Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-15 / 12. szám
10 I ?o!S,hé,lő_______________________________________________________________VÉLEMÉNY Hízik a hazugság HOZOTT ANYAGBÓL A miniszterelnök elől sem lehet titkolni, hogy a tavalyi évben semmi sem sikerült. Nem jött be a csavaros észjárású, minden szót és minden sarkot ellenőrző Tóni által feltálalt, „pozitív nulla” fedőnevű kísérlet, de nem jött be az államháztartási hiány tartása sem. Ezzel szemben sikerült európai csúcstartói címhez juttatni a magyar inflációt. EGYSZER MINDEN HAZUGSÁGOT BE KELL ISMERNI A bruttó hazai termék (GDP) nemhogy nem nőtt, hanem valamelyest (kb. fél (-0,5) százalékkal) még csökkent is. Igaz, hogy úgy tűnik véget ért a 2022. második fél évétől, négy negyedéven át tartó gazdasági visszaesés, mivel az utolsó, adatokkal alátámasztható negyedévben (2023. III.) már volt az előzőhöz képest növekedés is. De a KSH által igazoltan is látható, hogy a növekedésben a pozitív nullát nem sikerült elérni. Részben a növekedés elmaradásával magyarázható, hogy az államháztartás hiánya még - a többször, mondhatni állandóan módosított tervhez képest - „túlteljesült”, szerencsés esetben nem sokkal lépi túl a GDP 6 százalékát, ami éppen a duplája a túlzott deficiteljárás elkerüléséhez szükséges 3 százalékos hiánynak, és több mint másfélszerese a veszélyhelyzeti, rendeleti költségvetésben meghatározott első mértéknek (3,5 százalék). Láthatóan a szétesett költségvetés az első számú áldozata a miniszterelnök bomlott agyú kísérletének, hogy egyszerre akar növekedést - mert ebben látja a hatalmon maradásának és a soron lévő választások megnyerésének zálogát -, és ugyanakkor elkerülné, hogy a helyzet konszolidálása érdekében szükség legyen az IMF-re. A második áldozat a vágtatásból léptetésbe fékezett áremelkedés, ennek nyomán a visszaesett fogyasztás. Az egész naptári évre a fogyasztói árak emelkedése, Európa-rekorderhez méltóan, átlagosan 18 százalékos volt, úgy, hogy az első negyedévben még 25 százalékkal nőttek az árak az előző évhez képest, majd az utolsó negyedévben ez a mérték 8 százalék alá szelídült. Azonban még ezzel az „egy számjegyű” inflációval is az európai átlag kétszeresét értük el. A vágtató infláció „levágta” a fogyasztást, már másodszor fordult elő, hogy még karácsony környékén sem nőtt a vásárlások volumene. A kereslet drámai visszaesése, az infláció megfékezésére alkalmazott monetáris megszorítás miatt emelkedő kamatszint és a költségvetésből finanszírozott beruházások durva befékezése pedig a beruházásokat, az állóeszköz-felhalmozást Ha majd a zárszámadás is elkészül, amiből jól láthatóan kiderül, mennyire katasztrofális évet zárt Magyarország 2023- ban, egész biztos, hogy nem lesz elég a sok optimista kinyilatkoztatás a növekedés idei felpörgéséről. vitte padlóra, mivel ez több mint 10 százalékkal esett vissza 2022-höz képest is. MINDEN ROSSZBAN VAN VALAMI JÓ Évtizedekig a külső mérlegek, így a fizetési és tőkemérleg hiányának növekedésétől rettegtek a gazdaságpolitikusok, ám éppen a gazdasági visszaesés és - szerencsés módon - a szénhidrogén- (elsősorban a gáz-) árak drámai visszaesésének hatására a külső hiány jelentősen mérséklődött. 2022-ben a választások megnyerésére kitalált ütőkártya, a rezsicsökkentés megőrzése még 13 milliárd eurós fizetési mérleghiányt (a GDP közel 8 százaléka) okozott, de 2023-ban az általános visszaesésnek meg a világpiaci gázárak szerencsés összeomlásának hatására a fizetési mérleg deficitesből szerény többletbe (1,3 milliárd euró) csapott át. Ezzel minden rossz elnyerte méltó jutalmát. A miniszterelnök legnagyobb félelme, hogy a folyamatos fizetési mérleghiány, jelentős külföldi eladósodás okán be kell hívni az IMF-et, eloszlott. Emlékszünk a mondására, hogy ha az IMF bejön, akkor ő kimegy, azaz