Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-17 / 14. szám

12 I ________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Kiosztották az Emmy-díjakat Az Utódlás nyerte a legjobb dráma­­sorozat, A mackó a legjobb vígjá­téksorozat, a Balhé pedig a legjobb mini- vagy antológiasorozat kate­gória díját a 75. Emmy-gálán, illet­ve a három sorozat vitte el a legjobb forgatókönyvért és rendezésért járó díjakat is a saját kategóriájukban. A Legjobb férfi főszereplő drámasoro­zatban Kieran Culkin (Utódlás­­ ké­pünkön) lett. A hetvenhat éves Elton John karrierjében fordulatot hozott az este: a Dodger Stadionból a Dis­­ney+ felületén élőben streamelt kon­certje díjat kapott, mellyel EGOT státuszt szerzett, azaz bekerült abba a 19 fős klubba, amelynek tagjai már nyertek Emmy-, Grammy-, Oscar- és Tony-díjat is. NÉPSZAVA Hobo életműdíjat kapott Földes László, Hobo, a Hobo Blues Band alapítója kapja a Petőfi Ze­nei Díj Életműdíját idén. Az Élet­mű Gálát február 3-án közvetítik a Duna Tv-n. HÍRADÓ.HU 134 éves filmtekercsre bukkantak Nemrég megkíséreltek előhívni egy 1889-ben exponált filmtekercset, melyre valószínűleg egy ausztrál gol­fozónő, Miss Evelyn Mackenzie ké­szített felvételeket. A fényképezési napló adataiból tudható, hogy a fo­tók a melbourne-i sportnapokon ké­szültek. Előkerült egy filmtekercs, amelyen 29 képet találtak, ám ezek többségén az előhívás után sem lehe­tett látni semmit, azonban az egyik filmkockán két rejtélyes alakot fe­deztek fel. A bökkenő az, hogy Miss Mackenzie feljegyzéseiben nem ír ilyen képről, ami azt is jelentheti, hogy a filmtekercsre akár másvala­ki is rögzíthette a felvételt. A kép­nek így nemcsak az alanyai, hanem a valódi készítője is titokban marad­hat. PUNKT. HL EM/V JélTil Éti HIRDETÉS APRÓ JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674, RÉGISÉG KÖNYVEK, könyvtárak, CD-k, hanglemezek, DVD-k, porcelánok, kerámiák, plakátok, komp­lett hagyaték vétele, 06-20/922-0001. SZOLGÁLTATÁS ÁCS, tetőfedő, bádogos munkák, új tető készí­tése, régi, palatetők javítása. Beázás megszün­tetése. Generál kivitelezés: 06-30/656-8107. VEGYES FIATAL hölgy takarítást, bevásárlást válla Budapest területén. Nyugdíjasoknak kedvez­mény: 06-70/209-2830 APRÓHIRDETÉS-FELVÉTEL: Tel.: 06-1/475-0802,3skarakter@gmail.com z< ­ino< <ÖO < S £ ct;O „A személyesség mindent visz” KÖNYV Különös fejlődéstörténet Bérczes László kíméletlenül őszinte memoárja. BALOGH ERNŐ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK „Mindig mások által felépített érték­rendet követtem, és így épült lassan, talán túlságosan is lassan és későn a sajátom. De hát ez maga a tanulás” - írja szerző, s ez a folyamat alkotja memoárjának középponti vonulatát. Nyomon követhetjük tehát azt a vá­ratlan kanyarokban, akadályokban bővelkedő pályát, melynek során a debreceni Kossuth Egyetem angol­német szakán diplomát szerző fiatal tanár szinte véletlenszerűen ráérez a színházcsinálás varázsára, s ez az­tán annyira rabul ejti, hogy többé nem is ereszti, így a pálya legkülső köreiről egyre beljebb és beljebb küzdi önmagát: lelkes amatőrből - fokozatosan - rutinos szakmabelivé, sokoldalú teátrumi emberré válik (színikritikus, dramaturg, rendező, fesztiválszervező stb.). A kötetben megelevenített eddi­gi életút egyik fő mozgatója - a kellő ambiciózusság mellett - az újabb és újabb kihívásokkal való szembené­zés. A kínálkozó lehetőségek megra­gadása. De ehhez a szerző esetében, mint kezdő idézetünk is tanúsít­ja, mindig módszeres tanulás társul. Szinte végtelenített folyamat tárul­hat így elénk: amint a szerző elsajá­tított valamit, elért valahova, onnan rögvest a nem tudás újabb és újabb horizontjai tárulnak fel. A mű ennyi­ben sajátos kontrasztja a hagyomá­nyos fejlődésregények logikájának, amely a hős épülését végül befejezett­nek ábrázolja. Itt azonban nincs ilyen nyugvópont. Magától értetődően a memoár ér­dekes adalékok sorát nyújtja fontos műhelyekről (Bárka, Kaposvár stb.), az előző nemzedékhez tartozó, illet­ve a kortárs rendezőkről (Alföldy Ró­bert, Ascher Tamás, Tompa Miklós, Vidnyánszky Attila, Zsótér Sándor stb.), fejezetei bővelkednek árnyala­tokban gazdag, emlékezetes színész­portrékban (Törőcsik Mari, Kovács Lajos, Mucsi Zoltán, Szarvas József stb.). A művészkollégák seregszem­léjéből - a hozzá fűződő kapcsolat in­tenzitása és mélysége révén - kiemel­kedik Cseh Tamás alakja. Borges híres bonmot-ja szerint a mennyor­szágot egy csodálato­san gazdag könyvtár­ként kell el­képzelnünk. De talán ezeknél is izgalmasabb az elbeszélői személyiség megjeleníté­se. Az, ahogyan a karakter alapvoná­sai alakulnak, megszüntetve megőr­ződnek, némelyek elhalványodnak, mások felerősödnek. S akadnak kö­zöttük igencsak maradandók. A mű­beli én például kezdettől fogva kerü­li a szélsőségeket, a konfliktusokat nem élezni, hanem inkább enyhí­teni szeretné, kompromisszumok­ra törekszik. S miként az igen találó cím is jelzi: alkatának, erkölcsi nor­máinak leginkább a közvetítés fe­lel meg. Természetesen tudván tud­ja: ennyiben ma - vagyis a végletes, intranzigens megosztottság idején anakronisztikus figurának számít. A mediátor, mivel rendszerint mind­egyik oldal a másikhoz sorolja, kön­­­nyen elszigetelődhet. Az emlékező időről időre kieme­li, hogy mentalitásában az empátia meghatározó szerepet kap, olykor önironikusan Zelighez, Woody Al­len legendás, abszurd alkalmazko­dásbajnokához hasonlítja magát. Ez az adottság olykor kényes-kínos helyzetekbe sodorja, ugyanakkor az eleve hiperérzékeny művészek kö­zegében a beleérző képesség, mint többször is kiderül, komoly ado­mány is. Memoárjában a szerző kímélet­len őszinteséggel vall gyengéiről, negatív tulajdonságairól, múltjá­nak esetleg éppenséggel szégyellni való eseteiről vagy magánéletének rejtettebb fejleményeiről is. (Ter­mészetesen ez a néha meghökken­tő nyíltság egyáltalán nem idegen a magyar emlékirat-irodalom gazdag hagyományaitól.) „...a személyes­ség mindent visz” - ez a vonzalom a konfessziót is vezérli. A föntebbiekkel összhangban a kötetben szüntelen visszatérnek az önértelmező töprengések, kommen­tárok, melyekhez a fölelevenített „vonzások és választások” teremte­nek alapot. A bizonytalanságaival, szorongásaival megküzdő szerző vé­gül is a „ki vagyok én?” és a „kivé kel­lene lennem?” kérdésére keresi a ko­rántsem magától értetődő választ. E sajátos viviszekció persze a színház világában szorosan összefügg a drá­g mediá­tor, mivel rendszerint mindegyik oldal a má­sikhoz sorol­ja, könnyen elszigetelőd­het. mai helyzetek, sorsok, szerepek ana­lízisével: hivatás és identitáskeresés megannyi szálon hat egymásra. Nem véletlen tehát, hogy a teátrum vonz­ereje számára nem egyéb, mint „élve­zettel, rácsodálkozva, avagy bólogat­va nyugtázni, milyen az ember. Hogy mikor mit miért csinál. Aztán ha eb­ből valamit sikerül nézőként megér­­teni-megélni, rendezőként meglel­­ni-felmutatni, az maga az öröm. Nem velem történik, csak megmutatom az embert, aki magam is vagyok.” A mű elbeszélői pozícióját, fel­adatát a szerző ekként határozza meg: „Amire most emlékszem, az pontatlan fabulálás, azaz valóságtö­redékek formába gereblyézése. Ami­kor én ezeket a mondattörmelékeket a jelenben »történetté« fabrikálom, akkor azt teszem, amit a szövegfo­lyam minden pontján: rendet rakok. Azaz lekerekítek egy életet. Történet­té alakítom.” Annak ellenére tehát, hogy az emlékirat minden szereplő­je, minden helyszíne, a narrátor éle­tének valamennyi felidézett fordula­ta valóságos, a kiteljesedő sztori - épp a jelenbeli szerkesztés/értelmezés, e nagyon is kreatív műveletsor révén - csak itt, ebben a textusban létezik. Benne így szükségképp keveredik fik­ció és realitás, ami a visszaemlékezést a belletrisztika felé közelíti. Bérczés László memoárja egy gyerekkori emlék felidézésével zá­rul: a nagyszülők kertjében, a hatal­mas diófán kialakított kuckójában olvas - teljes önfeledtséggel. Itt és ekkor „megállt az idő. Senki sem va­gyok. És nem is akarok valaki lenni. Miért is akarnék, amikor én én va­gyok.” A zavartalan olvasás - e klas­­­szikus bölcsészálom - teremt pilla­natnyi idillt. Benne megszűnik az idő is, nincs tehát múlandóság sem. S persze tudjuk: Borges híres bon­mot-ja szerint a mennyországot egy csodálatosan gazdag könyvtárként kell elképzelnünk INFÓ BÉRCZES LÁSZLÓ KÖTŐSZAVAK Bérczes László: Kötőszavak Európa, 2023 „Amikor én ezeket a mon­dattörmeléke­ket a jelenben »történetté« fabrikálom, akkor azt teszem, amit a szövegfolyam minden pont­ján: rendet rakok" '< invz 00 ZÖO1 Nyolcvanegy nap, nyolcvanegy kérdés KORTÁRS Ai Weiwei kínai mű­vész és aktivista felveszi a harcot a mesterséges intelligenciával a leg­újabb Ai vs. AI című munkájában a cím az alkotó családnevére és a mesterséges intelligencia rövidí­tésére (AI - Artificial Intelligence) utal. Az Artnet művészeti portálon olvasható hír szerint az alkotó „a 81 napos megvilágosodási kutatás” során márciusig minden este főleg filozófiai kérdéseket fog feltenni egy mesterséges intelligenciának olyan témákról, mint az embe­riség, a tudomány és a politika. A kérdéseket Ai és közeli mun­katársai írják, ezeket a Radikális Kortárs Művészetek Kulturális Intézete (Cultural Institute of Ra­dical Contemporary Arts - CIR­CA) 20.24-kor nyilvánosan közve­títi a londoni Piccadilly Lightson, amely a legnagyobb reklámkijel­ző Európában. Kivetítik azt még számos nemzetközi helyszínen, például Szöulban, Berlinben és Milánóban is. Ai azt tervezi, hogy megpróbálja megválaszolni ezeket a kérdéseket, melyeket a mestersé­ges intelligencia válaszaival együtt közzétesznek a CIRCA honlapján és a közösségi média csatornáin. Ez az első alkalom, hogy a kínai művész az MI felhasználásával ké­szít műalkotást, a projekt ráadásul a korábbi témáihoz kapcsolódik, mint a szabadság, a megfigyelés és a korrupció, amelyekkel kapcso­latban az MI-nek olyan kérdéseket tett fel, mint hogy „Lehetséges-e az igazi demokrácia?” és „A kivált­ságos osztály irányít téged?”. A nyolcvanegy kérdés továbbá arra utal hogy a művészt 2011-ben a kí­nai kormány nyolcvanegy napra börtönbe zárta, miközben folya­matosan kihallgatásokon kellett részt vennie. „A hatóságok min­dig többet tudnak, mint te, és úgy játszanak, hogy nem mondják el, amit tudnak - mondta Ai. - Min­denkinek joga van kérdéseket fel­tenni­" A CIRCA 2020 óta használja a Piccadilly Lights kijelzőjét, hogy sugározza az ünnepelt művészek új alkotásait, hogy azokat a járó­kelők ingyen élvezhessék. Az in­tézet által korábban megbízott al­kotók között szerepelt Marina Abramovic, Yoko Ono és Vivienne Westwood is. P. SZ. D. z Ofee CO o öo< o „Le tudnál írni egy naplementét csak számokkal?" - kérdi Ai Weiwei

Next