Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-30 / 25. szám

12 I __________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Magyar artistaművészek díja A Buti Olivér és Jagudits András artistapáros ugródeszkán be­mutatott produkciójával ezüst­díjat nyert a Párizsban 43. alka­lommal megrendezett Festival Mondial du Cirque de Demain versenyen - közölte a Fővárosi Nagycirkusz. A Paris Compagnie duó tagjai, Buti Olivér és Jagu­dits András feltétlen bizalom­ra épülő, humoros produkciót hoztak létre, szakmai mesterük Kőmíves Tibor, a koreográfusuk Csonka Roland volt. MTI Pátkai Rozina hangjátéka A holokauszt nemzetközi em­léknapja alkalmából 2024. ja­nuár 27-én elérhetővé vált Pátkai Rozina Györgyi című hangjátéka, amely alkotójá­nak személyes családi törté­netét meséli el nagynénje, Pát­kai Györgyi és édesapja, Pátkai Róbert visszaemlékezésein ke­resztül. PAPAGENO Interjúkat várnak Kiírta a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége a Földes Anna-interj­údíj -pályázatot. A 2017-ben elhunyt Földes Anna emlékére 2019-ben megalapí­tott díjra olyan, írásos formában elkészített interjúval lehet pá­lyázni, amely a 2023-as naptári évben ténylegesen megjelent a nyomtatott vagy az elektronikus sajtóban. A megjelenés tényét és idejét valamilyen formában iga­zolni kell. Egy pályázó egy írás­művel pályázhat, amiről auto­matikus válaszlevelet fog kapni. Beadási határidő: 2024. febru­ár 19. Korábbi díjazottak: Bíró Mariann (2019), Tóth Richárd (2020), Serdült Viktória (2021), Tölgyesi Gábor (lapunk munka­társa, 2022), Mátrainé Mester Katalin (2023). NÉPSZAVA Meghalt Sandra Milo Kilencvenéves korában elhunyt Sandra Milo olasz színésznő, Fellini 8 és 1/2-jének Carlája. A Corriere úgy emlékezik meg Sandra Milóról, mint Federi­co Fellini múzsájáról. Milo szí­nésznőként 1955-ben debütált a vásznon, majd első főszere­pét 1959-ben kapta meg Rober­to Rossellini Rovere tábornok című filmjében. Az első igazán nagy filmes sikerét Fellini 8 és 1/2 című filmjében aratta Car­­laként 1963-ban: itt a Marcello Mastroianni által megformált karakter szeretőjét alakította. A 60-as években egy televíziós műsornak is volt a házigazdá­ja. HVG.HU e?0­1 Ö o>o o μ m <Ö O Elnyelte a fényt a sötétség SZÍNHÁZ Selmeczi Bea darabjában Csehov hősnői továbbélik a mindennapokat. A csaknem százévnyi időutazás sok tanulsággal jár. BALOGH GYULA „Olyan jó lenne szabadnak lenni” - mondja Irina, Csehov Három nő­vére közül a legfiatalabb egy jókora időugrással, már a kétezres években játszódó jelenetben. Selmeczi Bea továbbírta a Három nővért, melyet a Pinceszínházban mutattak be Te­­lihay Péter rendezésében. Nem ez az első eset, hogy Csehov hőseit to­vábbgondolják, tett már ilyet Kiss Csaba is a Sirály esetében, amikor azt az időszakot írta meg, ami hi­ányzik Csehov eredeti művéből. Selmeczi Bea gondolatkísérletének az az újdonsága, hogy a drámában csak nők szerepelnek, így a néző­pont is női, miközben sokat beszél­nek a férfiakról. Szerepelnek orosz vendégszövegek is, ezekben is meg­jelenik a női nézőpont, a megidézett szerzők között van Ljudmila Ulicka­­ja és Szvetlána Alekszijevics is. Az első rész Csehov eredeti drá­májából táplálkozik, az idő is meg­egyezik, csakhogy a hangsúlyok kissé változnak, mert a történetet Olga (Járó Zsuzsa), Mása (Herczeg Adrienn), Irina (Varga Lili) és Na­tasa, Andrej felesége (Tarr Judit) meséli el. Selmeczi Bea tisztelettel bánik Csehov drámájával, mégis si­kerül frissé és kortárssá változtat­nia. Rögtön élővé válnak a figurák, és ez a következő továbbírt részek­ben csak fokozódik. Ugyanakkor Mása így fogalmaz: „Itt az embe­rek csak esznek, isznak, aztán meg­halnak... Mások születnek, azok is esznek, isznak, alszanak, és nehogy elpusztuljanak az unalomtól, a fele­ségek megcsalj­ák a férj­eiket, a férj­ek meg úgy tesznek, mintha semmit se látnának, semmit se hallanának, és ez a romlott levegő megnyomorít­ja a gyerekeket, és kialszik bennük az isteni szikra, és ugyanolyan szá­nalomra méltó egymáshoz hason­ló holttestek lesznek, mint apáik és anyáik.” Később az is elhangzik, hogy „Az emberek folyton máshol szeretnének lenni, mint ahol van­nak”. Igen, ez így van, a Prozorov lá­nyok is visszavágynak Moszkvába, Selmeczi Bea darabjában Natasával együtt el is jutnak oda, egyedül Irina nem. Ő vidéken marad, ahol a ház­ban a hatvanas években a legendás, régi ingaórát ébresztőóra váltja fel, később visszatér az ingaóra. Izgalmas történelmi és pszicho­lógiai időutazás a Három és fél nő­vér. Tabuk, titkok és hazugságok lepleződnek le. Mindez hiába ját­szódik a húszas, a hatvanas, a kétez­res évek szovjet, majd orosz társa­dalmában, mégis finoman, érzékeny