Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-31 / 26. szám

pm rrS­ n DL­rvJLU' népszava­­ r 2024. január 31., szerda I D Nem csak az ár, a színvonal is fontos Hogy miért érte meg a megannyi ismeretlent rejtő alku a fővárosnak? Erre részben válaszolt Karácsony Ger­gely aki az előző választási programjára hivatkozott a 14 év alattiak ingyenes utazásának bevezetésekor, és most is, az árcsökkentésnél. A főpolgármester abban bízik, az egyszerűbb és olcsóbb bérletvásárlással az agglomerációból érkezők közül többen választják majd a közösségi közlekedést az autó helyett, így Budapest fellélegezhet. Csakhogy több felmérés is igazolta már: az ár csupán az egyik tényező, legalább ennyire fontos a szolgáltatás színvonala. Csökkenő bevételek mellett aligha lesz pénz jármű- és hálózatfejlesztésre. Sőt, egy idő után az is felvetődik, hogy nem válik-e szükségessé egy a most visszavontnál markánsabb járatritkítás. Drága lehet az olcsó tömegközlekedés JÁRAT Eltörlik a budapesti diákbérletet, olcsóbb lesz a dolgozói bérlet, és szinte minden mindenre érvényes lesz. A városvezetés néhány milliárdos veszteséggel számol, szakértők sokkal többel. SZALAI ANNA - Március 1-től új időszámítás kez­dődik a budapesti közlekedésben. Az új rendszernek nem a főváros és nem a kormány a valódi nyertese, hanem az utasok. Az agglomeráció­ban élőknek a jelenlegi két bérlet helyett elég lesz egyet vásárolni­uk, a fővárosiaknak jelentősen ke­vesebbet kell fizetniük a dolgozói bérletért. A diákok is jól járnak, hi­szen ők a lényegesen olcsóbb vár­megyebérlettel utazhatnak - sorol­ta a hétfőn bejelentett, a főváros és a kormány közötti nagy bérletalku részleteit Karácsony Gergely főpol­gármester, aki szerint a budapesti­ek kétszeresen jól járnak, hiszen az olcsóbb közösségi közlekedés re­mélhetőleg sokakat rábír majd arra, hogy letegyék az autóikat. Ezzel csökken a budapesti levegőszen­­­nyezés és az utak zsúfoltsága. A pénzügyi részleteket még ki kell dolgozni, de a főpolgármester szerint az új, teljesítményalapú el­számolás - vagyis amikor nem a költségeket, hanem a bevételt oszt­ják szét - sokkal egyszerűbb és át­láthatóbb lesz. Mindez szerinte kristálytiszta logikát követ: az ös­­­szes bevételt bedobják a kalapba, ahonnan teljesítményarányosan veszik ki a részüket a felek. A Nép­szava kérdésére azt is elárulta, hogy az eddig kizárólagosan a főváros­nak járó 12 milliárd forintos álla­mi normatíva is ebbe a közös kalap­ba kerül, így ebből a későbbiekben a MÁV és a Volán is kap. A főváros cserébe részesül az ország- és a vár­megyebérlet bevételéből. A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén mindenesetre egyelőre csak elvi döntést hoz, a pontos szerződés­ről később határoznak. Karácsony Gergely szerint ezt a minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat veze­tésén túl a szolgáltatócégeknek is alá kellene írniuk. A később tisztázandó részle­tek közé tartozik a különféle napi- és menetjegyek elfogadása, illetve az elszámolás pontos mechanizmu­sa. Annyi viszont bizonyos, hogy havonta vonnak mérleget a fe­lek. A MÁV és a Volán továbbra is a BKK-tól rendeli meg a különféle forgalomszervezési, j­egyértékesíté­­si és tájékoztatási szolgáltatásokat, de ez független a hétfői megállapo­dástól. Az is eldőlt, hogy a főváros csök­kenti a Budapest dolgozói bérlet árát, 