Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-31 / 26. szám

161 ?ofrgS.,saida________________________________________________MOZAIK Elfogták a Thököly úti tettest A rendőrség kétnapos hajsza után elfogta azt a 34 éves férfit, aki egy dulakodás során az au­tók elé lökte 66 éves áldozatát a fővárosi Thö­köly úton szombat este. Egy presszó előtt vitat­koztak össze, a szóváltás elfajult, és verekedés közben a támadó az úttestre lökte a másik férfit, ahol egy autó halálra gázolta. POLICE Jádemaszkot találtak a maja király sírjában Ép, jádéból készült maszkot fedeztek fel az északkelet-guatemalai Choch­­kitamban, egy maja király sírjában - számol be a Heritage Daily. A lelőhe­lyet 1909-ben fedezték fel, a területen jelenleg is zajlanak kutatások. NATGEO Eltűnt egy méregdrága bor Párizs egyik étterméből FRANCIAORSZÁG Több mint 1,5 millió euró (584 millió forint) értékű bor tűnt el Párizs egyik leghíresebb étterméből, a La Tour d'Argent-ből - írja a BBC. A Roma­­nce Conti a világ egyik legdrágább bora, de csak akkor vették észre, hogy nincs meg, amikor leltározást tartottak a pincében. Igaz, nem lehet könnyű számontartani min­den egyes palackot, hiszen nagyjá­ból 300 ezer darab van a pincében. Az étterem feljelentést tett a fran­cia rendőrségen, ám rablásra utaló bizonyítékot nem találtak. Csak annyit tudtak mondani a rendőrségnek, hogy a drága bor valamikor 2020 januárja után tűn­hetett el, akkor volt ugyanis utoljá­ra leltározás. A BBC cikke szerint a legutóbbi leltározáskor 83 palack bort nem találtak. Egy sommelier szerint azonban a tolvaj nehezen tudná eladni ezeket a palackokat, mert mindegyik számozott. A La Tour dArgent éttermet „Párizs legrégebbi éttermeként” emlege­tik, a története 1582-ig nyúlik vis­­­sza, habár ezt a történészek vitat­ják. Az étteremben jó pár államfő és uralkodó vendégeskedett. A borlap körülbelül 8 kilo­gramm súlyú, és egy kocsin kell ki­tolni a vendégeknek. N­ÉPSZAVA A bor 2020 janu­árja után tűnhetett el, akkor volt ugyanis utol­jára leltá­rozás. Egy somme­lier szerint a tolvaj nehezen tudná eladni ezeket a palackokat KÖDÖS, FELHŐS IDŐ 6 ° C Szombathek Veszprém 7 ° C Kaposvár Tatabánya Salgótarján 6 ° C Budapest Székesfehérvár Por<SffiG Szolnok Szeged a ° C Nyíregyháza Debrecen 7 ° C Békéscsaba 7 ° C Boldog névnapot, Marcella! A Marcella női név a Marcell férfinév női párja. A Marcell férfinév latin eredetű. A Marcellus család­névből származik, ez pedig a Marcus becézőjéből. KENŐ Január 30. 2 50 6 52 14 53 17 57 19 59 21 60 23 61 30 42 68 69 46 75 cjo <oz<o o Robbanás Keddre virradó éjjel felrobbant egy személyautó Rotterdamban, a szomszédos lakóházban tűz ütött ki. A nagy erejű detonáció ablakokat tört be, laká­sok falait döntötte le és autókat rongált meg. Leg­alább két ember megsérült, egyiküket kórházba szállították, a háztömbben élő több tucat lakót eva­kuálták, három embert eltűntként kezelnek. MTI Csípek az emberi agyba TELEPÁTIA Megkapta a világ első betege a Neuralink agyba ültethető csipjét - írta az X-oldalán Elon Musk. VARGA PÉTER Elon Musk X-posztban tette köz­zé röviden a hírt. „Az első ember implantátumot kapott a @Neura­­linktől, és jól halad felépülése. A kezdeti eredmények ígéretes ide­gi impulzustüskéket mutattak.” A Neuralink létrehozásakor Musk azt tűzte ki célul, hogy bizonyos ideg­­rendszeri betegségek esetén a kieső funkciókat számítógépes kapcso­lat segítségével lehessen pótolni, de csipek emberek agyába helyezésé­vel az agyi interfész technológiával (BCI) foglalkozó vállalkozások kö­zött nem a Neuralink az egyetlen és nem is az első a világon. A Neura­link hosszabb küzdelmek után ta­valy májusban kapott engedélyt az amerikai gyógyszerfelügyelettől (FDA), hogy megkezdheti embe­reken is a kísérleteket, csipek be­helyezésével. A csip, amely 64, az emberi hajnál vékonyabb szállal kapcsolódik az agy megfelelő területéhez, az „akaratlagos mozgást” irányítja. A vállalat szerint ezek a szálak lehetővé teszik az implantá­­tum számára - amely egy kábel nél­kül tölthető akkumulátorról kapja az energiát­­, hogy rögzítse és to­vábbadja az agyi jeleket - huzalok nélkül - egy applikációhoz, amely dekódolja, milyen mozgást szeret­ne a beteg végezni. Tegnap Musk azt X-elte, a módszer neve Telepa­thy (Telepátia). Szerinte a Telepá­tia képessé teszi az embereket arra, hogy használják a telefonjukat vagy a számítógépüket és rajtuk keresz­tül szinte bármilyen eszközt a gon­dolataikkal. „Az első felhaszná­lók azok lehetnek, akik elvesztet­ték végtagjaikat. Képzeljük el, hogy Stephen Hawking gyorsabban tud kommunikálni, mint egy gyorsíró vagy egy aukcióvezető. Ez a cél” - tette hozzá. Musk vállalkozása azonban nem az egyetlen, amely ezzel foglalkozik, a Synchront Jeff Bezos és Bill Gates támogatja, a Paradromics is ilyen, a utahi Blackrock Neurotech 2004 óta már több implantátumot épített be. A Precision Neuroscience, amelyet a Neuralink társalapítója, Craig Mer­­mel hozott létre, szintén azt a célt tűzte ki, hogy segítsen mozgásképte­leneknek. Az ő csípjük azonban más­képp működik, egy nagyon vékony szalagra hasonlít, ami az agy felszí­nén foglal helyet, és „egy mikronyí­­láson a koponyán keresztül” ültethető be, ami szerin­tük sokkal egyszerűbb pro­cedúra. Ők az agyi kompu­­terinterfészt tavaly nyáron implantálták először embe­ri agyba, a folyamat olyan gyor­san történt, hogy Mermel, aki jelen volt a műtétnél, észre sem vette, pár pillanatig félrenézett, és mire vis­­­szafordult, a papírvékony eszköz már a helyén is volt. A Layer 7 Cor­tical Interface nevű eszközük, amely elektródák sorozata egy vékony filmrétegben, szintén vékonyabb a hajszálnál, és anélkül ültethető be, hogy megsértené az agy felszínét, az elektródák nem hatolnak be a szöve­tekbe. Három olyan betegbe ültet­ték be ideiglenesen, akik agytumor miatt műtétre vártak. 15 percig volt bennük az elektródákat tartalmazó szalag, és adatok sokaságát közvetí­tette az ébren lévő páciensek agyá­ból a műtét alatt. Egy hagyományos elektróda 4 millimétert fed le, ek­kora területen a Layer 7500-1000 elektródája fér el. Mivel megfelelő­en működtek, a továbbiakban újabb alkalmazási lehetőségeket keresnek, például a Precision szerint is lehe­tővé teheti majd ALS-betegek szá­mára, hogy kurzort mozgassanak, gépeljenek vagy szociális média­­platformokon jelenjenek meg gon­dolataikkal. A Neuralink hosszabb küzdelmek után tavaly májusban kapott engedélyt az amerikai gyógyszer­felügyelettől (FDA), hogy megkezdheti embereken