Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-29 / 24. szám

81 NÉPSZAVA­­ / N­­­A­I 2024. január 29., hétfő V I LAAO LAPSZÉL Újabb magyar pénzek Milorad Dodiknak Számít a magyar állam részvéte­lére a boszniai Szerb Köztársa­ság ásványkincseinek kiaknázá­sában - mondta Milorad Dodik elnök, miután Banja Lukában tárgyalt a magyar külügyminisz­terrel. Szijjártó Péter a térséggel foglalkozó magyar Bank Magazin szerint közölte, hogy a kormány további 6,5 milliárd forintot ad a szerb entitásban 2022-ben el­indított agrártámogatási pro­jekthez. Hangoztatta, hogy nem hagynak jóvá semmilyen szank­ciót, melyet a nyugat-balkáni térség politikai vezetőivel szem­ben léptetne életbe az uniós bü­rokrácia. Kijelentette továbbá, hogy az idei féléves magyar uni­ós elnökség egyik kiemelt priori­tása lesz a nyugat-balkáni térség államaival megakadt uniós bőví­tés felgyorsítása. NÉPSZAVA Kilép három ország az ECOWAS-ból Burkina Faso, Mali és Niger ka­tonai rezsimjei vasárnap beje­lentették azonnali kilépésüket a Nyugat-afrikai Államok Gazda­sági Közösségéből (ECOWAS). A dzsihádista erők térnyerésé­vel és szegénységgel küzdő há­rom ország feszült kapcsolatban állt az ECOWAS-szal azóta, hogy 2020-ban Maliban, 2022-ben Burkina Fasóban, tavaly pedig Nigerben is katonai junta vette át vezetésüket. NÉPSZAVA Terrorvád miatt leállhat a támogatás Az ENSZ bármely, terrorcselek­ményekben érintett dolgozója felelősségre vonásra számíthat szögezte le Antonio Guterres főtitkár, miután egy izraeli vizs­gálat szerint kiderült, hogy a vi­lágszervezet palesztin mene­külteket segítő ügynökségének (UNRWA) 12 munkatársa részt vett a Hamász október 7-i Iz­rael elleni terrortámadásában. E vádakra reagálva az Egyesült Államok és további hét ország felfüggesztette az ügynökség fi­nanszírozását. NÉPSZAVA Amerikai veszteség Három amerikai katona életét vesztette, huszonöt pedig meg­sebesült egy a Szíriai határhoz közel eső jordániai katonai bá­zison. A Hamász Izrael elleni tá­madása, október 7. óta ez volt az első amerikai veszteség a térség­ben. Joe Biden elnök nyilatko­zatában az Irán által támogatott radikális milíciákat tette felelős­sé az akcióért és azt ígérte, hogy az Egyesült Államok a maga ál­tal megválasztott időpontban és módon fogja megbüntetni a fele­lősöket. NÉPSZAVA E* 4 CYl O <ö­o Záródnak az ajtók a mexikói határon NYOMÁS Szigorít migrációs politikáján Joe Biden, miután a bevándorlás okozta krízis elsöpörheti az elnök Ukrajnának nyújtott segélycsomagját. MOSOLYGÓ MIKLÓS Az amerikai elnök pénteken beje­lentette, hogy a szenátussal zajló tárgyalásai eredménye „a legszigo­rúbb és legigazságosabb reform­­csomag lehet, amit az ország valaha látott”, ha a kongresszus elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot. „A szabályozás válsághelyzetben érvényesíthető új hatáskört adna a kezembe elnökként, hogy a nyomás alatt álló határt túltelítettség ese­tén lezárhassam” - idézte szavait a Reuters. Cserébe az elnök az Ukrajna tá­mogatását szolgáló kiadások folyta­tását szeretné, hiszen a Biden-kor­­mány továbbra is eltökélt az orosz agresszió visszaszorításában. Múlt héten a washingtoni törvényhozás jóváhagyta a Törökország által kért 40 darab új F-16-os vadászbombá­zó