Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-22 / 18. szám

61 S&gffk.­________________________________________________GAZDASÁG LAPSZÉL­ ­ • Újraindulhatnak a napelem-telepítések A magyarországi áramháló­zat 93 százalékán újra lehet naperőműveket telepíteni, csu­pán 11 áramkörön kell fenntar­tani a korábban elrendelt kor­látozást - közölte Lantos Csaba energiaügyi miniszter az index. hu hírportálon szombaton köz­zétett interjúban. A szakminisz­térium tegnapi közleményében pedig a zöldenergia tárolására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a jelenleg összesen mint­egy 20 megawattos hazai táro­lói kapacitás a most induló la­kossági és ipari pályázatoknak köszönhetően két éven belül hússzorosára bővülhet. Az ak­kumulátoros zöldenergia-táro­­lás mellett a szakminisztérium vizsgálja a hidrogén fokozott hasznosításának és legalább egy szivattyús-tározós erőmű léte­sítésének lehetőségeit is. Az ipa­ri és lakossági napelemes rend­szerek összes kapacitása már meghaladja az 5600 megawat­tot, ami körülbelül az évtized végére várt szintnek megfelelő, a következő évtized elejére an­nak duplája, 12 gigawatt is meg­lehet - tették hozzá. A minisz­térium az ügyvédi, szabadalmi ügyvivő, végrehajtó és közjegy­zői irodákkal, vízi társulatokkal, valamint egyéb önálló vállal­kozókkal bővítette azon vállal­kozások körét, amelyek vissza nem térítendő állami támoga­tásra nyújthatnak be pályázatot a február 5-én délután öt órakor induló, 35 milliárd forintos ke­retösszegű program keretében, tisztán elektromos személygép­kocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlására. N­É­PSZAVA Eladná régi épületét a várba költöző PM A Pénzügyminisztérium a terv szerint idén elhagyja a József nádor teret, és visszaköltözik a várba, abba a székházba, amely a második világháború végéig ott­hont adott a tárcának - közölte Varga Mihály a VG.hu-n megje­lent interjújában. Jelezte, hogy a József nádor téren álló épüle­tet 1947-ben rekvirálta az állam a Magyar Általános Hitelbank­tól. Az épület az állam tulajdo­na, s a pénzügyminiszter sze­rint az lenne a leghelyesebb, ha visszakapná azt a magyar üzleti szféra. Az eladás részleteit nem említette. Varga Mihály az idei tervekről elmondta: a kormány 3,6 százalékos gazdasági növe­kedést vár, 5,2 százalék lehet az éves infláció, az államadósság 21 százalékát a lakosság finanszí­rozza, legalább 2000 milliárd fo­rintnyi uniós forrás érkezésére számítanak, a jövő évi költség­­vetést pedig szokás szerint nyár elej­én elfogadj­ák. N­É­PSZ­AVA < Q< >А o BYD-akkugyár is épülhet TÁRSÍTÁS Elektromosautó-üzem nem létezhet akkumulátorgyár nélkül. Kérdés, hogy a Szegedre tervezett beruházáshoz tartozót hol építik meg. BŐD PÉTER Egy német nyelvű honlap tényként közli, hogy a BYD nem kizárólag autógyárat, hanem akkumulátor­­gyárat is épít Dél-Magyarország egy meg nem nevezett településén. Feltűnő, hogy a TESLAMAG.de cik­kében Szeged neve sem szerepel, csupán annyi, hogy az ország déli része a kínai autógyártó beruházási célterülete A bejelentés hitelességét elvben csökkenthetné, hogy az idézett hon­lap a kínai elektromosautó-gyártó legnagyobb vetélytársához, a Teslá­hoz köthető, ám ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy légből kapott az információ. A BYD konti­nentális vetélytársa lesz a Teslának. A német portál cikkében nem ki­zárólag az autógyár helyszíne nem szerepel, hanem az sem, hol épülne meg a szegedi autógyárat kiszolgá­ló akkugyár. Ismeretes, hogy tavaly december 22-én, közös budapesti sajtótájékoztatón jelentette