Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-29 / 24. szám

10 I ________________________________________________________VÉLEMÉNY E­llenterv HOZOTT ANYAGBÓL lig van magyar olvasó, aki emlékezne az el­lentervre, erre az alig nyolcvanéves vérbeli szovjet gazdasági in­­­tézményre. Az ellentervet a szovjet vállalatok készítették válaszul arra a központi szervektől (pl. gazdasági minisztériumtól) leküldött tervuta­sításra, amely következő évi termelé­sük mennyiségét határozta meg. Ha a gazdasági miniszter tervutasítása az előző évi termelés 5 százalékkal nö­velt mennyiségét írta elő (a 2024. évi terv a 2023-as teljesítés 105 százalé­ka), akkor a vállalat ezt ellentervében „felülírta”, és - mondjuk - 110 száza­lékot ajánlott fel. Persze ez a rituálé elsősorban a „ferdeajkú vén trotty” (Petri György, Leonyid Iljics Brezsnyev emlékére) növekedési vágyának kielégítése ér­dekében történt, hiszen a valóságban a szovjet vállalatok örültek, ha az elő­ző évivel azonos mennyiséget képe­sek voltak termelni. A MAGYAR ELLENTERV Magyarországon az ellenterv gya­korlatát a boldogult reform előtti szocializmusban sem ismertük, a reformált „legvidámabb barakkban” pedig teljesen ismeretlen volt. Nap­jainkban azonban biztosan előássa a magyar gazdasági meg a titokminisz­ter Csani és Csau, a két rossz arcú temetőőr,­­ Kelet-Európa csődtö­meggondnokai” méltó utódjaként). Tartoznak ennyivel a főnöküknek, a nagy bábjátékosnak, hogy a növeke­dési vágyait kielégíthesse - ha már pénzt nem tudnak adni a vállalatok­nak, hogy azok kettőzött erővel be­ruházzanak, legalább kierőszakolják azt. Ha már minden pénzt elköltöt­tek 2021 végén és 2022 első negye­dében a nagy bábjátékos újraválasz­tására, akkor kísérletezni kell, hogy a kerek egy éven tartó hanyatlás (re­cesszió) után hogyan is indítsák be újra a növekedést. A fél évig tartó, a GDP 8 százalé­kát elérő pénzszórás eredménye volt a gazdasági növekedés hirtelen meg­lódulása éppen a választások idejére (2022. április), majd az Európa-re­­korder infláció elérése (2022. IV. ne­gyedév), ami a magyar a családok „vá­ratlan öröme” miatt következett be, hiszen még sohasem láttak hirtelen másfél millió forintot érkezni a szám­lájukra. 2024-ben is választások lesznek, és a nagy bábjátékos azt szeretné, ha újra masszívan győzhetne. Hiába se­gítik a vágyát a teljesen alkalmatlan ellenzéki pártok - akik még a kötél végén lógva is csak egymással akar­nak versenyezni -, fennáll a kocká­zat, hogy ez bizony kevés lesz a taro­láshoz. Ezt a kockázatot a két Lázár Ervin-i értelemben „fékezhetetlen Veszélyhely­zet idején szükség lehet néhány golyóálló mellényesre, akik majd segítik a vállalati beruházási szándékot firtató kér­dőív kitöl­tését. De jól jöhet a golyóálló mellényes segítség minden vál­lalat board ülésén vagy az igazgatói irodában is. agyvelej­­ miniszter azzal találná el­hárítani, hogy egy negyven kérdésből álló kérdőívet küldenének a beruház­ni vonakodó vállalatoknak, melyek a kérdéseket elolvasva kedvet kapnak majd a beruházáshoz. A gazdasági miniszter által kiöt­­lött kérdőív van olyan erős, mint egy nemzeti konzultáció. A válaszadó vállalatvezetők egymás sarkát leta­posva nyújtják majd be az „ellenter­vet”, amelyből kiderül, hogy dehogyis akartak ők kivárni a beruházásokkal, örömmel beruháznak ők, csak hogy elérjen a kisvasút Bicskéig vagy Fe­hérvárig, de akár Gyulafehérvárig is. Ha ehhez beruházás kell, akkor bol­dogan beruháznak. Ráadásul még az is lehet, hogy a vállalati kérdőívek kitöltését majd ki­küldött biztosok segítik, ahogy a jár­vány idején az „oltakozást” meg a be­vásárlóközpontok rendeltetésszerű működését golyóálló mellényes ka­tonai járőrök cirkálása segítette. Ve­szélyhelyzet idején szükség lehet néhány golyóálló mellényesre, akik majd segítik a vállalati beruházási szándékot firtató kérdőív kitöltését. De jól jöhet a golyóálló