Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-22 / 18. szám

2 I ____________________________________________________REFLEKTOR Mesebeszéd a dolgozók védelme MUNKAHELY Trükköznek a harmadik országbeliek foglalkoztatásával is. Könnyebb elbocsátani a hazai munkást, mint a kétéves szerződéssel ideérkező külföldit. BOD PÉTER Nem a kulturális különbségek, és még csak nem is a magyar társa­dalom felkészületlensége okozza a legnagyobb gondot a harmadik országból érkező külföldi munka­­vállalók kapcsán idehaza, hanem legtöbbször az, hogy nálunk sok esetben 10-20 ezres közösségekbe, kisvárosokba érkeznek meg az in­donéz vagy a Fülöp-szigeteki mun­kavállalók, ellentétben Nyugat-Eu­­rópával, ahol százezres vagy milliós populációk fogadják őket - mondta el lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. A külföldi munkavállalókkal szembeni társadalmi ellenérzé­sek nagyrészt megszűnőben van­nak, ami egyfelől jó jel, másfelől amennyiben a jelenleginél is több, döntően Ázsiából érkező munka­­vállaló magyarországi foglalkoz­tatására készül az ország, ez alap­­követelmény. Az már a gondokat jelzi, hogy nincs pontos statiszti­ka, hány, harmadik világból érkező munkavállalót foglalkoztatnak je­lenleg idehaza. A Nemzetgazdasá­gi Minisztérium tavaly év végi ada­ta szerint 39 ezret, a KSH szerint 95 ezret. Éppen azt nehezményezi a szak­­szervezeti vezető is, hogy ebben az ügyben nincsenek hiteles statiszti­kák, aminek egyik oka, hogy a har­madik országból érkező munka­­vállalókat a hazai cégek vagy saját alkalmazottként, vagy kölcsönzött munkaerőként, vagy a külföldi cég alkalmazottjaként tartják számon. A nyilvántartások különbségei eb­ből adódnak, és egyben lehetősé­get adnak az adatokkal való bű­vészkedésekre. Alapvető érdekünk volna tisztában lenni ezekkel a sta­tisztikákkal, akár még önkormány­zati szinten is - tette hozzá László Zoltán. Erősen vitatható az a minisz­terelnöki állítás, amely szerint külföldi munkás egyidejű foglalkoztatására van esély, az 500 ezres szám túlzó az országnak a közeljövőben 500 ezer külföldi munkavállalóra len­ne szüksége. Ez a szám csak több­éves ciklusra értelmezhető, amikor az ekkora nagyságrendű munkaerő „átforog” a magyar gazdaságon. A becslések alapján a mostani viszo­nyok mellett egyidejűleg legfeljebb 250 ezer harmadik országbeli fog­lalkoztatása kivitelezhető. Befo­lyásolja a helyzetet, hogy a mun­kaadók oldaláról nézve most lassul a magyar gazdaság. Nincs akkora munkaerőigény ma, mint fél évvel korábban, sok helyen létszámsto­pot léptettek életbe - tudtuk meg. Érdemes volna átgondolni azt is, milyen szektorokban foglalkoz­tatják itthon a harmadik országból érkezőket. Ausztriában és Német­országban például nagy számban alkalmazzák őket az egészségügy­ben és a szociális szférában, idős­­gondozásban, közmegelégedés mellett - hívta fel egy eddig keve­set említett szempontra a figyelmet László Zoltán. Nyelvtanítás mel­lett erre kifejezetten alkalmasnak mutatkoznak a kulturált, empati­kus, türelmes és udvarias indonéz és Fülöp-szigeteki munkavállalók. A külföldi munkavállalók kapcsán azonban itthon hiányzik a straté­giai, rendszerszintű gondolkodás. Helyette rövid távú érdekek és szűk körű alkuk alakítják a helyzetet. A külföldiek magyarországi munkavállalása nem új jelenség, tö­megesen a 2000-es évek elején in­dult, amikor nagy számban érkez­tek ide ukrán, szerb, kazah és kirgiz munkavállalók, akiket aztán a Szlo­vákiából jövők követték - mondta el a szakszervezeti vezető. Ebben az időben a legfőbb