Néptanítók lapja 55. évfolyam, 1922

1922-04-13 / 12-15. szám

20 Néptanítók Lapja kapják be. A szitakötő is itt vadászik. Ott lesel­kedik ki egy sás hegyén. Sok zsákmányra talál itt. Nagy szemre rendezkedett be, hogy nagy területet beláthasson. Mint a sólyom, úgy vág prédájára. Hogy a szitakötő-nemzetség ki ne vesszen, a káka is segít rajta. Ebbe rakja petéit. A kikelt lárvák is csak a víz fenekén tudnak rabolni. A növényt és az állatot a táplálkozás, az egyed és a faj fenntartása hozta ide össze. Nincs itt egy sem, amelyik nem a másikra lenne utalva. Stb. c) Összehasonlítás a legelő növény- és állatvilágának rendjével. d) Összefoglalás. Az egymásra való utaltság szerint. Begyakorlás. a) Alkalmazás. A Teremtő a leg­nagyobb rendben helyezett el mindent. Az ember és az állat, mint beleavatkozó, rendbontó tűnik fel, de igen sokszor segít is. (Nemesít, ültet.) b) Fogalmazás. Egy szitakötő élettörténete. 6. Az ipar és kereskedelem Nagy Lajos alatt. — A becsü­letes munka boldogítja az egyént és a nemzetet. Történelem. V—VI. oszt. Ahhoz, hogy a nemzet boldog legyen, nem elég a király nagysága, hanem a nemzet minden tagjának akaratára és munkájára van szükség. Az egyik jóléte szüli a másik jólétét is. Nem irigységre, hanem a munkában való összetartásra és a munkában való örömre van szükség. Ennek demonstrálására ez a tétel igen alkalmas. Előkészítés, a) Kapcsoló ismétlés. Hanyatlás az utolsó Árpádok alatt. (Röviden az okok.) Emelkedés Róbert Károly idejében. Nagy Lajos háborúi. Nagy volt hajdan a magyar ... De nemcsak a háború tette naggyá, erőssé, hatalmassá az országot. b) Célkitűzés. Hanem nézzük meg, hogy mi kellett még hozzá! Tárgyalás: a) A lovagi élet. A nemesi gyermek a lovag udvarába kerül. Az apród, a fegyverhordó, a lovag. A lovag erényei. Másokkal is érintkezett. Lovagi élet. A fényes élet. (Szemléltetés képen.) Ruházat: finom szép szövet, szép szabás, remek sujtás, ezüst gombok, csizma, sarkantyú, díszes kard, páncél, vért, sisak. Szép ló, nyereg, gyeplű, kan­tár, zabla. Sokan öltöztek így. A nézők, a vendégek is. A vendéglátó­ház fényes felszerelése. b) A lovagi élet következményei, öröm a munkában. Ők maguk nem tudták ezeket a fényes holmikat el­készíteni. A szabók, gombkötők, ötvösök, vargák, nyergesek, kovácsok, bognárok, asztalosok, fazekasok, molnárok, pékek versenyeznek. Az én ruhám szabása volt a legszebb! Egynek sem volt olyan paszamántja, mint amit én kötöttem! Nem volt párja az én nyer­gemnek! Nem ám az én kardom pengéje csorbult ki a viadalnál! Az én kocsimat mindenki megbámulta, mikor Visegrádra mentek! De azt a sallangos lószer­számot meg én csináltam ám! Stb. Aztán egy ötvöst képzeltetünk el ott a visegrádi vár alatt. Kezében a gomb, nézegeti, tervezgeti a vékony ezüstszálakkal. Magamnak is tetszik! Megfizetnek érte! A kereskedők árakat vesznek, eladnak , a keres­kedelem fejlődik. Magyar ötvösök, zománcozok, nyergesek munkáit külföldre viszik. A lovagi élet a munkakedvet, az ízlést, a becsületességet fejlesztette a polgárokban. Munkakedv, jólét úgy a királyi udvar körül, mint a polgárok között, így hatalmas és boldog az ország. c) Céhek, kereskedői szövetségek. Maguk az iparosok nem engedték meg, hogy lelkiismeretlen és tudatlan emberek is készíthessenek iparcikkeket. Becsületes­ség, jó hírnév. Érdekeik megvédése. Céhek és azok rendje. A mesterlegények vándorlása. A remekmű. A kereskedők is kizárták maguk közül a lelkiismeret­lent. Kereskedői szövetségek. A német Hanza. Magyarországon híres kereskedő-városok: Brassó, Szeben, Besztercze. d) Összefoglalás. Az emelkedés okai. A jólét, a jól végzett munka öröme. A verseny. Az összetartás. A jó megvédése közös érdek. Begyakorlás. a) Összehasonlítás a jelenlegi állapotok­kal. Hanyatlás volt a forradalmak idejében, de már emelkedik a nemzet. Mindenki úgy vegye ki a részét a munkából, mint Nagy Lajos idejében kivették a haza fiai. b) Ének: Árpád apánk . .. c) Rajz: Nagy Lajos korabeli tárgy. 7. Hol fordult meg Petőfi Sándor ? Földrajzi óra a IV—VI. osztályban. 1922 január hó 1-én volt Petőfi Sándor születés­napja. Ezt az évfordulót szerte az országban ünneplik. Időszerű az ünneplés azért is, mert a Segesvárról Bu­dapestre menekült Petőfi-szobrát most helyezik el Kiskunfélegyházán. Petőfi szobráért versenyeztek a városok. Az lett a győztes, hol a költő gyermekkorát töltötte. A lángelme a világ minden sarkában hirdeti a magyar dicsőséget. Hány ember gyönyörködik fen­séges gondolataiban, haza-, szabadság-, szülő-, testvér­ember- és a természet szeretetéről írott verseiben? Jó­tevője volt ő az emberiségnek, de főként ennek a ha­zának. Alig van az országnak vidéke, hol Petőfi meg ne fordult volna. Versei alá oda is jegyezte, hogy hol és mikor írta azokat. Keltsük fel a kicsi magyar szívek­ben a kegyelet értelmét a nagyok, a jóttevők iránt! Zarándokoljunk el gondolatban a­zokra a helyekre, ahol ő járt és dalolt. Iskolánk székhelye legyen a kiin­dulópont s innen utazzunk Kiskőrösre, Petőfi szülő­helyére. Onnan sugározzanak ki azok a vonalak, ahol megfordult. Tanítás közben a táblán megjelenik Ma­gyarország Petőfi-térképe. Előkészítés, a) Hangulatkeltés. A gyermek kegyelete elhalt nagyszülői, rokonai iránt. Évenként elzarán­dokolnak sírjukhoz, koszorút tesznek rá. A nagy csa­ládnak a nemzetnek is kegyeletesnek kell lennie. Nincs magyar, ki Petőfi nevét és dalát ne ismerné. Ti is sok költeményét ismeritek már. Elsorolják. b) Célkitűzés. Kegyeletesen zarándokoljunk el azokra a helyekre, ahol Petőfi Sándor megfordult. Tárgyalás: a) A születés, gyermekkor és diákévek. (A helységeket és az útirányt előbb a térképen szemlél­tetjük, azután lerajzoljuk. Majd a helységeket képes­levelezőlapokon, Petőfire vonatkozó házakat, tárgyakat a­­Petőfi Albumból szemléltetünk. Ezután egy-egy odaillő versrészt szavalunk, szavaltatunk, vagy olvastatunk el.) Kiskőrös, Petrovicsék. Hároméves koráig volt itt Petőfi. Kiskunfélegyháza: A legboldogabb gyermek­évek. Kecskemét: Hatéves korában itt kezd iskolába járni. Szentlőrincz, Gyönk, Pest: Tanuló évek. Pesten hanyatlik, azért Aszódra kerül a latiniskolába. A leg­jobb tanuló. Szépen írt, ügyesen rajzolt. Elevenség, ügyesség, munkakedv. Petrovicsék tönkremennek. Dunavecse, Selmeczbánya : Felsőbb gimnázium. Ha- 12 —15. szám.­.

Next