Népújság, 1997. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-09 / 1. szám

­ Glóbusz iró,­­juss sse, Jisijjéfig fagy Szerbiában az ellenzék tovább tüntet Már több mint hat hete tartanak a tüntetések Belgrádban a helyhatósági választások eredményének meghamisítá­sa miatt. A tüntetőket az egyetemisták is támogatják. A pravoszláv karácsony előtti napokban az egyház is melléjük állt, mondván, a hatalom bűnös Isten és a nép előtt, s hogy nincs joga megmásí­tani a nép akaratát. A hét elején figyel­met keltett a hír miszerint Momčilo Perišic tábornok, a jugoszláv hadsereg ve­zérkari főnöke egy öttagú egyetemista delegációnak elmondta: a katonaság nem fog kivonulni az utcákra, mint ahogyan az 1991-ben történt, amikor Miloševič tankokkal támadt a tüntető diákokra. Szlavóniában márciusban választanak Jacques Klein amerikai tábornok, akit Szlavónia ideiglenes megbízottjának ne­veztek ki a békefenntartó erők, a minap megállapodott dr. Franjo Tudman horvát elnökkel, hogy a megszállt területen már­cius 16-án tartják meg a helyhatósági vá­lasztásokat. Ennek célja a terület békés visszacsatolása Horvátországhoz. Az ott élő szerbeknek le kellett mondaniuk au­tonómia követelésükről és meg kellett elégedniük azzal, hogy ott szavazhatnak, ahol tartózkodnak. A jelek szerint heves választási verseny várható a menekültek részéről. Ezek között vannak azok a szer­­bek, akik a kelet-szlavóniai horvát had­műveletek után jöttek Nyugat-Szlavó­­niába és a Krajinába, továbbá azok a hor­­vátok, akik Vajdaságból, Kosovóból és Boszniából települtek ide. Jelcin Hágában Borisz Jelcin orosz elnök február 4- én Hágába látogat. A súlyos szívműtét után ez lesz első külföldi útja. A holland külügyminisztérium­ szóvivője elmondta, hogy Jelcin megbeszéléseket folytat Wimme Kok miniszterelnökkel. A tárgya­lásokon ott lesz Jacques Sanier, az Euró­pai Bizottság elnöke is. Mint ismeretes, az idei év első félben Hollandia elnököl az Európai Unió élén. Szokatlan hideg Európában, árvizek Amerikában A december végén Európa fölé érke­zett sarki levegő szokatlanul hideg időjá­rást okozott Spanyolországban, Nagy Bri­tanniában, Olaszországban, Németor­szágban, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon. Lengyelországban 27, Romániában 42, Spanyolországban 16 ál­dozatot követelt eddig a hideg. Az USA- ból katasztrofális árvizeket jelentettek. Kaliforniában több száz ház semmisült meg és több ezer embert kellett kimente­ni. Clinton elnök a szövetségi államban rendkívüli állapotokat rendelt el. H­avazással, kemény fagyokkal, majd ónos esővel kezdődött az idei év. A jég­páncél súlya miatt kidőltek a fák és meg­rongálódtak a villanyvezetékek, amelyek már amúgy is roskadoztak a jég súlya alatt. A szakemberek szerint évek óta nem okozott ekkora kárt Szlovéniában az ónos eső és a fagy mint ezekben a napok­ban. Lapzártakor még mindig több mint 1500 háztartás volt áram nélkül - immár harmadik napja. A mostoha időjárás mi­att sok helyen megsérültek az elosztóál­lomások, közülük húszat kedden még nem tudtak megjavítani. Van olyan eset is, hogy az egész transzformátor-állomást újra kell építeni. Előfordult az is, hogy a fél év előtt, betonból épített villanyosz­lopok derékba törtek s ezeken sincs már mit javítani. Amennyiben a stajerskói távvezeték felmondja a szolgálatot, áram­hiány fenyegeti Ljubljanát is. A kar­bantartók szünet nélkül dolgoznak, de Gorenjsko magasabban fekvő falvaiban, továbbá Postojna és Kočevlje körül még nem sikerült helyreállítani a meghibáso­dott vezetékeket. A szlovéniai villanyhálózat elavult és