Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-12 / 36. szám
I KULTÚRA NÉPSZAVA 2024. február 12., hétfő I A Zeneakadémia szelleme KAPCSOLATOK A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Kovács János vezényletével élményszerű hangversenyt adott pénteken. Mintaszerű volt a műsorválasztás is. VARGA PÉTER Néhány évvel ezelőtt Eötvös Péter egy operát (Senza Sangue) írt annak a problémának a megoldására, hogy mennyire nehéz Bartók Kékszakállújához társdarabo(ka)t találni. Ez a nagyjából egyórás mű - amely valójában egymagában is megállná a helyét, de ahhoz túl „rövid” - általában koncertek második részében kerül sorra, ha éppen nem az operában játsszák. Bár azt Eötvös is elmondta, a párválasztás a Kékszakállúhoz inkább az operában nehéz, a hangversenyeken nem annyira, most az első rész műsora a két Liszt-művel különösen jól illeszkedett a Kékszakállúhoz. Liszt Orfeusz című szimfonikus költeménye is a próbára tett férfi-nő kapcsolatot dolgozza fel, és egy hangversenyen a szokásos nyitányként is előadható a viszonylag rövid, valamivel több mint tízperces mű. A Rádiózenekar kissé nehézkesen kezdett, jó pár percig nem lehetett tudni, hogy a Müpa-beli, ünnepi színvonalú Ring-előadások egészen kiváló együttesét vagy a hétköznapok zenészeit halljuk-e majd. Szerencsére Kovács János is a legjobb formáját mutatta, így hamarosan teljes szépségében - lehet mondani, azon túl is -, tartalmilag is mély megértésről tanúskodó formában hangzott fel a mű. A hagyományos felépítést követő hangversenyen a versenymű Liszt Haláltánca volt, amely variációsorozat a középkori Dies irae témára: ha úgy vesszük, Judit attól kezdve, hogy megismerkedik a Kékszakállúval, haláltáncot kezd járni. A szólista Ránki Dezső volt, aki a sztárolt fiatal zongoristákat megszégyenítő lendülettel, virtuozitással és persze - ezt mondani sem kell - muzikalitással adta elő a szólamot: ha kellett, dübörgött, ha kellett, finoman dalolt, ha kellett, félelmetesen pörögtek ujjai. És a karmester és a zenekar mögötte ismét nagyot alkotott, figyelemre méltó volt a zenekari szólamok megjelenítése is, nem egyszerű kísérőként voltak ott. Szépek voltak a hangszínek, értelmező hangsúlyokkal szólaltak meg az éppen fontos motívumok. nagyzenekaros hangversenyek ideális helyszíne a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, a Zeneakadémia Nagytermének színpada végül is csak viszonylag kis létszámú szimfonikus zenekaroknak tud helyet adni, de azok nagyot tudnak ott szólni, sokszor „beszorul” a hangtömeg a viszonylag kis légtérbe. De most nemcsak hallottuk és tudtuk, hogy hangosan játszik a zenekar vagy főleg a Müpában eléggé gyengén hallatszódó basszus vonószólamok, hanem szinte fizikailag is ütöttek a hangok. Persze ehhez minimum kitűnően kell játszani, hogy minden szépen hallatszódjék, ez most sikerült a rádiósoknak, így - különösen amikor Ránki is játszott - az is kiderült, miért lehetett 1907 óta annyi emlékezetes zenei esemény színhelye a mára már gyakorlatilag másodlagossá vált, bár több műfaj Liszt: Orfeusz, Haláltánc Bartók: A kékszakállú herceg vára Ránki Dezső - zongora, Horti Lilla - szoprán, Kálmándy Mihály - bariton Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Karmester: Kovács János Zeneakadémia, Nagyterem, február 