Népújság, 2013. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-04 / 27. szám
sszalépést jelentene működni tudjon mindkét lektorátus. Az egyetem autonómiája miatt az intézményt bármire is kötelezni lehetetlen - jegyezték meg a tanácstagok, hozzátéve, hogy a szinte már megszűnt lektorátus finanszírozását a szlovén Oktatási Minisztérium és a magyar Balassi Intézet bilaterális egyezményének aktualizálása is jelentheti. A következőkben Héra József, a lendvai KRVH iroda vezetője bemutatta az áprilistól Lendván folyó tevékenységüket, a kis- és középnagyságú vállalatok segítését. Az iroda tevékenységének bemutatására eddig főleg az intézmények vezetőinél került sor. Az MMÖNK Tanácsa különösebb vita nélkül megerősítette Kepe Lili igazgatói kinevezését a következő, 2018-ig tartó mandátumra az MNMI- nél. Az MNTI által kiadott Népújság hetilap felelős szerkesztője az alapító jóváhagyásával szintén 2018-ig Király Meszelics Jutka lesz. Az MMÖNK a szlovén tévén június 4-én sugárzott Nemzeti álmok - Magyarország búcsúja Európától című filmmel kapcsolatban - mely megítélésük szerint egyoldalú és félrevezető képet adott Magyarországról, a magyarokról - határozatot fogadott el, melyben az RTV vezérigazgatója felé a nemtetszésüket fejezik ki. Vörös Tibor tanácstag figyelmeztetésére az MMÖNK levelet intéz a szlovén kormányfőhöz a kataszteri jövedelem és a vagyonadó bevezetésével kapcsolatban, mely a Muravidéken a specifikus történelmi, szociális és demográfiai helyzetből kifolyólag ellehetetleníti a gazdákat, a vállalkozókat. Ülésezett a parlament Nemzetiségi Bizottsága Nem nyúlnak a kisebbségi költségvetésekhez A szlovén parlament Nemzetiségi Bizottságának múlt heti 1. sürgős ülésén a képviselők megvitatták az állami költségvetés módosításának azon tételeit, amelyek az őshonos nemzeti közösségek és intézményeik finanszírozására vonatkoznak. Emellett a bizottság megtette módosítási javaslatait a 2014- 2018-as időszak nyelvpolitikájáról szóló nemzeti programhoz. Tomka Tibor____________ tibor.tomka@neDuisaa.net M A bizottság elsőként a 2014-2018-as időszak nyelvpolitikájáról szóló nemzeti programot tárgyalta. Göncz László bizottsági elnök bemutatta a kisebbségi parlamenti frakció e tárgykörben elkészített módosító javaslatait, amelyeket a bizottsági tagok némi szövegbeli egyeztetés után - a nemzeti program elkészítőinek támogatása mellett - egyhangúlag meg is szavaztak. Az állam nyelvpolitikájáról szóló nemzeti program az eredeti változatban nem tartalmazta az őshonos kisebbségi nyelvek használatáról szóló rendszerpolitikákat, illetve nem tartalmazott akcióterveket a közhivatalnokok nyelvi továbbképzéseire sem. A módosítások beadásával egyetemben a kisebbségi frakció már egyeztetett az illetékes kulturális tárcával, amely konstruktívan állt a tárgyhoz, és az említtet legnagyobb hiányosság mellett több pontban támogatta azokat a módosítási javaslatokat is, amelyek leginkább a kisebbségek megnevezésére és hasonló formális kérdésekre vonatkoztak. A sürgős ülés második napirendi pontjaként a képviselők megvitatták az állami költségvetés módosításának azon tételeit, amelyek az őshonos nemzeti közösségek és intézményeik finanszírozására vonatkoznak. Mivel a bevezetésben Göncz László, illetve a jelenlévő tárcák képviselőinek felszólalásaiból is kiderült, hogy a költségvetés módosítása nem érinti a kisebbségi terület egyikét sem, vagyis maradnak az eredeti költségvetés tételei, a bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy támogatja a költségvetés módosítását. 