Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-22 / 18. szám

pm rrS­ n DL­rvJLU' >OO a;OZ<OO népszava­­ r 2024. január 22., hétfő I D Nem illeszkedik az egyenlőség a NER narratívájába IRÁNYELV Felgyorsítja 2026-tól az Unió a nemek közti bérkülönbségek felszámolását, de Magyarország mélyről indul, és a kormányzati eltökéltség sem látszik. FRANK ZSÓFIA - A magyar kormánynak általában nem tartozik az ambíciói közé, hogy csökkentse a nemi egyen­lőtlenségeket a munkaerőpiacon - így foglalta össze lapunk érdek­lődésére Fodor Éva szociológus, a CEU gender studies tanszékének tanára, hogy miként várja a kabi­net azt a tervek szerint 2026-ban bevezetni tervezett uniós irány­elvet, amely a nemek közti bérkü­lönbségek felszámolását célozza. Az előírás szerint az egyenlő ér­tékű munka esetén a nők és férfiak közti bérkülönbség nem haladhat­ja meg az 5 százalékot. Ennek ér­dekében a munkáltatóknak több kötelezettségük is lesz. Közzé kell tenniük például olyan részletes ki­mutatásokat, amelyek átláthatóvá teszik a munkavállalók bérét, az ál­láshirdetéseket pedig nemi szem­pontból semlegesen kell megfogal­mazni. Ha kiderül, hogy túl nagy a bér­­különbség, akkor a munkáltató­nak ezt hat hónapon belül meg kell szüntetnie. Amennyiben ez nem sikerül, akkor - akár a szakszer­vezet bevonásával - bérértékelést kell végezniük. Ha ez sem vezet eredményre, akkor akár bírság is kiszabható, az érintett munkavál­lalók pedig kártérítésre lehetnek jogosultak. Fontos változás lesz az is: vitás esetben eddig a munkavál­laló terhe volt a bizonyítás, ezentúl a munkáltatónak kell majd igazol­nia, hogy a bérkülönbség indokolt volt, nem történt jogsértés. Magyarországon - az RTL.hu ál­tal megkérdezett szakértők szerint - a munkaügyi hatóság és az alap­vető jogok biztosa lehetnek majd a felügyelő szervek. Lapunk kereste a Nemzetgazdasági Minisztériu­mot, de válaszukból annyi derült ki, hogy az Unió ez év januárjától kezdi működtetni az irányelvet ér­telmező munkacsoportot. Fodor Éva szerint mindez logi­kus előrelépése az EU-nak, ugyan­is minden igyekezet ellenére a nők bérhátránya - bruttó órabér­ben számítva - átlagosan 12,7 szá­zalék a 2021-es adatok szerint az Unióban. Magyarországon ugyan­ez a lemaradás 17,3 százalék, ami a negyedik legnagyobb az Európai Unió országai közt.­­ A magyar kormány nem sokat foglalkozik a nemek közti egyen­lőtlenségek felszámolásával. A nőknek „a család a legfontosabb” narratívájába mindez kevésbé il­leszkedik. Elég csak megnézni No­­vák Katalin több korábbi nyilat­kozatát - utalt a szociológus arra, hogy az államfő még miniszter­ként azt mondta: „Ne higgye el, hogy nekünk, nőknek, folyamato­san versenyeznünk kellene a férfi­akkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kellene mérni magunkat egymással, és leg­alább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendel­keznünk, mint a másiknak.” (Itt érdemes felidézni, hogy Novák ál­lamfőként már a női egyenjogúság élharcosaként nyilatkozik, épp női államfői csúcstalálkozót szervez Budapestre.) Fodor Éva úgy látja, sokkal ke­vesebb a munkahelyi rugalmassá­got, a fizetett munka és a magánélet egyensúlyát célzó intézkedés Ma­gyarországon, mint az EU más álla­maiban. Továbbá 2021 óta nem lé­tezik Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelynek egyik feladata épp az volt, hogy elbírálja, diszkrimináció tör­tént-e, ha valaki panasszal fordult hozzájuk. Jogköreit az Alapvető Jo­gok Biztosának Hivatalába olvasz­tották be. Épp ezért nem vagyok túl opti­mista az új EU-direktíva hatékony­ságát illetően. A tervezetben egyéb­ként 85-ször szerepel a gender szó, ami az eddigi kormányzati reakciók­ra alapozva nem jósol meleg fogad­tatást - mondta, majd megjegyezte: noha a közszférában túlnyomórészt nők dolgoznak, a nemi diszkrimi­náció felszámolására inkább a mul­­tik törekednek.­­ Ennek oka, hogy a multiknak van egy többnyire nyu­gati országokban lévő anyacége, ahol ezek fontos, elfogadott alapér­tékek. Mindezt pedig átültetik a le­ányvállalatok szervezeti kultúrájá­ba. Nemcsak a bérdiszkrimináció tekintetében, de az átláthatóság­ban is jobbak, mint a közszféra. Épp ezért az irányelv szempontjából rengeteg múlik majd a szakszerve­zeteken, nőjogi és egyéb civil szer­vezeteken, hogy a munkavállalók a 2021 óta nem létezik Egyen­lő Bánásmód Hatóság, amelynek egyik feladata épp az volt, hogy elbírálja, diszkrimináció történt e, ha valaki panasszal fordult hozzájuk, valós adatokat ismerhessék meg, és hatékonyan tudjanak fellépni a jog­sértésekkel szemben. Boros Péterné, a Magyar Köz­­tisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszer­vezetének (MKKSZ) elnöke is tisz­tában van azzal, hogy az irányelv be­vezetésével nagy felelőssége lesz a szakszervezetnek.