Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-31 / 26. szám
pm rrSI n DurvJLU' Nem azt kapták, amit vártak BÉREK Az ígéretek ellenére a tanárok többsége csak a fokozatához tartozó minimumösszeget kapta: így járt a szakszervezeteknek visszajelző több száz pedagógus 62 százaléka. JUHÁSZ DÁNIEL A januári, átlagosan 32,2 százalékos bértömegnövelés ellenére a pedagógusok átlagfizetése továbbra is elmarad a diplomások átlagkeresetétől, annak még a 72 százalékát sem éri el - derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) összesítéséből. A pedagógusoknak január 30-áig kellett megkapniuk a megemelt illetményeket is tartalmazó új munkaszerződéseiket, a PDSZ-hez pedig már több száz visszajelzés érkezett a béremelés valódi mértékéről. Az érdekképviselet ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, a hozzájuk beérkezett eddigi adatok alapján az mondható el, hogy a fizetések átlagosan bruttó 564,2 ezer forintra emelkedtek. A kormány azt vállalta, hogy a pedagógusok átlagbére 2024-ben eléri a diplomás-átlagkereset 71,8 százalékát. A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium a „tanárbéremelésről szóló koncepcióban arról írt, hogy a diplomásátlagbér 2024-re előzetesen számított összege bruttó 936 513 forint, vagyis a pedagógusok átlagbérének legalább bruttó 672 416 forintra kell emelkednie ebben az évben. Ez azt jelenti: az idén további bérkorrekcióra lesz szükség. A PDSZ-hez érkezett visszajelzésekből az is kiderült, hogy többen bedőltek azoknak a - jellemzően a kormánysajtóban megjelenő - híreknek, amelyek kissé félrevezetően a pedagógusok átlagosan 32,2 százalékos béremeléséről szóltak, és azt várták, hogy fizetési kategóriáktól függetlenül ennyivel emelkedik majd a bérük. Pedig a szakszervezetek többször is felhívták a figyelmet, hogy nem a bérek, hanem a fenntartók rendelkezésére álló bértömeg - vagyis az az összeg, amelyet a fizetésekre fordíthatnak - növekszik ilyen mértékben. Ez viszont nem teszi lehetővé, hogy mindenki egységesen 32,2 százalékos emelést kapjon. A béremelésről szóló kormányrendeletben azokat a minimumösszegeket rögzítették, amelyeket az egyes fokozatoktól függően mindenképp meg kell kapniuk a pedagógusoknak. Például a pályakezdő gyakornokoknál bruttó 528 ezer forint, Pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint, a Pedagógus I.-nél bruttó 555 ezer forint. Bár a bértárgyalásokon a szakszervezeteknek azt ígérték, ennél „lehetőleg” mindenki valamivel többet kap majd, a PDSZ-hez kedd délutánig érkezett visszajelzések szerint a legtöbb esetben ez nem történt meg. A válaszadók 62,1 százaléka számolt be arról, hogy csak a fokozatához tartozó minimumösszeget kapta. Vannak a bérükről beszámolók 13,5 százaléka -, akik nagyobb összeget kaptak, de nem annyit, amennyit vártak. További 24,4 százalékuk pedig azt jelezte, hogy annyival kaptak magasabb illetményt, mint amennyire számítottak. A többség azonban elégedetlen, még azok körében is, akiknél a minimumnál valamivel nagyobb volt a béremelés. Van, aki arról írt: bár több lett a keresete, az infláció már rég elvitte ezt az emelést. Egy több mint 18 éve a pályán lévő, egyetemi diplomával rendelkező, Pedagógus II. fokozatú tanár nettó bére most megközelíti a 420 ezer forintot, s mint fogalmazott, ez „a túlélésben” valóban segít. Más azt sérelmezte, hogy 34 év munkaviszony után is csak a fokozatához tartozó minimumot, a bruttó 538 ezer forintot kapta. De akadt olyan is, akinek a korábbi béréhez képest 12,5 százalékkal nőtt a keresete, másnak 6,6 százalékkal. Többen beszámoltak arról, hogy a bérek megállapításánál lefelé kerekítettek a tankerületi központokban, például az előzetesen kalkulált 29,1 százalék helyett 29 százalékkal számoltak. Vannak, akik elismerték, hogy érzékelhető béremelést kaptak, de elégedettek csak akkor lesznek, ha sor kerül további bérkorrekcióra is. Sokan egyébként nem értik, pontosan miként számoltak a tankerületi központokban. Van, aki azt is felvetette, hogy adategyeztetést fog kérni. Többen megjegyezték azt is: a kormány miért csak a diplomás átlagbér 72 vagy 80 százalékáig akarja emelni a pedagógusbéreket, különösen, hogy sok pedagógusnak egynél több diplomája is van? A pedagógus-szakszervezetek és a Belügyminisztérium között szerdán lesz ismét egyeztetés, ahol a béremeléssel kapcsolatos eddigi, meglehetősen vegyes tapasztalatok is szóba kerülnek majd. A kormány vállalta, hogy a pedagógusok átlagbére 2024-ben eléri a diplomás-átlagkereset 71,8 százalékát. A mostani emeléssel ez még nem sikerült, így további bérkorrekcióra lesz szükség, ha a kabinet tartani akarja a szavát 34 év munkaviszony