Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-03 / 29. szám
NÉPSZAVA 2024. február 3., szombat 12 KULTÚRA Vitézy László halálára GYÁSZ „A halottakat kitelepítjük” - ekként nyugtatja a párttitkár a falu háborgó népét, miközben a háttérben dolgozik a markológép. Szántó László disznói bauxitot túrtak ki a telke végében, ám a „jó szerencse” végül nem csak a bányászra hoz romlást. Vitézy László 1982-es dokumentarista játékfilmje, a Vörös föld remek látlelet egy romlott rendszerről, egy valós helyzeten alapuló, mégis fiktív történeten keresztül rajzolja meg a kádári diktatúra arcát. A Filmszemle-díjas alkotás kései remekműve a Budapesti Iskolának, amelyet olyan rendezők nevei fémjeleztek, mint például Ember Judit, Gazdag Gyula, Grunwalsky Ferenc, Schiffer Pál, vagy Tarr Béla. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Vitézy László 1940-ben született Budapesten. Előbb a Filmgyárban dolgozott világosítóként, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1973-ban végzett. Már pályakezdőként bizonyította, vérbeli dokumentumfilmes: az 1972-es Tagfelvétel című dokumentumfilmje szatírába illő módon mutatja be, milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy ifjúkommunistának, ha párttag szeretne lenni. A Balázs Béla Stúdió égisze alatt, 1973 és 1975 között készítette el a magyar dokumentumfilm történetének 1940-2024 egyik legnagyobb szabású szociográfiai, társadalomkritikai vállalkozását, az ötrészes Nevelésügyi sorozatot Dárday Istvánnal, Mihályfy Lászlóval, Szalai Györgyivel és Vilt Pállal. A több mint hétórás dokumentumfilm-sorozat egy ötgyerekes pedagóguscsalád mindennapi drámáit mutatja be. E filmeket - ahogy az alkotók további g tűrt kategóriába sorolt műveit - I klubvetítéseken, úgynevezett társadalmi forgalmazásban vetíthették, így eljutva a pedagógusokhoz is érdemi vitákat generáltak. 1980as Békeidő című filmje megkapta a mannheimi filmfesztivál nagydíját: a kíméletlen korrajzban egy téeszelnök a falu elnéptelenedésével szemben betelepítéssel próbálja felvenni a harcot. Játékfilmjei már nem voltak ilyen átütőek, a tavaly Magyar Mozgókép Díjjal kitüntetett Az énekesnő című tévéfilmje sem. A politikához családi szálak is fűzték: lánya, Vitézy Zsófia jelenleg Magyarország kolumbiai nagykövete. Fia, Vitézy Dávid - korábbi közlekedési államtitkár a közösségi oldalán jelentette be a gyászhírt: péntek hajnalban, nyolcvanhárom éves korában elhunyt Vitézy László, TÖLGYESI GÁBOR Átadták a Magyar Filmkritikusok Díjait ELISMERÉSEK A 2023-as hazai filmek legjobbjait emelték piedesztálra pénteken a 61. Magyar Filmkritikusok Díjátadóján a MÚOSZ Sajtóházában. A filmkritikusok fődíját, a B. Nagy László-díjat Moldovai Katalin rendezésében az Elfogy a levegő című film kapta. Az év független producerének járó, idén másodjára átadott Árvai Jolán-díjat a Magyarázat mindenre és az Ami filmek vezető producerének, Petrányi Viktóriának ítélték. A legjobb animációs film kategóriában a cannes-i filmfesztiválon is díjazott Buda Anna Flóra 27 című alkotása nyert, míg a szintén animációs alkotás, a Műanyag Égbolt különdíjban részesült. A legjobb női főszerepért járó díjat, a meghurcolt tanárnő szerepéért Krasznahorkai Ágnes (Elfogy a levegő) nyerte el. A legjobb férfi főszereplő díját a Mesterjátszmában adott bravúros alakításáért, Hajduk Károly vehette át. A legjobb rendezéséért