eladásáról és 79 ilyen harci re­pülő felújításáról szóló üzletet. Ko­rábban ezt szabta feltételül Ankara, hogy igent mondjon Svédország NATO -csatlakozására Ami a migrációs politikát ille­ti, illetékesek szerint a Fehér Ház már meg is megállapodott egy napi 4 ezer fős felső határban, amelynek átlépése esetén az illegális határsér­tőket visszafordítanák Mexikóba. Ugyanez a lehetőség napi 5 ezer ha­társértő esetén kötelező protokollá válna. Tavaly decemberben naponta több mint 9500 illegális határátlé­pőt azonosítottak, áll egy pénteken közzétett kormányzati statisztiká­ban. Az egész hónapra vetítve ez kö­zel 250 ezer illegális határátlépőt je­lent az Egyesült Államok mexikói határán, ami jól jelzi a helyzet tart­hatatlanságát. Bár a migráció országszer­te túlterheli az olyan, „menedék­városként” emlegetett, demokra­ta vezetésű nagyvárosok szociális ellátórendszerét, mint New York, Chicago vagy Philadelphia, még­is a legnagyobb társadalmi feszült­ségeket a határ menti államokban kelt. Greg Abbott texasi republiká­nus kormányzó, akinek rendelkezé­sére buszokkal szállítják a fent em­lített városokba az állam számára terhessé vált menekültek, a szövet­ségi döntéssel szembeszállva újra szögesdrótakadályt és határbójákat telepíttet a Mexikóval határos Rio Grande folyóra. Sőt, a texasi ható­ságok megtagadták a belépést egy szögesdróttal körülvett 2,5 mérföl­­des határsávon, ahol a déli migrá­ciós válság epicentruma, az Eagle Pass átkelő található. A radikális intézkedések nyomán nemrég egy menekült anya és két gyermeke ful­ladt a folyóba. Bidennek a migráció kezelésében mutatott teljesítményét negatívan ítélik meg a választók, pedig jelentős erőfeszítéseket tett a krízis elhárí­tására. Hivatalba lépésének napján hozott rendeletei közül a legtöbb a bevándorlás témáját célozta, s azóta is mintegy 500 hasonló rendeletet hozott, amellyel megelőzi a déli ha­tárfal felépítésével kampányoló Do­nald Trumpot - áll a független Mig-Bidennek a migráció kezelésében nyújtott tel­jesítményét negatívan ítélik meg a választók, pedig jelen­tős erőfeszí­téseket tett a krízis elhá­rítására. Nation Policy Institute jelentésében. Az mégis egyértelmű, hogy a Biden által Ukrajna támogatására kért 60 milliárd katonai kiadást kizárólag csak akkor fogadja el a republiká­nus többségű képviselőház, ha a 13,6 milliárd dolláros határvédelmi cso­mag mellett további jelentős szigo­rításokról gondoskodik a mexikói határon. Mike Johnson republiká­nus házelnök, aki maga is a pártja radikálisait tömörítő Freedom Cau­cus erős nyomása alatt tárgyal, a je­lenlegi törvénytervezetet „hamvá­ban holtnak” nevezte. Az alkura hatással lehet Trump eddigi két előválasztási győzelme is. „ Egy rossz határvédelmi egyez­ség rosszabb, mint egy semmilyen” - üzente a volt elnök az általa alapí­tott Truth Social közösségi platfor­mon. Ezzel azt üzenheti a republi­kánus pártnak, hogy novemberig ne szülessen kétpárti egyezmény a bevándorlás ügyében, mert egy Trump-kormányzat alatt sokkal jobb esélyeik lesznek egy hatékony migrációs törvény elfogadására. Donald Trump a partvonalról is szabotál­ni tudja a határvédelmi egyezséget 7<27>Cti o < O o<o Lőszerre szánt pénzt síboltak el ARCVESZTÉS Újabb botrány rázta meg a hétvégén az ukrán vé­delmi minisztériumot, miközben az ország minden erejét a fronton folyatódó heves orosz támadások feltartóztatására és a szövetsége­sektől szerezhető újabb katonai tá­mogatás biztosítására kellene for­dítsa. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szombaton közölte, hogy letartóztatta a minisztérium két magas rangú tisztviselőjét és három bűntársukat, akik elsikkasztották a hadsereg egyik lőszerbeszerzésére szánt 1,5 milliárd hrivnyát (mint­egy 14 milliárd forint). Beszámolók szerint két tisztviselő egy kevéssé is­mert fegyvergyártó cég, a Lviv Arse­nal vezérigazgatójával intézte a 100 ezer aknavetőgránát beszerzéséről szóló szerződést. A tárca tavaly au­gusztusban ki is fizette az összeget, a cég azonban nem szállította le a lö­vedékeket, viszont a pénz egy részét egy balkáni bankszámlára utalta át. Az öt vádlott egyikét letartóztatták, amikor megpróbált elmenekülni az országból. Az SZBU közölte, vissza­­szerzik az elsíbolt összeg egy részét. Az ukrán elnök régóta küzd a korrupció visszaszorításáért, hogy megmutassa, hogy az EU- és NA­TO-csatlakozásra törekvő országa az Oroszországgal vívott háború kö­zepette is képes kezelni ezt a prob­lémát. Volodimir Zelenszkij szep­temberben menesztette Olekszij Reznyikov védelmi minisztert, mi­után a tárcánál egyik botrány a má­sikat követte. Reznyikov néhány be­osztottját állítólag rajtakapták, hogy a csapatok élelmiszer-ellátására kö­tött szerződéseket felduzzasztották. Zelenszkij a regionális katonai to­­borzóközpontok vezetőit is elbocsá­totta, miután kenőpénzt fogadtak el azoktól a férfiaktól, akik el akar­ták kerülni, hogy a frontra küldjék őket. A Reznyikov helyére kineve­zett Rusztem Umerov megfogadta, hogy felszámolja a korrupciót. A Biden-kormányzat mind­eközben, a kongresszusban kiala­kult finanszírozási patthelyzet ellenére, hosszú távú stratégiát dolgoz ki Kijev támogatására, ez azonban nem számol azzal, hogy Ukrajna 2024-ben jelentős előny­re tehetne szert Oroszország­gal szemben. Mint illetékes tiszt­viselők a Washington Postnak elmondták, az új stratégia inkább arra összpontosít, hogy segítse Ukrajnát az újabb orosz előrenyo­mulások elhárításában, miközben hosszú távon az ukrán haderő és a gazdaság megerősítését célozza. Az amerikai tervezés része az Uk­rajnát támogató közel három tucat ország azon erőfeszítéseinek, hogy hosszú távú biztonsági és gazdasá­gi támogatást ígérjenek, nem utol­sósorban azért, hogy kitartást és el­szántságot mutassanak fel Moszkva fokozódó háborús erőfeszítéseivel szemben. Az együttműködés egyik legfris­sebb példájaként Ukrajna és Litvá­nia a múlt héten közös dróngyártás­­ról döntött az ukrán haderő számára. „Litvánia rendelkezik a szükséges technológiákkal, Ukrajna pedig a gyártás növelésének lehetőségé­vel, és ez volt a fő témánk” - mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminisz­ter a litván kollégájával, Gabrielius Landsbergisszel közös kijevi sajtótá­jékoztatón. Zelenszkij elnök közel­múltbeli litvániai látogatásán Vilni­us egy 200 millió eurós hosszú távú támogatást is jóváhagyott Ukrajna számára. HARSÁNYI GYÖRGY : A Biden-kormányzat új stratégiát dolgoz ki az ukrán haderő és gazda­ság megerősítésének támogatására

Next