Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-03 / 29. szám

NÉPSZAVA 2024. február 3., szombat 12 KULTÚRA Vitézy László halálára GYÁSZ „A halottakat kitelepítjük” - ekként nyugtatja a párttitkár a falu háborgó népét, miközben a háttérben dolgozik a markológép. Szántó László disznói bauxitot túr­tak ki a telke végében, ám a „jó sze­rencse” végül nem csak a bányászra hoz romlást. Vitézy László 1982-es dokumentarista játékfilmje, a Vö­rös föld remek látlelet egy romlott rendszerről, egy valós helyzeten alapuló, mégis fiktív történeten keresztül rajzolja meg a kádári dik­tatúra arcát. A Filmszemle-díjas alkotás kései remekműve a Buda­pesti Iskolának, amelyet olyan ren­dezők nevei fémjeleztek, mint pél­dául Ember Judit, Gazdag Gyula, Grunwalsky Ferenc, Schiffer Pál, vagy Tarr Béla. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Vitézy László 1940-ben született Budapesten. Előbb a Filmgyárban dolgozott világosítóként, a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskolán 1973-ban végzett. Már pályakez­dőként bizonyította, vérbeli do­kumentumfilmes: az 1972-es Tag­felvétel című dokumentumfilmje szatírába illő módon mutatja be, milyen elvárásoknak kell megfe­lelnie egy ifjúkommunistának, ha párttag szeretne lenni. A Balázs Béla Stúdió égisze alatt, 1973 és 1975 között készítette el a magyar dokumentumfilm történetének 1940-2024 egyik legnagyobb szabású szocio­gráfiai, társadalomkritikai vállal­kozását, az ötrészes Nevelésügyi sorozatot Dárday Istvánnal, Mi­­hályfy Lászlóval, Szalai Györgyivel és Vilt Pállal. A több mint hétórás dokumentumfilm-sorozat egy öt­gyerekes pedagóguscsalád min­dennapi drámáit mutatja be. E fil­meket - ahogy az alkotók további g tűrt kategóriába sorolt műveit - I klubvetítéseken, úgynevezett tár­­­­sadalmi forgalmazásban vetíthet­­­­ték, így eljutva a pedagógusokhoz is érdemi vitákat generáltak. 1980­as Békeidő című filmje megkapta a mannheimi filmfesztivál nagy­díját: a kíméletlen korrajzban egy téeszelnök a falu elnéptelenedé­sével szemben betelepítéssel pró­bálja felvenni a harcot. Játékfilmjei már nem voltak ilyen átütőek, a ta­valy Magyar Mozgókép Díjjal kitün­tetett Az énekesnő című tévéfilm­je sem. A politikához családi szálak is fűzték: lánya, Vitézy Zsófia jelen­leg Magyarország kolumbiai nagy­követe. Fia, Vitézy Dávid - korábbi közlekedési államtitkár­­ a közössé­gi oldalán jelentette be a gyászhírt: péntek hajnalban, nyolcvanhárom éves korában elhunyt Vitézy László, TÖLGYESI GÁBOR Átadták a Magyar F­­ilmkritikusok Díjait ELISMERÉSEK A 2023-as hazai filmek legjobbjait emelték piedesz­­tálra pénteken a 61. Magyar Film­kritikusok Díjátadóján a MÚOSZ Sajtóházában. A filmkritikusok fődíját, a B. Nagy László-díjat Mol­dovai Katalin rendezésében az El­fogy a levegő című film kapta. Az év független producerének járó, idén másodjára átadott Árvai Jolán-dí­­jat a Magyarázat mindenre és az Am­i filmek vezető producerének, Petrányi Viktóriának ítélték. A leg­jobb animációs film kategóriában a cannes-i filmfesztiválon is díjazott Buda Anna Flóra 27 című alkotása nyert, míg a szintén animációs al­kotás, a Műanyag Égbolt különdíj­ban részesült. A legjobb női fősze­repért járó díjat, a meghurcolt tanárnő szerepéért Krasznahorkai Ágnes (Elfogy a levegő) nyerte el. A legjobb férfi főszereplő díját a Mesterjátszmában adott bravúros alakításáért, Hajduk Károly ve­hette át. A legjobb rendezéséért járó díjat a Látom, amit látsz című romantikus filmdrámájáért Szabó Mátyás zsebelte be. Reisz Gábor és Schulze Éva a Magyarázat minden­re című filmért megkapta a legjobb forgatókönyv díját, illetve Schulze Életmű-díjban is részesült. NÉPSZAVA Báron György átadja az életműdíjat Schulze Évának HIRDETÉS APRÓ INGATLAN ELADÓ Budapest XI. kerület központjában 70 nm-es lakás, 17 lakásos, tégla építésű társas­házban, egyedi gázfűtéssel. ER­FF. Telefon: 06-70/244-6434. JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674. RÉGISÉG­ GYŰJTŐ venne bélyeggyűjteményt, régi postai képes levelezőlapot: 06-1/322-8439, 06-20/522-5690. SZOLGÁLTATÁS ÉPÍTŐIPARI­, faipari gyártás! Fa nyílászárók készítése, beépítése. Bútorgyártás: szobabú­tor, konyhabútor. Ágy készítés: 1 személyes, francia ágy. Asztal, szék gyártás. Ács munkák kivitelezése. Pintér Tamás e.v. Telefon: 06-20/341-8206. „Trónra ült szadista téboly” • • KÖNYV Csak most jelent meg nálunk Debreczeni József Hideg krematórium című vitathatatlan alapműve Auschwitzról, amelyet nem sokkal a tábor felszabadulása után vetett papírra. BALOGH ERNŐ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Nemrég emlékeztünk meg Auschwitz felszabadításának het­­venkilencedik évfordulójáról. Egyre kevesebben lehetnek, akik túlélték a rettenetes utazást, a szelekciót, a haláltábor „minden­napjait”. Régen befejeződött már „az utolsó esély akció” is a még rejtőzködő tömeggyilkosok felku­tatására. A borzalmak lassan törté­nelemmé kövülnek. Az időbeli távolodás azonban semmiképp sem lehet a feledés jogcíme: Auschwitzra szüntelenül emlékezni - és emlékeztetni - kell. Ezért is eleve kiemelkedően fontos esemény Debreczeni köny­vének megjelenése. Külön elisme­résre méltó, hogy a­­ kiadó tájékoz­tatása szerint­­ a mű most tizenöt különböző nációjú szakmai mű­hely példaszerű összefogásával egy időben lesz elérhető a magyaron túl angolul, csehül, finnül, franciá­ul, hollandul, katalánul, németül, olaszul, oroszul, portugálul, romá­nul és spanyolul. Feltétlenül im­pozáns sor ez, bár épp az érintett­ség miatt elég feltűnően hiányzik egy lengyel, lett, litván vagy ukrán nyelvű változat. Szerbül viszont már 1951-ben olvasni lehetett. Persze, a szöveg ismeretében azon is csodálkozhatunk, hogy Magyarországon mindeddig nem jelent meg. 1950-ben, illetve 1975- ben csak Jugoszláviában adták ki (az újvidéki Testvériség-Egység, il­letve a Forum gondozásában), ná­lunk azonban az első - külpoliti­kai okok miatt - hozzáférhetetlen volt, de a második sem juthatott el az őt megillető, kellően széles közönséghez. Debreczeni könyve ugyanis vitathatatlan alapmű. Je­lentőségében nálunk csak az olyan memoárokhoz mérhető, mint a Nyiszli Miklósé (Mengele boncoló orvosa voltam), melynek új kiadá­sa néhány éve jelent meg a Magve­tőnél. Kivételes dokumentumértékét jórészt az garantálja, hogy emléke­it a szerző nem sokkal a felszaba­dulás után vetette papírra, ekkor még a részletek is elevenek voltak. Ráadásul professzionális újságíró lévén különös érzéke volt a komp­lex helyzetek megfigyeléséhez, a lényeg kiemeléséhez, az egyedi esetekben rejlő általánosabb zen­e­szerző szépírói kvalitásai­ból eredően képes volt kivételesen felkavaró élményeit elementáris hatóerejű szöveggé alakítani­ denciák felismeréséhez. Szakmá­ja is megkövetelte az átlagon fe­lüli emberismeretet, ennek révén pedig igen árnyalt karakterrajzok sokaságát tárhatta az olvasó elé. Szépírói kvalitásaiból eredően pe­dig képes volt kivételesen felkava­ró élményeit elementáris hatóere­jű szöveggé alakítani. „Auschwitzról nem lehet a szemlélő álláspontjáról írni” - fi­gyelmeztet bennünket Heller Ágnes (Lehet-e verset írni a ho­lokauszt után?). E kritérium mél­tán szigorú. Nyilvánvaló azonban, hogy Debreczeni a maga kálváriája fedezetében a részt vevő hitelessé­gével artikulálhatta a saját - s ezál­tal a milliónyi sorstársa - szenve­dését. A szerző - az egyik legnyomasz­tóbb felismeréseként - részletesen szól arról, hogy a szelekciót köve­tően Auschwitzban, majd a külön­féle haláltáborokban - a viszonylag csekély létszámú őrség kivételével - alig látott német katonát. A tiszt­ségviselők, ezzel-azzal megbízót­t több irodalmi műfajban alkotó Debreczeni József 1905-ben született Buda­pesten. Fiatal újságíróként a szabadkai Napló­nál, majd egy budapesti képes hetilapnál dol­gozott. Állásából az első zsidó­törvény alapján elbocsátották. 1944 májusában Auschwitzba deportálták. A második világháború után haláláig (1978) Belgrádban élt. Jak hierarchizált, ám egyformán privilegizált univerzumának min­den tagja ugyanis éppen olyan rab - haftling­­ volt, mint ő maga. Leg­alábbis látszólag. A valóságban vi­szont ezek a kiemeltek szó szerint élet/halál urai voltak: a túlélés jó­részt tőlük függött. Ezeket a közvetlen hatalmassá­gokat - teljesen véletlenszerűen - a németek választották ki több­nyire a legrégebbi foglyok közül, így sok lett közöttük a lengyel szár­mazású, de az egyik helyen min­den hájjal megkent görögök ke­rültek a körülményekhez képest komoly előnyt (több élelmet, kön­­­nyebb munkát, azaz a rövid távú túlélést) biztosító pozíciókba. Aki nem vált be, rövid úton lecserél­ték, így végül gyorsan kiválasz­tódtak a legmegbízhatóbb - azaz a legkegyetlenebb, legcinikusabb, nem egyszer kifejezetten szadista hajlamú - kápók. S ez az egész in­­fernális szisztéma, melyben tehát végső soron a halálra szántak gyö­törték a sorstársaikat, dermesztő hatékonysággal működött. De a szörnyetegek mellett Deb­reczeni pokoljárásában is időről időre megjelennek jó emberek. A legszebb példája Farkas doktor, aki - a memoár tanúsága szerint­­ „nem veszti el magában az orvost, és megtalálta az embert. Sokat nem tehet, de néha végigsimít egy verí­tékben fürdő homlokon, meg-meg­tapint egy kihagyó verőeret. Biztató mosollyal, enyhítő szóval lett révé­sze a túlsó part felé tartóknak. Élete veszélyeztetésével gyógyszert lop a szürkék kézipatikájából...” Amikor kitör a tífuszjárvány, halált meg­vető elszántsággal ápolja a maga­tehetetlen betegeket. Teszi a dol­gát. Kötelességtudata a literátus érdeklődésűek számára felidézhe­ti Camus legendás Rieux doktorát (A pestis), aki szintén önfeláldozó­­an és hasonló tehetetlenséggel járja szüntelenül a fertőzötteket. A pár­huzam még abban is megvan, hogy végül mindketten túlélik a maguk - igaz, nem egyenlő súlyú - próba­tételeit. Természetesen - és nagyon he­lyesen - az idei megemlékezések is hangsúlyozták, hogy Auschwitz, a holokauszt iszonyata soha többé nem fordulhat elő. Fiatal korom­ban rendületlenül hittem is ebben. Ma már inkább azokkal tartok, akik e tekintetben egyre szkepti­kusabbak. NÉVJEGY Auschwitz, a holokauszt iszonyata soha többé nem fordulhat elő INFÓ HIDEG KREMATÓRIUM Debreczeni József Hideg krematórium Jelenkor, 2024 Debreczeni József saját pokoljárá­sát is megírta

Next