Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-22 / 18. szám
2 I ____________________________________________________REFLEKTOR Mesebeszéd a dolgozók védelme MUNKAHELY Trükköznek a harmadik országbeliek foglalkoztatásával is. Könnyebb elbocsátani a hazai munkást, mint a kétéves szerződéssel ideérkező külföldit. BOD PÉTER Nem a kulturális különbségek, és még csak nem is a magyar társadalom felkészületlensége okozza a legnagyobb gondot a harmadik országból érkező külföldi munkavállalók kapcsán idehaza, hanem legtöbbször az, hogy nálunk sok esetben 10-20 ezres közösségekbe, kisvárosokba érkeznek meg az indonéz vagy a Fülöp-szigeteki munkavállalók, ellentétben Nyugat-Európával, ahol százezres vagy milliós populációk fogadják őket - mondta el lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. A külföldi munkavállalókkal szembeni társadalmi ellenérzések nagyrészt megszűnőben vannak, ami egyfelől jó jel, másfelől amennyiben a jelenleginél is több, döntően Ázsiából érkező munkavállaló magyarországi foglalkoztatására készül az ország, ez alapkövetelmény. Az már a gondokat jelzi, hogy nincs pontos statisztika, hány, harmadik világból érkező munkavállalót foglalkoztatnak jelenleg idehaza. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly év végi adata szerint 39 ezret, a KSH szerint 95 ezret. Éppen azt nehezményezi a szakszervezeti vezető is, hogy ebben az ügyben nincsenek hiteles statisztikák, aminek egyik oka, hogy a harmadik országból érkező munkavállalókat a hazai cégek vagy saját alkalmazottként, vagy kölcsönzött munkaerőként, vagy a külföldi cég alkalmazottjaként tartják számon. A nyilvántartások különbségei ebből adódnak, és egyben lehetőséget adnak az adatokkal való bűvészkedésekre. Alapvető érdekünk volna tisztában lenni ezekkel a statisztikákkal, akár még önkormányzati szinten is - tette hozzá László Zoltán. Erősen vitatható az a miniszterelnöki állítás, amely szerint külföldi munkás egyidejű foglalkoztatására van esély, az 500 ezres szám túlzó az országnak a közeljövőben 500 ezer külföldi munkavállalóra lenne szüksége. Ez a szám csak többéves ciklusra értelmezhető, amikor az ekkora nagyságrendű munkaerő „átforog” a magyar gazdaságon. A becslések alapján a mostani viszonyok mellett egyidejűleg legfeljebb 250 ezer harmadik országbeli foglalkoztatása kivitelezhető. Befolyásolja a helyzetet, hogy a munkaadók oldaláról nézve most lassul a magyar gazdaság. Nincs akkora munkaerőigény ma, mint fél évvel korábban, sok helyen létszámstopot léptettek életbe - tudtuk meg. Érdemes volna átgondolni azt is, milyen szektorokban foglalkoztatják itthon a harmadik országból érkezőket. Ausztriában és Németországban például nagy számban alkalmazzák őket az egészségügyben és a szociális szférában, idősgondozásban, közmegelégedés mellett - hívta fel egy eddig keveset említett szempontra a figyelmet László Zoltán. Nyelvtanítás mellett erre kifejezetten alkalmasnak mutatkoznak a kulturált, empatikus, türelmes és udvarias indonéz és Fülöp-szigeteki munkavállalók. A külföldi munkavállalók kapcsán azonban itthon hiányzik a stratégiai, rendszerszintű gondolkodás. Helyette rövid távú érdekek és szűk körű alkuk alakítják a helyzetet. A külföldiek magyarországi munkavállalása nem új jelenség, tömegesen a 2000-es évek elején indult, amikor nagy számban érkeztek ide ukrán, szerb, kazah és kirgiz munkavállalók, akiket aztán a Szlovákiából jövők követték - mondta el a szakszervezeti vezető. Ebben az időben