járó díjat a Látom, amit látsz című romantikus filmdrámájáért Szabó Mátyás zsebelte be. Reisz Gábor és Schulze Éva a Magyarázat mindenre című filmért megkapta a legjobb forgatókönyv díját, illetve Schulze Életmű-díjban is részesült. NÉPSZAVA Báron György átadja az életműdíjat Schulze Évának HIRDETÉS APRÓ INGATLAN ELADÓ Budapest XI. kerület központjában 70 nm-es lakás, 17 lakásos, tégla építésű társasházban, egyedi gázfűtéssel. ERFF. Telefon: 06-70/244-6434. JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674. RÉGISÉG GYŰJTŐ venne bélyeggyűjteményt, régi postai képes levelezőlapot: 06-1/322-8439, 06-20/522-5690. SZOLGÁLTATÁS ÉPÍTŐIPARI, faipari gyártás! Fa nyílászárók készítése, beépítése. Bútorgyártás: szobabútor, konyhabútor. Ágy készítés: 1 személyes, francia ágy. Asztal, szék gyártás. Ács munkák kivitelezése. Pintér Tamás e.v. Telefon: 06-20/341-8206. „Trónra ült szadista téboly” • • KÖNYV Csak most jelent meg nálunk Debreczeni József Hideg krematórium című vitathatatlan alapműve Auschwitzról, amelyet nem sokkal a tábor felszabadulása után vetett papírra. BALOGH ERNŐ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Nemrég emlékeztünk meg Auschwitz felszabadításának hetvenkilencedik évfordulójáról. Egyre kevesebben lehetnek, akik túlélték a rettenetes utazást, a szelekciót, a haláltábor „mindennapjait”. Régen befejeződött már „az utolsó esély akció” is a még rejtőzködő tömeggyilkosok felkutatására. A borzalmak lassan történelemmé kövülnek. Az időbeli távolodás azonban semmiképp sem lehet a feledés jogcíme: Auschwitzra szüntelenül emlékezni - és emlékeztetni - kell. Ezért is eleve kiemelkedően fontos esemény Debreczeni könyvének megjelenése. Külön elismerésre méltó, hogy a kiadó tájékoztatása szerint a mű most tizenöt különböző nációjú szakmai műhely példaszerű összefogásával egy időben lesz elérhető a magyaron túl angolul, csehül, finnül, franciául, hollandul, katalánul, németül, olaszul, oroszul, portugálul, románul és spanyolul. Feltétlenül impozáns sor ez, bár épp az érintettség miatt elég feltűnően hiányzik egy lengyel, lett, litván vagy ukrán nyelvű változat. Szerbül viszont már 1951-ben olvasni lehetett. Persze, a szöveg ismeretében azon is csodálkozhatunk, hogy Magyarországon mindeddig nem jelent meg. 1950-ben, illetve 1975- ben csak Jugoszláviában adták ki (az újvidéki Testvériség-Egység, illetve a Forum gondozásában), nálunk azonban az első - külpolitikai okok miatt - hozzáférhetetlen volt, de a második sem juthatott el az őt megillető, kellően széles közönséghez. Debreczeni könyve ugyanis vitathatatlan alapmű. Jelentőségében nálunk csak az olyan memoárokhoz mérhető, mint a Nyiszli Miklósé (Mengele boncoló orvosa voltam), melynek új kiadása néhány éve jelent meg a Magvetőnél. Kivételes dokumentumértékét jórészt az garantálja, hogy emlékeit a szerző nem sokkal a felszabadulás után vetette papírra, ekkor még a részletek is elevenek voltak. Ráadásul professzionális újságíró lévén különös érzéke volt a komplex helyzetek megfigyeléséhez, a lényeg kiemeléséhez, az egyedi esetekben rejlő általánosabb zeneszerző szépírói kvalitásaiból eredően képes volt kivételesen felkavaró élményeit elementáris hatóerejű szöveggé alakítani denciák felismeréséhez. Szakmája is megkövetelte az átlagon felüli emberismeretet, ennek révén pedig igen árnyalt karakterrajzok sokaságát tárhatta az olvasó elé. Szépírói kvalitásaiból eredően pedig képes volt kivételesen felkavaró élményeit elementáris hatóerejű szöveggé alakítani. „Auschwitzról nem lehet a szemlélő álláspontjáról írni” - figyelmeztet bennünket Heller Ágnes (Lehet-e verset írni a holokauszt után?). E kritérium méltán szigorú. Nyilvánvaló azonban, hogy Debreczeni a maga kálváriája fedezetében a részt vevő hitelességével artikulálhatta a saját - s ezáltal a milliónyi sorstársa - szenvedését. A szerző - az egyik legnyomasztóbb felismeréseként - részletesen szól arról, hogy a szelekciót követően Auschwitzban, majd a különféle haláltáborokban - a viszonylag csekély létszámú őrség kivételével - alig látott német katonát. A tisztségviselők, ezzel-azzal megbízótt több irodalmi műfajban alkotó Debreczeni József 1905-ben született Budapesten. Fiatal újságíróként a szabadkai Naplónál, majd egy budapesti képes hetilapnál dolgozott. Állásából az első zsidótörvény alapján elbocsátották. 1944 májusában Auschwitzba deportálták. A második világháború után haláláig (1978) Belgrádban élt. Jak hierarchizált, ám egyformán privilegizált univerzumának minden tagja ugyanis éppen olyan rab - haftling volt, mint ő maga. Legalábbis látszólag. A valóságban viszont ezek a kiemeltek szó szerint élet/halál urai voltak: a túlélés jórészt tőlük függött. Ezeket a közvetlen hatalmasságokat - teljesen véletlenszerűen - a németek választották ki többnyire a legrégebbi foglyok közül, így sok lett közöttük a lengyel származású, de az egyik helyen minden hájjal megkent görögök kerültek a körülményekhez képest komoly előnyt (több élelmet, könnyebb munkát, azaz a rövid távú túlélést) biztosító pozíciókba. Aki nem vált be, rövid úton lecserélték, így végül gyorsan kiválasztódtak a legmegbízhatóbb - azaz a legkegyetlenebb, legcinikusabb, nem egyszer kifejezetten szadista hajlamú - kápók. S ez az egész infernális szisztéma, melyben tehát végső soron a halálra szántak gyötörték a sorstársaikat, dermesztő hatékonysággal működött. De a szörnyetegek mellett Debreczeni pokoljárásában is időről időre megjelennek jó emberek. A legszebb példája Farkas doktor, aki - a memoár tanúsága szerint „nem veszti el magában az orvost, és megtalálta az embert. Sokat nem tehet, de néha végigsimít egy verítékben fürdő homlokon, meg-megtapint egy kihagyó verőeret. Biztató mosollyal, enyhítő szóval lett révésze a túlsó part felé tartóknak. Élete veszélyeztetésével gyógyszert lop a szürkék kézipatikájából...” Amikor kitör a tífuszjárvány, halált megvető elszántsággal ápolja a magatehetetlen betegeket. Teszi a dolgát. Kötelességtudata a literátus érdeklődésűek számára felidézheti Camus legendás Rieux doktorát (A pestis), aki szintén önfeláldozóan és hasonló tehetetlenséggel járja szüntelenül a fertőzötteket. A párhuzam még abban is megvan, hogy végül mindketten túlélik a maguk - igaz, nem egyenlő súlyú - próbatételeit. Természetesen - és nagyon helyesen - az idei megemlékezések is hangsúlyozták, hogy Auschwitz, a holokauszt iszonyata soha többé nem fordulhat elő. Fiatal koromban rendületlenül hittem is ebben. Ma már inkább azokkal tartok, akik e tekintetben egyre szkeptikusabbak. NÉVJEGY Auschwitz, a holokauszt iszonyata soha többé nem fordulhat elő INFÓ HIDEG KREMATÓRIUM Debreczeni József Hideg krematórium Jelenkor, 2024 Debreczeni József saját pokoljárását is megírta