Népújság, 1997. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-09 / 1. szám
Glóbusz iró,juss sse, Jisijjéfig fagy Szerbiában az ellenzék tovább tüntet Már több mint hat hete tartanak a tüntetések Belgrádban a helyhatósági választások eredményének meghamisítása miatt. A tüntetőket az egyetemisták is támogatják. A pravoszláv karácsony előtti napokban az egyház is melléjük állt, mondván, a hatalom bűnös Isten és a nép előtt, s hogy nincs joga megmásítani a nép akaratát. A hét elején figyelmet keltett a hír miszerint Momčilo Perišic tábornok, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke egy öttagú egyetemista delegációnak elmondta: a katonaság nem fog kivonulni az utcákra, mint ahogyan az 1991-ben történt, amikor Miloševič tankokkal támadt a tüntető diákokra. Szlavóniában márciusban választanak Jacques Klein amerikai tábornok, akit Szlavónia ideiglenes megbízottjának neveztek ki a békefenntartó erők, a minap megállapodott dr. Franjo Tudman horvát elnökkel, hogy a megszállt területen március 16-án tartják meg a helyhatósági választásokat. Ennek célja a terület békés visszacsatolása Horvátországhoz. Az ott élő szerbeknek le kellett mondaniuk autonómia követelésükről és meg kellett elégedniük azzal, hogy ott szavazhatnak, ahol tartózkodnak. A jelek szerint heves választási verseny várható a menekültek részéről. Ezek között vannak azok a szerbek, akik a kelet-szlavóniai horvát hadműveletek után jöttek Nyugat-Szlavóniába és a Krajinába, továbbá azok a horvátok, akik Vajdaságból, Kosovóból és Boszniából települtek ide. Jelcin Hágában Borisz Jelcin orosz elnök február 4- én Hágába látogat. A súlyos szívműtét után ez lesz első külföldi útja. A holland külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Jelcin megbeszéléseket folytat Wimme Kok miniszterelnökkel. A tárgyalásokon ott lesz Jacques Sanier, az Európai Bizottság elnöke is. Mint ismeretes, az idei év első félben Hollandia elnököl az Európai Unió élén. Szokatlan hideg Európában, árvizek Amerikában A december végén Európa fölé érkezett sarki levegő szokatlanul hideg időjárást okozott Spanyolországban, Nagy Britanniában, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon. Lengyelországban 27, Romániában 42, Spanyolországban 16 áldozatot követelt eddig a hideg. Az USA- ból katasztrofális árvizeket jelentettek. Kaliforniában több száz ház semmisült meg és több ezer embert kellett kimenteni. Clinton elnök a szövetségi államban rendkívüli állapotokat rendelt el. Havazással, kemény fagyokkal, majd ónos esővel kezdődött az idei év. A jégpáncél súlya miatt kidőltek a fák és megrongálódtak a villanyvezetékek, amelyek már amúgy is roskadoztak a jég súlya alatt. A szakemberek szerint évek óta nem okozott ekkora kárt Szlovéniában az ónos eső és a fagy mint ezekben a napokban. Lapzártakor még mindig több mint 1500 háztartás volt áram nélkül - immár harmadik napja. A mostoha időjárás miatt sok helyen megsérültek az elosztóállomások, közülük húszat kedden még nem tudtak megjavítani. Van olyan eset is, hogy az egész transzformátor-állomást újra kell építeni. Előfordult az is, hogy a fél év előtt, betonból épített villanyoszlopok derékba törtek s ezeken sincs már mit javítani. Amennyiben a stajerskói távvezeték felmondja a szolgálatot, áramhiány fenyegeti Ljubljanát is. A karbantartók szünet nélkül dolgoznak, de Gorenjsko magasabban fekvő falvaiban, továbbá Postojna és Kočevlje körül még nem sikerült helyreállítani a meghibásodott vezetékeket. A szlovéniai villanyhálózat elavult és elöregedett, egyes