Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-15 / 12. szám

10 I ?o!S,hé,lő_______________________________________________________________VÉLEMÉNY Hízik a hazugság HOZOTT ANYAGBÓL A miniszterelnök elől sem lehet titkolni, hogy a ta­valyi évben semmi sem sikerült. Nem jött be a csavaros észjárású, min­den szót és minden sarkot ellenőr­ző Tóni által feltálalt, „pozitív nul­la” fedőnevű kísérlet, de nem jött be az államháztartási hiány tartá­sa sem. Ezzel szemben sikerült eu­rópai csúcstartói címhez juttatni a magyar inflációt. EGYSZER MINDEN HAZUGSÁGOT BE KELL ISMERNI A bruttó hazai termék (GDP) nem­hogy nem nőtt, hanem valame­lyest (kb. fél (-0,5) százalékkal) még csökkent is. Igaz, hogy­­ úgy tűnik véget ért a 2022. második fél évé­től, négy negyedéven át tartó gazda­sági visszaesés, mivel az utolsó, ada­tokkal alátámasztható negyedévben (2023. III.) már volt az előzőhöz ké­pest növekedés is. De a KSH által igazoltan is látható, hogy a növeke­désben a pozitív nullát nem sikerült elérni. Részben a növekedés elmaradá­sával magyarázható, hogy az állam­­háztartás hiánya még - a többször, mondhatni állandóan módosított tervhez képest - „túlteljesült”, sze­rencsés esetben nem sokkal lépi túl a GDP 6 százalékát, ami éppen a duplája a túlzott deficiteljárás elke­rüléséhez szükséges 3 százalékos hi­ánynak, és több mint másfélszerese a veszélyhelyzeti, rendeleti költség­­vetésben meghatározott első mér­téknek (3,5 százalék). Láthatóan a szétesett költségve­tés az első számú áldozata a minisz­terelnök bomlott agyú kísérletének, hogy egyszerre akar növekedést - mert ebben látja a hatalmon mara­dásának és a soron lévő választások megnyerésének zálogát -, és ugyan­akkor elkerülné, hogy a helyzet kon­szolidálása érdekében szükség le­gyen az IMF-re. A második áldozat a vágtatásból léptetésbe fékezett áremelkedés, ennek nyomán a vis­­­szaesett fogyasztás. Az egész naptá­ri évre a fogyasztói árak emelkedése, Európa-rekorderhez méltóan, átla­gosan 18 százalékos volt, úgy, hogy az első negyedévben még 25 száza­lékkal nőttek az árak az előző évhez képest, majd az utolsó negyedévben ez a mérték 8 százalék alá szelídült. Azonban még ezzel az „egy számje­gyű” inflációval is az európai átlag kétszeresét értük el. A vágtató infláció „levágta” a fo­gyasztást, már másodszor fordult elő, hogy még karácsony környé­kén sem nőtt a vásárlások volume­ne. A kereslet drámai visszaesése, az infláció megfékezésére alkalmazott monetáris megszorítás miatt emel­kedő kamatszint és a költségve­tésből finanszírozott beruházások durva befékezése pedig a beruhá­zásokat, az állóeszköz-felhalmozást Ha majd a zárszámadás is elkészül, amiből jól láthatóan kiderül, mennyire katasztrofá­lis évet zárt Magyaror­szág 2023- ban, egész biztos, hogy nem lesz elég a sok opti­mista kinyi­latkoztatás a növekedés idei felpör­géséről. vitte padlóra, mivel ez több mint 10 százalékkal esett vissza 2022-höz képest is. MINDEN ROSSZBAN VAN VALAMI JÓ Évtizedekig a külső mérlegek, így a fizetési és tőkemérleg hiányának növekedésétől rettegtek a gazda­ságpolitikusok, ám éppen a gazda­sági visszaesés és - szerencsés mó­don - a szénhidrogén- (elsősorban a gáz-) árak drámai visszaesésének hatására a külső hiány jelentősen mérséklődött. 2022-ben a választá­sok megnyerésére kitalált ütőkár­tya, a rezsicsökkentés megőrzése még 13 milliárd eurós fizetési mér­leghiányt (a GDP közel 8 százalé­ka) okozott, de 2023-ban az általá­nos visszaesésnek meg a világpiaci gázárak szerencsés összeomlásának hatására a fizetési mérleg deficites­ből szerény többletbe (1,3 milliárd euró) csapott át. Ezzel minden rossz elnyerte mél­tó jutalmát. A miniszterelnök legna­gyobb félelme, hogy a folyamatos fizetési mérleghiány, jelentős kül­földi eladósodás okán be kell hívni az IMF-et, eloszlott. Emlékszünk a mondására, hogy ha az IMF bejön, akkor ő kimegy, azaz országa jövő­jét már nem az ő hatalmon maradá­sa jelenti. Egyelőre ott tartunk, hogy az észszerűséget képviselő pénz­ügyminiszter szénája áll rosszul, hi­szen elvesztette a gazdasági ügyek felett kontrollt gyakorló gazdasági kabinet vezetését. Helyette inkább a gátlástalanságban a miniszterel­nökkel versengő ifjú karrierista tör az élre. De persze lehet, hogy már a következő fejezet előkészítését, az új kedvenc hírnevének fokozatos erózióját követhetjük. A lakosság - minden újabb ha­zugság ellenére - józanul viselkedik. Két év alatt nagyjából egyharmadá­­val mérsékelte a gázfogyasztását, amivel nemcsak saját háztartását manőverezte kedvezőbb pénzügyi helyzetbe, de az oroszok erszényét hizlalni kívánó kormánya ellené­re még javította is az ország külső egyensúlyi helyzetét. A lakossági fo­gyasztás mérséklődése meg az ál­lóeszköz-beruházások jelentős zu­hanása pénzbőséget eredményezett éppen azokban az években, amikor az Uniótól érkező segélyek elapadni látszanak Ez csak annyiban kedvező, hogy az ország nincs annyira kiszolgálta­tott helyzetben, mint a váratlanul bekövetkezett 2008-as világpénz­ügyi válság idején, amikor a világon is minden pénzforrás kiszáradt, és akkor sem a lakosság, sem a vállala­tok, sem a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy átvészelhette volna az első heteket, mert csak igen szűkös tartalékai voltak. A 2023-as év jól mutatja, hogy a nép megokosodott, most sok­kal gyorsabban kijózanodott a kor­mányzati pénzszórásból, mint a herdálásba és önnön mindenha­tóságába beleszeretett kormánya, amelyik ráadásul a valahai kommu­nista gazdaságirányítás eszköze­it (hatósági árak bevezetése, ársap­kákkal való bűvészkedés, gazdasági rendőrségi fenyegetés az „árdrágí­tókkal” szemben, beruházások leál­lítása) is megszerezte. MESE HABBAL Talán nem egészen véletlen, hogy már az új év legelején jelentős, dol­lárban denominált kötvénykibo­csátással rukkolt elő az Államadós­ság Kezelő Központ. Az eredetileg meghirdetett 2 milliárd dollár he­lyett befogadott 2,5 milliárd összegű ajánlat nemcsak azt mutatja, hogy a tavalyi dollárkötvény-kibocsátá­sokhoz képest a befektetők közel 100 bázisponttal kisebb hozammal is beérik, ezért érdemes többet is pi­acra dobni, hanem elsősorban azt, hogy a várható kedvezőtlen fejlemé­nyek hatásának ellensúlyozására fel kell tölteni a devizatartalékot. Már most, az év elején látvá­nyosan kirobbant egy szópárbaj a gazdasági miniszter és a pénzügy­­miniszter között, amely a minisz­terelnök hatalomhoz való görcsös ragaszkodása miatt kettéhasadt tu­datát tükrözi. Amíg a gazdasági mi­niszter a visszafogott kereslet miatt megállt növekedés fellendítésére, a költségvetési kiadások növelé­sére, expanzióra, akár további el­adósodásra szólít fel, hogy aztán a gyorsabb növekedést, a magyar oli­garchák etetéséhez szükséges meg­rendeléseket és a soron lévő vá­lasztások megnyerését szolgálva „kijöjjenek a számok”, a pénzügy­­miniszter óvatosságra int. Ha majd a zárszámadás is elké­szül, amiből jól láthatóan kiderül, mennyire katasztrofális évet zárt Magyarország 2023-ban, egész biz­tos, hogy nem lesz elég a sok opti­mista kinyilatkoztatás a növekedés idei felpörgéséről, az élénkülés­ről, a pénzügyi hiánycsökkentés­re vonatkozó elszántságról. Akkor a rövidlejáratú, „forró” pénzek ki­vonásának hatását ellensúlyozan­dó pénzre lesz szükség a stabilitás megőrzése érdekében. Jól tudja ezt a jegybankelnök is, aki sokkal óvatosabban mérsékli az irány­adó kamatokat, mint ahogyan azt a gyeplőt a lovak közé dobni készülő gazdasági miniszter szeretné. Egyelőre a miniszterelnök - szo­kása szerint - mindent egy lapra tett föl. Bármennyire is 2030-ig terve­zi a hatalmon maradást, valójában a holnapot akarja túlélni. Mindig van egy újabb választás, amit meg kell nyernie, bármi áron. Most az eu­rópai parlamenti és az ezzel együtt