konfliktusforrást a munkavállalók között a magyar és a külföldi dolgozók azonos mun­kabére jelentette, amit a hazaiak annak ellenére nehezen fogadtak el, hogy a munkaadónak a külföldi­ek alkalmazása többletköltségekkel jár. Elég csak a külföldiek lakhatási kérdéseire utalni. A kialakult helyzetet súlyosbí­totta a sok esetben felkészületlen munkahelyi középvezetők hozzá­állása, akik fekete-fehér szemlélete igazságtalanul állítja szembe a ma­gyar és a külföldi munkavállalókat, előnyben részesítve a túlmunkát és túlórát - helyzetükből adódóan könnyebben - vállaló külföldieket. Ez az összevetés egyszerre káros és mérgező - fogalmazott a vasasok al­elnöke. A külföldiek itteni munkaválla­lásával kapcsolatos, a törvények­be foglalt ígéreteket mindeközben legfeljebb mesebeszédnek lehet nevezni - fogalmazott László Zol­tán annak kapcsán, hogy a meg­hirdetett állások (nyitott pozíciók) betöltésére a magyar munkaválla­ló élvez elsőbbséget. A valóságban leginkább az történik, hogy a hazai és a harmadik országbeli foglalkoz­tatott együtt dolgozik ugyanannál a cégnél, és a létszámleépítésnél a magyar munkavállalóknak mon­danak fel. Ezzel nem sértenek tör­vényt, igaz, nem is védik meg ahogyan a hangzatos propaganda fogalmaz­­ a „magyar családokat”. A hazai kölcsönzött munkaerőt leépíteni - ahogyan ez az elmúlt hó­napokban sokszor megtörtént - a legegyszerűbb eljárások közé tarto­zik. Amennyiben a kölcsönbe vevő visszamondja igényét, akkor ez olyan gazdasági ok, amelynek alap­ján a kölcsönbe adó minden továb­bi nélkül megszünteti a munkavi­szonyt. Márpedig megdöbbentően nagy itthon a kölcsönzött munka­erőként foglalkoztatottak száma, a Vasas Szakszervezet a saját terüle­tén a foglalkoztatottak 30 százalé­kára teszi arányukat, m­ <~t öa;a2oo­<2­< o Zavart okoz, hogy a cégek a saját állo­mányban lévő dolgozók mel­lett egyszerre alkalmaznak kölcsönzött munkaerőt, ki­szervezett és alvállalkozók által foglal­koztatottakat 250 ezer KÖLCSÖNZÉS LÁSZLÓ ZOLTÁN Megdöbbentő­en nagy itthon a kölcsönzött munkaerőként foglalkoztatottak száma, a Vasas Szakszervezet a saját területén a foglalkoztatottak 30 százalékára teszi arányukat Szlovákiából is jöttek, majd hazamentek Ukrán állampolgárságú munkavállalók még mindig vi­szonylag nagy számban dolgoznak Magyarországon, bár számuk folyamatosan csökken; ez még inkább igaz a szerb, a szlovák és a román állampolgárokra - tudtuk meg László Zoltántól. Szlovákiából döntő részben az ot­tani magyarok vállaltak munkát ingázóként a 2000-es évek első évtizedében Komáromban, Esztergomban és Győrben. Északi szomszédunk gazdasága ezt követő­en jelentős fejlődésen ment keresztül, az ottani bérek, ha nem is jelentősen, de meghaladják a magyaror­szágit. Ám ennél is fontosabb - hangsúlyozta a Vasas Szakszervezet alelnöke -, hogy Szlovákiában nagyobb a foglalkoztatottak munkabiztonsága, mint Magyaror­szágon. Mindezek együtt magyarázzák, hogy nagymér­tékben megcsappant a hazánkban munkát vállaló szlo­vák állampolgárságúak száma. Zavaros itthon a munka világa Aki a magyar foglalkoztatási pia­con ügyeskedni akar, ezt kön­­­nyedén megteheti. Ez a piac tele van ügyeskedőkkel - fogalmazott sarkosan László Zoltán. Sokakat sajátos munkaviszonyban foglal­koztatnak, és ezek közül csak az egyik az utóbbi időben sokat em­legetett kölcsönzött munkaerő. Nagy cégeknél is gyakran elő­fordul, hogy saját állományában lévő dolgozók mellett egyszerre alkalmaznak kölcsönzött munka­erőt, kiszervezett és alvállalkozók által foglalkoztatottakat, és ezek