országa jövőjét már nem az ő hatalmon maradása jelenti. Egyelőre ott tartunk, hogy az észszerűséget képviselő pénzügyminiszter szénája áll rosszul, hiszen elvesztette a gazdasági ügyek felett kontrollt gyakorló gazdasági kabinet vezetését. Helyette inkább a gátlástalanságban a miniszterelnökkel versengő ifjú karrierista tör az élre. De persze lehet, hogy már a következő fejezet előkészítését, az új kedvenc hírnevének fokozatos erózióját követhetjük. A lakosság - minden újabb hazugság ellenére - józanul viselkedik. Két év alatt nagyjából egyharmadával mérsékelte a gázfogyasztását, amivel nemcsak saját háztartását manőverezte kedvezőbb pénzügyi helyzetbe, de az oroszok erszényét hizlalni kívánó kormánya ellenére még javította is az ország külső egyensúlyi helyzetét. A lakossági fogyasztás mérséklődése meg az állóeszköz-beruházások jelentős zuhanása pénzbőséget eredményezett éppen azokban az években, amikor az Uniótól érkező segélyek elapadni látszanak Ez csak annyiban kedvező, hogy az ország nincs annyira kiszolgáltatott helyzetben, mint a váratlanul bekövetkezett 2008-as világpénzügyi válság idején, amikor a világon is minden pénzforrás kiszáradt, és akkor sem a lakosság, sem a vállalatok, sem a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy átvészelhette volna az első heteket, mert csak igen szűkös tartalékai voltak. A 2023-as év jól mutatja, hogy a nép megokosodott, most sokkal gyorsabban kijózanodott a kormányzati pénzszórásból, mint a herdálásba és önnön mindenhatóságába beleszeretett kormánya, amelyik ráadásul a valahai kommunista gazdaságirányítás eszközeit (hatósági árak bevezetése, ársapkákkal való bűvészkedés, gazdasági rendőrségi fenyegetés az „árdrágítókkal” szemben, beruházások leállítása) is megszerezte. MESE HABBAL Talán nem egészen véletlen, hogy már az új év legelején jelentős, dollárban denominált kötvénykibocsátással rukkolt elő az Államadósság Kezelő Központ. Az eredetileg meghirdetett 2 milliárd dollár helyett befogadott 2,5 milliárd összegű ajánlat nemcsak azt mutatja, hogy a tavalyi dollárkötvény-kibocsátásokhoz képest a befektetők közel 100 bázisponttal kisebb hozammal is beérik, ezért érdemes többet is piacra dobni, hanem elsősorban azt, hogy a várható kedvezőtlen fejlemények hatásának ellensúlyozására fel kell tölteni a devizatartalékot. Már most, az év elején látványosan kirobbant egy szópárbaj a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter között, amely a miniszterelnök hatalomhoz való görcsös ragaszkodása miatt kettéhasadt tudatát tükrözi. Amíg a gazdasági miniszter a visszafogott kereslet miatt megállt növekedés fellendítésére, a költségvetési kiadások növelésére, expanzióra, akár további eladósodásra szólít fel, hogy aztán a gyorsabb növekedést, a magyar oligarchák etetéséhez szükséges megrendeléseket és a soron lévő választások megnyerését szolgálva „kijöjjenek a számok”, a pénzügyminiszter óvatosságra int. Ha majd a zárszámadás is elkészül, amiből jól láthatóan kiderül, mennyire katasztrofális évet zárt Magyarország 2023-ban, egész biztos, hogy nem lesz elég a sok optimista kinyilatkoztatás a növekedés idei felpörgéséről, az élénkülésről, a pénzügyi hiánycsökkentésre vonatkozó elszántságról. Akkor a rövidlejáratú, „forró” pénzek kivonásának hatását ellensúlyozandó pénzre lesz szükség a stabilitás megőrzése érdekében. Jól tudja ezt a jegybankelnök is, aki sokkal óvatosabban mérsékli az irányadó kamatokat, mint ahogyan azt a gyeplőt a lovak közé dobni készülő gazdasági miniszter szeretné. Egyelőre a miniszterelnök - szokása szerint - mindent egy lapra tett föl. Bármennyire is 2030-ig tervezi a hatalmon maradást, valójában a holnapot akarja túlélni. Mindig van egy újabb választás, amit meg kell nyernie, bármi áron. Most az európai parlamenti és az ezzel együtt