Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-30 / 25. szám
12 I __________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Magyar artistaművészek díja A Buti Olivér és Jagudits András artistapáros ugródeszkán bemutatott produkciójával ezüstdíjat nyert a Párizsban 43. alkalommal megrendezett Festival Mondial du Cirque de Demain versenyen - közölte a Fővárosi Nagycirkusz. A Paris Compagnie duó tagjai, Buti Olivér és Jagudits András feltétlen bizalomra épülő, humoros produkciót hoztak létre, szakmai mesterük Kőmíves Tibor, a koreográfusuk Csonka Roland volt. MTI Pátkai Rozina hangjátéka A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából 2024. január 27-én elérhetővé vált Pátkai Rozina Györgyi című hangjátéka, amely alkotójának személyes családi történetét meséli el nagynénje, Pátkai Györgyi és édesapja, Pátkai Róbert visszaemlékezésein keresztül. PAPAGENO Interjúkat várnak Kiírta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a Földes Anna-interjúdíj -pályázatot. A 2017-ben elhunyt Földes Anna emlékére 2019-ben megalapított díjra olyan, írásos formában elkészített interjúval lehet pályázni, amely a 2023-as naptári évben ténylegesen megjelent a nyomtatott vagy az elektronikus sajtóban. A megjelenés tényét és idejét valamilyen formában igazolni kell. Egy pályázó egy írásművel pályázhat, amiről automatikus válaszlevelet fog kapni. Beadási határidő: 2024. február 19. Korábbi díjazottak: Bíró Mariann (2019), Tóth Richárd (2020), Serdült Viktória (2021), Tölgyesi Gábor (lapunk munkatársa, 2022), Mátrainé Mester Katalin (2023). NÉPSZAVA Meghalt Sandra Milo Kilencvenéves korában elhunyt Sandra Milo olasz színésznő, Fellini 8 és 1/2-jének Carlája. A Corriere úgy emlékezik meg Sandra Milóról, mint Federico Fellini múzsájáról. Milo színésznőként 1955-ben debütált a vásznon, majd első főszerepét 1959-ben kapta meg Roberto Rossellini Rovere tábornok című filmjében. Az első igazán nagy filmes sikerét Fellini 8 és 1/2 című filmjében aratta Carlaként 1963-ban: itt a Marcello Mastroianni által megformált karakter szeretőjét alakította. A 60-as években egy televíziós műsornak is volt a házigazdája. HVG.HU e?01 Ö o>o o μ m <Ö O Elnyelte a fényt a sötétség SZÍNHÁZ Selmeczi Bea darabjában Csehov hősnői továbbélik a mindennapokat. A csaknem százévnyi időutazás sok tanulsággal jár. BALOGH GYULA „Olyan jó lenne szabadnak lenni” - mondja Irina, Csehov Három nővére közül a legfiatalabb egy jókora időugrással, már a kétezres években játszódó jelenetben. Selmeczi Bea továbbírta a Három nővért, melyet a Pinceszínházban mutattak be Telihay Péter rendezésében. Nem ez az első eset, hogy Csehov hőseit továbbgondolják, tett már ilyet Kiss Csaba is a Sirály esetében, amikor azt az időszakot írta meg, ami hiányzik Csehov eredeti művéből. Selmeczi Bea gondolatkísérletének az az újdonsága, hogy a drámában csak nők szerepelnek, így a nézőpont is női, miközben sokat beszélnek a férfiakról. Szerepelnek orosz vendégszövegek is, ezekben is megjelenik a női nézőpont, a megidézett szerzők között van Ljudmila Ulickaja és Szvetlána Alekszijevics is. Az első rész Csehov eredeti drámájából táplálkozik, az idő is megegyezik, csakhogy a hangsúlyok kissé változnak, mert a történetet Olga (Járó Zsuzsa), Mása (Herczeg Adrienn), Irina (Varga Lili) és Natasa, Andrej felesége (Tarr Judit) meséli el. Selmeczi Bea tisztelettel bánik Csehov drámájával, mégis sikerül frissé és kortárssá változtatnia. Rögtön élővé válnak a figurák, és ez a következő továbbírt részekben csak fokozódik. Ugyanakkor Mása így fogalmaz: „Itt az emberek csak esznek, isznak, aztán meghalnak... Mások születnek, azok is esznek, isznak, alszanak, és nehogy elpusztuljanak az unalomtól, a feleségek megcsalják a férjeiket, a férjek meg úgy tesznek, mintha semmit se látnának, semmit se hallanának, és ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeket, és kialszik bennük az isteni szikra, és ugyanolyan szánalomra méltó egymáshoz hasonló holttestek lesznek, mint apáik és anyáik.” Később az is elhangzik, hogy „Az emberek folyton máshol szeretnének lenni, mint ahol vannak”. Igen, ez így van, a Prozorov lányok is visszavágynak Moszkvába, Selmeczi Bea darabjában Natasával együtt el is jutnak oda, egyedül Irina nem. Ő vidéken marad, ahol a házban a hatvanas években a legendás, régi ingaórát ébresztőóra váltja fel, később visszatér az ingaóra. Izgalmas történelmi és pszichológiai időutazás a Három és fél nővér. Tabuk, titkok és hazugságok lepleződnek le. Mindez hiába játszódik a húszas, a hatvanas, a kétezres évek szovjet, majd orosz társadalmában, mégis finoman, érzékeny