Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-30 / 25. szám

\ / N­­­Af V ILnü M­ár áprilisra tekint a PiS P VARSÓ Tovább hangolja a közvéleményt Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság Donald Tusk kormánya ellen. Meg akarják „értetni” az emberekkel, hogy „becsapták őket”. MIKLÓS GÁBOR ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A hét végén beutazta Lengyelorszá­got a hatalomból tavaly kihullott jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt csúcsvezetősége. „Tartsunk össze” címszóval tizenhat városban tartottak találkozókat, hogy - Jaros­law Kaczynski pártelnök szavaival - elmondják a társadalomnak az igaz­ságot Donald Tuskról és egy hóna­pos kormányáról. Kaczynski a pártközpontban tar­tott sajtóértekezletén azt mondta: még az áprilisi önkormányzati vá­lasztás előtt meg kívánják értetni a társadalommal, hogy a kormány­zó koalíció (liberális Polgári Koalí­ció, a Harmadik Út középpárti szö­vetség és a Baloldal) becsapta őket, s a demokrácia felszámolásának és a lengyel szuverenitás elvesztése fe­nyeget. A pártelnök szerint az állam szerveinek az „átvétele” alkotmány­­sértő, ahogy az állami média koráb­bi PiS-lojális vezetőinek leváltása is az volt. Az igazság viszont az, hogy a Tusk-kormány csak üggyel bajjal képes hozzálátni reformjaihoz, mert az elmúlt nyolc évben olyan jogi me­chanizmusokat állítottak fel, melyek szerint egyes ún. független intézmé­nyek vezetőit (médiahatóság, köz­média, országos ügyész és hasonlók) csak elnöki jóváhagyással lehet le­cserélni. Ugyanez érvényes a diplo­máciai képviseleteket vezető nagy­követekre is. Andrzej Duda államfő pedig nem hajlandó együttműködni a kormánnyal, amikor az lecserélné azokat az állami vezetőket, akik to­vábbra is a PiS központjából kapott utasításokat hajtják végre. (A len­gyel jobboldal Orbán eljárásait má­solva akarta bebetonozni a maga hatalmát az elmúlt nyolc évben. A szerk.) Ez a helyzet folyamatosan feszültséget kelt, a kormány lépései pedig indokul szolgálnak az ellen­zéki jobboldalnak a látványos akci­ókra. Kaczynski és társai az orszá­gos politikai turnén eközben azzal is érveltek, hogy Tusk egy sor ígéretét nem hajtja végre, például a minimá­lis jövedelem (60 ezer PZL, 1 zloty kb. 87 HUF) adómentességének be­vezetését és más jóléti intézkedések is késnek. Ezt a mulasztást az örö­költ gazdasági állapotokkal, a szinte készen átvett költségvetéssel indo­kolja a kormányoldal. A jobboldal vezére azzal is elő­állt, hogy a kormánykoalíció eladja Lengyelország szuverenitását, mert Tusk beleegyezne az uniós szerző­dések újraírásába. Tusk szerint ez nem igaz, pártjának EP-képviselői az ilyen javaslatok ellen szavaztak. Kaczynski szerint viszont Donald Tusk a háttérben engedményeket tesz, ami végül a függetlenség el­vesztését jelentheti. A PiS ellenezi a lengyel euró bevezetését és ide so­rolhatják az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is. A valóságnak azonban kevés köze van ehhez: évek óta azt sulykolják a lengyelek fejébe, hogy Donald Tusk voltaképpen német, Németország utasításait követi. (Az éhségsztráj­koló Mariusz Kaminski PiS-poli­tikust a börtönben kényszertáplá­lásnak vetették alá. Kaczynski sze­rint ez gestapós kínzás volt, s Tusk személyes parancsára hajthatták végre.) A párhuzamos világok Lengyel­országában a demokratikus