9. hoz a Müpáénál sokkal alkalmasabb terem. (De hát a jegyeladások száma nagy úr.) Vagyis a helynek van szelleme, amely most nagyon is megjelent. A Kékszakállú sajnos éppen ezért is volt problémás. Bár a Müpában is hallottam olyan, más szempontokból egészen kiváló előadást, amelyet beárnyékolt, hogy a zenekar gyakran elnyomta Juditot, itt ez szinte folyamatosan jelentkezett, a hangosabb részekben - amikor hagytam el az épületet, két mögöttem beszélgető huszonéves fiatalember is éppen ezt kifogásolta -, Horti Lilla és Kálmándy Mihály hangja sem hallatszott igazán. Szövegeiket gyakran emiatt nem lehetett érteni, pedig amikor lehetett, nagyon tisztán érthetően énekeltek, az ő részükről ez nem lehetett akadály. Ennek ellenére azért nagyrészt hallani lehetett, hogy Horti drámai Juditot énekelt, szép hangon, kifejező módon. Amennyire lehetett, jelen volt mint opera-énekesnő, ritkán tekintett a kottába, igyekezett a mimikájával játszani. Kár, hogy ezzel inkább a némafilmek naiváinak eszköztárát idézte, ellentétben azzal, amit énekelt. Kálmándy is szép, kifejező baritonjával volt jelen - drámai súlyával kevésbé -, de szinte állandóan a kottába nézve, a játékból - aminek azért egy ilyen koncertszerű előadáson is valamennyire jelen kellene lennie, főleg, ha már partnernője benne van - kivonta magát. Kovács rutinos operakarmester módjára irányította az előadást, és sok részletet, szépet, vagy kifejezetten úgy komponált nem szépet és hangosat, vagy halkat jól hangsúlyozott, ráirányította a figyelmet arra, hogy a zenekarra bízott zenei anyag is komoly részese az egésznek. A végén tehát a siker megérdemelten nagy volt. Az ilyenfajta Ránki Dezső lendülettel, virtuozitással és persze muzikalitással adta elő a szólamot INFÓ A zenekar időnként elnyomta Horti Lilla és Kálmándy Mihály hangját Eleven Holtszezon ÖSSZMŰVÉSZET Harmadjára rendezik meg Veszprémben a Holtszezon Nemzetközi Kortárs Irodalmi Fesztivált, mely egykor az Európa Kulturális Fővárosa program részeként indult. Varga Richárd, az esemény szervezője szerint már bekerültek a veszprémi köztudatba. - Ennek talán az a legjobb jele, hogy az elmúlt két hónapban sok üzenetet, megkeresést kaptunk: sokan várták az idei programot, kíváncsiak voltak, milyen fellépőket, előadókat, írókat hoz a Holtszezon 2024-ben Veszprémbe - mondta el lapunk megkeresésére. A Holtszezon, ahogy a neve is utal rá, igyekszik kikerülni a Balaton környékének turizmus szempontjából legkedveltebb hónapjait, és épp februárban várja az irodalomra éhes közönséget. Az eseménysorozat kifejezetten a fiatalabb generációt célozza meg, emiatt felkarolta a népszerűbb műfajokat, idén a sci-fi, a krimi, a fan INFO Február 22-től 25-ig tart majd a Holtszezon Nemzetközi Kortárs Irodalmi Fesztivál. Bizonyos programok regisztrációhoz vagy jegyvásárláshoz kötöttek. tasy és a thriller lesz terítéken. Varga Richárd szerint ezek a hívószavak sokkal jobban vonzzák a célközönséget. Mivel ezekhez a könyvekhez alapvetően belső motiváció, személyes érdeklődés alapján nyúlnak a fiatalok, mindenképpen érdemes foglalkozni velük, teret adni a róluk szóló diskurzusnak. Ez azért is fontos lenne, mert az olvasás szeretetét lehet velük megőrizni, amit sajnos a jelenlegi kötelező olvasmányokkal a diákok nagy része teljesen elveszít az iskolákban, márpedig Dosztojevszkijhez, Tóth Krisztinához, de Petőfi Sándorhoz is szívesebben és értőbb módon nyúl majd egy olvasni szerető fiatal. Vagy olyan, akinek az irodalmi világképében Pilinszky János versei mellett teljesen jól megfér egy 30Y- vagy egy Platon Karataev-dalszöveg. De az igazán nagy dolog mégiscsak az, ha ő maga válik alkotóvá - vetette föl a szervező, utalva két idei fellépőre (a 30Y az Expresszóban, a Platon Karataev a Fotonban ad koncertet) és az írásműhelyek egyikére, melyet a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) tart majd. A 2024-es célok kapcsán Varga Richárd így fogalmazott: a célunk alapvetően a fesztivál 2022-es indulása óta állandó közelebb hozni az irodalmat a fiatalokhoz azzal a gesztussal, hogy bemutatjuk, ez a művészeti ág sokkal több annál és sokkal szélesebb spektrumon működik, mint amit általában a közoktatásban kaphatunk belőle. A Holtszezon valami olyasmi, aminek egy középiskolai irodalomórának lennie kellene. Pontosabban ilyennek is lennie kellene. (Ha lehetne.) Kortárs irodalom, feltörekvő művészek, határműfajok, együtt gondolkodás, kísérletezés és sok-sok alkotóműhely. És mindezt helyi egyetemistákkal és középiskolásokkal, vagyis a célközönséget bevonva találtuk ki, ami talán az egyik legfontosabb elem ebben a képletben - hangsúlyozta. A kérdésre, hogy miben változott az emberek viszonya az irodalomhoz az elmúlt 10-20 évben és mi látszik ebből az irodalmi fesztiválokon, a fesztiválszervező úgy felelt: a Holtszezon végső soron azt erősítette meg bennünk, amit megtapasztalhattunk már akár a Margó Fesztiválon, akár a Művészetek Völgye vagy az Ördögkatlan Fesztivál bizonyos eseményein, de akár a vonaton ülve is; az irodalom, pontosabban általában a művészet az emberhez zsigerileg kapcsolódik. Szükségünk van rá, egészebbek leszünk tőle, hiszen a világot és önmagunkat ismerhetjük meg általa. Ehhez a felismeréshez viszont csak az tud eljutni, aki benne van, aki foglalkozik vele, aki olvas és aki alkot. Akit nem idegenítettek el tőle. Ezért nem mindegy, hogy mit és hogyan kell tanítani az iskolákban. Mert a Holtszezon, azt hiszem, attól működik, hogy ezt az elnyomott, zsigeri létszükségletérzést piszkálja fel az emberekben - zárta szavait. A királynék városában február 22- től 25-ig, azaz csütörtöktől vasárnapig tart majd a Holtszezon. A fesztiválon több jeles író veszt részt, köztük Háy János, Grecsó Krisztián, Varró Dániel, Lackfi János, Nemes Z. Márió és Jászberényi Sándor. Idén kiemelt szerep jut a Platon Karataev együttesnek, több vendég érkezik majd hozzájuk (ifj. Vidnyánszky Attila, Székely Ákos, Topolánszky Tamás), lesz albumkibeszélés, lemezhallgatás, valamint Balla Gergely, a Platon Karataev tagja dalszövegíró-workshopot tart. Minden este lesz koncert, a slam poetry-est sem maradhat ki, továbbá jelen lesznek a helyi erők, veszprémi első kötetesek mutatkoznak be a Holtszezonon. A pódiumbeszélgetések fő témái idén is a már említett, népszerű irodalmi műfajok, szó lesz például a Trónok harca szerzője, George R. R. Martin adaptálatlan műveiről. ROSZNÁKY EMMA Varga Richárdék célja az indulás óta állandó: közelebb hozni az irodalmat a fiatalokhoz ill.A., Kellei György, Zajácz D. Zoltán és Szlavicsek Judit a tavalyi esten