Népújság, 1998. július-december (42. évfolyam, 26-52. szám)

1998-08-27 / 34. szám

• MURAVIDÉK helyezni Az entert kell előtérbe­ ­ A muraszombati Területi Gazdasági Kamara keretein belül működő Fejlesztési Fórum pénteki bővített ülésén a Nafta válsá­gos helyzete, illetve a finomítójának lezárása került megbeszé­lésre. A vidék közgazdászai és politikusai egyetértetettek abban, hogy a finomítót “meg kell menteni” Legyen a döntés a lendvai Nafta fino­mítójának megőrzéséről politikai, de he­lyezze előtérbe az embert - hangzott el az ülés folyamán Rudi Cipót fórumtag részéről. A Naftánál mintegy 120 főisko­lai és egyetemi képzettségű, speciális tu­dással rendelkező szakember gárda van, melynek nem szabad kihasználatlanul maradnia. Tekintettel Muravidék fejlet­lenségére a Petrolnak a finomítót illető­en nem a tőkés viszonyokat, a jövedelmet kell látnia, hanem az embereket, a mun­kahelyek megőrzését. A több mint 300 munkahely bezárása katasztrofális követ­kezményekkel járhat a régió számára, amit hosszú éveken át sem tudna helyre­állítani. A finomító tevékenységének meg­őrzése mellett foglalt álláspontot a lendvai községi tanács és a Mura, a területi fej­lesztési ügynökség is. A Nafta vállalattal kapcsolatos bonyodalmak esetében mu­tatkozik meg igazán Ljubljana tényleges viszonya térségünk iránt, a regionális szo­lidaritás és a együttműködési készség. A problémák megoldását ezentúl nem par­ciálisan, hanem együtt kell megkeres­nünk, követelnünk - fejtette ki Anton Balažek, az ügynökség igazgatója. Jože Hozjan, a Nafta vállalat igazgatójának fellépése meglehetősen meglepetésnek számított, hiszen az igazgató, aki eddig “az ollót és a posztót” kizárólag a Petrolra és a kormányra bízta, saját kollektívája oldalára állt. Nyilvánosan is kimondta: a vállalatban több elemzés készült arról, mennyire építette le őket a Petrol, gon­dolva itt a szállítási költségekre, az inf­láció visszatartására, a kedvezőtlen árfo­lyam alakulására, az ármodellben való termelési költségek minimalizálására és hasonlókra. Pozsonec Mária megismétel­te a parlament rendkívüli ülésére és kor­mány­ülésére vonatkozó követelését Lendván. A Nafta ügyében, bár a finomí­tó nem üzemel, és Dragonja gazdasági miniszter nyilatkozata szerint szeptem­berben sem indítják újból be, bizonyára több, kiszámíthatatlan fordulat is várha­tó. • Solaris Nad Klára kapuit a Gornja R­igo­a-i vásár ■ 47 000 négyzetméter összterületen, 26 ország képviseletében 1550 kiállító vesz részt az idei immár 36. Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Vásáron. A vásár igazgatója Janez Erjavec szólt a szombati ünnepélyes megnyitón a nagyszámban megjelent hazai szakembe­rek előtt. Szavai szerint az idei vásár mind nagyságát, mind tartalmát illetően eddig a legjelentősebb. Közép-Európa legnagyobb szabású mezőgazdasági és élelmiszeripari rendezvénye jó lehetőséget biztosít az eu­rópai integráció útján haladó szlovén me­zőgazdaság, mezőgazdasági politika, illet­ve ipar és kereskedelem bemutatására. Ciril Smrkolj mezőgazdasági minisz­ter szavai szerint a Gornja Radgona-i vá­sár a szlovén mezőgazdaság számára ki­fejezetten nagy jelentőséggel bír, ugyanis lehetőséget nyújt az európai, gazdasági­lag fejlett országokkal való összehasonlí­tásra, és útmutató lehet mezőgazdasá­gunk számára. A vásárt Marjan Podobnik, a szlovén kormány alelnöke nyitotta meg. Beszé­dében a kormány, a parlament és a vég­rehajtó hatalom más résztvevőinek fel­adatairól szólt az EU csatlakozás szem­pontjából. Szükségszerűnek tartja a kor­mányzati struktúráknak a mezőgazda­sághoz és általában a vidékhez való vi­szonyának tisztázását, főként a demog­ráfiailag veszélyeztetett területeken. Ehhez persze szükséges a költségvetés hozzájárulása is. Az ünnepélyes megnyitó után az esős időjárás ellenére már az első nap 12 500 látogató tekintette meg a vásár kínálatát, ami ezer fővel haladja meg a tavalyi szá­mot. Vasárnap megtartották az első szak­mai tanácskozást is, amely a nyúltenyész­­tésről szólt. A további napokon is rendez­nek előadásokat. Hétfőn a lótenyésztők, állatorvosok és a mezőgazdasági technika napját rendezték meg, kedden pedig töb­bek között a szőlőtermesztők és borászok napja került megrendezésre. • T.T. á tartami a sztrájk . Tizenhét napi sztrájk után a lendvai Purlen előszigetelt csö­veket és szigetelő héjakat gyártó vállalat dolgozói ismét felvették a munkát, ugyanis megkapták a májusi és a júniusi fizetéseket. M­ivel maga Jože Marinšek igazgató írás­beli ígéretet adott arra, hogy augusz­tus végéig eleget tesz a sztrájkolók követe­léseinek, beindultak a gépek. Ezt megelő­zően augusztus 19-én a 14 dolgozó meg­kapta májusi és júniusi bérét, és - az igaz­gató által adott ígéret szerint - e hónap végéig hónakban megkapja a tavalyi nya­ralási pótlék különbözetét, valamint szep­tember közepéig a júliusi, a hónap végéig pedig augusztusi fizetést is. A javaslatokat a dolgozók elfogadhatónak találták, így a sztrájk ideje alatt érkezett mintegy 500 ezer dollár értékű - előre fizetett - megrende­lés teljesítését megkezdték. Az augusztus 3-ától 20-ig tartó sztrájkot a dolgozók egye­lőre csak berekesztették, illetve szeptem­ber 1-ig elnapolták. A Parlen jövője azonban továbbra is bizonytalan, hiszen a tulajdonos, az igaz­gató, a dolgozók és a szakszervezti titkár között kialakult huzavona és vádaskodás arra enged következtetni, hogy a vállalat sorsa - melynek értéke 84 millió dollárra van becsülve és a maribori KBM INFOND-Zlat többségi tulajdonában van - az igazgatói megbízatás szeptember 30- ai lejártával sem oldódik meg. Vajon el­adásra kerül-e a cég? Egyébként nem hi­vatalos forrásokból megtudtuk, hogy a 450 ezer dolláros átutalás a Matrika iro­da - mely az igazgató bérét számolja el — bankszámlájáról már visszajutott a Purlen kontójára. • SNK 6 NÉPÚJSÁG 1998. AUGUSZTUS 27.

Next