Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-31 / 26. szám
LI NÉPSZAVA €/HUF $/HUF CHF/HUF O I 2024. január 31., szerda___________________________386,34 V-0,79% LAPSZÉL Bővül az online biztosításközvetítés Elindította digitális biztosításközvetítő rendszerét a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. kedden. A biztosításipiac.hu-n kötelező felelősségbiztosítást, cascót, utasbiztosítást, lakásbiztosítást, illetve minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást köthetnek a felhasználók, és minden hazai biztosító ajánlata megtalálható az új felületen. Garanciát vállalnak az alulbiztosítottság elkerülésére, nem a legolcsóbb, hanem a jó biztosítási fedezetet nyújtó termékeket közvetítik ügyfeleiknek - emelte ki Keszthelyi Erik, a társaság elnök-vezérigazgatója az alkuszcég keddi budapesti szakmai rendezvényén. A portál minden évben automatikusan megversenyezteti a felhasználók platformon kezelt biztosításait, hogy mindig a legkedvezőbbet kínálja fel számukra. A biztosításipiac.hu-n megkötött minden biztosítás után 250 forinttal támogatják a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet - derült ki a rendezvényen. A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása szerint a március 1. és 31. közötti lakásbiztosítási kampány a mintegy 530 ezer, csak ingóságbiztosítással rendelkező lakásbiztosításokra (jellemzően társasházi albetétekre) is kiterjed. NÉPSZAVA-MTI Túlteljesítő naperőművek Jelenleg 5600 megawattnyi naperőmű van Magyarországon, tavaly ebből 1600 megawattnyi új erőmű létesült - mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a 48 megawatt teljesítményű, Kiskunhalason létesült naperőmű átadásán. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra kétszázezer háztartási napelem települjön, de ez már most teljesült, a kitűzött időpontig a háromszázezret is el fogja érni ez a szám - tette hozzá. NÉPSZAVA-MTI 6 07 6 213( IS)62 o RÉSZVÉNYEK 2888 Ft ♦ +1,19% MTelekom 745 Ft OTP 16 385 Ft Richter 9260 Ft +1,09% * -1,59% * -1,00% BUX 63 213,55 Mol +0,03% 356,53 V- 0,84% CAVHA^AC 413,24 Óvatosan vágott az MNB FORINT Januárban 4 százalékra lassulhat az infláció, ennek ellenére a jegybank „csak” 0,75 százalékkal csökkentette a kamatát. PAPP ZSOLT A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT) 75 bázisponttal, 10 százalékra mérsékelte irányadó kamatát. Vagyis visszakozott a jegybank, és nem gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét, ugyanis a „múlt hétfő óta a pénzpiaci közegben beállt változások ezt indokolták” - mondta el Virág Barnabás MNB-alelnök a keddi döntést követő sajtótájékoztatón. Mint arról mi is beszámoltunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bő egy hete publikált egy cikket, amelyben elég egyértelműen arra célzott, hogy a kormány nem versenypiaci eszközökkel erőteljes hitelkamat-csökkentésre kényszerítené a kereskedelmi bankokat. A miniszter végül elállt a tervétől, ám ekkora már késő volt: a forint gyengülő pályára állt. A helyzetet tovább rontotta a Financial Times vasárnapi cikke, mely szerint az Európai Bizottság kész gazdasági kényszerintézkedéseket tenni Magyarország ellen, ha a kormány továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat. A két hír miatt a forint számottevően gyengült, az elmúlt egy hétben az euró ára 378 forintról 390 forint fölé emelkedett. A forintgyengülés az a „pénzpiaci közegben beállt változás”, amely nem tette lehetővé az erőteljesebb kamatcsökkentést és amiért részben a folyamatosan kisebb jegybanki alapkamatot sürgető Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az egyik felelős. Az elemzők szerint a jegybank számára jelenleg a dezinfláció szempontjából a 380 forintos euróárfolyam lenne ideális, a 390 forint feletti euró már „nem komfortos”. Az MT tagjai szerint ugyan a makrogazdasági folyamatok a 75 bázispontnál nagyobb, 100 bázispontos kamatcsökkentést is lehetővé tettek volna, ám végül „nagy többséggel” az elmúlt hónapokban megszokott 0,75 százalékos kamatvágás mellett döntött a testület - válaszolta lapunk kérdésre Virág Barnabás. Vagyis a döntés nem volt egyhangú, még a jelenlegi környezetben is voltak olyan MT-tagok, akik indokoltnak látták a kamatcsökkentés gyorsítását. A dezinfláció valóban remekül Januárban az áremelések kisebbek voltak a vártnál, így az infláció már 2024 első havában 4 százalék közelébe kerülhet alakul, nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tenne: az infláció decemberben 5,5 százalékra csökkent, januárban pedig az áremelések a jegybank szerint kisebbek voltak a vártnál, így a drágulás üteme már 2024 első havában 4 százalék közelébe kerülhet - mondta az alelnök. Ez azt jelenti, hogy átmenetileg az infláció megközelíti a jegybank 2-4 százalékos célsávját. A dezinfláció a következő hónapokban folytatódik, ám az év második