9500 helyett 8950 forintba kerül március 1. után. Erre tíz éve nem volt példa - hangsúlyozta a fő­polgármester. Nem véletlenül. A fővárosi közösségi közlekedés mű­ködtetése tavaly 240 milliárd fo­rintba került, amihez elméletileg járt a 12 milliárdos állami norma­tíva, igaz, az agglomerációs elszá­molás miatt ebből egyre kevesebb maradt a fővárosi kasszában. Lázár János közlekedési miniszter janu­ár elején tett ajánlatának most be­jelentett elfogadása, miszerint az állami társaságok - a MÁV meg a Volán - és a fővárosi BKK járatain mindkét bérlet érvényes lesz, sú­lyos pénzügyi következményekkel járhat. A szinte hajszálra ugyan­annyiba kerülő teljes árú várme­gyebérlet (9450 forint) a városha­táron kívül egész Pest megyében használható, míg a BKK bérlete csak Budapesten belül, így kanni­­balizálta volna a Budapest-bérle­­tet. Ezt elkerülendő csökkentették a Budapest-bérlet árát. A bérleteladásból származó be­vételkiesés összegét 20 milliárdos­ra becsülte Vitézy Dávid közlekedé­si szakember, aki fontolgatja, hogy indul a főpolgármester-választáson. Ehhez jön hozzá az a 12 milliárdos mínusz, amit az állami normatíva elvonása jelent. Összehasonlításul: a január közepén bevezetett, majd viharos gyorsasággal visszavont, 54 viszonylatot érintő járatritkítás 250 millió forint megtakarítást hozott volna. Ennek a sokszorosa tűnik el most hirtelen a rendszerből. Ka­rácsony Gergely ehhez képest alig 4-5 milliárdosra becsülte a várha­tó veszteséget, bár azt nem tagadta, hogy sok a bizonytalanság. Azt sem tartotta kizártnak, hogy az alacso­nyabb ár hatására a korábbinál töb­ben vásárolnak majd bérletet. „Az elmúlt években százmilliár­dos veszteséget voltunk kénytele­nek elkönyvelni, így ezt a 4-5 mil­liárdos bevételkiesést is túl fogjuk élni” - bizakodott a városvezető. Azt viszont megígérte, hogy a szol­gáltatás színvonala nem esik, és ka­pacitást sem fognak csökkenteni. Kiss Ambrus főpolgármester-he­lyettes is optimista. A Népszavának azt mondta: a teljesítményalapú el­számolással akár jól is járhat a fő­város, de legalábbis nem veszít túl sokat. Szavait kissé árnyalja, hogy a politikus szerint ez volt a lehető legjobb végeredmény, amit elérhet­tek, különös tekintettel a fővárosi­akra. Ráadásul ő sem tagadja, hogy a rendszerben annyi ismeretlen vál­tozó van, hogy legfeljebb az év má­sodik felére derül ki, mennyire jár­tak jól vagy rosszul a felek. Mindez nem elszámolási kér­dés - vélekedik Vitézy Dávid, aki szerint ez a kieső bevétel szabad szemmel is látszik, és hiányozni fog a közösségi közlekedés költség­­vetéséből, ha nem pótolják vissza. Az lenne a tisztességes, ha a dön­téshozók azt is elárulnák, miből és mikor fogják pótolni. Az állami kompenzációra semmilyen garan­cia nem látszik. A Arb­v t 4n kfyst '<2 uCtio2oO'< co BECSLÉS KARÁCSONY GERGELY főpolgármester 4-5 milliárdos bevételkiesésre számít a bérlet­reform nyomán, ami szerinte túlélhető BEÁRAZÁS VITÉZY DÁVID közlekedési szakember, potenciális főpol­gármester-jelölt a bevételkiesést 20 milliárdosra becsülte Kedvezőbb áron utazhatnak majd bérlettel a felnőttek és a diákok is, de az továbbra sem világos, hogy ennek árát ki fizeti majd Őrizetben Portik fia, Gyárfás az utolsó szó jogán beszélt PER Furcsa közjáték történt a Gyárfás-Portik-per tárgyalása előtt tegnap a Fővárosi Törvényszéken: a terembe megérkező