különböző kombinációit. Ebbe a foglalkoztatási környezetbe érkeztek meg az utóbbi időben jelentős számban a harmadik or­szágbeli munkavállalók. A munka világa itthon ettől is zavaros és több esetben átláthatatlan. Kulturális és gazdasági okok miatt lettünk célország VENDÉGEK­­ Amikor elkezd­tünk thaiföldi munkaerő közvetí­tésével foglalkozni, két alapelvet fogalmaztunk meg. Az egyik, hogy nem szeretnénk olyan cégekkel szerződni, amelyek spórolás miatt le akarják váltani a magyar munka­erőt. A másik, hogy a thaiok ugyan­azt a bért, juttatást kapják, mint a magyarok. így jutottunk el olyan ét­teremhez, amely majdnem bezárt: annyira nem találtak embert, hogy a szakács és az ügyvezető állt be mosogatni. Vagy egy olyan szállo­dához, ahol főszezonban nem lehe­tett kiadni a szobák 30 százalékát, mert nem volt takarítónő. Olyan cégekkel dolgozunk, ahol tényleges munkaerőhiányt tapasztalunk mondta lapunknak Habóczki Zsolt, a Work & Smile Kft. társtulajdono­sa. A kizárólag thai munkaerő köz­vetítésével foglalkozó céget két éve alapították. Habóczki Zsolt azelőtt 20 éven keresztül online utazási irodák fejlesztésével foglalkozott. - A pandémia alatt éreztem, hogy vál­tani kéne. Gyerekkori barátommal, Görög Rudolffal (aki szintén társ­­tulajdonos a cégnél), aki akkoriban szállodaigazgatóként dolgozott, rengeteget beszélgettünk az egyre növekvő munkaerőhiányról. Ebből született a gondolat, hogy foglal­kozzunk munkaerő-közvetítéssel. Én egyébként thai masszázsszalo­nokat is üzemeltetek, részint innen jött a thai vonal, másrészt a harma­dik tulajdonos, Tongsai Seelakk­­ham is thai származású. Az utóbbi időben egyre több hír jelenik meg arról, hogy egyre több harmadik országbeli érkezik Magyarországra. munkaerő Felme­rül a kérdés, hogy miért pont ide, és nem a jobb gázsikat fizető nyu­gat-európai országokba. Habóczki szerint ennek kulturális és gazda­sági okai is vannak.­­ Németország­ban, Ausztriában a legtöbb esetben nem biztosítanak szállást az oda­­vándorló munkaerőnek. Magyaror­szágon viszont a legtöbb munkál­tató ezt megoldja. Aki nem tudja, ott mi is tudunk segíteni. A belvá­rosban egy hostelt alakítottunk át, ahol jelenleg harmincan laknak. Kiszedtük az emeletes ágyakat, és egyszemélyesre cseréltük. Terebé­lyes konyhát alakítottunk ki, mert a thaioknak nagyon fontos közös­ségi térként funkcionál, a szabadi­dejük nagy részét ott töltik közösen. Tehát hiába keresnek mondjuk Né­metországban jobban, ha drágább az élet, és a szállás is saját költsé­ges. Nekik minden más oknál fon­tosabb, hogy pénzt keresni jönnek. Többségben nők érkeznek, és itt jön képbe a kulturális ok. Thaiföldön a mai napig nagycsaládban élnek, a nagyszülők nevelik az unokákat, a nők pedig a család fő szervező erői, ők a családfők. Ugyanakkor ott a 40 pluszosak már idősnek számítanak, nemigen kapnak munkát. Épp ezért nagyon hálásak, hogy itt igen, ráadá­sul az ő viszonylatukban jól is keres­hetnek, hisz ugyanazt a bért kapják, mint a magyar munkavállalók, ami duplája a thai fizetéseknek - mond­ta lapunknak az üzletember. A Work & Smile eddig össze­sen 500 thai munkavállalót ho­zott az országba, egy munkahely­re átlagosan 6-8 embert, de vannak nagyobb projektjeik is. Főként a szállodaiparba, a vendéglátásba, a szolgáltatóiparba, logisztikába és a mezőgazdaságba közvetítenek munkaerőt. Ugyanakkor a legutób­bi megbízásukat egy idősek ottho­nától kapták, ahova segédápolókat kerestek. FRANK ZSÓFIA Habóczki Zsolt: Olyan cégekkel dolgozunk, ahol tényleges munka­erőhiány van

Next