elöregedett, egyes távvezetékek 70 évnél is idősebbek, s a “legfiatalabb” is 20 éves. A hivatalos értékelések szerint a távveze­tékek felét már le kellene írni. Az időjá­rási viszonyok okozta helyzet miatt az or­szág az áramszükségletek egyharmadát volt kénytelen ezekben a napokban kül­földről pótolni. S hogy a helyzetet újabb baj tetézze, éppen ezekben a napokban kellett kisebb műszaki hiba miatt leállí­tani a krskói atomerőművet, amelyet csak kedden tudtak visszakapcsolni a hálózat­ba. Ezek nyomán érthető, hogy lakossá­got nagymértékű áramtakarékosságra szólították fel az illetékesek. A fákra és a villanyvezetékekre fagyott ónos eső miatt csak­nem 9000 háztartás maradt áram nélkül. Az utakra hullott ágak akadályozták a közlekedést. 4 ■ Autósmatricákkal Ausztriába Újévtől lépett életbe az a rendelet, miszerint az osztrák autópályákon és autóutakon pályadíjat kell fizetni. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a gépkocsikat és a pénzbírság magas. Szlovéniában az Auto-Moto Egyesület, valamint a határmenti benzinkutak végzik azoknak a matricáknak az árusítását, amelyeket a gépkocsik szélvédőjére kell felragasztani. Vannak egy évre, két hónapra és egy hétre szóló matricák. Az osztrák intézkedés ugyan nem okozott nagyobb meglepetést Szlovéniában, annál nagyobb volt azonban a felháboro­dás, amikor például Sentiljnél, a legnagyobb határátkelőnél és több kisebb átkelőn is, a héten hétfőn elfogytak a matricák. Az osztrák csendőrség és a vámhivatal is utasítást kapott, ho© egyelőre csak figyelmeztesse a bizonylat nélkül utazókat főleg akkor, ha minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy nem volt lehetőségük matricát vásárolni. Az osztrák közvélemény az ÖMG társaságot hibáztatja a beállott helyzetért, mert ennek illetékesei nem készültek fel eléggé a meghozott intézkedés végrehajtására. Magában az országban is sok helyütt elfogytak a matricák és nem érkezett idejében utánpótlás, így például Bécsben a hét közepére ígértek százezer, egy heli autózáshoz elegendő matricát Kifogytak továbbá a heti matricák a Németország és Svájc felé vezető átkelőkön, míg Szlovéniában az egy évre szólókból keletkezett hiány. H­­elmut Kohl német kancellár közvetítő szerepet vállalt, amikor az elmúlt hét végén Moszkvában járt, hogy Jelcin elnök­kel tárgyaljon az időszerű európai bizton­sági kérdésekről, azaz a NATO keleti bőví­téséről. A kancellár azzal a szándékkal ér­kezett, hogy meggyőzze Jelcint: a NATO bő­vítése nem fenyegeti Oroszország biztonsá­gát. Oroszország és a nyugat között ugyan­is mélypontra süllyedtek a kapcsolatok és megfigyelők szerint új “jégkorszak” fenye­get “hideg békével”. Oroszország követke­zetesen elutasítja a terjeszkedést. A német kancellár volt a szívműtét után lábadozó Jelcin elnök első vendége. Megfi­gyelők szerint az orosz álláspont azt jelen­ti, hogy az állami vezetés a NATO bővíté­sére úgy válaszol, hogy egy időre szünetel­teti a nyugattal való kapcsolatait. Időt sze­retne nyerni ahhoz, hogy meghatározott nyomásgyakorlás után konföderációra lép­hessen Belorusziával, s védelmi vonalat alakítson ki legalább néhány volt szovjet köztársasággal. Idő kell ahhoz is, hogy to­vább folytassa a közeledést Kína, India és Irán felé is. Bizonyára ezt az álláspontot fogja Jelcin képviselni, amikor ezekben a napokban Javier Solana EU-elnökkel, Jacques Chirac francia elnökkel és John Major brit miniszterelnökkel tárgyal. Kohl kancellár reakciója még nem is­meretes, mint ahogy az sem világos, mit jelent tulajdonképpen a “kapcsolatok szüneteltetése”. NÉPÚJSÁG 1997. JANUÁR 8.

Next