a legfőbb konfliktusforrást a munkavállalók között a magyar és a külföldi dolgozók azonos munkabére jelentette, amit a hazaiak annak ellenére nehezen fogadtak el, hogy a munkaadónak a külföldiek alkalmazása többletköltségekkel jár. Elég csak a külföldiek lakhatási kérdéseire utalni. A kialakult helyzetet súlyosbította a sok esetben felkészületlen munkahelyi középvezetők hozzáállása, akik fekete-fehér szemlélete igazságtalanul állítja szembe a magyar és a külföldi munkavállalókat, előnyben részesítve a túlmunkát és túlórát - helyzetükből adódóan könnyebben - vállaló külföldieket. Ez az összevetés egyszerre káros és mérgező - fogalmazott a vasasok alelnöke. A külföldiek itteni munkavállalásával kapcsolatos, a törvényekbe foglalt ígéreteket mindeközben legfeljebb mesebeszédnek lehet nevezni - fogalmazott László Zoltán annak kapcsán, hogy a meghirdetett állások (nyitott pozíciók) betöltésére a magyar munkavállaló élvez elsőbbséget. A valóságban leginkább az történik, hogy a hazai és a harmadik országbeli foglalkoztatott együtt dolgozik ugyanannál a cégnél, és a létszámleépítésnél a magyar munkavállalóknak mondanak fel. Ezzel nem sértenek törvényt, igaz, nem is védik meg ahogyan a hangzatos propaganda fogalmaz a „magyar családokat”. A hazai kölcsönzött munkaerőt leépíteni - ahogyan ez az elmúlt hónapokban sokszor megtörtént - a legegyszerűbb eljárások közé tartozik. Amennyiben a kölcsönbe vevő visszamondja igényét, akkor ez olyan gazdasági ok, amelynek alapján a kölcsönbe adó minden további nélkül megszünteti a munkaviszonyt. Márpedig megdöbbentően nagy itthon a kölcsönzött munkaerőként foglalkoztatottak száma, a Vasas Szakszervezet a saját területén a foglalkoztatottak 30 százalékára teszi arányukat, m <~t öa;a2oo<2< o Zavart okoz, hogy a cégek a saját állományban lévő dolgozók mellett egyszerre alkalmaznak kölcsönzött munkaerőt, kiszervezett és alvállalkozók által foglalkoztatottakat 250 ezer KÖLCSÖNZÉS LÁSZLÓ ZOLTÁN Megdöbbentően nagy itthon a kölcsönzött munkaerőként foglalkoztatottak száma, a Vasas Szakszervezet a saját területén a foglalkoztatottak 30 százalékára teszi arányukat Szlovákiából is jöttek, majd hazamentek Ukrán állampolgárságú munkavállalók még mindig viszonylag nagy számban dolgoznak Magyarországon, bár számuk folyamatosan csökken; ez még inkább igaz a szerb, a szlovák és a román állampolgárokra - tudtuk meg László Zoltántól. Szlovákiából döntő részben az ottani magyarok vállaltak munkát ingázóként a 2000-es évek első évtizedében Komáromban, Esztergomban és Győrben. Északi szomszédunk gazdasága ezt követően jelentős fejlődésen ment keresztül, az ottani bérek, ha nem is jelentősen, de meghaladják a magyarországit. Ám ennél is fontosabb - hangsúlyozta a Vasas Szakszervezet alelnöke -, hogy Szlovákiában nagyobb a foglalkoztatottak munkabiztonsága, mint Magyarországon. Mindezek együtt magyarázzák, hogy nagymértékben megcsappant a hazánkban munkát vállaló szlovák állampolgárságúak száma. Zavaros itthon a munka világa Aki a magyar foglalkoztatási piacon ügyeskedni akar, ezt könnyedén megteheti. Ez a piac tele van ügyeskedőkkel - fogalmazott sarkosan László Zoltán. Sokakat sajátos munkaviszonyban foglalkoztatnak, és ezek közül csak az egyik az utóbbi időben sokat emlegetett kölcsönzött munkaerő. Nagy cégeknél is gyakran előfordul, hogy saját állományában lévő dolgozók mellett egyszerre alkalmaznak kölcsönzött munkaerőt, kiszervezett és alvállalkozók által foglalkoztatottakat, és