be Szij­­jártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter, valamint Botka László szegedi polgármester, hogy Szeged közvetlen határában a kínai óriás­cég, a BYD hamarosan - 5 milliárd eurós beruházással - autógyárat épít, ahol évi közel 200 ezer autót ál­lítanak majd elő. A termelés a hírek szerint 2027-ben indul, a helyi autó­gyár működtetésére létrehozott cé­get a napokban jegyezték be 191 mil­liárd forintos alaptőkével. A sajtótájékoztatón Szijjártó Pé­ter és Botka László egyaránt nyo­matékkal szólt arról, hogy Szegeden nem lesz akkugyártás. A városveze­tő úgy fogalmazott: „A BYD a teljes gyártási folyamatot Szegeden való­sítja meg, kivéve az akkumulátor­­gyártást és a vegyipari tevékenysé­get.” Nincs okunk kételkedni ezek igazságtartalmában, ám ezzel együtt nyitott kérdés, hogy létesül-e, és ha igen, hol a BYD-nek akkugyára Ma­gyarországon. Nevük mellőzését kérő iparági szakértők lapunknak elmondták: lehet elfogultsággal vádolni a TES­­LAMAG. de portált, ám a cikkükben szereplő állításnak komoly valóság­alapja lehet. A szállítási költségek, a földrajzi távolság és a logisztikai ne­hézségek miatt az ázsiai gyártó bi­zonyára nem azzal a megoldással kíván élni, hogy az itt készülő elekt­romos autóihoz Kínából szállítja az akkukat. Ráadásul az e-autókhoz használt akku súlyos alkatrész, ami jelentősen befolyásolja a szállítási költségeket. Az e-autók piacán ki­alakult árverseny is egyre öldöklőbb. Ennél is sokkal nyomósabb érv, mondták el az általunk megkérde­zett szakértők, hogy a BYD sokkal korábban gyártott akkukat, mint au­tókat, és azóta is maga látja el táró­ Az e-autók­hoz használt akku súlyos alkatrész, ami jelen­tősen be­folyásolja a szállítási költségeket és a termelés hatékonysá­gát. lóegységekkel gyárait, így szóba sem jöhet, hogy a Debrecenben épülő CATL-ból vagy más magyarországi akkuüzemből szállítanák az erőfor­rásokat Szegedre a BYD-nak. A deb­receni és a szegedi gyárak kooperá­ciójának lehetőségét gyengíti az is, hogy a két város közel kétszázhar­minc kilométerre található egymás­tól, és nincs közvetlen vasúti kap­csolat sem közöttük. Akad az említetteknél nagyobb gond is - tudtuk meg iparági szakér­tőktől. A BYD elektromos autói és a CATL akkumulátorai nem kompati­bilisek (nem összeillők), és nem ös­­­szeépíthetők egymással. A fenti gon­dolatmenetből az következhet, hogy a BYD-nak, ha hatékonyan akar ter­melni, szüksége lehet egy magyar­­országi akkugyár építésére. Több, a témával foglalkozó cikk szerint je­lenleg a BYD autókhoz használt ak­kumulátorai a legjobbak, ezért is ér­telmetlen volna azokat más gyártók által előállítottra cserélni. Ha ez igaz, felmerül a kérdés, hol jelölhetik ki a BYD akkugyárának helyszínét. Szeged a helykeresésből a politikusok megnyilatkozásai alap­ján majdnem teljességgel kizárható. Az előzmények ismeretében világos, hogy a bejelentett beruházást szinte képtelenség volna „eladni” a szege­dieknek, ha ez az akkugyártást is ma­gában foglalná. Ezt sejteti, hogy az olyan, hagyományosan a Fidesz ve­zette városban, amilyen Debrecen, drámai mértékben csökkent a kor­mánypárt támogatottsága, miután bejelentették CATL akkugyárának építését. A környezetszennyezés­től való félelem politikai oldalaktól függetlenül aggasztja a helybelieket. A debrecenihez hasonló ellenke­zés az ellenzéki Szegeden egy föld­csuszamlással érne fel, és magával sodorhatná közvetlenül az önkor­mányzati választások előtt a pozíci­óját biztosan őrző városvezetést. Tavaly januárban Kisteleken egy képviselő-testületi ülésen merült fel először