mellényes se­gítség minden vállalat board ülésén vagy az igazgatói irodában, hogy idő­ben és jó minőségben készüljenek el a vállalati ellentervek. ÉBERSÉG, ELVTÁRSAK, ÉBERSÉG! Azt, hogy a gazdaságirányítás nem csupán pénzügyi ösztönzők, ka­matfelárak, különadók kivetésének kérdése, hanem helye van az admi­nisztratív eszközöknek is, már az árdrágítókkal folytatott osztályharc viharában megtudtuk. Amikor a fo­gyasztói árak emelkedése a tavalyi év elején az egekbe szökött (27 szá­zalék az előző év első negyedévéhez képest), és különösen az élelmiszer­­árak lőttek ki, akkor a veszélyhelyzeti kormányzás adott erőt arra, hogy a kormányszervek felléphessenek az árdrágítókkal szemben, és az üzlete­ket kötelezzék az „akciózásra” Igaz, megtették ezt maguktól is, hi­szen vásárlók egyre inkább csak a le­szállított árú, a szavatossági idő végé­hez közelítő termékeket vásárolták. Ha a kereskedők nem akartak a vesz­teségek halmozásában versenyez­ni az „a családokra” zúdult, ám véget ért pénzeső és a felugrott árak miatt visszaeső vásárlási kedv miatt, ma­guktól is folyamatos akciózásba fog­tak. Persze jól jön a hatósági segítség, kár, hogy az árellenőr nem golyóál­ló mellényben érkezett. (Igaz, az ad­minisztratív módszereket kitaláló gazdasági miniszter méretére még leszállított áron sem találtak volna golyóálló mellényt.) Már 2022-ben is gyászos volt a karácsonyi nagy bevá­sárlás, mert akkor az „acsaládok” már elfelejtették, hogy év elején micsoda pénzeső mosta a lakásuk falát. Nyá­ron már beindult az örömmámor mi­atti áremelkedés, hogy karácsonyra Európa-rekorder legyen hazánk. Ka­rácsonykor nem angyalok, hanem el­lenőrök lepték el a nagyobb üzleteket, és ezt a jó ünnepi hagyományt tavaly felújították. Szerencsére időben érkezett a megfelelő iránymutatás is. Magától értődő, hogy a magyar tulajdonú kis üzletek, üzletláncok nemzeti szándé­kaitól távol áll az árdrágítás. Erre csak a külföldi tulajdonúak gondolnának, így aztán elég az ellenőrzésben rájuk koncentrálni. Hátha belátják, hogy ideje a szőröstalpúakhoz meg a túró­kedvelőkhöz átvonulniuk, majd a ki­rályi vő kebelét feszítő nemzeti érzés letöri az általuk átadott üzletekben a kereskedők árdrágító kedvét. Csak éberségre van szükség. A HADIKAPITALIZMUS MALMAI LASSAN ŐRÖLNEK A veszélyhelyzeti gazdasági kor­mányzás intézkedéseit nem szokták még meg az üzleti partnerek. Nem vették észre, hogy az építési-kör­nyezeti engedélyezési eljárásokban a versenyt elősegítő „kivéve a gyevi bírót” elv érvényesül. Nem lehet vé­dett területeken építkezni, kivéve a gyevi bírót (ld. Fertő tavi beruházá­sok). Mindenki köteles óvni a Bala­­ton-parti ősnádasokat, kivéve a gyevi bírót (ld. aligai partszakasz kiépítése, Badacsony környéki jachtkikötők). A veszélyhelyzeti kormányzás köze­pette a múzeumok, kulturális érté­kek megóvásával szemben nemzeti érdek a huszárhagyományokat ápoló katonaminiszter minisztériumának a Várba helyezése, hiszen hogyan ápol­hatná a forradalmi hagyományokat, ha nem a valahai kormányzótanácsot utánozva. Az évtizedek óta a gyerekek kedvencének számító Hadtörténeti Múzeum bezárása mit sem számít, hisz a gyerekeket is be lehet hívni egyszer katonának. Lassan szerveződik a hadikom­munizmusból jól ismert, minisz­tériumok közötti cicaharc, aminek megszokott módja az ágazati (épí­tési, mezőgazdasági stb.) és funkci­onális (pénzügyminiszter) minisz­terek egymásnak feszülése, amit a bulvársajtó is imád. Fel lehet tenni a kérdést, hogy a legnagyobb bábjá­tékos hüvelyujjára húzott gazdasági miniszter vagy a mutatóujjáról vil­lámokat szóró építésügyi és közleke­dési miniszter-e a jobb, azaz zúghat a „ki a jobb? magyarok!” - csatakiál­tás. Bal felől is meg jobb felől is a ha­dikapitalizmus vezénylő tábornoká­hoz áramlanak az ország javai, így a hadikapitalizmus sem különbözik a hadikommunizmustól, csak nem az Államvédelmi Hatóság