ezek különböző kombinációit. Ebbe a foglalkoztatási környezetbe érkeztek meg az utóbbi időben jelentős számban a harmadik országbeli munkavállalók. A munka világa itthon ettől is zavaros és több esetben átláthatatlan. Kulturális és gazdasági okok miatt lettünk célország VENDÉGEK Amikor elkezdtünk thaiföldi munkaerő közvetítésével foglalkozni, két alapelvet fogalmaztunk meg. Az egyik, hogy nem szeretnénk olyan cégekkel szerződni, amelyek spórolás miatt le akarják váltani a magyar munkaerőt. A másik, hogy a thaiok ugyanazt a bért, juttatást kapják, mint a magyarok. így jutottunk el olyan étteremhez, amely majdnem bezárt: annyira nem találtak embert, hogy a szakács és az ügyvezető állt be mosogatni. Vagy egy olyan szállodához, ahol főszezonban nem lehetett kiadni a szobák 30 százalékát, mert nem volt takarítónő. Olyan cégekkel dolgozunk, ahol tényleges munkaerőhiányt tapasztalunk mondta lapunknak Habóczki Zsolt, a Work & Smile Kft. társtulajdonosa. A kizárólag thai munkaerő közvetítésével foglalkozó céget két éve alapították. Habóczki Zsolt azelőtt 20 éven keresztül online utazási irodák fejlesztésével foglalkozott. - A pandémia alatt éreztem, hogy váltani kéne. Gyerekkori barátommal, Görög Rudolffal (aki szintén társtulajdonos a cégnél), aki akkoriban szállodaigazgatóként dolgozott, rengeteget beszélgettünk az egyre növekvő munkaerőhiányról. Ebből született a gondolat, hogy foglalkozzunk munkaerő-közvetítéssel. Én egyébként thai masszázsszalonokat is üzemeltetek, részint innen jött a thai vonal, másrészt a harmadik tulajdonos, Tongsai Seelakkham is thai származású. Az utóbbi időben egyre több hír jelenik meg arról, hogy egyre több harmadik országbeli érkezik Magyarországra. munkaerő Felmerül a kérdés, hogy miért pont ide, és nem a jobb gázsikat fizető nyugat-európai országokba. Habóczki szerint ennek kulturális és gazdasági okai is vannak. Németországban, Ausztriában a legtöbb esetben nem biztosítanak szállást az odavándorló munkaerőnek. Magyarországon viszont a legtöbb munkáltató ezt megoldja. Aki nem tudja, ott mi is tudunk segíteni. A belvárosban egy hostelt alakítottunk át, ahol jelenleg harmincan laknak. Kiszedtük az emeletes ágyakat, és egyszemélyesre cseréltük. Terebélyes konyhát alakítottunk ki, mert a thaioknak nagyon fontos közösségi térként funkcionál, a szabadidejük nagy részét ott töltik közösen. Tehát hiába keresnek mondjuk Németországban jobban, ha drágább az élet, és a szállás is saját költséges. Nekik minden más oknál fontosabb, hogy pénzt keresni jönnek. Többségben nők érkeznek, és itt jön képbe a kulturális ok. Thaiföldön a mai napig nagycsaládban élnek, a nagyszülők nevelik az unokákat, a nők pedig a család fő szervező erői, ők a családfők. Ugyanakkor ott a 40 pluszosak már idősnek számítanak, nemigen kapnak munkát. Épp ezért nagyon hálásak, hogy itt igen, ráadásul az ő viszonylatukban jól is kereshetnek, hisz ugyanazt a bért kapják, mint a magyar munkavállalók, ami duplája a thai fizetéseknek - mondta lapunknak az üzletember. A Work & Smile eddig összesen 500 thai munkavállalót hozott az országba, egy munkahelyre átlagosan 6-8 embert, de vannak nagyobb projektjeik is. Főként a szállodaiparba, a vendéglátásba, a szolgáltatóiparba, logisztikába és a mezőgazdaságba közvetítenek munkaerőt. Ugyanakkor a legutóbbi megbízásukat egy idősek otthonától kapták, ahova segédápolókat kerestek. FRANK ZSÓFIA Habóczki Zsolt: Olyan cégekkel dolgozunk, ahol tényleges munkaerőhiány van