Népújság, 1987 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-09 / 1. szám
2 ÁBRAHAM DEZSŐ, hodosi lakos, családjával kint él Németországban, de itthon építi a család igazi otthonát: »Mind a hárman Németországban élünk, de alig várjuk, hogy hazalátogathassunk, hiszen ez a mi igazi otthonunk. Itt él az édesanyám, a testvérem és bár a feleségem szlavóniai, ő is nagyon szívesen jön Hódosra. A tavalyi év bizonyos kezdet is ivott, hiszen a szülőházamat adaptáltuk, hozzáépítettünk, hogy mikor végleg hazatérünk lesz hova menni. Anyám sikeresen átvészelte a vesekő-operációt és kívánom, hogy az egészsége jól szolgálja ebben az esztendőben. Ezt kívánom a családomnak, ismerősöknek és mindenkinek. Az idei évben a fiam elsős lesz és mit is kívánhat egy apa, mint azt, hogy jól tanuljon. Erőt, egészséget és békét Az év utolsó napján mindenki valahova sietett, mintha az egész évben meg nem tett dolgokat most akarná elvégezni. A tömegben az ismerősök kezet szorítottak, boldog új esztendőt kívántak. Minket az érdekelt, hogy mit várnak az 1987-es évtől, mit kívánnak az új esztendőben és mi volt szép, kevésbé szép az elmúlt évben. Ahány ember, annyi kívánság, annyi megpróbáltatás. LEÓKŐ ZSUZSANNA, muraszombati lakos: Az elmúlt év hozott örömet, ■bánatot, megpróbáltatást. Bizony az árak egyre magasabbak, a megélhetés nehéz, mert a fizetések nem bírják nyomon követni a drágulást. Kívánom, hogy az 1987-es évben rendeződjenek az árviszonyok, kisebb legyen az infláció. A tavalyi évhez fűződik egy szép dolog is: a fiam sikeresenbefejezte a nyolcadik osztály, középiskolába iratkozott. Szakmát tanult, kenyér lesz a kezében és ez a legtöbb, amit egy szülő a szeretetlen kívül a gyerekének adhat. Az idei év évről pedig kívánom, hogy legyen boldog minden ember számára, főleg, hogy szolgáljon az egészségünk.« GÉZA FARKAS, humorista, aki a humor rózsaszín szemüvegén át néz a jelenre és a múltra: »Hogy milyen volt az óév? Szép, bár szebb is lehetett volna. Hiány semmiből sem volt, főleg az infláció áldása adatott meg bőségesen. Strájkoltunk is, de nem baj, fő, hogy átéltük az évet. És mit kívánunk az 1987-es évben? Erőt, egészséget és sok pénzt, főleg pedig jó bort és szép lányt....« nem kívántunk? Erőt, egészséget, boldogságot és szerencsét — ez legyen meg minden háznál. Kívánom, hogy az infláció, a gazdasági nehézségek múljanak el, bár tudatában vagyok, hogy ezt kívánni egymagában nem elég, hanem sokat kell tenni, hogy a nehézségeket mellőzzük. Kívánom, hogy legyen egészség, mert ha ez van, akkor sok mindent le lehet küzdeni. Minden embernek kívánom, hogy legyen az 1987-es év békés és boldog pivarella NÉPÚJSÁG—A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGE lendvai és muraszombati községi választmányának a hetilapja. Kiadja a Rádió és Sajtóintézet, Muraszombat, Tito utca 29/1., telefon: (069) 21-064 és 21-383. Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizán utca 120, tel. (069) 75-085 és 75-719. Igazgató és főszerkesztő: Štefan Dravec, felelős szerkesztő: Varga Sándor. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Munkatársak: Báti Konc Zsuzsanna, Csinos Éva, Korcsmár Rózsa, Novák Jolán, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor. Műszaki szerkesztő: Abraham Albert. — A beérkezett kéziratokat és a képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj fél évre belföldön 1800 dinár, külföldre 10.000 dinár. Megjelenik minden pénteken, egy szám ára 100 dinár. Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. Készül a muraszombati Pomurski tisk nyomdájában — A Népújság mentes a forgalmi adótól. NÉPÚJSÁG Aszfaltos utat és telefont szeretnének A Szocialista Szövetség hódosi és šalovci helyi bizottsága hétfőn este aalovcin értekezlet tartott. Fő napirendi pontként az utakkal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Ez algigaisztja az ott élő embereket a legjobban. Ho- Hodos doson a faluban végig makadám út van és az ottani határőrséghez vezető út is kavicsos.Habár a közelmúltban megjavították, most, amikor az olvadó hó ráfagyott, szinte járhatatlanná vált, így például a hadsereg napja alkalmából a látogatók sem tudtak autóval eljutni a határőrökhöz, pedig