rendezett önkormányzati válasz­tás megnyerése a hatalmon mara­dás tétje. A hatalmon maradáshoz - hiszen erre tart ez a szenvedély - nemcsak a minden pénzügyi kö­vetkezményt figyelmen kívül ha­gyó, gátlástalan költekezésre van szükség, hanem annak a látszatnak a fenntartására is, hogy mérlegeli a kockázatokat. Ezért kell mindhalá­lig játszania a bábjátékot. Továbbra is kitűnő ujjbábozó, így minden ujjára jut egy a látványos szappanoperát eljátszani képes mi­niszter: a gazdaságpolitikában ott a hüvelykujjára húzott gazdasági meg a mutatóujjára húzott pénzügymi­niszter, a fővárosi önkormányzati választásokra gyúr a középső ujjú­ra húzott építésügyi miniszter, meg a gyűrűsujján játszadozó valahai fő­városi közlekedési szakértő. Nem kell tartanunk attól, hogy novembe­rig, az amerikai elnökválasztásokig műsor nélkül maradunk. Lesz mese, habbal. Aztán? Utána az özönvíz... CSILLAG ISTVÁN közgazdász Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA DINAMIKUS GAZDASÁGOT,. OS ÉS EGYSÉGES NEMZETI KAMARÁT Fiskális hiány, a GDP %-ában 6 % 7­5% 7­1%6.1 % 202, 2 5 °/ m < QX ID Öo SZERINTEM Történelem Január 10-én jelent meg a Véle­mény oldalon dr. Köteles Lajos A történelem ártatlan áldozatai című cikke a magyarországi né­metek háború utáni elhurcolá­sáról. A cikkben példaként em­líti a szerző Kern Józsefet, mint akit„az emberi elkötelezettség és tisztesség vezérelt”. Kern (Ke­mény) József volt Elek első kom­munista pártjának megalapító­ja, egyben a svábok árulója. 1945. januárban orosz katonákkal szedette össze a málenkij robo­­tosokat. Élnek még 90 év feletti szemtanúk, akiknek családtag­jait Kern József vitette el. Saját lányát is munkatáborba juttat­ta. Az oroszok nem sorozták be a 983 eleki munkaszolgálatos közé, önkéntesként jelentkezett. Ukrajnában lágerparancsnok lett, 1000 ember tartozott hozzá. Amikor a lánya súlyosan meg­betegedett, nem engedte haza. A Kádár-rendszerben állították neki egy emlékművet. 1990-ben pedig lebontották, a javaslat az akkori SZDSZ párttól jött:„Ke­mény Józsefet a háború előtt, kommunista lévén üldözték, a háború után ő ütötte, verte az eleki embereket, juttatta őket Ukrajnába. Nincs ok, amiért őt méltatni kellene.” Voltak, akik önként mentek feleségük, férjük után Ukrajnába, az ő nevüket is ismeri Elek közvéleménye. Jogszabály KEREKES ANNA A kormány jogszabályban köte­lezi az egymilliárd forint feletti árbevételű élelmiszer-kereske­dőket, hogy a termék mellett el­helyezett táblácskán hívják fel a figyelmet: az előrecsomagolt termékek kiszerelése a korábban megszokottakhoz képest kisebb lett. Felébredt a kormány! Évek­kel ezelőtt az 50 dekagrammos párizsi ugyanabban a csomago­lásban 40 dkg lett (az ár nem vál­tozott), de az árcédulán és a cso­magoláson is szerepelt az új súly. Nem kellett kiírni, hogy csökkent a termék súlya, aki ismerte a számokat, értesült a változás­ról. Ennél hasznosabb lenne, ha az illetékes szerv arra figyelne, hogy például az egy kilogram­mos cukor vagy liszt csomago­lással együtt ne 92 dkg legyen. Jut eszembe, miért csak az egy­milliárd forint feletti árbevételű üzletekre vonatkozik az előírás? DR. JÓKAI OSZKÁR Utazás Lázár János bejelentése szerint két új kedvezményes egynapos napijegyet vezet be a kormány: a Vármegye 24-et, amely 990 fo­rintba, és a Magyarország 24-et, amely 4990 forintba kerül majd. Tekintettel arra, hogy a Csong­­rád-Csanád megyei Székkutason élő hűtőgépszerelő rokonommal gyakran előfordul, hogy vasút­tal a megyeszékhelyre, Szegedre utazik, majd onnan a székkutasi cégétől 12,62 kilométer távolság­ra lévő, Békés megyei Orosházá­ra, így kénytelen lesz a Várme­gye 24 helyett a Magyarország 24 napijegyet megvásárolni. Ha csak egyetlen megyében dolgoz­na, alkalmanként közel 4000 forintot takarítana meg. Határ­talan peche van! LADÁNYI ANDRÁS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu

Next