sepri le a padlást, hanem a Szuverenitásvédel­mi Hivatal mutat rá a külföldről be­folyásolt feketézőkre. Ha végre bejáródik az ellenterv­készítés mechanizmusa, és a vállalat­­vezetők kezesbárányként licitálnak rá a gazdasági miniszter tervelkép­zeléseire, akkor lehet majd munka­verseny és felajánlás a Nagy Október tiszteletére. Bocsánat, ez mégsem lesz, még akkor sem, ha a hadikapi­talizmus november 7-re végleg ki­épül, hiszen a tartótiszt, Putyin or­szágában sem ünneplik már a Nagy Októberit. Pedig nem is ismerik Petri György már többször idézett, a meg­írása idején némi bizakodásra okot adó versét: „Felfordult a ferdeajkú vén trotty, / az orosz-magyar mo­narchiának kezd vége lenni. / Jam és Csau, a két rossz arcú temetőőr, / Kelet-Európa csődtömeggondnokai, / latolgatják, hogy lesz-e borravaló. / Szuszognak, piszmognak a koszo­rúkkal. / Fülelnek, tán már lövik is az üdvöt. / Mindenesetre: halott. / Nem veszi elő többé / a húgyfoltos sliccből a Nagy Októberit.” CSILLAG ISTVÁN közgazdász o oQ Ö O Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére. SZERINTEM Nyuszi Gulyás Gergely kancelláriami­niszter híres arról, hogy rezze­néstelen arccal, pirulás nélkül tudja bemondani a legvadabb blődségeket is egy-egy úgyneve­zett kormányinfón. A pedagó­gus-szakszervezetekkel kapcso­latos kiszólása - mely szerint ők a pedagógus-béremelés legna­gyobb ellenségei­­ azonban bi­zonyos szempontból árulkodó is. Ősrégi és egyszerű kommuniká­ciós taktika, hogyha az ember va­lamiben hibásnak, bűnösnek érzi magát, azzal vádoljon meg má­sokat Ez ugyan gyerekes reakció („Fogd a nyuszira!”), időlegesen mégis lehet sikeres: az illetőről a figyelmet eltereli, a másikat védekezésre kényszeríti. Gulyás miniszter vádja azonban ezúttal is könnyen a visszájára fordít­ható: most már egészen biztosak lehetünk benne, hogy valójában ki-mi a pedagógus-béremelés legnagyobb ellensége. Felelős CSORBA IMRE Mint ismeretes, miniszterelnö­künk úgy nyilatkozott még ta­valy a svéd NATO-csatlakozás ügyében, hogy a kormány időben benyújtotta a ratifikációs javas­latot, ám a képviselők nem fogad­ták azt egyöntetű lelkesedéssel, sőt kifogásokat is találtak. Oly sok hónappal később már joggal tehető fel az a kérdés, van-e fe­lelőse a javaslat elfektetésének, halasztgatásának vagy pusztán a dilettantizmus vezetett idá­ig. Netán valami hanyagság, gondatlanság okozta a fiaskót? Heuréka! A házelnök! Bizony, a házelnök a ludas. Elfelejtet­te, hogy melyik fiókba is tette a javaslatot, így nem kerülhetett még azon a héten tárgysorozat­ba. Állampolgári jogon az aláb­bi két szerény javaslatot teszem tehát a mihamarabb összeülő parlamentnek, valamint Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédel­mi Hivatal elnökének. 1. Ahány hónapot késlekedett a ratifiká­ció tárgysorozatba vétele, annyi hónapon keresztül a házelnök úrnak csak a minimálbér folyó­sítható. 2. Lánczi Tamás elnök első feladata a fenti ügy nagyon alapos kivizsgálása legyen, hi­szen ez sokak szerint sérthette és veszélyeztethette Magyarország szuverenitását. És Lánczi úr gondolkodjon, és gondolkodjon, és gondolkodjon, hiszen bőven van min. KOVÁCS ISTVÁN Buszon Pár éve találkoztam egy nagyot­halló ausztrál idős úrral, akinek a zakóján egy nagy, kék, kerek jelvé­nyen ez virított vastag fehér betűk­kel: SPEAK CLEAR! Azaz beszélj hozzám tisztán, érthetően. Nem­régiben, január első hetében olyan helyzetbe keveredtem, amikor ez a megoldás sem bizonyult elégsé­gesnek. Nem tudom, egy szegény idős asszony milyen bűnt követett el a busz első ajtaján való felszál­láskor, de a buszsofőr valamiért veszekedett vele. Mikor beljebb húzódott a buszba, megpillantot­tam rajta egy jelvényt, magyar fel­irattal: LÁTÁSSÉRÜLT. Lám, las­san idomulunk a változó világhoz, még ha túl kis lépésekben is. LÁSZLÓ GYÖRGY Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu

Next