az útszélen ott a kavics, csak nincs aki elszórja. Ezért természetesen az útkarbantartási közösség, illetve annak a munkája felelős. Arról is álmodoznak Hodoš lakói, hogy aszfaltburkolatot húznak a falusi útnak. Sajnos, ez nem került be az 1990-ig szóló középtávú fejlesztési tervbe, így nehezen tudják rá összegyűjteni a szükséges pénzt. A falusiak megígérték, hogy önkéntes munkával hozzájárulnak az út korszerűsítéséhez. Ezenkívül a Dominföldre vezető utat is szeretnék kiszélesíteni, hiszen jelenleg két autó sem tudja rajta elkerülni egymást. A másik nagy gondjuk a telefonhálózat kiépítése. Többen is szeretnének telefont a faluban, ide mivel a Posta vállalat nem tervezte be, így egyenlőre aligha kerülhet rá sor, pedig fontos lenne, hiszen jelenleg olyan rossz a telefonösszeköttetésük, hogy bizony betegség és tűzeset alkalmával sem kaphatnak gyors segítséget. K. R. Új, korszerű cukrászda Lendván Közvetlenül az újév előtt nyílt meg Lendván a benzinkúttal szembeni új üzletközpontban az Intes vállalat Új cukrászdája. Elmondhatjuk hogy valamennyi süteménykedvelő örömét szolgálja, mivel naponta friss süteményt lehet itt vásárolni. A cukrászdában egyben az Intel más termékeit is árusítják: kenyeret lisztet, levestésztát. A beruházás 6 milliárd régi dinárba került és ennek látszata is van hiszen — amint a képen is látható —, a cukrászda igen szép és amit ugyancsak meg kell említeni tilos benne a dohányzás. Az új cukrászda, sajnos, vasárnap zárva van és szombaton is csak délelőtt tart nyitva, habár valószínűleg sok szülő örülne annak, ha szombaton vagy vasárnap délután séta közben beléphetne a gyerekekkel egy kis süteményre. Reméljük azonban, hogy ez csak átmeneti nyitvatartási idő és a nyáron, amikor a tervek szerint a kerthelyiségben is lesz kiszolgálás, a cukrászda egész héten minden nap nyitva tart. Novák J. A KOPERI TOMOS DOLGOZÓI úgy határoztak, hogy ezentúl minden gyűlést a munkaidő letelte után tartanak. Javasolják egyúttal, hogy az egész szlovéniai tengerparton ez legyen a jövőben a gyakorlat. Lehet, hogy ez a módszer lerövidíti, hatékonyabbá, értelmesebbé és eredményesebbé teszi összejöveteleinket? A BELGRÁDI DUGA CÍMŰ, kéthetente megjelenő lapban az egyik olvasó szerint 30 különböző papírt, igazolást, és engedélyt kell beszereznie annak, aki önerőiből építi házát. A szerkesztőség nem tudta jó hírrel meglepni a pulai polgárt. Leveléhez hozzáfűzte, hogy nem harminc, hanem 41 engedélyre, igazolásra (stb.) van szükség. ÍJHÁNY SOI IHAN »HARCOS, ELKÖTELEZETT ÖNIGAZGATÓ, a testvériség és egység kitartó építője, környezetének maradéktalan bizalmát élvező szakember« (stb.) kell, hogy legyen az, aki megpályázza a titogradi temetkezési vállalat igazgatói tisztségét. Itt fordul visszájára — és ilyenkor — minden jó szándék, minden jól elképzelt előírás és rendelet. Mert ezek még csupán a külön feltételek... NAGY VISSZAÉLÉSEK NYOMÁRA bukkantak a nyomozók Sremska Mitrovica városában, a helyi börtönben. A büntetőintézet szinte teljes vezetősége, több börtönőr, rab, ügyvéd és külföldi állampolgárok is belekeveredtek a megvesztegetési ügyek egész sorába. Jó pénzért, elsősorban valuta ellenében korábban szabadulhattak azok az elítéltek, akiknek volt pénzük, és ismerték a kapcsolatokat. Várható, hogy hamarosan megtelnek a cellák, és hogy többen ide költöznek a börtön épületében levő irodáikból. A FOCI TOVÁBBRA IS az érdeklődés középpontjában áll nálunk. Mi több, most már film is készül a labdarúgásunkban kialakult helyzetről. Egy külön forgatócsoport kíséri a Jugoszláv Labdarúgó Szövetség vezetőségének és bizottságainak minden ülését. Az egyik főszereplő — kétségtelenül — Slavko Čajber, a JLSZ elnöke lesz. Reméljük, a mozikban is láthatjuk majd ezt az alkotást ... A NOVI PAZAR VÁROSÁBÓL Isztanbulba tartó autóbusz egyik utasa, egy fiatal hölgy intim ruhadarabja 930 gramm tiszta ezüstöt és 10 000 dinárt tartalmazott. Nem túl eredeti rejtekhely, és nem is túl biztonságos. Ez derült ki a vámvizsgálat során. 1987. január 9. Iemét megdrágultak a Zastava gépkocsik JANUÁR 5-ÉTŐL ÁTLAG 30 SZÁZALÉKOS ÁREMELÉS A Zastava járművek átlag 30 százalékkal drágultak meg. AZastava munkástanácsa úgy döntött, hogy az új ár január 5-étől érvényes. Az áremelés vonatkozik a Szovjetunióval, a lengyelországi és az olaszországi Fiat céggel kooperációban gyártott termékekre is, a 126-os Zastava 8,33 százalékkal, a Zastava 101 GTL S5 háromajtós változata pedig 32,26 százalékkal drágult meg, így tehát a 126 P lesz a legolcsóbb, gyári ára 1 400 000 dinár. A Jugo 45 B legalacsonyabb ára 1 950 000 dinár, a Jugo 55 A a legdrágább 2 450 000 dinárba kerül majd. A Zastava 101 GTL ötajtós változata 2 150 000 dinár, a Lada 1300 S pedig 2 470 000 a Lada Samara ötfokozatú sebességváltóval készülő változata 3 550 000 dinárba kerül. Ehhez még hozzá kell adni a szállítási költségeket, a forgalmi adót, amelyet a vásárló lakhelyétől függően fizet, így például Kragujevacom a Lada 1300 S mintegy 3 123 000 dinárba kerülne. A tartalékalkatrészek is 30 százalékkal megdrágulnak. A már befizetett árat a gyár szavatolja. Az új áremelést az illetékesek a nyersanyag, az energia drágulásával, a más költségek emelkedésével magyarázzák, és azzal, hogy a Zastava járművek, ára továbbra sem éri el a hasonló kategóriába tartozó és más gyártmányú járművek árát, 14—405 százalékkal alacsonyabb, mint a más járműveké. Rekordnagyságú katonai kiadások a béke évében Földünkön percenként 1,7 millió dollárt költenek fegyverkezésre. 1986-ban, amelyet a béke nemzetközi évévé nyilvánítottak, tovább növekedtek a fegyverkezés költségei és előrejelzések szerint az idén elérik a 900 milliárd dollárt, az összeg 90 miliárddal nagyobb a tavalyinál. Ezzel párhuzamosan a szegények mind szegényebbek lesznek, az éhínséget még minidig nem sikerült felszámolni, az óriási külföldi adósságok terhe súlyosan érinti a fejlődő országokat. Békemozgalmi aktivisták egy csoportja a közelmúltban Katonai és társadalmi költségek a világban 1986-ban munkacímmel jelentést hozott nyilvánosságra, amelyben egyebek között megállapította, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió részesedése ebben 60 százalék. S ami a legfurcsább, mindez akkor történik,amikor a két szuperhatalom képviselői ki tudja immár hányadszor ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy hozzálássanak az érdemi leszereléshez. A jelentés megállapítja, hogy avilág valamennyi munkaviszonyban levő polgára szolgálati idejéből 3-4 évet arra fordít, hogy úgymond kifizesse a katonai kiadások rá eső részét. A versenyt természetesen a nagyhatalmak diktálják. Különösen aggasztó a nukleáris arzenál pusztító ereje, ezeknek a fegyvereknek a 97 százalékát az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió birtokolja. A meglevő atomfegyverek pusztító ereje — a szóban forgó jelentés szerint — 160 miilliószor nagyobb, mint az az energia, amely a csernobili nukleáris halasest folytán felszabadult. A Szovjetunióban kétszer annyit költenek honvédelemre, mint oktatásra és egészségvédelemre együttvéve, az Egyesült Államokban 17- szer több pénzt fordítanak a »világűri lehetőségek feltárására«, mint amennyit a szárazföldi közlekedés korszerűsítésére. A jelentés nemcsak a nagyhatalmakat, hanem a fejlődő országokat is bírálja, mert — amint állítja — napjainkban hatszor annyit költenek fegyverekre, mint 1960-ban. A fejlődő országok az 1975-től 1985-ig terjedő időszakban külföldi adósságuk 40 százalékát fordították fegyverek vásárlására. A szóban forgó országok adósságát 754 milliárd dollárra becsülik. Ez természetesen óriási teherként nehezedik gazdaságiakra és egyben aláássa stabilitásukat, miközben számos fejlődő országban éhínség és betegség pusztítanak, írástudatlan a lakosság és a fejlettség is rendkívüli alacsony szintű. A fejlődő országokra háruló teher azonban megtette a magáét. A fegyverek importja 1980-ban vett lendületet, 1982-ben érte el tetőfokát, de tavaly már számottevő mértékben csökkent. Jóllehet a fegyverekeskedők idomulnak a piachoz és a legkorszerűbb módszerekkel árusítják portékájukat, s mind nagyobb azoknak az országoknak a száma, amelyek maguk is exportálnak fegyvert, a súlyos gazdasági helyzet a fejlődő országokban korlátlanak vélt keresletet. A másik biztató jel — áll a Londonban közzététett jelentésben —, hogy a közvélemény mind nagyobb nyomást gyakorol a kormányzatokra.