koalíció Száz konkrétum száz nap alatt elne­vezésű választási programján dolgo­zik. A tervek megvalósítását a gazda­sági nehézségek akadályozzák, a tör­vényalkotási folyamatot pedig Duda elnök vétója blokkolja. De van ügy, amelyben a koalíció sem egységes. Ide tartozik a drákói abortusztila­lomnak a megszüntetése, amelyet a nőtársadalom jelentős része régóta követelt. A legnagyobb, kormány­párt, a Polgári Koalíció már benyúj­tott egy liberalizáló törvényjavasla­tot. Nem tudni megkapja-e ez a kon­zervatívabb koalíciós középpártok támogatását. Mindenesetre a len­gyel illetékesek már engedélyezték az ún. esemény utáni tabletta szabad megvásárlását a patikákban. Készül az élettársi kapcsolat törvényesíté­­sét szolgáló jogszabály is, ami azonos nemű párokra is vonatkozna. Az ál­lam-egyház kapcsolatok rendezé­se is ide tartozik. Rendelet csökken­tette már a hittanórák számát és már nem számít az év végi átlagba a val­lásoktatás eredménye. Ez is feszült­ségeket okozott korábban. Egy má­sik liberális kezdeményezés az ún. egyházi alap felszámolását tűzte ki célul, a tervek szerint a költségve­tés helyett a hívek adófelajánlásai­ból kellene finanszírozni a hitéle­tet. Ez a munka is elindult, egyelőre egy állami bizottság tanulmányozza a megoldási lehetőségeket. ' 1 Kaczynski azt állítja, 2025- ben nyugdíjba menne, de sok honfitársa kételkedik ebben 3­0 százalék körüli már csak a PiS népszerűsége, amelynek egyre rosszabb a megítélése \z <£ un o< LU o › Jareket nyugdíjazná a többség Több mint harmincnégy éve a lengyel politika első vo­nalában van Jaroslaw Kaczynski, aki alapító pártelnöke a legnagyobb jobboldali pártnak, a PiS-nek. A hetven­négy éves vezető 2025-ben politikai nyugdíjba men­ne. A CBOS közvélemény-kutató legújabb felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka szerint „ez jót tenne Lengyelországnak", míg 8,9 százalék vélte úgy, hogy a távozás káros lenne az országnak. 11,6 százalék szerint a távozásnak nincs jelentősége, míg 23,7 szá­zalék nem hiszi el, hogy Kaczynski valóban kivonulna a politikából. 8,8 százaléknak nincs véleménye az ügy­ről. Jaroslaw Kaczynskit a saját közegében prófétaként, vitathatatlan vezérként tisztelik - mondta nekem a mi­nap Ziemowit Szczerek lengyel publicista. Szerinte a PiS-ben nincs a pártelnöknek kijelölt utódja, s Kaczyns­ki nem is engedte meg, hogy bárki is kiemelkedjen a végrehajtók közül. Ezzel együtt már többen is jelent­keztek is a posztra. Maciej Morawiecki volt kormány­fő ezt be is jelentette. Potenciális utód lehet Mariusz Blaszczak a PiS frakcióvezetője és erre pályázik felte­hetően Andrzej Duda, akinek 2025-ben lejár második elnöki mandátuma. Nem tud veszíteni az AfD Nehezen törődtek bele a német szélsőjobboldali Alternatíva Németország támogatói abba, hogy a vasárnapi, a türingiai Saale-Orla-i körzetben meg­tartott választásokon nem az ő jelöltjük, hanem a kereszténydemokrata Christian Herrgott végzett az élen a szavazatok 52,4 százalékával. Amikor Herrgott színpadra lépett egy rendezvényen, az AfD támogatói „csőcse­léknek" nevezték a politikust, írta a Deutschlandfunk. Miközben a mostani AfD-ellenes németországi megmozdulások során az AfD hecckampányról beszél és azt sugallja, semmi köze a náci Németországhoz, amikor a mos­tani körzeti választás eredménye ismertté vált, az AfD jelöltje, Uwe