3 NÉPÚJSÁG 2013. július 4. Nemzetiség esi nap költségvetés, önálló hivatal, ösztöndíjtörvény Nehéz lenne bármilyen formában rangsorolni a júniusban elvégzett képviselői tevékenységet, amely a tárgyalt témák és tartalmak számában rendkívül sokoldalú volt, így ezúttal is az általam vélt legfontosabb tartalmakat ragadom ki. A nemzetiségi intézményrendszer működése szempontjából rendkívül fontos, hogy sikerült a pótköltségvetés keretében megőrizni a 2013-as költségvetésben rögzített támogatásokat. Ennek a jelentősége azért említendő, mert alig maradt néhány tétel, ahol az elfogadott keretek maradtak érvényben. E tekintetben a Bratuáek-kormány betartotta ígéretét, ami bizonyítja korrekt hozzáállását a nemzeti közösségek megmaradási törekvéseihez. Az első információk nem voltak kecsegtetők, azonban a kormányfővel és a miniszterekkel történt egyeztetések eredményesek voltak, így elégedetten nézünk elébe a júliusi döntésnek a plenáris ülésen. Úgyszintén fontos, hogy a nemzetiségi szolgálat státusza is a jövőt illetően kedvezően alakul. Az elmúlt évekhez és megoldásokhoz viszonyítva - reményeink szerint - az eddigi legsikeresebb formát sikerült kieszközölni. Ezentúl a kormány keretében önálló Nemzetiségi Hivatalként fogja ellátni tevékenységét, s jellegében és státuszában azonos lesz a Határon Túli Szlovénok Hivatalával. A hivatalt a jelenlegi állás szerint a kormányfőnek felelős igazgató vezeti, a kormányhoz fűződő politikai tevékenységért pedig államtitkár lesz felelős (feltehetően Tamara Vonta személyében). A Nemzetiségi Bizottság ülésén a nyelvpolitikai rezolúciót illetően teljes volt az egyetértés, hogy a szlovén nyelvre vonatkozó nyelvvédelmi program mellett a két őshonos nemzeti közösség esetében a nemzetiségileg vegyesen lakott területen az általánoshoz hasonló nyelvpolitikát kell alkalmazni. Több megbeszélés keretében, amelyek közül Jernej Pikalo oktatási miniszterrel folyt a legfontosabb, a kétnyelvű oktatás minőségi javításáról, valamint a kétnyelvű tanintézmények szervezettségére és normatíva-rendszerére vonatkozó elvárásaink teljesítéséről tárgyaltunk. Elégedetten nyugtázhatjuk, hogy a kérdések jelentős része meghallgatásra talált, komoly reményekkel a Magyar Tanszék, valamint a domonkosfai és hodosi tagiskolák zökkenőmentes működésére a következő tanévben is. Virant belügyminiszterrel arról sikerült megállapodni, hogy a hatáskörébe tartozó tárgykörben (közigazgatás, önkormányzati terület, rendőrség) a sikeresebb kétnyelvű ügykezelés érdekében további intézkedésekhez folyamodnak, különös hangsúllyal a hatékonyság növelésére. Egy nyilvános eszmecsere keretében pedig a közszférában „alkalmazott” kétnyelvű pótlék érzékeny rendszerének esetlegesen szóba jöhető igazságosabb megoldásait taglaltuk a belügyminisztérium illetékes szakembere közreműködésével. Az Országgyűlés júniusi plenáris ülésén teljes egyetértéssel sikerült elfogadni a régóta készülő ösztöndíjtörvényt. Nemzetiségi szempontból is fontos hozadéka van, hiszen egyrészt - első ízben - lehetővé teszi a nemzetiségi káderképzés ösztöndíjazását (amelynek elfogadásánál a nemzeti önkormányzati közösségeknek a törvény kulcsfontosságú szerepet biztosít), másrészt az anyaországban tanuló diákok számára a jövőben is biztosítja a nélkülözhetetlen anyagi feltételeket. Az Országgyűlés az igazságszolgáltatás hatékonyságának kérdéséről is tárgyalt, ami már hosszabb ideje komoly társadalmi problémaként van jelen. A rendkívüli ülésen, az utóbbi hetekben hozott ítéletek hatására is (Janša, Tovšak stb.), nemegyszer személyeskedésektől sem mentes vita zajlott. Fontosabb azonban, hogy mindenki egyetért a bíróságok és az ügyészség munkájának minőségi és mennyiségi javítására vonatkozó állásfoglalásról.