Népújság, 1971 (13. évfolyam, 1-48. szám)

1971-01-22 / 3. szám

A SZLOVÉNIAI­ MAGYAROK HETILAPJA XIII. évfolyam 3. szám Murska Sobota 1971 január 22-én Ara 50 para Kedvezőbb lehetőségek a baromfihizlalásra a lendvai községben Mint ismeretes, a nemrégiben Muraszombatban új, mo­dern baromfivágóhidat adtak át rendeltetésének. A vágóhíd minden bizonyára lehetőséget nyújt majd arra, hogy a ba­romfitenyésztés még jobban fellendüljön Muravidéken. Mint Dragosics István, a lendvai földművesszövetkezet igazgatója elmondta, a lendvai község gazdáit is szeretnék bekapcsolni az Agromerkurral való kooperációs baromfihizlalásba. A lendvai­ földművesszövet­kezet ugyanis Crenkovcin nagy kapacitású keltetőgépet szerelt fel, hogy az érdekelteket el­láthassa naposcsibékkel. A črenšovci keltetőben már meg­indult a »termelés« és az első nyolcezer csibe már január vé­gén az­ érdeklődők rendelkezé­sére áll. Az elkövetkező idő­szakban minden héten ugyan­ennyi csibe kerül majd piacra. A számítások szerint a lend­vai községben 15—20 gazda fog­lalkozna fércehizlalással és e­zeket a szövetkezet ellátja na­­poscikákkel, takarmánnyal és a szállítást is megszervezi. A csirkéket az Agromerkur vá­­góhídján dolgozzák majd fel. A baromfihizlalás kifizetődő­nek ígérkezik, mert a gazdák egy kiló súlygyarapodás után 80 régi dinárt kapnak és az, aki — mondjuk — ötezer csi­bét hizlal egyszerre, évente 2—2,5 millió régi dinárt ke­reshet. Jelenleg azonban az a kér­dés, hogy a meglévő gazdasági épületek közül csak nagyon kevés felel meg a csibehizlalás céljaira. A gazdák azonban kölcsönt is kaphatnak épüle­teik bővítésére, esetleg újak építésére úgyhogy a baromfi­hizlalás kifizetődő lesz a lend­vai község gazdái számára is Polgárvédelmi előadások Lendva község területén Újra megkezdődtek községünk falvaiban a polgárvédelmi előadások, a lakosság rész­ére, melyet a lendvaii Népvédelmi Osz­tály és a Munkásegyetem szervezett. Tavaly a polgárvé­del­mi egységek különféle csoportjai vettek részt hasonló előadásokon. Lehet, hogy néhány tudatlan ember mosolyogva és ko­molytalanul veszi e szervezést, mégis van okinak hinni, hogy a lakosság nagyobb része köszönetet mond az illetékeseknek, akik figyelembe véve a világ helyzetét, számolva azzal a ténnyel is, hogy békés életünket bármiikor megbolygathatja valaki, lehetővé tették a polgári lakosság ilyennemű előkészí­­tését és nevelését. Az előadások célja nem a háborúra készülés, csak vé­dekezés, biztonságterem­tés. A legújabb háborúikban elesett halottakról készített statisztika bizonyítja, figyelembe véve az elesettek számát, illetve összetételét, melyekben sokkal több polgár esik áldozatul, mint katona, hogy feltétlen szük­séges az állampolgárok előkészítése. Ez a tény kényszerít bennünket, a honvédelmi és egyéb szerveket, hogy segítséget nyújtsunk a védtelen polgárságnak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a lakosság eleget tesz állampolgári és emberi kötelezettségének, hisz tömegesen vesznek rész az előadásokon. Ami viszont az ér­deklődést és a viszonyt illeti e rendelettel kapcsolatban, kielégítő. Magam is tartottam előadást Göntérházán, Gyertyá­nosban és Zsitkócon, és mondhatom, hálás és komoly hallga­tóságom volt, bár a legtöbbjük nő volt. Valahogy úgy éreztem, még mindig nem élte ki a tech­nika gyors fejlődése, a látszólagosan csak a pénz után só­­várgó élet állampolgárainkból a Népfelszabadító Háború eredményeit, mert tudatában vannak, mit jelent számukra szocialista társadalmunk, a szabad és egyenlő jogokat biz­tosító hazánk. Az előadásokat gazdagítják a Népegyetem által vetített filmek is, amelyek illusztrálják, de egyben figyelmeztetnek