Népújság, 1998. július-december (42. évfolyam, 26-52. szám)
1998-08-27 / 34. szám
• MURAVIDÉK helyezni Az entert kell előtérbe A muraszombati Területi Gazdasági Kamara keretein belül működő Fejlesztési Fórum pénteki bővített ülésén a Nafta válságos helyzete, illetve a finomítójának lezárása került megbeszélésre. A vidék közgazdászai és politikusai egyetértetettek abban, hogy a finomítót “meg kell menteni” Legyen a döntés a lendvai Nafta finomítójának megőrzéséről politikai, de helyezze előtérbe az embert - hangzott el az ülés folyamán Rudi Cipót fórumtag részéről. A Naftánál mintegy 120 főiskolai és egyetemi képzettségű, speciális tudással rendelkező szakember gárda van, melynek nem szabad kihasználatlanul maradnia. Tekintettel Muravidék fejletlenségére a Petrolnak a finomítót illetően nem a tőkés viszonyokat, a jövedelmet kell látnia, hanem az embereket, a munkahelyek megőrzését. A több mint 300 munkahely bezárása katasztrofális következményekkel járhat a régió számára, amit hosszú éveken át sem tudna helyreállítani. A finomító tevékenységének megőrzése mellett foglalt álláspontot a lendvai községi tanács és a Mura, a területi fejlesztési ügynökség is. A Nafta vállalattal kapcsolatos bonyodalmak esetében mutatkozik meg igazán Ljubljana tényleges viszonya térségünk iránt, a regionális szolidaritás és a együttműködési készség. A problémák megoldását ezentúl nem parciálisan, hanem együtt kell megkeresnünk, követelnünk - fejtette ki Anton Balažek, az ügynökség igazgatója. Jože Hozjan, a Nafta vállalat igazgatójának fellépése meglehetősen meglepetésnek számított, hiszen az igazgató, aki eddig “az ollót és a posztót” kizárólag a Petrolra és a kormányra bízta, saját kollektívája oldalára állt. Nyilvánosan is kimondta: a vállalatban több elemzés készült arról, mennyire építette le őket a Petrol, gondolva itt a szállítási költségekre, az infláció visszatartására, a kedvezőtlen árfolyam alakulására, az ármodellben való termelési költségek minimalizálására és hasonlókra. Pozsonec Mária megismételte a parlament rendkívüli ülésére és kormányülésére vonatkozó követelését Lendván. A Nafta ügyében, bár a finomító nem üzemel, és Dragonja gazdasági miniszter nyilatkozata szerint szeptemberben sem indítják újból be, bizonyára több, kiszámíthatatlan fordulat is várható. • Solaris Nad Klára kapuit a Gornja Rigoa-i vásár ■ 47 000 négyzetméter összterületen, 26 ország képviseletében 1550 kiállító vesz részt az idei immár 36. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron. A vásár igazgatója Janez Erjavec szólt a szombati ünnepélyes megnyitón a nagyszámban megjelent hazai szakemberek előtt. Szavai szerint az idei vásár mind nagyságát, mind tartalmát illetően eddig a legjelentősebb. Közép-Európa legnagyobb szabású mezőgazdasági és élelmiszeripari rendezvénye jó lehetőséget biztosít az európai integráció útján haladó szlovén mezőgazdaság, mezőgazdasági politika, illetve ipar és kereskedelem bemutatására. Ciril Smrkolj mezőgazdasági miniszter szavai szerint a Gornja Radgona-i vásár a szlovén mezőgazdaság számára kifejezetten nagy jelentőséggel bír, ugyanis lehetőséget nyújt az európai, gazdaságilag fejlett országokkal való összehasonlításra, és útmutató lehet mezőgazdaságunk számára. A vásárt Marjan Podobnik, a szlovén kormány alelnöke nyitotta meg. Beszédében a kormány, a parlament és a végrehajtó hatalom más résztvevőinek feladatairól szólt az EU csatlakozás szempontjából. Szükségszerűnek tartja a kormányzati struktúráknak a mezőgazdasághoz és általában a vidékhez való viszonyának tisztázását, főként a demográfiailag veszélyeztetett területeken. Ehhez persze szükséges a költségvetés hozzájárulása is. Az ünnepélyes megnyitó után az esős időjárás ellenére már az első nap 12 500 látogató tekintette meg a vásár kínálatát, ami ezer fővel haladja meg a tavalyi számot. Vasárnap megtartották az első szakmai tanácskozást is, amely a nyúltenyésztésről szólt. A további napokon is rendeznek előadásokat. Hétfőn a lótenyésztők, állatorvosok és a mezőgazdasági technika napját rendezték meg, kedden pedig többek között a szőlőtermesztők és borászok napja került megrendezésre. • T.T. á tartami a sztrájk . Tizenhét napi sztrájk után a lendvai Purlen előszigetelt csöveket és szigetelő héjakat gyártó vállalat dolgozói ismét felvették a munkát, ugyanis megkapták a májusi és a júniusi fizetéseket. Mivel maga Jože Marinšek igazgató írásbeli ígéretet adott arra, hogy augusztus végéig eleget tesz a sztrájkolók követeléseinek, beindultak a gépek. Ezt megelőzően augusztus 19-én a 14 dolgozó megkapta májusi és júniusi bérét, és - az igazgató által adott ígéret szerint - e hónap végéig hónakban megkapja a tavalyi nyaralási pótlék különbözetét, valamint szeptember közepéig a júliusi, a hónap végéig pedig augusztusi fizetést is. A javaslatokat a dolgozók elfogadhatónak találták, így a sztrájk ideje alatt érkezett mintegy 500 ezer dollár értékű - előre fizetett - megrendelés teljesítését megkezdték. Az augusztus 3-ától 20-ig tartó sztrájkot a dolgozók egyelőre csak berekesztették, illetve szeptember 1-ig elnapolták. A Parlen jövője azonban továbbra is bizonytalan, hiszen a tulajdonos, az igazgató, a dolgozók és a szakszervezti titkár között kialakult huzavona és vádaskodás arra enged következtetni, hogy a vállalat sorsa - melynek értéke 84 millió dollárra van becsülve és a maribori KBM INFOND-Zlat többségi tulajdonában van - az igazgatói megbízatás szeptember 30- ai lejártával sem oldódik meg. Vajon eladásra kerül-e a cég? Egyébként nem hivatalos forrásokból megtudtuk, hogy a 450 ezer dolláros átutalás a Matrika iroda - mely az igazgató bérét számolja el — bankszámlájáról már visszajutott a Purlen kontójára. • SNK 6 NÉPÚJSÁG 1998. AUGUSZTUS 27.