felében átmeneti emelkedés várható, de 2025 első felére tartósan elérhetőnek látszik a 3 százalékos inflációs cél. Ha valóban négy százalék közelébe csökken a januári infláció, akkor a 10 százalékos jegybanki alapkamat magas, 6 százalékos reálkamatot jelent. Ugyanakkor a forintpiac láthatóan megkönnyebbülve fogadta a jegybanki kamatdöntést, az euró ára a délelőtti 390 forint közeléből 386,5 forintig erősödött. A piacok megnyugtatását célozhatta az a jegybanki bejelentés is, hogy a devizatartalékok 2023 végére történelmi csúcs közelébe, 41 milliárd euróra emelkedtek. Januárban folytatódott a devizabeáramlás, érkeztek az uniós pénzek, és az Államadósság Kezelő Központ két deviza-10 százalékától a jegybanki alapkamat új értéke kötvényt is kibocsátott, így január végére akár 45 milliárd euróra is hízhat a devizatartalék, ami rekordérték lenne. Ezt tovább növeli az a négymilliárd eurós devizalikviditási keretmegállapodás az Európia Központi Bankkal, amelyet a napokban hosszabbított meg az MNB. EXt SXCcHí A Monetáris Tanács most nem egyhangúlag döntött INFLÁCIÓ VIRÁG BARNABÁS OÖQ<(Z2FZIS) Erősebb forintot várnak év végére Az MBH elemzője, Balog-Béki Márta 75 bázispontos csökkentést várt, ám a piac egy részének meglepetés volt a döntés, ezt jelzi a forint erősödése - írta kommentárjában a szakértő. Egyértelmű, hogy a dezinfláció a következő hónapokban folytatódik, a gazdaság sérülékenysége várhatóan tovább csökken, így az alapkamat vágása az eddigi ütemben folytatódhat a következő hónapokban is. Az MBH elemzői szerint azonban az inflációs célhoz való visszatérés lassabban valósulhat meg, erre 2025-ben számítanak, így a kamatcsökkentési ciklus 2024 első fél éve vége felé lassabb ütemre válthat. A jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így júliusra 6 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat, amely az év második felében is fennmarad. Az elemző szerint a kamatcsökkenés ellenére sem várható jelentős forintgyengülés, ugyanis a magyar alapkamat jelenleg is kiemelkedően magas. A bank 2024 végére 372,5 forintos euróárfolyamot vár, amely az elmúlt hetek történéseinek ismeretében nem nélkülöz némi optimizmust sem. Kellett a (kínai) pénz a kormánynak FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Bár az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az MVM lapzártánkig nem reagált, a Portfolio.hu késő délutáni okfejtése szerint a politikus eszmefuttatása számvitelileg mindenképp sántít. Osztalékelőleg ugyanis a szabályok szerint eredménytartalékból fizethető, ami pedig a cég könyvei szerint, ha kicsivel is, de meghaladta a kiutalt összeget. A 309 milliárdot tehát az MVM bizonyosan nem a nyereség terhére fizette, és a kínai hitel sem annak kiegészítésére szolgált Más szakértők ugyanakkor ennek kapcsán megjegyzik: bár ez utóbbi érvelés számvitelileg nyilvánvalóan helytálló, egy több százmilliárdos, extra tétel kifizetése még egy évi több ezermilliárdos forgalmú és értékű társaságcsoport esetében is jelentős, átmeneti készpénzigényt, illetve -hiányt szülhet. Bár tehát a belső elszámolás szerint a kínai hitelt bizonyosan nem osztalékfizetés céljából hívták le, nem zárható ki, hogy a dominóelv alapján a tétel mégiscsak segíthetett egy esetleges átmeneti készpénzszükséglet áthidalásában. Annál is inkább, mert az MVM-et 2022 óta valójában leginkább a „rezsivédelmi alapnak” nevezett költségvetési köldökzsinór tartja életben. Eme, két éve körülbelül másfél ezer, tavaly 2610, idén pedig 1341 milliárdos alap, szinte hivatalosan is elismert módon, jórészt a világpiaci árak töredékére rúgó lakossági energiatarifák miatt az MVM- nél keletkezett hiány befoltozására szolgál. Az MVM könyvei szerint míg 2022-ben 476 milliárd, 2023 első felében 721 milliárd forint folyt be a céghez az alapból „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címén. Ennek nyomán viszont az MVM tőkehelyzete stabilnak mondható, így bár az osztalékfizetést hivatalosan nemzetközi sikereikkel indokolták, vélhetőleg a költségvetési támogatás is segítette mozgásterüket. A mostani rekordbefizetést sokan összefüggésbe hozzák a Liszt Ferenc repteret működtető Budapest Airport állami visszavásárlási szándékával, ami összesen körülbelül másfél ezer milliárdot igényelhet. Igaz, a kormány ebbe társbefektetőt is bevonna. Az MVM kormányzati áldással az ICBC-t megelőzően is több alkalommal kötött hitelszerződést kínai bankokkal. MARNITZ ISTVÁN <% 26 A külügyminiszter kínai látogatásán bankárokkal is találkozott Korábban is hiányzott a tőke Az MVM évtizedek óta, „hagyományosan" legfeljebb néhány milliárdos tízmilliárdos osztalékkal örvendeztette állami gazdáját. Az állami energiacsoportot ugyanis mindig is a tőkeszűke jellemezte. Olyannyira, hogy a cég a „rezsivédelmi alap" elindítását megelőző években is százmilliárdos tőkeemelésekre szorult.