Póta Péter bírót a folyosón megállította Portik Tamás fia, hogy a jogerősen elítélt apja börtönbüntetésének a körül­ményei miatt beszéljen vele, majd amikor a bíró nem volt hajlandó erre, hideg kávéval leöntötte - szá­molt be az esetről elsőként a Telex. Először egy újságíró lépett közbe, nem sokkal később megérkezett a Fővárosi Törvényszék biztonsá­gi szolgálata is, majd a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatár­sai kezdték meg az adatrögzítést. Az pedig csak este derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy elleni erőszak miatt őrizetbe vette és gyanúsított­ként hallgatta ki Portik Tamás fiát. Aligha véletlen, hogy a tárgyalá­son a kávés incidensre hivatkozva Portik Tamás elfogultságot jelentett be a bíróval szemben, ám ezt a tör­vényszék elutasította. A láthatóan időhúzásra játszó Portik ismét­­ ne­­gyedjére is­­ ügyvédet váltott, a ko­rábban őt képviselő Vincze Tamás lett az „új” védője. Ám ezúttal a bíró­ság nem engedte, hogy Vincze külön felkészülési időt kapjon a védőbe­szédére. Azért nem, mert - érvelt a törvényszék - ő eleve azzal a megbí­zással érkezett, hogy védőbeszédet tartson. A már öt éve tartó bírósági tárgyaláson elvileg már november­ben elsőfokú ítéletet akart hirdetni a bíró, ám ez áttolódott erre az esz­tendőre. A vád szerint a kilencvenes évek alvilága egyik meghatározó fi­gurájának tartott Portik az úszószö­vetség volt elnöke, Gyárfás Tamás felbujtására ölette meg Jozef Rohác szlovák bérgyilkossal Fenyő János médiavállalkozót, lapunk volt tulaj­donosát. - Nem tettem semmi olyat, ami jogszabályokba ütközne. Szívesen használnám az ártatlan kifejezést, de elborzaszt, mintha tényleg vé­dekeznem kellene - szólt a bíró­sághoz az utolsó szó jogán Gyárfás Tamás az Index tudósítása szerint. Mint fogalmazott: „A tárgyalás so­rán nem csupán tagadtam, de cá­foltam is a vád állításait.” Fenyő Jánosról azt mondta: „Az ő halála, amihez semmi közöm nincs, az én életemet is tönkretette.” BATKA ZOLTÁN e5 [UNK]ZD­­< <10 év A kávés támadás után őrizetbe vették Portik Tamás fiát Két agyvérzés és a vízüzemű motor is előkerült „Egyet kérek csak: ne mondja el, hogyan működik ez a valami" - kérte N. Csaba tanútól a Fővárosi Törvényszéken Tóth Erzsébet bírónő a Wöl­­ner-Schadl-ügy tegnapi tárgyalási napjának az elején. A „valami" ebben az esetben N. Csaba vízmeghajtású motor találmánya, ami - ha a vádlot­tak állítása igaz - forradalmasítaná a világ közlekedését. Az ügyészség verziója prózaibb, a vádirat szerint a vízmeghajtású motor találmányát csak arra akarta használni a Wölner-Schadl-duó, hogy arra hivatkozva egymilliárd forintnyi EU-s pályázati pénzt szerezzen meg. Korábban a bíróság már meghallgatta a kiskunmajsai K. Szabolcs ta­nút, N. Csaba feltalálótársát. N. Csaba azt mondta, ő 1994-ben találta ki a vízmeghajtású motort, ám mivel senkit sem érdekelt a találmánya, mérgében megsemmisítette azt. Ezt követően találkozott K. Szabolc­­­csal, és mesélt neki a motorról. Azonban az élet közbeszólt: N. Csaba 2014-ben és 2015-ben kapott egy-egy agyvérzést, ami a beszédközpont­ját súlyosan károsította. A lábadozó N. Csaba később munkába állt K. Szabolccsal, hogy megépítse a motort, és utóbbi hozta be a későbbi har­madrendű vádlott R. Róbertet mint mecénást, aki N. Csaba szerint 200- 300 millió forintot fektetett a találmányba.

Next