annak a lehetősége, hogy akkumulátorgyár épülhet a Szeged­hez közeli kisvárosban. Ez egy hó­nappal később lett téma a sajtóban. Az időpont azért érdekes, mert az autógyár-építésnek helyet kereső BYD nagyjából akkor vehette fel a kapcsolatot Szegeddel. Az első hí­rek arról szóltak, hogy megközelítő­leg 500 milliárd forintos beruházást terveznek a Szegedtől nem egészen 40 kilométerre található csongrá­di településen egy 12 hektáros ipari területre. Kistelek az egyik közbül­ső állomás a Szeged-Budapest vas­útvonalon. A BYD akkugyára itteni megtelepülésének még az sem mon­dott ellent, hogy a helybeli polgár­­mester, Nagy Sándor tavaly febru­ár végén arról beszélt a 24.hu-nak, hogy a helyi beruházást fontolgató ázsiai cég a Mercedes és a BMW be­szállítója lehet. Nem tudni, mennyi­re avatták be őt a részletekbe. Az akkugyár nem a kisteleki­ek ellenállásán, és nem is azon bu­kott meg, hogy a képviselő-testület ne támogatta volna a jelentős he­lyi iparűzésiadó-bevétellel kecseg­tető beruházást, hanem azon, hogy az MVM nem tudta garantálni a be­fektető által kért, három éven belü­li hálózatbővítést, amire a többlet­­áramigény miatt lett volna szükség. (A hírek szerint a kisteleki akkugyár napi áramfogyasztása másfélszere­sen haladta volna meg a harmadik legnagyobb város, Szeged az egynapi áramigényét.) A helyszínkeresés így tovább folytatódhat. zmz A BYD elekt­romos autói és a CATL akkumulátorai nem kompa­tibilisek, és nem ös­­­szeépíthetők egymással 200 ezer autót gyártanak majd évente a szegedi BYD- üzemben Fótra is vannak tervek A BYD dél-magyarországi akkugyáráról cikkező német honlap nem tesz említést a kínai cég Foton létesülő, igaz, jelenleg perekkel támadott és bizonytalan jövő­jű akkumulátor-összeszerelő üzeméről. Nem ismert, hogy az itt összerakni/gyártani tervezett akkumulá­torokat a BYD - az üzem létrehozásánál is bábáskodó - komáromi elektromosbusz-gyára hasznosítaná, vagy a szegedi autógyárba is szánják ezeket. Miután bizony­talan, hogy a fóti üzem egyáltalán megkezdheti-e mű­ködését, a dél-magyarországi helyszínen létesülő ak­kugyár ennek kiváltását is szolgálhatja. Békéscsabai helyszín sem kizárt Az akkugyár lehetséges helyszíneként felmerülhet Bé­késcsaba is. Ezt látszik alátámasztani, hogy a városban az elmúlt fél évben felröppentek ezzel kapcsolatos talál­gatások. A vékonyan csordogáló információkat magya­rázza az is, hogy az ilyen beruházásokkal kapcsolatos előkészítéseket soha nem szokás nagy dobra verni. Ezt láttuk Szeged esetében is. A békési megyeszékhely alig több mint 90 kilométerre található Szegedtől, közvetlen vasútvonal köti össze a két várost, amelyen óránként egy vonatpár közlekedik, a pálya telítettnek nem mondható, amit alapvetően a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő vasútvillamos, a tram-train sem módosít. A városban és térségében szabad munkaerőt még találni, és bár hivatalosan nem kormánypárti a csabai vezetés, a helyi köznyelvben lila Fidesznek nevezik a Szarvas Péter polgármester nevével fémjelzett város­­vezetést, amelynek kormányközelisége kétségbevon­hatatlan. A Szegedet Debrecennel összekötő 47-es utat a közeljövőben tervezik gyorsforgalmivá fejleszteni, és ennek éppen a közepén található Békéscsaba, ahol a kanadai tulajdonban lévő gépipari gyártó, a Linamar hosszú évek óta jelen van, és folyamatosan bővíti itteni kapacitásait. Mindezek akár erősíthetik a békési megye­­székhely pozícióit, függetlenül attól, hogy a helybeliek mit szólnának egy újabb magyarországi akkugyár itteni létesítéséhez, <o<in <ÖO

Next