rezdülésekkel, ismétlődésekkel, nosztalgiázásokkal bonyolódik le. Viták, sérelmek, vágyak, remények és lódítások ütköznek. A négy nő között azonban kialakul valami megbonthatatlan szövetség, még akkor is, ha a történelem viharai egzisztenciálisan és látszólag érzelmileg is távol sodorják őket egymástól. Érdemes még egyszer leírni a színésznők nevét: Járó Zsuzsa, Herczeg Adrienn, Varga Lili és Tarr Judit. Bravúros alakítást nyújtanak. Remekül megmutatják az adott figura vívódásait, gyötrelmeit, és közben a dialógusaik teli vannak mély társadalom- és emberismerettel, humorral és öniróniával. Mind a négy színésznő érezhetően élvezi a közös játékot, és azt is lehet érzékelni, hogy egymást is képesek meglepni, ily módon a nézőt is. A történelmi fordulópontok, egyéni válságok és felemelkedések mellett a darab - beleértve az oroszországi fejleményeket - nagyon aktuális és igencsak elgondolkodtató mondatát biztos, hogy hazavisszük: a fényt elnyelte a sötétség. hu. A drámában csak nők szerepelnek, így a nézőpont is női, miközben sokat beszélnek a férfiakról TTí? Selmeczi Bea Három és fél nővér Pinceszínház Rendező: Telihay Péter in5= £> Ö5E A népirtásból Hollywoodba FORRÁSANYAG Egy némafilm meglévő tekercseiből, egy múlt század végi videóinterjúból és egy friss animációból áll össze Inna Sahakyan dokumentumfilmje, az Auróra tündöklése (Aurora’s Sunrise). Egy elfeledett nő, Aurora Mardiganian (eredeti örmény nevén Arshaluys Mardiganian) történetét mutatja be, aki még tizennyolcadik életévének betöltése előtt, 1919-ben az egyik első hollywoodi kasszasiker főszereplője és az amerikai történelem legnagyobb jótékonysági kampányának arca lett. Mardiganian az örmény népirtás elől menekült az Egyesült Államokba, a XX. századi genocídiumban népes családja legtöbb tagját elvesztette, a tengerentúlra pedig már küldetéssel érkezett elmesélni a világnak, mit tettek a népével. Inna Sahakyan munkája a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál (BIDF) „A te vágyad”-szekciójában versenyez. Sokrétű alkotás, melynek az Örményországot ért jelenlegi támadások, területi követelések és az a tény ad aktualitást, hogy az örmények ellen elkövetett rémtetteket Törökország tagadja, s máig börtönbüntetéssel jár, ha valaki elismeri vagy akárcsak említi a genocídium tényét. Mindezeken túl a világ legtöbb kormánya - így a magyar - sem hajlandó népirtásként elismerni az örményekkel történteket, mivel ez terhelné a török diplomáciai kapcsolatokat. Az Oszmán Birodalom kormányának tudtával és beleegyezésével megtervezett és levezényelt örmény népirtás rengeteg áldozattal járt: félmillió és másfél millió közé becsülik, ennyi örményt irtottak ki 1915 és 1917 között. Aurora mindössze tizennégy éves volt, amikor családját elhurcolták, a pusztában hosszú menetelésre kényszerítették nőtársaival. A török katonák korbáccsal verték, kegyetlenkedtek a nőkkel, gyerekekkel, volt, akiket egyszerűen a folyóba dobtak megfulladni, a lányokat megerőszakolták, és egy részüket - köztük Aurorát - eladták hárem hölgynek. A lány később megszökött, és örmény katonák segítségével Amerikába került, újságírók fedezték föl a történetét, melyet folytatásos formában közöltek a lapok. Hatalmas figyelem övezte a fejezeteket, és egy stúdió hamar előállt a megfilmesítés ötletével. Az örmény menekült lány ekkor kapta meg új nevét, mert az amerikaiak az Arshaluyst nehezen tudták kiejteni. Aurora saját magát alakította a népirtásról szóló Lelkek árverése (The Auction of Souls) című nagyszabású és népszerű filmben. A Lelkek árverése megrázta az amerikai népet, akik adakoztak az örmény árváknak, menekülteknek járó jótékonysági alapba, az igényes film ezt a kampányt propagálta, maga Henry Morgenthau, az Oszmán Birodalom akkori nagykövete is megjelent a vásznon. Aurora a vele készített időskori interjújában elmondja, a valóságot sokszor nem merték megmutatni, finomítani kellett a tényeken. A Lelkek árverésében például keresztre feszítik a nőket, a túlélő elmondása szerint valójában karóba húzták őket. Az Auróra tündöklése unikális dokumentumfilm: a háromféle képi világ, a némafilm, a videófelvétel és az animáció izgalmas elegyet képez benne. A doku nemcsak egy történelmi katasztrófát mutat be egy emberi sorson keresztül, hanem Hollywood szenzációéhségét és a közönség korai amnéziáját is: akinek a tündöklése ma még szívügyünk, holnap nem jelent semmit. ROSZNÁKY EMMA A film a szenzációéhséget és a közönség amnéziáját is megmutatja Q2 öo INFO Auróra tündöklése (Aurora's Sunrise) Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivá Január 30., 31. Mammut mozi O