Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-07 / 32. szám
NÉPSZAVA 2024. február 7, szerda 12 KULTÚRA LAPSZÉL Tíz jelölt a Nemzeti Múzeum élére A Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatóját, L. Simon Lászlót tavaly novemberben bocsátották el. A pozícióra kiírt tender határideje február 5-én járt le, amelyre tízen nyújtottak be pályázatot - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A benyújtási határidő tehát hétfőn, 17 órakor járt le, a pályázatokat március 5-ig bírálják el. L. Simon elbocsátása óta a korábbi főigazgató-helyettes, Hammerstein Judit az intézmény megbízott főigazgatója. Az Index információi szerint a lehetséges pályázók között van, mint azt lapunk is korábban megírta, Zsigmond Gábor történész, kulturális turisztikai szakközgazdász, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, akit a legesélyesebbként emlegetnek, a jelenlegi megbízott főigazgató, Hammerstein Judit, Csapláros Andrea, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója; Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, korábban a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója; Kálnoki-Gyöngyössy Márton régész, történész. A lap szerint később derülhet ki, hogy közülük ténylegesen ki adta be a pályázatát. NÉPSZAVA Elbúcsúztatták Benedek Miklóst Végső búcsút vettek Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésztől, a nemzet színészétől kedden, a Farkasréti temetőben. „A rohanó idő, a hiányod fogja megmutatni, hogy ki voltál. Azt a minőséget, azt az emberi tartást, azt a művészi odaadást, amellyel éltél, léteztél, és képviselted azt, ami már nincs, ami te voltál” - hangsúlyozta búcsúbeszédében Blaskó Péter színművész. A gyászszertartáson Vajda Katalin író úgy fogalmazott: Benedek Miklós számára a hitelesség és a személyiség volt a legfontosabb dolog, nemcsak a színpadon, hanem az életben is. Hirtling István színész felidézte, hogy Benedek Miklós először nem akart kórházba vonulni betegségével, végül azonban több mint egy évvel ezelőtt megtette. Ennek köszönhetően még tudomást szerezhetett negyedik unokája érkezéséről, megírhatta Vajda Katalinnal készülő könyvét, valamint megélhette, hogy a nemzet színészévé válasszák - mutatott rá Hirtling István. Szacsvay László színművész emlékeztetett arra: Benedek Miklós mindent elért, „amit ezen a pályán megkaphat a színész, a rendező, a tanár: sikert, díjakat, szeretetet”. MTI Benézni a weblap mögé INTERNET Biró Dávid fotográfus Felugró ablak című kiállítása a nézőt azzal szembesíti, hogy mennyire kiszolgáltatott a virtuális térben. P. SZABÓ DÉNES Az interneten böngészve nap mint nap találkozunk úgynevezett felugró ablakokkal, olyan értesítésekkel és reklámokkal, melyek valamilyen kérdést szegeznek nekünk. Például, hogy akarjuk-e az adott terméket, elolvassuk-e a következő cikket, vagy hogy elfogadjuk-e az úgynevezett sütiket, vagyis olyan fájlokat, melyek fontos információkat közölnek rólunk a weboldalnak, hogy személyre szabott tartalmat és hirdetést nyújtsanak nekünk. A neten nyitott könyv vagyunk, nemhiába mondják, hogy a közösségi média már lassan jobban ismer minket, mint mi magunkat. Ezen a gondolaton halad tovább Biró Dávid Felugró ablak című kiállítása a szentendrei PhotoLab kiállítóterében, melynek falain a művész fotóval, videóval és installációval idézi meg a minden kattintásunkat figyelő virtuális világot, miközben kritikával is illeti azt. A tárlat felfogható úgy, mintha egy weboldalt néznénk térben. Az első terem a weblap front-end részét mutatja meg, vagyis ami a felhasználóval közvetlen kapcsolatban van, míg a hátsó, neonfénnyel megvilágított, kisebb terem a back-end, ami a felhasználó elől rejtve marad, és a tényleges számításokat végzi. De haladjunk sorban! Az első terem tehát az internet illuzórikus világát mutatja be, melyre jól rímelnek Biró Dávid 2018-as MOME-s diplomamunkájának fotói, melyeken többnyire digitális képeknek tűnő csendéleteket látunk, de az alakzatok valójában analóg módon készültek: a fotós azokat a műtermében színes papírból, műanyagból és hungarocellből rakta össze, majd fotózta be. Elsőre nem is egyértelmű, hogy ezek fotográfiák, de ha közelebb lépünk hozzájuk, akkor láthatjuk, hogy azokat különféle anyagokból tették össze, és vannak rajtuk szándékolt hibák is. Az egyiken például azt hihetnénk, hogy egy 3D-s tervezőprogramban létrehozott, csillogó maszkokat látunk lebegni egy pasztellzöld térben, miközben azok valódi, műanyag álarcok, melyeket Biró egy színes papír előtt kapott lencsevégre. Fotográfus, képzőművész. 1992-ben született, Szentendrén. 2018-ban diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakán. Munkásságát a technológia iránti érdeklődés és annak kritikus vizsgálata jellemzi. - A képekkel azt akartam kifejezni, hogy a virtuális és a kiterjesztett valóság miként türemkedik be az életünkbe, az interneten látott képek pedig mennyire elbizonytalanítják a befogadót az észlelésben - mondja Biró, hozzátéve: a helyzetet manapság még inkább bonyolítja, hogy a mesterséges intelligencia néhány adatból könnyedén hozhat létre korábban sosem volt képeket. Az első terem kékre festett fala is szimbolikus jelentéssel bír. A kék színt azért választottam, mert ha a valós és a virtuális világunk között meg kellene fogalmazni egy határt, akkor az az üres, kék képernyő lenne, amit akkor látunk, amikor lefagy a számítógépünk. A filmezésben szintén fontos szerepet kap a kék színű háttér, melyre utómunkával a digitális képet vetítik, például az időjárás-jelentést - mondja Biró. A második, kék neonfénnyel megvilágított terem már az internet „rejtett” oldalát mutatja meg. Itt az egyik falon három kamerán keresztül figyelhetjük meg az első termet, illetve magunkat, mely szépen rímel a weblapok back-end részére, mely a front-end felől érkező adatokat dolgozza fel. Szintén erre a logikára épülnek a szemközti falon elhelyezett telefonkijelzők, melyeken fénypontok sokasága vetül emberi arcokra. Ez a képsorozat a Face ID nevű arcfelismerő rendszert idézi meg, melyet először 2017-ben építettek be az iPhone X készülékbe. A fejlesztés infravörös pontprojektorral ponthálót vetít a felhasználó arcára, ezáltal ellenőrzi, hogy tényleg a mobil tulajdonosa használja-e a készüléket, így a képernyőzárat csakis ő tudja feloldani, más személy nem - mondja Biró, hozzátéve: etikailag elég aggasztó, hogy a mobil ennyire pontosan fel tudja ismerni a tulajdonosát, és akár le tudja követni, milyen érzelmei vannak. A tárlaton a kijelzőkön szövegeket is olvashatunk technológiai cégek adatvédelmi irányelveiből, melyek a felhasználók megfigyelésére vonatkoznak: „Hiszünk abban, hogy csak azokat a személyes adatokat gyűjtjük, amelyekre Önnek szüksége van”, vagy „Amikor szolgáltatásainkat használja, ránk bízza adatait”. Biró ezen munkája azért is aktuális, mert a közösségi médiában a felhasználók önszántukból töltik fel a fotóikat, a videóikat és a huszonnégy órán át látható sztorijaikat, hogy informálják a „közönségüket”, éppen merre járnak, milyen kávét isznak vagy milyen zenét hallgatnak. Az emberekben egyre inkább tudatosodik, hogy megfigyelik őket, de ez mégiscsak egy láthatatlan folyamat marad. Eközben egyre több időt töltünk a neten, ahol folyamatosan bombázva vagyunk tartalmakkal, így nem csoda, hogy addiktív lényekké válunk, odaszegezve a kijelzőhöz. Biró Dávid művészetében visszatérő kérdés a virtualitás és a valóság viszonya BÍRÓ DÁVID A kék neonfénnyel megvilágított terem az internet „rejtett" oldalát mutatja meg INFÓ Biró Dávid: Felugró ablak Kurátor: Prosek Zoltán Vajda Múzeum, PhotoLab Szentendre, Hunyadi utca 1. Megtekinthető március 3-ig A művész 2018-as MOME-s diplomamunkájának a fotói első ránézésre digitális képeknek tűnnek, de azok valójában manuálisan készültek