba 20 millió embert száműztek, akik közül 2 millió meghalt. Vajon tudja-e Gulyás Gergely, hogy mit beszél? Ha ő nem, mi legalább tudjuk. Azt állította továbbá Gulyás a svéd NATO-csatlakozás magyarországi halogatásával kapcsolatban, hogy Svédország katonai hozzájárulása a szövetséghez amúgy is szerény lenne. Ezzel szemben a tény az, hogy a svéd haderőnek 120 tankja van (mi most veszünk 44-et), 210 repülőgépe, amelyek közül 94 Gripen (nekünk van 14), valamint majdnem 400 hajója, köztük 4 tengeralattjáró. De a magyar tengert svéd tengeralattjárókkal tényleg nem lehet megvédeni. BOLGÁR GYÖRGY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére, SZERINTEM Főpolgármester Elterjedt mostanában a magyar sajtóban az a hír, hogy az LMP a budapesti főpolgármester-választásra saját jelöltet állít Karácsony Gergellyel szemben, jelesül Vitézy Dávidot Nekem erről az a tavaly őszi eseménysor jutott eszembe, amikor a Momentum le akarta bontani a Várban a Miniszterelnökséget védő kordont, és Ungár Péter, az LMP (egyik) vezetője sietett kijelenteni, hogy ezzel (és általában Orbán „öncélú” bírálatával) mennyire nem ért egyet Sajnos már akkor kiderült, hogy ki az, aki annyira utálja az Orbán-rendszert, hogy tenni is hajlandó ellene, és ki az, akinek tulajdonképpen jó ez így, ahogy most van. CSORBA IMRE Tricentenárium A Petőfi-bicentenárium zárásaként egy időkapszulába elhelyezett könyvet küldött - Az idő igaz címmel - a jövőbe a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség. Az időkapszula, amelybe bezárták a Magyar Kultúra Magazin Petőfi-tricentenáriumi antológiáját, a kortárs költemények mellett tartalmazza Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is azoknak, akik száz év múlva kézbe vehetik ezt a kötetet, valamint bekerült még egy főigazgatói magyarázat, illetve Bonczidai Éva főszerkesztői felvezetése. Az emlékeket őrző aktatáskát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum élére ismét kinevezett főigazgató vitte a Magyar Nemzeti Bankba, és dr. Kandrács Csaba, a pénzintézet alelnöke vette át. Csak 2123-ban nyithatja majd ki a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori főigazgatója. Arra a kérdésre, hogy miért pont a Magyar Nemzeti Bank lett az időkapszula rejtekhelye, Demeter Szilárd többek között az mondta: „Mert szimbolikus aranytartalékunknak gondoljuk a magyar anyanyelvi művészetet, ezen belül az irodalmat” Miután 2123- ban már vélhetőleg nem Demeter Szilárd lesz a múzeum főigazgatója, kíváncsiak lennénk, hogy az akkori vezető mit kezd majd a kapszulában elhelyezett értékekkel, különös tekintettel Orbán Viktor üzenetére. Nagyon reméljük, megírja majd a Népszava. LADÁNYI ANDRÁS Kivételezettek Tavaly év végén a kormány jogszabályt alkotott a migránsok kiszorítása érdekében. E jogszabály szerint az idegenrendészet idén január 1. és február 29. között nem állíthat ki tartózkodási engedélyt a nem EU-tagországokból és az Európai Gazdasági Térségből érkező állampolgárok részére. Erről értesülvén arra gondoltam, milyen nagy szerencséje van az FTC labdarúgócsapatának, hogy ők idejekorán gondoskodtak arról, körükből már legalább 15 fő rendelkezzék tartózkodási engedéllyel. De miután kiderült, hogy ez a törvény hátrányosan érinti a labdarúgókat, láss csodát, a kormány rekordgyorsasággal átírta a jogszabályt: a látványcsapatsportágakra a regula immár nem vonatkozik. DR. JÓKAI OSZKÁR Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu