Népszerű Technika, 1965 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
A THYMUS-REJTÉLY R ejtélyes idegen — túlzás nélkül így nevezhették még néhány esztendővel ezelőtt is orvosok és biológusok a thymus-mirigyet. Mindent tudtak róla: azt, hogy mirigy, hogy a mellkasban a nagy erek előtt helyezkedik el, hogy születéskor jól fejlett, később azonban, elsorvad és hogy eltávolítása sem állat, sem ember esetében nem jár hiánytünetekkel. Csak a lényeget nem tudta róla senki: azt, hogy mi a szerepe az emberi szervezet nagy együttesében. Persze, nincs olyan rejtély, amelyre a tudomány előbb-utóbb fényt ne derítene. A thymus titkáról is lehullt a fátyol. SORVADÓ EGEREK Bizonyos jelek már korábban arra mutattak, hogy ennek a mirigynek jelentős szerepe van a fertőzések leküzdésében. Amikor azután — ezelőtt három évvel — más kísérletieredmények is bizonyították ezt, eljött az ideje a probléma mélyére hatoló kutatásnak. A kísérletek főszereplői egerek voltak. A velük végzett kísérletek feleltek végre világosan és egyértelműen a thymusmirigy működésének és hatásának izgalmas kérdéseire. Az újszülött egér thymus mirigye 3 mm hosszú, 2 mm széles parányi szerv. Az újszülött elválasztásáig növekszik, a nemi érésig sorvad. Ha a sorvadás szakaszában távolítják el, hiánytünetnek nyoma sincsen. Miller angol kutató 1961. évi kísérlete fordulópontot jelentett a thymus-kutatásban. Miller kimutatta, hogy ha a születés után azonnal eltávolítják a mirigyet, az újszülött egerek hetekig, hónapokig normálisan növekednek, ezután azonban lassú sorvadás — gyengeség, súlyvesztés, hasmenés, letargia — tünetei közepette elpusztulnak. Az egerek vizsgálata során az angol kutató érdekes tünetet figyelt meg: a limfociták (a fehérvérsejtek egyik típusa) számának jelentős csökkenését. (Az egér vérében limfociták teszik ki a fehérvérsejtek 70 százalékát. Az emberi vér fehérvérsejtjeinek csak 20—25 százaléka limfocita.) A FEHÉRVÉRSEJTEK GYÁRA Újszülött egereken végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a thymus kérgét kicsiny, de teljesen érett limfociták borítják. Ezeket a mirigy tízszer gyorsabban termeli, mint a többi nyirokszerv és rögtön továbbítja a léphez, a nyirokcsomókhoz, és a bél ún. Peyer-plackjaihoz, ahol csírasejtként viselkednek, vagyis tovább osztódnak. Bebizonyosodott továbbá, hogy a thymus kis limfocita “küldöncei« nemcsak a további limfocitaképzés csírái, hanem előanyagai azoknak a plazmasejteknek is, amelyek fertőzésgátló ellenanyagokat hoznak létre. A továbbiakban nem rokon törzsből származó bőrt ültettek át újszülött egérbe. Meglepetésre, az idegen anyag hatására nem indult meg szervezetében a szokott ellenanyagképzés, és a rendes körülmények között kilökődő átültetett szövetet védekezés nélkül befogadta az egér szervezete. A kísérlet fordítottja is hasonló eredményre vezetett. Normális újszülött egérbe idegen limfocitákat vittek be. Az egér immunológiai védekezése az idegen sejtekkel szemben újszülött korban csupán a thymus limfocitáira korlátozódik. Ezek elárasztják a nyirokcsomókat és a lépet, és felveszik a harcot az idegen anyaggal. Ez a betegség a thymusirtott újszülött egéréhez hasonló sorvadásos állapottal jár, és fő tünete a limfociták számának rohamos csökkenése, ami igazolja az immunológiai harcot az idegen sejtek ellen. Ezek a kísérletek a thymus működésére vonatkozóan rendkívül fontos adatokat szolgáltattak, de nem tártak fel közvetlen bizonyítékot a mirigy szerepével kapcsolatban. Másfajta vizsgálatokra volt tehát szükség: a mirigyek eltávolítására, a kiirtás hatásának megfigyelésére, majd az eltávolított mirigyek visszaültetésére és megfigyelésére — ez klasszikus módszere az endokrinológiának, a hormontermelő mirigyekkel foglalkozó orvostudománynak. Elvégezték tehát a klasszikus kísérletet az újszülött egéren — s az eredmény megfelelt a várakozásnak. Amikor az azonos törzsből származó egér thymusát visszaültették, nem lépett fel sorvadás, az egér szervezete újra alkalmas lett mindenféle immunológiai válaszreakcióra A kísérletek egyik megfigyelése még közelebb vitt a thymus-titok megfejtése felé. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak a kísérleti egér saját mirigyei- kiirtott thymusú egér bélfalának sorvadt nyirokszövete (balra). A mirigyet műanyagtokocskában visszaültették az állat testébe. A jobboldali képen már a nyirokszövet megnagyobbodott és aktív csíraközpontjai láthatók .