rendezett önkormányzati választás megnyerése a hatalmon maradás tétje. A hatalmon maradáshoz - hiszen erre tart ez a szenvedély - nemcsak a minden pénzügyi következményt figyelmen kívül hagyó, gátlástalan költekezésre van szükség, hanem annak a látszatnak a fenntartására is, hogy mérlegeli a kockázatokat. Ezért kell mindhalálig játszania a bábjátékot. Továbbra is kitűnő ujjbábozó, így minden ujjára jut egy a látványos szappanoperát eljátszani képes miniszter: a gazdaságpolitikában ott a hüvelykujjára húzott gazdasági meg a mutatóujjára húzott pénzügyminiszter, a fővárosi önkormányzati választásokra gyúr a középső ujjúra húzott építésügyi miniszter, meg a gyűrűsujján játszadozó valahai fővárosi közlekedési szakértő. Nem kell tartanunk attól, hogy novemberig, az amerikai elnökválasztásokig műsor nélkül maradunk. Lesz mese, habbal. Aztán? Utána az özönvíz... CSILLAG ISTVÁN közgazdász Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA DINAMIKUS GAZDASÁGOT,. OS ÉS EGYSÉGES NEMZETI KAMARÁT Fiskális hiány, a GDP %-ában 6 % 75% 71%6.1 % 202, 2 5 °/ m < QX ID Öo SZERINTEM Történelem Január 10-én jelent meg a Vélemény oldalon dr. Köteles Lajos A történelem ártatlan áldozatai című cikke a magyarországi németek háború utáni elhurcolásáról. A cikkben példaként említi a szerző Kern Józsefet, mint akit„az emberi elkötelezettség és tisztesség vezérelt”. Kern (Kemény) József volt Elek első kommunista pártjának megalapítója, egyben a svábok árulója. 1945. januárban orosz katonákkal szedette össze a málenkij robotosokat. Élnek még 90 év feletti szemtanúk, akiknek családtagjait Kern József vitette el. Saját lányát is munkatáborba juttatta. Az oroszok nem sorozták be a 983 eleki munkaszolgálatos közé, önkéntesként jelentkezett. Ukrajnában lágerparancsnok lett, 1000 ember tartozott hozzá. Amikor a lánya súlyosan megbetegedett, nem engedte haza. A Kádár-rendszerben állították neki egy emlékművet. 1990-ben pedig lebontották, a javaslat az akkori SZDSZ párttól jött:„Kemény Józsefet a háború előtt, kommunista lévén üldözték, a háború után ő ütötte, verte az eleki embereket, juttatta őket Ukrajnába. Nincs ok, amiért őt méltatni kellene.” Voltak, akik önként mentek feleségük, férjük után Ukrajnába, az ő nevüket is ismeri Elek közvéleménye. Jogszabály KEREKES ANNA A kormány jogszabályban kötelezi az egymilliárd forint feletti árbevételű élelmiszer-kereskedőket, hogy a termék mellett elhelyezett táblácskán hívják fel a figyelmet: az előrecsomagolt termékek kiszerelése a korábban megszokottakhoz képest kisebb lett. Felébredt a kormány! Évekkel ezelőtt az 50 dekagrammos párizsi ugyanabban a csomagolásban 40 dkg lett (az ár nem változott), de az árcédulán és a csomagoláson is szerepelt az új súly. Nem kellett kiírni, hogy csökkent a termék súlya, aki ismerte a számokat, értesült a változásról. Ennél hasznosabb lenne, ha az illetékes szerv arra figyelne, hogy például az egy kilogrammos cukor vagy liszt csomagolással együtt ne 92 dkg legyen. Jut eszembe, miért csak az egymilliárd forint feletti árbevételű üzletekre vonatkozik az előírás? DR. JÓKAI OSZKÁR Utazás Lázár János bejelentése szerint két új kedvezményes egynapos napijegyet vezet be a kormány: a Vármegye 24-et, amely 990 forintba, és a Magyarország 24-et, amely 4990 forintba kerül majd. Tekintettel arra, hogy a Csongrád-Csanád megyei Székkutason élő hűtőgépszerelő rokonommal gyakran előfordul, hogy vasúttal a megyeszékhelyre, Szegedre utazik, majd onnan a székkutasi cégétől 12,62 kilométer távolságra lévő, Békés megyei Orosházára, így kénytelen lesz a Vármegye 24 helyett a Magyarország 24 napijegyet megvásárolni. Ha csak egyetlen megyében dolgozna, alkalmanként közel 4000 forintot takarítana meg. Határtalan peche van! LADÁNYI ANDRÁS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu