Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-19 / 42. szám

IQ I­­ NÉPSZAVA I 2024. február 19., hétfő KULTÚRA LAPSZÉL Újra megjelenik a Waterloo Megjelenése 50. évfordulójá­ra újra kiadják az ABBA Water­loo című albumát. A lemez cím­adó dalával nyerte meg a svéd popegyüttes 1974-ben a Brigh­­tonban tartott Eurovíziós Dal­fesztivált. A Waterloo az ABBA második albumaként jelent meg 1974 márciusában, 400 millió példányban kelt el. A ko­rong különleges új kiadása áp­rilis 5-én jelenik meg. A vásár­lók egy félsebességes keverésű dupla vinillemez mellett limi­tált kiadású dobozban három kislemezt is kapnak, az erede­tileg 1974-ben megjelent szá­mokkal. A kislemezek különálló képlemezként is kaphatók lesz­nek, és egy külön lemez is meg­jelenik, amelyen négy nyelven hallható a Waterloo. Az album megjelenésének évfordulója al­kalmából április 4-én csendes diszkót rendeznek a londoni 02 aréna tetején. MTI Omega Testamentum A hatvanéves Omega három tagja, Benkő László, Mihály Ta­más és Kóbor János sajnálatos módon már nincs közöttünk. A gitáros-zeneszerző, Mol­nár György Elefánt a betegsé­gei miatt nem sűrűn vállal fel­lépést. Az 51 éve Omega-tag és szerzőtárs, Debreczeni Ferenc ugyanakkor új zenekart szerve­zett Omega Testamentum né­ven. A zenekar február 23-án a Barba Negrában, a fővárosban először ad önálló koncertet. A koncerten az Omega-slágerek mellett elhangzik egy új dal is Őrizzük a lángot címmel. A dal klipje a YouTube-on már elér­hető. NÉPSZAVA Megújul az Amikor Galéria A Pozsonyi úti Amikor Galéria eddig antikvitás- és vintage lak­berendezési üzletként volt is­mert, ám február 22-én este hat órakor egy megnyitó keretében az újlipótvárosi művészeti galé­riák sorában debütál. Az új ki­állítótérben először a Határát­lépés című kiállítást láthatjuk, mely Perez János szobrász, öt­vös, fémműves (1920-2000) életművét mutatja be, ami a ga­lériatulajdonos, Molnár Vik­tor régi álma, mivel már hos­­­szú ideje szenvedélyesen gyűjti Perez alkotásait. NÉPSZAVA A házaktól az elvont alakzatokig HIÁNYPÓTLÓ Noha Barcsay Jenő az egyik leghíresebb magyar festő, a Barcsay Múzeum évek óta nem látogatható. Ám a Kmetty Múzeum megpróbál minél több információt átadni a mesterről. P. SZABÓ DÉNES Barcsay Jenő mint iskolaterem­tő művész és mester kiemelkedő a magyar művészettörténetben, így nem is kérdés, hogy Szentendrén, az egykori lakhelyén bemutassák az életművét. Az Erdélyben, Kato­nán született alkotó több ponton kapcsolódik a városhoz: már egé­szen korán, 1929-ben tagja lett a Szentendrei Festők Társaságának, nyaranta a művésztelepen festett, 1965-ben a Zenta utcában vásárolt házat, 1969-ben a Ferenczy Múze­umban nyílt kiállítása, 1978-ban pedig a Dumtsa Jenő utca 10. szám alatt nyílt meg a Barcsay Gyűjte­mény, melyet jelenleg Barcsay Mú­zeumnak hívnak. A probléma csu­pán az, hogy az intézménynek helyt adó épület olyan rossz állapotban van, hogy a művészről szóló kiállí­tást tavaly a Fő térre költöztették, a Kmetty Múzeumba. Itt a kurátor, Sberhalt Zsuzsa művészettörténész megtett mindent, hogy átfogó képet adjon Barcsay életéről és életművé­ről. A tárlat ráadásul évente meg­újul -jelen formájában május 26-ig látogatható, utána az életmű más pontjaira esik a hangsúly.­­ A kiállítás elsősorban azt mu­tatja be, hogyan fordult Barcsay művészete a figurális ábrázolástól az absztrakció felé, illetve az alkotó­nak a Szentendréhez fűződő viszo­nyára is kitér - mondta lapunknak Iberhalt Zsuzsa. Ez a két szempont már az első termekben érvényesül, a Duna-parti város ugyanis Barcsay több korai képén is megjelent, az évek során azonban a házakat és a INFO Barcsay Jenő: A formák ritmusa. Kurátor: Iberhalt Zsuzsa. Kmetty Múzeum (Szent­endre, Fő tér 21.). Megtekinthető: május 26-ig tereket egyre inkább a színfoltok és a fekete kontúrvonallal felvitt mér­tani formák váltották fel. Hasonló történt az emberalakokkal, melyek eleinte kivehető arccal és valósághű testarányokkal rendelkeztek, míg­nem szándékoltan elnagyolt figu­rákká lettek. Mindez nem véletlen, Barcsay állami ösztöndíjasként Pá­rizsban tanulva megismerte az exp­­resszionizmust és a kubizmust, így többek közt Picasso és Braque mű­vészete is hatott rá.­­ Ahogy haladunk az időben, Barcsay képkivágata egyre in­kább beszűkül, így az épületekre és azok részleteire koncentrál, il­letve az alakokat is elhagyja a ké­pekről. A kontúrvonalak már nem a teret ábrázolják, hanem pusztán a kép szerkezetét hivatottak meg­alkotni - mondta a kurátor. Ám Barcsay művészetéből az emberek nem tűntek el, csak más képek ho­ A Kmetty Múzeumba költöztetett mogén tereiben jelentek meg, de ezek az alakok is geometrikus for­mákból épültek fel. A tárlaton több ilyen művet is láthatunk, érdemes azonban megjegyezni, hogy Bar­csay nagy méretű, murális munká­in is hasonló figurákat látni, például asszonyalakokat, melyek szorosan kapcsolódnak össze, így fejezve ki az összetartozást. A tárlat erre pél­dákat is hoz, mint a Miskolci Egye­tem könyvtárának aulájában lát­ható Asszonyok (1966-1969) vagy a Magyar Színház előcsarnokában látható Színjátszás (1968) című mo­zaikokat. Barcsay tanárként azonban arra törekedett, hogy az emberi test realista ábrázolását adja át tanít­ványainak. A festő 1945-től 1975- ig tanította a művészeti anatómiát és szemléleti látszattant a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1953- ban nyolcévnyi előkészület után pedig kiadta a világhírű Művészeti anatómia című könyvét, mely száz­harminc egész oldalas rajzon mu­tatja be az emberi test felépítését. A kötet művészetpedagógiai alapmű lett, tizenöt nyelvre fordították le. A szentendrei tárlat végén már a tiszta absztrakció világába kerü­lünk, Barcsay az 1977 utáni utolsó periódusban ugyanis teljesen lere­dukálta a formákat. Ezeken a mű­veken már csak pár színmező és né­hány egyenes alkotja a kompozíciót, így nyújtva teret a néző fantáziájá­nak. A mester ezeket a műveket a Műcsarnok kamaratermében az 1982-es utolsó tárlatán állította ki, melyen sikerült rendesen meglep­nie a szakmát. Barcsay Jenő korai képein az alakok még valósághű testarányok­kal rendelkez­tek . Szentendre a mester több művén is megjelenik, idővel egyre absztraktabb módon Barcsay-tár­­lat évente megújul, az életmű más­más pontjai­ra helyezve a hangsúlyt. A Pompidou is lecsapott Konok Tamás műveire KÉPZŐMŰVÉSZET Konok Ta­más (1930-2020) több festménye is bekerült a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe - adta hí­rül a Molnár Ani Galéria. Európa legnagyobb, egyik legértékesebb kortárs képzőművészeti gyűjtemé­nyének otthonába Konok három kiemelkedő alkotását választot­ták be: a Graphiction vert (1976), az Extension (1975) és az Espace descriptif (1975) című művet. Fest­ményei ezzel olyan alkotók művei mellett kapnak helyet az 1977 óta kulturális főszerepet betöltő intéz­ményben, mint Mondrian, Miró, Dubuffet, Duchamp és Brancusi, vagy Hantai, Vasarely, Keserű Ilo­na és Vera Molnar. Konok Tamás festőművész 1930. január 9-én született, Budapesten. Gyerekkorában hegedűművésznek készült, de részben családi indítta­tásra hamar a rajz és a festészet felé fordult. A Magyar Képzőművésze­ti Főiskolán 1953-ban, festő szakon szerzett diplomát, Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben letelepe­dett Párizsban, a rendszerváltozásig ott élt, a hetvenes években ott vált a geometrikus absztrakció transz­cendens­ lírai vonulatának nemzet­közileg is elismert mesterévé. Konok Tamás a geometri­kus absztrakció transzcen­dens­ lírai vonulatának volt a mestere. 1953-tól állított ki itthon és Eu­­rópa-szerte, szinte évente. Első ön­álló kiállítását 1960-ban rendez­te meg a párizsi Galerie Lambert. 1963-tól a Hartford Alapítvány ösztöndíjával egy évig New York­ban és Kaliforniában dolgozott. 1963 és 1974 között rendszeresen szerepelt a Réalités nouvelles kiál­lításain, 1970-ben megkapta a fran­cia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta. 1971-től szoros, 25 évig tartó kapcsolatba került a zürichi Schlégl Galériával. Felesé­gével, Hetey Katalin szobrászmű­vésszel együtt állított ki 1981-ben - nagy feltűnést keltve - a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1992- től a Műegyetem címzetes egyete­mi tanára volt. Művei számos nagy közgyűj­teményben szerepelnek. Többek között a párizsi Bibliothèque na­­tionale-ban, a winterthuri Kunst­­museumban, a berni Musée des beaux-arts-ban, a neuchâteli Musée d’art et d’histoire-ban, Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a pári­zsi külügyminisztériumban, a ham­burgi Städtische Sammlungban, a schiedam-rotterdami Stedelijk Museumban, a budapesti Iparmű­vészeti Múzeumban, Szépművésze­ti Múzeumban és Kortárs Művésze­ti Múzeum - Ludwig Múzeumban. A Kossuth- és Prima Primissi­ma díjas művész, a Nemzet Művé­sze 2020. november 20-án hunyt el, életének 91. évében. NÉPSZAVA Számos közgyűjteményben megta­lálhatók Konok Tamás művei, most a Pompidou is lépett

Next