is bennünket, hogy legyűrik óvatosak az életben, mert nem tudjuk, miikor idézhetünk elő hanyagságból vagy felelőtlen­ségből családunkra és a közösségre is káros hatásokat. Helyesnek tartom, hogy az elemi­ és egyéb mestersége­sen előidézett katasztrófákra előkészítjük a polgárokat, lehe­tőséget és biztonságot nyújtunk számukra, hogy kellőképpen védekezhessenek és segíthessenek egymásnak, ha erre szük­ség lesz. Hiszek ellenben az em­ber józan eszében, bár még napjainkban is gyilkol, emberek százezreit teszi hajléktalan­ná, hogy egyszer mégis megvalósul régi vágyunk: a Világ­­béke! Varga József A muravidéki községek közötti pártbizottság ülése Ma tartja bővített ülését Ljutomerben a Kommunista Szövetség muravidéki községek közötti tanácsa. Az ülésre meghívták a négy község társadalmi-politikai szervezeteinek megbízottait és a községi képviselőtestületek elnökeit is. Az ülésen megvitatják a ta­nács múlt évi tevékenységéről készített beszámolót, amelyből kitűnik, hogy a tanács 1970- ben sokoldalú munnkát vég­zett, tevékenysége kiterjedt Muravidék közös problémái­nak megoldására. Az ülésen megvitatásra ke­rül egy újabb muravidéki köz­ségek közötti tanács megalakí­tásának terve is. Mint isme­retes, a négy muravidéki köz­ségnek több közös intézménye van, amelyeknek kérdései va­lamennyi községet érintenek. Sikeresen zárult az önigazgatók iskolája A héten kedden befejeződtek az előadások az önigazgatók iskolájában. Az egy hétig tartó szemináriumot a községi szak­­szervezeti tanács és a lendvai munkásegyetem szervezte. Az első előadást január 11-én tar­tották s az elkövetkező min­den nap — vasárnap kivételé­vel — ismert ljubljanai szak­értők tartottak előadásokat az önigazgatási szervekben tiszt­séget viselő alkalmazottak szá­mára. Értesüléseink szerint a szó-Hiányzik azonban egy olyan közös testület, ahol ezeket a kérdéseket megvitathatnák. Éppen ezért javasolja a köz­ségek közötti tanács egy újabb tanács megalakítását, amely­ben a négy muravidéki köz­ségnek egyenlő számú képvi­selője lenne. A tervek szerint a tanácsnak csak konzultatív szerepet szántak, minárium rendkívül sikeres . ... . . .. .. ..... ................... A héten beköszöntött enyhülés hatására jócskán megvékonyodott a hótakaró vastagsága Muravi­volt, átlage 35 hallgató vett déken. A vakációzó diákokat már csak az erdőkben várja vastag hóréteg ha ugyan addig — a részt rajta­ meteorológusok jóslata szerint — nem hullik fri­s hó... A kétnyelvű oktatásról a kétnyelvű ügykezelésről A hónap végén tartja együt­tes ülését a lendvai községi képviselőtestület mindkét ta­nácsa. Az ülésen megvitatják a község általános iskoláinak 1969/1970-es évi tanulmányi e­­redményeit, a zeneiskola, a műszaki középiskola és az óvo­dák problémáit. A képviselő­testületet ezenkívül tájékoztat­ják a kétnyelvű iskolák tanul­mányi eredményeiről készített elemzés megállapításairól és azokról a javaslatokról, ame­lyeket a szakbizottság javasol a kétnyelvű oktatási rendszer fejlesztésére. Mint ismeretes, a lendvai községben kétnyelvű ügykeze­lés folyik a községi hivatalok­ban, a bíróságon és a kihágá­­si bíróságon. A képviselőtestü­let legközelebbi ülésén a két­nyelvű ügykezelés eredményei­ről és problémáiról is beszá­molót terjesztenek be. Az ér­tekezleten ezenkívül tájékoz­tatót olvasnak fel a lendvai község szervezeteinek és a szomszédos magyarországi szer­vezetek eddigi kapcsolatairól, együttműködéséről A JKSZ Végrehajtó Irodájának ülése A JKSZ Elnökségének Végrehajtó Irodája Brioniban megvitatta a kommunistáknak az al­kotmány­módosítással kapcsolatos további politikai és eszmei feladatait. Munkájában részt vett Tito elvtárs is, végül közvitára bocsássák. A fentiek szerint az egyeztető bizottság eddigi és soron kö­­vetkező munkája tökéletes össz­hangban van a JKSZ választ­mányának határozataival és a JKSZ Elnökségében kialakított politikai megállapodással. A Végrehajtó Iroda nézete szerint az eddigi munkaered­mények igazolták azt a vára­kozást, hogy a politikai rend­szerben bekövetkező módosítá­sok nagy lépést jelentenek a szocialista önigazgatás erősíté­sének útján, s még kedvezőbb alapot nyújtanak az egyenjo­gúság elmélyítéséhez és a test­vériség fejlesztéséhez. Február elején összeül a JKSZ Elnöksége is, hogy vé­leményt mondjon a konkrét módosító javaslatokról és ez­zel kapcsolatban kijelölje a Kommunista Szövetség eszmei és politikai feladatait. A Végrehajtó Iroda a továb­biakban meghallgatta és tudo­másul vette Miko Tripalo je­­letését az olasz demokratikus pártok képviselőivel Rómában folytatott megbeszéléseiről, ha­sonlóképpen tudomásul vette a Lengyel Egyesült Munkás­párt küldöttségével a múlt hé­ten Jugoszláviában folytatott tárgyalásokról szóló jelentést. Az alkotmányügyi képvise­lőházi bizottság egyeztető bi­zottságának eddigi munkájá­ról és eredményeiről Edvard Kardelj adott tájékoztatót. A Végrehajtó Iroda jóváhagyta jelentését s megállapította, hogy ezzel sikeresen véget ért az alkotmány módosításával kapcsolatos nézetek politikai egyeztetésének szakasza. Ezu­tán már a javaslatok precíz politikai megfogalmazásával folytatódik a munka hogy ide­jekorán eljuttathassák őket megvitatás végett az­ alkot­mányügyi bizottságnak és a Szövetségi Képviselőháznak és Előkészületek a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek évi közgyűlésére Lendva község falvaiban mindenütt folynak az előkészü­letek a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek évi köz­gyűlésére. Az évi közgyűléseket legkésőbb február 20-ig kell a helyi szervezeteknek megtartaniuk. A közgyűlésen minden helyi szervezet azt a problémát tűzi majd napirendre, amely a szervezet területén élő polgárok számára a legidőszerűbb. Az évi közgyűléseken be­számolnak majd a szervezet két évi tevékenységéről és munkatervet fogadnak el az elkövetkező két évre. Az ér­tekezleten megtárgyalják a körzet többi társadalmi-politi­kai szervezetének tevékenysé­gét is, értékelik a körzetükben választott bizottsági tag mun­káját a községi képviselőtes­tületben valamint a helyi kö­zösség tanácsának tevékenysé­gét az utóbbi két év során. A Szocialista Szövetség he­lyi szervezeteinek évi értekez­letére meghívják majd a kör­zet társadalmi-politikai és tö­megszervezeteinek vezetőségét is azzal a céllal, hogy közös­­sen vitassák meg a tenniva­lókat, közössen keressenek megoldást az időszerű kérdé­sekre. Az idei év, akárcsak a ta­valyi volt, jubiláris év a szá­munkra. Az idén ünnepeljük ugyanis a fasiszta megszállók elleni népfelkelés harmincadik évfordulóját. A jubileum alkal­mából szervezendő ünnepségek­ről is tárgyalnak a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek évi­ közgyűlésén. Szentgotthárdon járt a muraszombati gimnázium küldöttsége Az elmúlt héten a szomszé­dos magyarországi Szentgott­hárdon tett látogatást a mura­­szombati gimnázium küldött­sége, amelyet Vlado Sagadin igazgató vezetett. A küldött­ség tagjai között ott volt Ivan­ka Koren a muraszombati köz­ségi képviselőtestület alelnöke is. Mint ismeretes, a szentgott­hárdi és a muraszombati gim­názium már hosszabb ideje tart fenn baráti kapcsolatot. Az elmúlt heti látogatás alkal­mával a muraszombati gimná­zium küldöttsége átnyújtotta a szentgotthárdi gimnáziumnak a szlovén köztársasági kultu­rális , művelődési tanács 80 szakkönyvből álló ajándékát.

Next