Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-31 / 26. szám

2 I _________________________________________________REFLEKTOR Szárnyal a román szélsőjobb AUR A választók közel egyharmada szélsőjobboldali pártra szavazna. Ennél is fenyegetőbb, hogy a három legnépszerűbb politikus közül kettő a szélsőségesek közül kerül ki. GÁL MÁRIA Mintegy 27 százalékon mérte egy múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás a két román szélsőjobb párt, a Románok Egye­süléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia együttes támogatottságát. Romániában az idén négy voksolást rendeznek, az európai parlamenti mellett parlamentit, helyhatóságit és elnökválasztást is. Ennek fényé­ben az épp aktuális politikai erővi­szonyok nem csupán azt döntik el, hogy kik képviselik majd az országot az európai törvényhozásban, hanem akár hosszabb távon meghatároz­hatják Románia jövőjét is. A legutóbbi felmérést az Avan­­garde közvélemény-kutató végezte, és bár vannak eltérések a korábbi­akhoz képest, a trend azonos. E sze­rint a biztos pártválasztók körében a nagykoalíciós rotációs kormány jelenlegi vezető ereje, a Szociálde­mokrata Párt (PSD) 31 százalékkal a legerősebb formáció, a második helyen a koalíciós partner Nemze­ti Liberális Párt (PNL) áll 20 száza­lékkal. (A PNL konzervatív párt, az Európai Néppárt [EPP] tagja.) Alig egy százalékkal lemaradva, 19 szá­zalékon mérték a szélsőjobb AUR-t. A liberális Mentsétek meg Románi­át Szövetség (USR) a Traian Bases­­cu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttal és a Ludovic Or­bán volt liberális miniszterelnök friss szakadár pártjával, a Jobbol­dal Erejével közösen létrehozta az Egyesült Jobboldal Szövetséget, ami jelenleg 14 százalékos támogatottsá­got remélhet. A legnagyobb megle­petés azonban az, hogy az AUR-ból 2021 februárjában kizárt botrány­hős Diana Sosoncá szenátor vezette SOS Románia szélsőjobb párt már elérte a 8 százalékot. Rajtuk kívül még az RMDSZ áll bejutó helyen, de épphogy eléri az 5 százalékos küszö­böt, ami nem túlságosan megnyug­tató a romániai magyar érdekvéde­lem számára. Januárban ez volt a harmadik nyilvánosságra hozott felmérés, az előző kettő is hasonló erőviszonyo­kat mutatott. Mindkettőben a PSD vezet 29-30 százalékkal, az AUR-t 23, illetve 18 százalékon mérték, a PNL 17-20 százalékkal a második helyért verseng a szélsőjobbal. Az RMDSZ mindkét kutatásban a kü­szöbön billeg, az SOS Romániát vi­szont egyik intézet 5 százalék alatt, a másik 6-on mérte. Ha ezek az arányok nem változ­nak, akkor Románia igencsak erős szélsőjobb különítménnyel erősíti majd az Európai Parlament populis­ta szárnyát. Románia 33 EP-mandá­tumából az AUR 10-13-at is szerez­het, az SDS pedig minimum kettőt, de akár többet is. A román szélső­jobb különösebb visszaesésére nem lehet számítani, mindkét párt folya­matosan erősödik. Az AUR 2019-ben jött létre, azzal a céllal, hogy részt vegyen a 2020- as romániai parlamenti választá­sokon­­ az akkor elért 9 százalékos eredménye sokkoló volt. A világjár­vány, az azt követő gazdasági válság, a háború és az infláció okozta gazda­sági-társadalmi nehézségek mind a szélsőség malmára hajtották a vizet Romániában is. A párt a Covid-taga­dó, oltásellenes mozgalom élére állt, azóta töretlenül szárnyal, annyira, hogy jelenlegi eredményei alapján akár kormányzati tényezőként szá­molni kell velük. Érezhetően erre készül a román labdarúgó-válogatott szurkolói ult­ráinak a vezetőjéből pártelnökké avanzsált George Simion is, aki kez­deti, primitíven agresszív stílusát némiképp