után is csak a fokozatához tartozó minimum, bruttó 538 ezer forint járt egy tanárnak '<2 z03'17 Halasztják a döntést a perindításról EP Elhalasztotta a döntést az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága arról, hogy a képviselők az EU Bírósága elé citálják-e az Európai Bizottságot, amiért tavaly decemberben felszabadított Magyarország számára 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást - értesült a Népszava A szaktestület korábban február elsejére időzítette a határozathozatalt, végül úgy ítélte meg, hogy több időre van szüksége. A bizottság várhatóan február közepén tárgyal a perindítás lehetőségéről. A parlamentnek legkésőbb március második felében el kell döntenie, hogy bíróságra viszi-e az ügyet. Ha így határoz, akkor szinte biztos, hogy a két uniós intézmény vitáját a bírák fogják eldönteni. A végrehajtást csak az EP elnöke akaszthatja meg, ha nem ért egyet a jogi bizottság véleményével, és szavazást kezdeményez róla. Ilyenre azonban ritkán kerül sor, ráadásul a szakbizottság összetétele nagyon hasonló a parlamentéhez, ami szinte kizárja, hogy a teljes testület más véleményen legyen. Az EP azért akar bírósághoz fordulni, mert szerinte a Bizottság úgy ítélt oda több mint 10 milliárd eurót Magyarországnak, hogy a nemzeti hatóságok nem hajtották végre maradéktalanul a cserébe elvárt igazságügyi reformot. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) népszava : 2024. január 31., szerda I O Zsarolással felelt Lázár a sztrájkra MUNKABESZÜNTETÉS A zsarolásnak nem engedhet - mondta a munkáltatónak s a közlekedési miniszternek a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke, Dobi István a MÁV-Volán-csoport kedd délelőtti bértárgyalásán, amikor a szakszervezet közül 7 elfogadta az emelésre tett ajánlatot. A vasárnapi és hétfői - 6 ezer sofőr támogatásával tartott - országos sztrájkot hirdető elnök azért beszélt zsarolásról, mert Lázár János közlekedési miniszter azt üzente kedden a megállapodást visszautasító szakszervezeteknek: „Aki most kimarad, az lemarad. Mert az emelt összegű béreket attól a hónaptól tudjuk utalni, amelyik hónapban a szakszervezetek csak A SZAKSZ elutasítja a többéves ajánlatot, ragaszkodik az idei 25 százalékos vagy legalább havi 90 ezer forintos emeléshez, lakoztak a megállapodáshoz.” A MÁV-Volán-csoport ajánlata szerint 3 év alatt csaknem a harmadával nő a fizetés: az idén 600 ezer forintos bérrészig 17 százalékkal, általánosságban pedig legalább 70 ezer forinttal. Ezenfelül 2025-re és 2026-ra is garantálják a reálbér-növekedést. A SZAKSZ elutasítja a többéves ajánlatot, és ragaszkodik az idei 25 százalékos vagy legalább havi 90 ezer forintos emeléshez. A SZAKSZ szerint az, aki 600 ezer forint felett keres, egységesen 102 000 forintot kap január elsejétől. A Volán-buszosok akkor kaphatják meg január elsejétől az emelt összegű bérüket, ha az őket képviselő szakszervezetek január 31-én éjfélig csatlakoznak a megállapodáshoz. - A szakszervezet vezetősége az előző egyeztetésen kifejezetten megtiltotta a hároméves megállapodás támogatását - mondta lapunknak Dobi István, aki a döntés előtt a dolgozók álláspontját is szeretné megismerni, amihez pedig idő kell. Ráadásul - tette hozzá - február 5-ig semmiképp sem írhatná alá a bérmegállapodást, mert akkor lesz az elnökségi ülés. Dobi István kijelentette: ha a munkavállalók többsége azt mondja, hogy elfogadja a miniszter ajánlatát, akkor ennek eleget tesz, és aláírja a dokumentumot. De ha ezt felhatalmazás nélkül tenné meg, akkor cserben hagyná a már kétszer is sztrájkoló dolgozókat. Úgy véli, az erre az évre ígért egységes 70 és 102 ezer forintos ajánlat sem elfogadható. Szerinte ugyanis - bár tudja, hogy nem lehet mindig „egyenlősdit játszani” - idén a tavalyi drasztikus infláció miatt indokolt az alacsonyabb keresetűek bérének felhúzása. Ezért ragaszkodik a 90 ezer forintos vagy 25 százalékos bérfejlesztéshez. A következő évben jöhet majd a differenciált emelés. Azt sem tudja elfogadni a minisztertől, hogy egy később születő bérmegállapodás ne lehetne visszamenőleges hatályú. „Született már márciusban, sőt nyáron is egyezség”, és azok is januárig visszamenőleg voltak érvényesek. Ennek tiltása a sztrájkra adott válasz, a zsarolás része Lázár Jánostól - tette hozzá Dobi István. A SZAKSZ mellett a Közúti Közlekedési Szakszervezet sem fogadta el a cég ajánlatát kedd délelőtt, este viszont közölték: mégis hajlandók megállapodni. MUHARI JUDIT VOLANRIlC-j ><3 < 3X33 A jelek szerint a második országos munkabeszüntetés sem hatotta meg a kormányt Lázár János ultimátumot adott a nagyobb emelésért küzdő buszvezetőknek z3 ct;