Néptanítók lapja 64. évfolyam, 1931

1931-10-01 / 19. szám

Melléklet a »Néptanítók Lapja és Népművelési Tájékoztató« 1931. évi 19. számához. A­z ISKOLÁNKÍVÜLI NÉPMŰVELÉS jellege és természete megkívánja, hogy a helyi művelődési szükségletek kielégítésén felül a legfontosabb országos érdekű és időszerű kérdésekről is rendszeresen és országszerte azonos tartalmú ismertetések és tájékoztatások adassanak. Ezért e sárga lapokon időhöz nem kötötten, ilyen országos érdekű és időszerű kér­­désekhez való ismeretanyagot közlünk népművelési előadók számára. Ez ismeretanyagot az előadó a helyi viszonyoknak megfelelően s a hallgatóság műveltségi színvonalához mérten — esetleg helyi példák, adatok, kifejezések alkalmazásával — dolgozza át és szabad előadás formájában közölje (adja elő). A törvényhatósági iskolán kívüli népművelési bizottságok ez előadások megtartására külön is hívják fel a helyi népművelési szervek figyelmét, ha ez helyenként netán szükséges­­nek mutatkoznék. Az előadásokra nézve néhány szempontot ajánlunk az előadók szíves figyelmébe: 1. Ne csak szép előadásokra törekedjünk; előadásunk elsősorban egyszerű, könnyen áttekinthető és közvetlen legyen s inkább megbeszéléshez hasonlítson. 2. Előadás közben a nagyképű tudományoskodást, tudásfitogtatást kerüljük. GAZDASÁGI ISMERETEK MELLETT MIÉRT VAN SZÜKSÉGE LÉPÍ­­K­EK KÖZGAZDASÁGI ISMERETEKRE IS? írta: DR. HORN JÓZSEF. A tudomány céljáról kétféleképen vélekednek az emberek. Vannak, akik azt mondják: az embernek mindent el kell követnie, h­ogy ön­magát és a rajta kívül eső világot minél ala­posabban megismerje. Gyűjtenie kell az isme­reteket, tekintet nélkül arra, hogy van-e gyakor­lati hasznuk, vagy nincs. Más szóval: az ember­nek a tudományt önmagáért, l'art pour l'art kell művelnie. Mások véleménye szerint: a tudománynak az a célja, hogy az ember meg­élhetését, boldogulását megkönnyítse. Az olyan ismeret, amelynek az ember nem veheti hasznát, nem éri meg azt a fáradságot, amelyet az ember megszerzésére fordított. Ez utóbbi felfogás sze­rint csak a hasznos ismeret értékes. Igen ám, de bajos, sőt a legtöbbször lehetetlen előre megmondani, hogy valamely megfigyelés, ta­pasztalat, kutatás mikor és hol válik hasznára az embernek. Ha Galvani olasz tudós, amikor észrevette, hogy a rézdróton függő békacomb megrándul, valahányszor a vasrúdhoz ér, úgy vélekedett volna, hogy hadd rángatódzék, hiszen­­így sincs hasznom belőle, ha a megrándulás okát kutatom, s így vélekedtek volna az utána következő tudósok is, akkor ma nem járnánk villamoson, nem világítanánk villamoslámpák­kal és nem tenné kellemessé hosszú téli estéin­ket a rádió. Ha az ember nem érdeklődött volna önzetlenül a legapróbb élőlények iránt, ma nem tudna a ragályos betegségekkel szemben véde­kezni, mert nem ismerné okozóikat. Még gya­korlati szempontból is az a felfogás helyesebb tehát, amely a tudást önmagáért értékeli. Ez felel meg inkább az ember érdeklődésének is, amely önzetlenül fordul a körülötte zajló ese­mények felé és kíváncsian fürkészi nemcsak a sorsára kiható eseményeket, hanem a csillagok járását is; kutatja a rég lezajlott multat s igyekszik megfejteni a világnak szelleme elől még elzárt rejtélyeit. Ámde a tudománynak ily önzetlen értékelése nem jelenti azt, hogy mindenki mindennel fog­lalkozzék, s különösen nem azt, hogy a népre olyan ismereteket igyekezzünk rákényszeríteni, amelyekre sem testének, sem lelkének szüksége nincs, amelyek sem spontán érdeklődésének ki­elégítésére, sem boldogulásának előmozdítására nem alkalmasak. Az ily ismeretek közlése csak arra lenne jó, hogy a nép figyelmét a neki szükséges ismeretektől elvonja. A tudományt önmagáért művelni, nem lehet a napi gondok­ban elmerülő tömegek feladata. Még kevésbbé lehet a nép lelke ötletszerűen összeszedett isme­retek lomtára. Valamely ismeretkörről csak akkor mondhatjuk, hogy arra a népnek valóban szüksége van, ha annak elsajátítása megköny­nyíti számára az egyéni boldogulást, képesebbé teszi őt állampolgári feladatainak meglátására és végzésére, vagy pedig olyan nevelői hatá­sok kiváltására alkalmas, amelyek népünket önmagában s a közösség számára is értéke­sebbé teszik. A közgazdasági ismeretek — amint alább látni fogjuk — sikerrel szolgálhatják mind e három feladatot.

Next