rezdülésekkel, ismétlődésekkel, nosztalgiázásokkal bonyolódik le. Viták, sérelmek, vágyak, remé­nyek és lódítások ütköznek. A négy nő között azonban kialakul valami megbonthatatlan szövetség, még akkor is, ha a történelem viharai eg­zisztenciálisan és látszólag érzelmi­leg is távol sodorják őket egymástól. Érdemes még egyszer leírni a színésznők nevét: Járó Zsuzsa, Herczeg Adrienn, Varga Lili és Tarr Judit. Bravúros alakítást nyújtanak. Remekül megmutatják az adott fi­gura vívódásait, gyötrelmeit, és köz­ben a dialógusaik teli vannak mély társadalom- és emberismerettel, humorral és öniróniával. Mind a négy színésznő érezhető­en élvezi a közös játékot, és azt is le­het érzékelni, hogy egymást is képe­sek meglepni, ily módon a nézőt is. A történelmi fordulópontok, egyéni válságok és felemelkedések mellett a darab - beleértve az orosz­­országi fejleményeket - nagyon ak­tuális és igencsak elgondolkodtató mondatát biztos, hogy hazavisszük: a fényt elnyelte a sötétség. h­u. A drámában csak nők sze­repelnek, így a nézőpont is női, miköz­ben sokat beszélnek a férfiakról TTí? Selmeczi Bea Három és fél nővér Pinceszínház Rendező: Telihay Péter in5= £> Ö5E A népirtásból Hollywoodba FORRÁSANYAG Egy némafilm meglévő tekercseiből, egy múlt szá­zad végi videóinterjúból és egy friss animációból áll össze Inna Saha­­kyan dokumentumfilmje, az Auróra tündöklése (Aurora’s Sunrise). Egy elfeledett nő, Aurora Mardiganian (eredeti örmény nevén Arshaluys Mardiganian) történetét mutatja be, aki még tizennyolcadik életé­vének betöltése előtt, 1919-ben az egyik első hollywoodi kasszasiker főszereplője és az amerikai történe­lem legnagyobb jótékonysági kam­pányának arca lett. Mardiganian az örmény népirtás elől menekült az Egyesült Államokba, a XX. századi genocídiumban népes családja leg­több tagját elvesztette, a tengeren­túlra pedig már küldetéssel érke­zett­ elmesélni a világnak, mit tettek a népével. Inna Sahakyan munkája a Bu­dapesti Nemzetközi Dokumen­­tumfilm-fesztivál (BIDF) „A te vá­­gyad”-szekciójában versenyez. Sokrétű alkotás, melynek az Ör­ményországot ért jelenlegi táma­dások, területi követelések és az a tény ad aktualitást, hogy az örmé­nyek ellen elkövetett rémtetteket Törökország tagadj­a, s máig börtön­­büntetéssel jár, ha valaki elismeri vagy akárcsak említi a genocídium tényét. Mindezeken túl a világ leg­több kormánya - így a magyar - sem hajlandó népirtásként elismerni az örményekkel történteket, mivel ez terhelné a török diplomáciai kap­csolatokat. Az Oszmán Birodalom kormá­nyának tudtával és beleegyezésé­vel megtervezett és levezényelt ör­mény népirtás rengeteg áldozattal járt: félmillió és másfél millió közé becsülik, ennyi örményt irtottak ki 1915 és 1917 között. Aurora mind­össze tizennégy éves volt, amikor családját elhurcolták, a pusztában hosszú menetelésre kényszerítet­ték nőtársaival. A török katonák korbáccsal verték, kegyetlenkedtek a nőkkel, gyerekekkel, volt, akiket egyszerűen a folyóba dobtak meg­fulladni, a lányokat megerőszakol­ták, és egy részüket - köztük Auro­rát - eladták hárem hölgynek. A lány később megszökött, és örmény ka­tonák segítségével Amerikába ke­rült, újságírók fedezték föl a törté­netét, melyet folytatásos formában közöltek a lapok. Hatalmas figye­lem övezte a fejezeteket, és egy stú­dió hamar előállt a megfilmesítés ötletével. Az örmény menekült lány ekkor kapta meg új nevét, mert az amerikaiak az Arshaluyst nehezen tudták kiejteni. Aurora saját magát alakította a népirtásról szóló Lel­kek árverése (The Auction of Souls) című nagyszabású és népszerű film­ben. A Lelkek árverése megrázta az amerikai népet, akik adakoztak az örmény árváknak, menekülteknek járó jótékonysági alapba, az igé­nyes film ezt a kampányt propa­gálta, maga Henry Morgenthau, az Oszmán Birodalom akkori nagykö­vete is megjelent a vásznon. Auro­ra a vele készített időskori interjú­jában elmondja, a valóságot sokszor nem merték megmutatni, finomíta­ni kellett a tényeken. A Lelkek árve­résében például keresztre feszítik a nőket, a túlélő elmondása szerint valójában karóba húzták őket. Az Auróra tündöklése uniká­­lis dokumentumfilm: a háromféle képi világ, a némafilm, a videófel­vétel és az animáció izgalmas ele­­gyet képez benne. A doku nemcsak egy történelmi katasztrófát mutat be egy emberi sorson keresztül, ha­nem Hollywood szenzációéhségét és a közönség korai amnéziáját is: akinek a tündöklése ma még szív­ügyünk, holnap nem jelent semmit. ROSZNÁKY EMMA A film a szenzációéhséget és a kö­zönség amnéziáját is megmutatja Q2 öo INFO Auróra tündöklése (Aurora's Sunrise) Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivá Január 30., 31. Mammut mozi O

Next