is a kísérleteket Egyre nő az ember-elefánt konfliktus KLÍMA A globális hőmérséklet­emelkedéssel és az elefántok élet­terének csökkenésével egyre gyako­ribbá válhatnak az emberek és ele­fántok közötti konfliktusok, áll egy frissen publikált tanulmányban írja a 444.hu. A kutatók 2050-ig mo­dellezték különféle forgatókönyvek alapján az emberi populáció sűrűsé­gének változását, a termőföldek el­helyezkedését és az ázsiai és afrikai elefántok várható életterét. A kuta­tásban „ember-elefánt konfliktus­nak” tekintettek minden olyan in­terakciót, ami a két fél bármelyiké­re nézve negatív eredménnyel jár. Az egyik jellegzetes konfliktusfajta az, amikor az éhező elefántok me­zőgazdasági földeket lepnek el, és el­pusztítják a termést, mire az érintett gazdák bosszúból elefántokat lőnek le. A konfliktusok gyakori terepét jelentik a kukorica- és kölesföldek, mert ezek az elefántok kedvencei közé tartoznak. A modellek szerint minél magasabb szén-dioxid-kibo­csátással kalkuláltak, annál jobban nőtt az állat-ember konfliktusok esélye. Ezek a feszültségek megne­hezítik az életterük csökkenése és az orvvadászat miatt eleve zuhanó ele­fántpopulációk védelmét. Az elefán­tok viselkedése összetett, azt a klí­maváltozás különböző aspektusai (például a rendelkezésre álló ivóvíz mennyisége) befolyásolják. Emi­att az állatok új vonulási útvonala­kat választanak, ami feszültségfor­rás lehet az emberekkel. Ilyen ös­­­szecsapások legnagyobb eséllyel Közép-Kelet-Afrika egyes részein és Indiában fordulhatnak elő. A konfliktusveszély a jövőben az ázsiai elefánt elterjedési területének észa­ki határán növekedhet. NÉPSZAVA A kutatók sze­rint az emberi beavatkozás segíthet, hogy legyenek új útvonalak a BaTCJ LTJ LJJ ÖmZD O Fejtő Ferenc 1909-2008: Andrassew Iván 1952-2015 Online főszerkesztő: ÁGOSTON ZOLTÁN • Szerkesztő: MARKOTAY CSABA» Rovatvezetők: BODA ANDRÁS (belpolitika), HÁRS KATALIN (fotó), HOMPOLA KRISZTINA (kultúra), MUZSLAI KATALIN (mozaik), N. KÓSA JUDIT (publicisztika), RÓNAY TAMÁS (külpolitika), TÖRŐ ANDRÁS (gazdaság), VARGA T. RÓBERT (sport) • Mellékletek: BALASSA TAMÁS, BÁLINT ORSOLYA (Visszhang), RÁCZ I. PÉTER (Nyitott mondat), SIMON ZOLTÁN (Szép Szó) • Főmunkatársak: BALOGH GYULA, CZENE GÁBOR, DANÓ ANNA, GÁL MÁRIA, MARNITZ ISTVÁN, SZALAI ANNA. Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu; e-mail cím: nepszava@nepszava.hu Főszerkesztő: NÉMETH PÉTER Kiadja a XXI. Század Média Kft. (1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75/A-C Központi telefon: 061 477-9000) • Felelős kiadó: a kft. vezetője» Előfizetéssel kapcsolatos ügyek: 061 477 9008/061 999 9508, Partnereink: terjesztes@nepszava.hu »Hirdetés: 061 999-9528/061 489­ 8811, hirdetes@nepszava.hu. • Előfizetési díj egy hónapra 7950 Ft, negyedévre 23 550 Ft, fél évre 46 200 Ft, egy évre 91200 Ft. Főszerkesztő-helyettes: Árusításban terjeszti: Lapker Zrt. • Előfizetésben terjeszti: Médialog-DMHM Zrt. (mlog.hu) 061 999 9689 vagy 061 460 2753 ugyfelszolgalat@mlog.hu • Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. HORVÁTH GÁBOR, VARGA DÓRA www.mediaworks.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN »Vidék 0237-3785. • A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti. O­bserver

Next