Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-30 / 25. szám
\ / NAf V ILnü Már áprilisra tekint a PiS P VARSÓ Tovább hangolja a közvéleményt Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság Donald Tusk kormánya ellen. Meg akarják „értetni” az emberekkel, hogy „becsapták őket”. MIKLÓS GÁBOR ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A hét végén beutazta Lengyelországot a hatalomból tavaly kihullott jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt csúcsvezetősége. „Tartsunk össze” címszóval tizenhat városban tartottak találkozókat, hogy - Jaroslaw Kaczynski pártelnök szavaival - elmondják a társadalomnak az igazságot Donald Tuskról és egy hónapos kormányáról. Kaczynski a pártközpontban tartott sajtóértekezletén azt mondta: még az áprilisi önkormányzati választás előtt meg kívánják értetni a társadalommal, hogy a kormányzó koalíció (liberális Polgári Koalíció, a Harmadik Út középpárti szövetség és a Baloldal) becsapta őket, s a demokrácia felszámolásának és a lengyel szuverenitás elvesztése fenyeget. A pártelnök szerint az állam szerveinek az „átvétele” alkotmánysértő, ahogy az állami média korábbi PiS-lojális vezetőinek leváltása is az volt. Az igazság viszont az, hogy a Tusk-kormány csak üggyel bajjal képes hozzálátni reformjaihoz, mert az elmúlt nyolc évben olyan jogi mechanizmusokat állítottak fel, melyek szerint egyes ún. független intézmények vezetőit (médiahatóság, közmédia, országos ügyész és hasonlók) csak elnöki jóváhagyással lehet lecserélni. Ugyanez érvényes a diplomáciai képviseleteket vezető nagykövetekre is. Andrzej Duda államfő pedig nem hajlandó együttműködni a kormánnyal, amikor az lecserélné azokat az állami vezetőket, akik továbbra is a PiS központjából kapott utasításokat hajtják végre. (A lengyel jobboldal Orbán eljárásait másolva akarta bebetonozni a maga hatalmát az elmúlt nyolc évben. A szerk.) Ez a helyzet folyamatosan feszültséget kelt, a kormány lépései pedig indokul szolgálnak az ellenzéki jobboldalnak a látványos akciókra. Kaczynski és társai az országos politikai turnén eközben azzal is érveltek, hogy Tusk egy sor ígéretét nem hajtja végre, például a minimális jövedelem (60 ezer PZL, 1 zloty kb. 87 HUF) adómentességének bevezetését és más jóléti intézkedések is késnek. Ezt a mulasztást az örökölt gazdasági állapotokkal, a szinte készen átvett költségvetéssel indokolja a kormányoldal. A jobboldal vezére azzal is előállt, hogy a kormánykoalíció eladja Lengyelország szuverenitását, mert Tusk beleegyezne az uniós szerződések újraírásába. Tusk szerint ez nem igaz, pártjának EP-képviselői az ilyen javaslatok ellen szavaztak. Kaczynski szerint viszont Donald Tusk a háttérben engedményeket tesz, ami végül a függetlenség elvesztését jelentheti. A PiS ellenezi a lengyel euró bevezetését és ide sorolhatják az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is. A valóságnak azonban kevés köze van ehhez: évek óta azt sulykolják a lengyelek fejébe, hogy Donald Tusk voltaképpen német, Németország utasításait követi. (Az éhségsztrájkoló Mariusz Kaminski PiS-politikust a börtönben kényszertáplálásnak vetették alá. Kaczynski szerint ez gestapós kínzás volt, s Tusk személyes parancsára hajthatták végre.) A párhuzamos világok Lengyelországában a demokratikus koalíció Száz konkrétum száz nap alatt elnevezésű választási programján dolgozik. A tervek megvalósítását a gazdasági nehézségek akadályozzák, a törvényalkotási folyamatot pedig Duda elnök vétója blokkolja. De van ügy, amelyben a koalíció sem egységes. Ide tartozik a drákói abortusztilalomnak a megszüntetése, amelyet a nőtársadalom jelentős része régóta követelt. A legnagyobb, kormánypárt, a Polgári Koalíció már benyújtott egy liberalizáló törvényjavaslatot. Nem tudni megkapja-e ez a konzervatívabb koalíciós középpártok támogatását. Mindenesetre a lengyel illetékesek már engedélyezték az ún. esemény utáni tabletta szabad megvásárlását a patikákban. Készül az élettársi kapcsolat törvényesítését szolgáló jogszabály is, ami azonos nemű párokra is vonatkozna. Az állam-egyház kapcsolatok rendezése is ide tartozik. Rendelet csökkentette már a hittanórák számát és már nem számít az év végi átlagba a vallásoktatás eredménye. Ez is feszültségeket okozott korábban. Egy másik liberális kezdeményezés az ún. egyházi alap felszámolását tűzte ki célul, a tervek szerint a költségvetés helyett a hívek adófelajánlásaiból kellene finanszírozni a hitéletet. Ez a munka is elindult, egyelőre egy állami bizottság tanulmányozza a megoldási lehetőségeket. ' 1 Kaczynski azt állítja, 2025- ben nyugdíjba menne, de sok honfitársa kételkedik ebben 30 százalék körüli már csak a PiS népszerűsége, amelynek egyre rosszabb a megítélése \z <£ un o< LU o › Jareket nyugdíjazná a többség Több mint harmincnégy éve a lengyel politika első vonalában van Jaroslaw Kaczynski, aki alapító pártelnöke a legnagyobb jobboldali pártnak, a PiS-nek. A hetvennégy éves vezető 2025-ben politikai nyugdíjba menne. A CBOS közvélemény-kutató legújabb felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka szerint „ez jót tenne Lengyelországnak", míg 8,9 százalék vélte úgy, hogy a távozás káros lenne az országnak. 