Thrum támogatói azt a Deutschlandliedet énekelték, amely a náci éra alatt az ország himnusza volt. Thrum azt közölte, Herrgott csak a szociáldemok­ratáknak és a Zöldeknek köszönhette győzelmét. Ráadásul - tette hozzá - „részben embertelen kampány" folyt az AfD és személye ellen, NÉPSZAVA I ~7 2024. január 30., kedd I / Wagenknecht leállítaná a fegyverszállításokat BERLIN A pestis és a kolera közül kell választania a német CDU-nak, állapította meg cikkében a Frank­furter Allgemeine Sonntagszeitung. A dilemma annak kapcsán merül fel, hogy ősszel három keletnémet tartományban is választást rendez­nek, s mindegyiken az Alternatíva Németországért (AfD) végezhet az élen. Mivel a szélsőjobboldali párt­nak nincs koalíciós potenciálja, hiszen a vele való együttműködést a kereszténydemokrata CDU is el­utasítja, aligha alakul olyan tarto­mányi kormány, amelynek az AfD tagja lenne. Gondot jelent azonban, hogy még egy esetleges CDU-SPD - Zöldek-FDP koalíciónak sem lenne többsége. A kereszténydemokra­ták számára így felmerülhet egy meglehetősen kellemetlen kérdés: koalícióra lépjenek-e a keletnémet tartományokban még mindig szá­mottevő Balpárttal, azzal a politikai erővel, amelyet Németországban sokan még mindig az NDK-be­­li Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódpártjának tartanak, miközben az összehasonlítás már nagyon sántít. A kérdés azért is felmerülhet, mert a keletnémet tartományi vá­lasztások nemcsak az AFD várható­an jó szereplése miatt jelent komoly kihívást a német demokratikus pár­toknak, hanem mert már elindul a voksoláson a Balpártból kivált Sah­­ra Wagenknecht nemrégiben élet­re hívott tömörülése, amely szintén igencsak megkeverheti a kártyákat. Ez a politikai erő elfogadhatatlan­­abb a CDU számára a Balpártnál is. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) hétvégén tartotta első szö­vetségi pártkonferenciáját. A párt­alapító azzal vádolta a szociálde­mokraták, a Zöldek, valamint a li­berális FDP alkotta szövetségi kormányt, hogy „háborúba veze­ti az országot”. Mindemellett he­vesen támadta a fegyverszállításo­kat Ukrajnának, amivel erőtelje­sen sejtette, kinek a pártján is áll a háborúban. Wagenknecht követel­te az Oroszország elleni gazdasá­gi szankciók megszüntetését és „a fegyverkezési verseny végét”. Sze­rinte szükség esetén Németország­nak nem kellene betartania az uniós kötelezettségeit. Feltűnő, hogy bár Wagenknecht pártja erősen baloldali, szemben a szélsőjobboldali AfD -vel, a két párt programja között vannak átfedé­sek. Christian Leye, a BSW főtitká­ra ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta: az Alternatíva az emberek két­ségbeeséséből táplálkozik, de „nem áll ki értük”. „Az AfD programjából a 300 ezer eurós vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkezők profitál­nának a leginkább” - mondta Leye. Oskar Lafontaine volt SPD-s és bal­oldali párti politikus - Wagenknecht férje - azt mondta, hogy az AfD-nek „olyan gazdaság- és szociálpolitikai álláspontjai vannak, amelyeket soha nem fogadhatunk el” Wagenknecht pártjának bizo­nyos szempontból lehet kedvező hatása az őszi voksolásokon: sza­vazatokat orozhat el az AfD-től. Ám a koalíciókötéseket már aligha segíti. RÓNAY TAMÁS Bü..... Sahra Wagenknecht Wagenknecht megkeverheti a kár­tyákat a keletnémet tartományokban 'Co< < zU<2O=Do inO

Next