szelídítette, az ukrajnai háború kapcsán is már csak burkol­tan vállalta fel Ukrajna-ellenes állás­pontját. Az AUR arra törekszik, hogy az európai Konzervatívok és Refor­misták Szövetségéhez csatlakozzon. Ezt még 2021 januárjában bejelen­tette Simion, de még nem történt előrelépés e téren. Tavaly a pártel­nök hívatlanul belógott az európai populista és szélsőjobb pártok mad­ridi találkozójára; a közösségi médiá­ban azt hirdette, részt vett az esemé­nyen, de a szervezők ezt cáfolták Az európai populisták ugyan­is egyelőre elzárkóznak az AUR-tól, több okból is. Mindenekelőtt azért, mert villámgyors felemelkedésük mögött felsejlik a Kreml támogató keze, retorikájukban a Kreml érvei bukkannak elő, ugyanakkor azért is, mert a párt nyíltan revizionista, ami nem túl népszerű jelenség nyu­gaton. Simionék megjelenésükkor egyértelműen neofasiszták voltak, a két világháború között megjelent legionalizmus (a román fasizmus megnevezése) eszméit tűzték zász­lajukra. Azzal keltettek feltűnést, hogy a román pártok közül egye­düliként vállalták fel nyíltan a két testvérállam, Románia és Moldo­va egyesülésének szorgalmazását. 2021 tavaszán létrehozták Moldová­­ban is az AUR-t, amely indult is az az évi választáson, de csupán 0,49 szá­zalékot ért el. Ideológiájuknak négy alappillé­re van: család, nemzet, keresztény hit és szabadság, magukat az egyház védelmezőinek nevezik. EU-szkep­tikusak, de kezdeti heves Unió-elle­­nességükből visszavettek, már csak azért is, mert bár a román lakossá­gon belül is apadt az EU-párti tábor, még mindig 65 és 70 százalék között van azok aránya, akik az európai kö­zösségben szeretnének tovább élni. Az AUR politikusai többször dicsérték Orbán Viktort és kormányát szuverenista politikája, a klasszikus családmo­dell védel­mezése, valamint a „gender”-el­­lenessége miatt. A Simson vezette alakulat a nyílt EU-ellenesség helyett ma már in­kább Romániát szeretné Kelet-Kö­­zép-Európa vezető uniós államá­vá tenni. A NATO-tagságot sosem ellenezték, azt azonban igen, hogy Románia védelmi szövetségi egyez­ményt kössön Ukrajnával. A pártból kirúgott jogász szená­tor, Diana Sosoncu új pártja viszont még a kezdeti AUR-nál is radikáli­sabb. A szenátor asszony példátlan botrányhős - a parlamentben általá­ban üvöltve akadályozza a törvény­­hozást, pártrendezvényein, az álta­luk szervezett tüntetéseken rendre népviseletben énekel, olasz tévéstá­bot zárt be a lakásába, s ő akadályoz­ta meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólaljon a bukares­ti parlamentben. A háború kitörése után is, egyedüli román politikus­ként, részt vett az orosz nagykövet­ség rendezvényein, Orbán Viktort a parlamenti szószékről is nevez­te követendő példának. Nagy híve mindenféle összeesküvés-elmé­letnek, amelyek mögött rendre kü­lönböző alakot öltve - Soros, Bill Gates stb. - az antiszemitizmus bú­vik meg, a pandémia idején ezzel si­került tömegeket meghódítania. Az egyik legismertebb román politikai elemző, Cristian Prrvulescu szerint Sosoaca a verbális erőszak haszná­latának nagymestere, a „mahala”, azaz a nyomornegyedstílus képvi­selője, aki a leszakadó, frusztrált ré­tegeket tudja mozgósítani. A polito­lógus tavaly decemberben, amikor az SOS először lépte át az 5 százalé­kos küszöböt, azt mondta egy a Hot­­newsnak adott interjújában, hogy ezzel ki is merítette tartalékait, a pártnak nincs honnan tovább növe­kednie. A felmérések azonban mást mutatnak, a primitíven szélsőséges alakulat az Európai Parlament tag­ja lesz. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök viszont nem túlzott, amikor január közepén azt mondta: Romániát a szélsőségesek veszélye fenyegeti. Jelenleg ugyanis a politi­kusok bizalmi listáját maga Ciolacu vezeti 26 százalékkal, a második he­lyen George Simion AUR-vezér és Diana Sosoncu áll, egyaránt 23 szá­zalékkal. A potenciális államfőjelöl­tek rangsorában is a 34 százalékon mért Ciolacu mögött ott van már Si­mion 30 százalékkal, a liberális volt miniszterelnök Nicolae Ciucu lesza­kadva a voksok 12 százalékát kap­ná. Ez azt is jelenti, hogy az elnök­­választás második fordulójában egy neonáci, revizionista, EU-szkepti­kus jelölttel kell számolni. Diana Soson­cá szenátor összeesküvés­elméletekre épülő kom­munikációja egyre több választót nyer meg a szélső­jobbnak Putyin hasznos idiótái ELLENTÉTEK Az európai szélső­ségesek előretörése ijesztő ugyan, de a román és magyar szélsőjobb esetei is azt igazolják, hogy ezen alakula­tok között olyan komoly elválasztó vonalak vannak, amelyeket belát­ható időn belül képtelenek lesznek átlépni, mert „közös” céljaik csak egymás ellenében valósíthatók meg. A magyar és a román szélsőjobb ve­zetői néhány napja ugyanis szinte egyszerre rukkoltak elő azzal, hogy igényt tartanak Ukrajna egy-egy darabjára. Mint ismert, Toroczkai László évértékelő beszédében je­lentette be, hogy ha a háború kö­vetkeztében megszűnne Ukrajna államisága, „egyetlen magyarországi pártként” a Mi Hazánk „igényt tart Kárpátaljára”. Gyakorlatilag ugyanezzel állt elő Claudiu Tarziu AUR-társelnök is. A párt szenátusi frakcióvezető­je azt mondta, a románok akkor vál­nak „igazán szuverénné”, amikor sikerül a román államot a „termé­szetes határain” belül helyreállíta­ni. „Besszarábiának haza kell térnie. Észak-Bukovinát nem felejthetjük el. Besszarábia déli része, Herta vi­déke, Kárpátalja­­ valamennyi te­rületnek, amely a román nemzeté volt, és az most is, vissza kell térnie az országhatáron belülre. Ez olyan eszme, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk” - szögezte le a politikus. (Besszarábia a román szél­sőjobb nyelvezetében Moldovát je­lenti.) Keményen bírálta az AUR po­litikusát Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemrég lemondott igazgatója. A volt SRI-ve­­zér azt mondta, aki ilyen kijelentése­ket tesz, az általában „hasznos idió­ta”. „A probléma az, hogy Claudiu Tárziu úr nem idióta. Egyesek sze­rint nem is hasznos. (...) Nem gyana­kodhatunk arra, hogy elragadtatta magát, és elvesztette az eszét. Tár­ziu úr cinikusan játszik egy forró té­mával, amiről nagyon jól tudja, hogy fantázia.” Hellvig kitért arra is, hogy miközben Tárziu „hamisan játszik”, van valaki, akivel mégis összhang­ban van. Toroczkai László, „buda­pesti kollégája”, aki „véletlenül” 24 órával később kijelentette, hogy Ma­gyarországnak területeket kell vis­­­szaszereznie Ukrajnától. A két NATO-tagállam szélsőjobb pártjainak álláspontja a világsaj­tó figyelmét sem kerülte el. Beszá­molt róla a Reuters hírügynökség és a Newsweek is. Utóbbi kitért arra, hogy Magyarországon a jobbközé­pen is megjelentek ezek az eszmék, még ha burkoltabban is, amint azt Orbán Viktor szurkolóisál-botránya is mutatta. Az európai szélsőségeket a Kreml az EU destabilizálására használja. Magyarországon a szélsőjobb kü­lönösebb változást nem hozhat, hi­szen Orbán Viktor eleve az EU és a NATO „szabotőre”, de Romániában az AUR megerősödése az ország Uk­rajna iránti elköteleződését is veszé­lyeztetheti. GÁL MÁRIA 7<> 3 Orbán Viktor szurkolói sálja is bátorítóan hatott a nyílt revíziót követelőkre <3OOoo<< QOO<<<ooŚ‹c

Next