­­ Az államszer­vezetben a munkavállalók 80 szá­zaléka nő, a szociális ágazaton belül pedig már 90 százalék az arányuk. A kormány az évek alatt leépítette a különböző garanciákat, a bérezé­seket átláthatatlanná tette. Példá­ul a kormánytisztviselők esetében korábban volt diplomával vagy kö­zépfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén az eltöltött szolgálati időt figyelembe véve fize­tési fokozatokra megállapított bér. Ez igaz volt a férfiakra s a nőkre egy­aránt. A munkáltatónak ehhez tart­va magát kellett megállapítania a díjazást. Most bértömeg-gazdálko­dás van és három bérsáv, amit úgy hágnak át, ahogy akarnak. Jelenleg a kormány mint munkáltató nem tudna megfelelni ennek az irány­elvnek, miután nincs garancia, ami mindenkire egyaránt érvényes mondta Boros Péterné, aki szerint nyilvánvaló, hogy mindez nem egy sima ügy, és a szakszervezetnek ren­geteg dolga lesz. - Átfogó kampányt tervezünk, más szakszervezetekkel és civilekkel közösen. Nem hagyjuk, hogy a kormány eltrükközze, mert ez egy óriási lehetőség. Fodor Éva kevésbé bizakodó, mi­vel az EU-direktíva által korrigálni próbált diszkrimináció az egyenlőt­lenségeknek csupán egy kis részét fedi le.­­ Annak, hogy a nők a férfi­aknál kevesebbet keresnek, az egyik oka, hogy a nők jellemzően kevéssé állnak ki a bérnövekedésük érdeké­ben, mint a férfiak. Tehát ebben van egyfajta attitűd is, ami az irányelv bevezetésével sem feltétlenül szű­nik meg. Ennél fontosabb ok, hogy nők gyakrabban dolgoznak olyan munkakörben, amiben eleve keve­sebbet lehet keresni, mint például ápolónő, tanítónő. Ez az intézkedés nem emeli fel többek közt a gon­doskodó munkát végzők fizetését, ahol kiugróan magas a nők aránya mondta a szakértő. Majd úgy foly­tatta: - Ahogy azt sem teszi lehető­vé, hogy a munkaerőpiacon egyen­lő versenyzőnek minősüljön egy kétgyerekes édesanya vagy egy idős rokont ápoló munkavállaló. Eze­ket is mind át kéne definiálni, már csak azért is, mert a nyugdíjak ese­tén a két nem közt már 30 százalék­nyi különbség van. Miközben a nők előbb mennek nyugdíjba, és átlago­san tovább is élnek, tehát kitetteb­bek az időskori elszegényedésnek is. HIBA BOROS PÉTERNÉ: Jelenleg a kabinet mint munkáltató nem tudna megfelelni a szabálynak Nők egyen­ruhában. A kormány sze­rint a család a legfontosabb, nem a bérek ,o >t vop 43 év Meg­takarí­tás esetén is a férfiak visznek haza többet, miközben a szakmabeliek 80 százaléka nő EGY ELLENSÉG FODOR ÉVA: A tervezetben 85-ször szerepe a gender szó, nem jósolok a kormányzattól meleg fogadta­tást 5 százalék - az előírás szerint ennél nem lehet nagyobb különbség a fizetéseknél Ágazati különbségek Már hat számjegyű a nők és a férfiak bruttó bérkülönbsége a vezető pozíciókban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, amelyeket az Economx gazdasági portálnak küldtek 2023-ban. Kiemelkednek a felsőfokú végzettséghez kö­tött egészségügyi foglalkozások, ott átlagosan kicsivel több mint 470 875 forinttal kerestek többet a férfiak. Ezen a területen jelen­tősen nőtt a különbség, 2019-ben ugyanis még 143 087 forint volt. A gazdasági tevékenységet segítő egységek férfi vezetői pedig meg­közelítőleg 230 ezerrel kaptak többet női társaiknál. A vezető pozíciókon túl is több ágazatban visznek haza nagyobb fizetéseket a férfiak. Például a magasabban képzett ügyintézők (2022-ben 211 315 forint), a művészeti, kultu­rális, sport- és vallási foglalkozá­sok (közel 240 ezer forint) esetén is a férfiak domináltak. A szociá­lis szférában is a nők kerestek rosszabbul, 2022-ben átlagosan 12 267 forinttal. Érdekes, hogy még takarítás esetén is a férfiak visznek haza többet (16 489 fo­rint), miközben a szakmabeliek 80 százaléka nő. Mindössze két területen keres­nek jobban a hölgyek az Economx összesítése szerint, de árnyalja a képet, hogy az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági fog­lalkozásúak között 31 százalékos volt a nők aránya. A járművezetői és mobilgépkezelői terület pedig még kevesebb nőt vonz, csupán 3 százalékot. Előbbinél egyébként csaknem 8000, utóbbinál pedig mintegy 23 600 forinttal vihettek többet haza.

Next