11,6 százalék szerint a távozásnak nincs jelentősége, míg 23,7 százalék nem hiszi el, hogy Kaczynski valóban kivonulna a politikából. 8,8 százaléknak nincs véleménye az ügyről. Jaroslaw Kaczynskit a saját közegében prófétaként, vitathatatlan vezérként tisztelik - mondta nekem a minap Ziemowit Szczerek lengyel publicista. Szerinte a PiS-ben nincs a pártelnöknek kijelölt utódja, s Kaczynski nem is engedte meg, hogy bárki is kiemelkedjen a végrehajtók közül. Ezzel együtt már többen is jelentkeztek is a posztra. Maciej Morawiecki volt kormányfő ezt be is jelentette. Potenciális utód lehet Mariusz Blaszczak a PiS frakcióvezetője és erre pályázik feltehetően Andrzej Duda, akinek 2025-ben lejár második elnöki mandátuma. Nem tud veszíteni az AfD Nehezen törődtek bele a német szélsőjobboldali Alternatíva Németország támogatói abba, hogy a vasárnapi, a türingiai Saale-Orla-i körzetben megtartott választásokon nem az ő jelöltjük, hanem a kereszténydemokrata Christian Herrgott végzett az élen a szavazatok 52,4 százalékával. Amikor Herrgott színpadra lépett egy rendezvényen, az AfD támogatói „csőcseléknek" nevezték a politikust, írta a Deutschlandfunk. Miközben a mostani AfD-ellenes németországi megmozdulások során az AfD hecckampányról beszél és azt sugallja, semmi köze a náci Németországhoz, amikor a mostani körzeti választás eredménye ismertté vált, az AfD jelöltje, Uwe Thrum támogatói azt a Deutschlandliedet énekelték, amely a náci éra alatt az ország himnusza volt. Thrum azt közölte, Herrgott csak a szociáldemokratáknak és a Zöldeknek köszönhette győzelmét. Ráadásul - tette hozzá - „részben embertelen kampány" folyt az AfD és személye ellen, NÉPSZAVA I ~7 2024. január 30., kedd I / Wagenknecht leállítaná a fegyverszállításokat BERLIN A pestis és a kolera közül kell választania a német CDU-nak, állapította meg cikkében a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A dilemma annak kapcsán merül fel, hogy ősszel három keletnémet tartományban is választást rendeznek, s mindegyiken az Alternatíva Németországért (AfD) végezhet az élen. Mivel a szélsőjobboldali pártnak nincs koalíciós potenciálja, hiszen a vele való együttműködést a kereszténydemokrata CDU is elutasítja, aligha alakul olyan tartományi kormány, amelynek az AfD tagja lenne. Gondot jelent azonban, hogy még egy esetleges CDU-SPD - Zöldek-FDP koalíciónak sem lenne többsége. A kereszténydemokraták számára így felmerülhet egy meglehetősen kellemetlen kérdés: koalícióra lépjenek-e a keletnémet tartományokban még mindig számottevő Balpárttal, azzal a politikai erővel, amelyet Németországban sokan még mindig az NDK-beli Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódpártjának tartanak, miközben az összehasonlítás már nagyon sántít. A kérdés azért is felmerülhet, mert a keletnémet tartományi választások nemcsak az AFD várhatóan jó szereplése miatt jelent komoly kihívást a német demokratikus pártoknak, hanem mert már elindul a voksoláson a Balpártból kivált Sahra Wagenknecht nemrégiben életre hívott tömörülése, amely szintén igencsak megkeverheti a kártyákat. Ez a politikai erő elfogadhatatlanabb a CDU számára a Balpártnál is. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) hétvégén tartotta első szövetségi pártkonferenciáját. A pártalapító azzal vádolta a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a liberális FDP alkotta szövetségi kormányt, hogy „háborúba vezeti az országot”. Mindemellett hevesen támadta a fegyverszállításokat Ukrajnának, amivel erőteljesen sejtette, kinek a pártján is áll a háborúban. Wagenknecht követelte az Oroszország elleni gazdasági szankciók megszüntetését és „a fegyverkezési verseny végét”. Szerinte szükség esetén Németországnak nem kellene betartania az uniós kötelezettségeit. Feltűnő, hogy bár Wagenknecht pártja erősen baloldali, szemben a szélsőjobboldali AfD -vel, a két párt programja között vannak átfedések. Christian Leye, a BSW főtitkára ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az Alternatíva az emberek kétségbeeséséből táplálkozik, de „nem áll ki értük”. „Az AfD programjából a 300 ezer eurós vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkezők profitálnának a leginkább” - mondta Leye. Oskar Lafontaine volt SPD-s és baloldali párti politikus - Wagenknecht férje - azt mondta, hogy az AfD-nek „olyan gazdaság- és szociálpolitikai álláspontjai vannak, amelyeket soha nem fogadhatunk el” Wagenknecht pártjának bizonyos szempontból lehet kedvező hatása az őszi voksolásokon: szavazatokat orozhat el az AfD-től. Ám a koalíciókötéseket már aligha segíti. RÓNAY TAMÁS Bü..... Sahra Wagenknecht Wagenknecht megkeverheti a kártyákat a keletnémet tartományokban 'Co< < zU<2O=Do inO