távvezetékek 70 évnél is idősebbek, s a “legfiatalabb” is 20 éves. A hivatalos értékelések szerint a távvezetékek felét már le kellene írni. Az időjárási viszonyok okozta helyzet miatt az ország az áramszükségletek egyharmadát volt kénytelen ezekben a napokban külföldről pótolni. S hogy a helyzetet újabb baj tetézze, éppen ezekben a napokban kellett kisebb műszaki hiba miatt leállítani a krskói atomerőművet, amelyet csak kedden tudtak visszakapcsolni a hálózatba. Ezek nyomán érthető, hogy lakosságot nagymértékű áramtakarékosságra szólították fel az illetékesek. A fákra és a villanyvezetékekre fagyott ónos eső miatt csaknem 9000 háztartás maradt áram nélkül. Az utakra hullott ágak akadályozták a közlekedést. 4 ■ Autósmatricákkal Ausztriába Újévtől lépett életbe az a rendelet, miszerint az osztrák autópályákon és autóutakon pályadíjat kell fizetni. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a gépkocsikat és a pénzbírság magas. Szlovéniában az Auto-Moto Egyesület, valamint a határmenti benzinkutak végzik azoknak a matricáknak az árusítását, amelyeket a gépkocsik szélvédőjére kell felragasztani. Vannak egy évre, két hónapra és egy hétre szóló matricák. Az osztrák intézkedés ugyan nem okozott nagyobb meglepetést Szlovéniában, annál nagyobb volt azonban a felháborodás, amikor például Sentiljnél, a legnagyobb határátkelőnél és több kisebb átkelőn is, a héten hétfőn elfogytak a matricák. Az osztrák csendőrség és a vámhivatal is utasítást kapott, ho© egyelőre csak figyelmeztesse a bizonylat nélkül utazókat főleg akkor, ha minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy nem volt lehetőségük matricát vásárolni. Az osztrák közvélemény az ÖMG társaságot hibáztatja a beállott helyzetért, mert ennek illetékesei nem készültek fel eléggé a meghozott intézkedés végrehajtására. Magában az országban is sok helyütt elfogytak a matricák és nem érkezett idejében utánpótlás, így például Bécsben a hét közepére ígértek százezer, egy heli autózáshoz elegendő matricát Kifogytak továbbá a heti matricák a Németország és Svájc felé vezető átkelőkön, míg Szlovéniában az egy évre szólókból keletkezett hiány. Helmut Kohl német kancellár közvetítő szerepet vállalt, amikor az elmúlt hét végén Moszkvában járt, hogy Jelcin elnökkel tárgyaljon az időszerű európai biztonsági kérdésekről, azaz a NATO keleti bővítéséről. A kancellár azzal a szándékkal érkezett, hogy meggyőzze Jelcint: a NATO bővítése nem fenyegeti Oroszország biztonságát. Oroszország és a nyugat között ugyanis mélypontra süllyedtek a kapcsolatok és megfigyelők szerint új “jégkorszak” fenyeget “hideg békével”. Oroszország következetesen elutasítja a terjeszkedést. A német kancellár volt a szívműtét után lábadozó Jelcin elnök első vendége. Megfigyelők szerint az orosz álláspont azt jelenti, hogy az állami vezetés a NATO bővítésére úgy válaszol, hogy egy időre szünetelteti a nyugattal való kapcsolatait. Időt szeretne nyerni ahhoz, hogy meghatározott nyomásgyakorlás után konföderációra léphessen Belorusziával, s védelmi vonalat alakítson ki legalább néhány volt szovjet köztársasággal. Idő kell ahhoz is, hogy tovább folytassa a közeledést Kína, India és Irán felé is. Bizonyára ezt az álláspontot fogja Jelcin képviselni, amikor ezekben a napokban Javier Solana EU-elnökkel, Jacques Chirac francia elnökkel és John Major brit miniszterelnökkel tárgyal. Kohl kancellár reakciója még nem ismeretes, mint ahogy az sem világos, mit jelent tulajdonképpen a “kapcsolatok szüneteltetése”. NÉPÚJSÁG 1997. JANUÁR 8.