Népújság, 1997. február (49. évfolyam, 21-40. szám)

1997-02-01 / 21. szám

1997. február 1., szombat • Erősködik egy kedves olvasó — hiába mondom, hogy nem kell min­dent készpénznek venni —, szóval azt kérdezi: vajon az új parlamenti többség "végre elfogadja azt a tör­vényjavaslatot, hogy köztisztségbe ne engedjenek senkit elmeltórtani bizo­nyítvány nélkül?"... — amennyire meggyűlt a tennivalójuk, aligha jut ilyesmi eszükbe a századvégig! • Látjuk, annyira elfoglaltak, hogy már a pártközi egyeztetésekre is csak éj­féltájt érnek rá... — pedig a reggel okosabb az esténél, tartja a mon­dás... • S lesz­ még álmatlan éjszaká­juk nem is egy, ha azon törik a fe­jüket, hogy az állampolgárokkal ho­gyan értessék meg az áldozatvállalás szükségességét... — ezzel szeretnék bebiztosítani magukat, hogy ha mi bele is göbbedünk, s a csalódási há­nyados magasra ugrik, ők minden­képpen megússzák! • Mindjárt eszembe is jut egy optimizmussal teli jelszó-javaslat a népi mondások ki­meríthetetlen tárából: ”A ló s az eb beledöglenek, az ember beleszokik!" —, ha nem egyéb legalább megtud­juk, hány a ló, s az eb, meg az em­ber...* Aki az iméntit túl morbidnak érzi, melegedhet Erasmus gondolatá­nál: "Tovább élnek azok, akiket a balsors sokáig sanyargatott."... — ak­kor sose halunk meg! • De mi lesz azokkal, akik éveken át meghamisí­tott statisztikákkal etették a közvéle­ményt? — az országcsalás és hazu­­dozás nem főbenjáró bűn? • Egy kevésbé kedves olvasó, aki ír is, a vi­lág erkölcseit javítaná meg, de inkvi­­zitori buzgalmában elfelejti aláírni el­lentmondást nem tűrő ítéleteit! — tényleg pocsék egy világ, ha valaki a­ ­b­roncsotbofli szólásszabadságot még mindig lesi­­puskázásnak hiszi... • Az­ már külön talány, hogy a lesipuskás lelkűlét ho­gyan fér meg a keresztényi eszmék­kel?! — igaz, írja egy pszichológus. "A jellemnek a legkevesebb bele­szólása van dolgainkba."... • Nem hiszem, hogy igaza lenne, inkább arról lehet szó, hogy az örök lapí­­tókat krónikus teljesítményhiány emészti, s személyiségzavarukon sen­ki sem segíthet a legkevésbé önma­guk, hiszen a sunyi lapítás lehetetlen a napvilágon, ahol az igazi teljesítmé­nyek születnek! • Egyébként, ha minden megromlik körülöttünk, mi­ért éppen az erkölcs javulna? — még nem találták fel az­ erkölcsös nyomorúságot... • Egy névtelenül te­lefonáló, aki — mint bevallja — csak azért nem mutatkozik be, mert maga is szégyelli dühét, azt kérdezi, hogy "...mi ez a baromság, ami itt folyik?" — magunk is kér­dezgetjük, lehetőleg halkan, lévén tekintettel az eleddig ismeretlen változatokban terjedő paranoiára... • Egy tényleg keresztényi, s korá­nál fogva bölcs lélek viszont arra int, ne engedjünk az olcsó kísérté­seknek, mert a kicsinyesség a mél­tóság rákfenéje... • Újra csöng a telefon, s az érdeklődő olvasó azon csodálkozik, hogy "minek ez a nagy hadrakelés az RMDSZ-beli tisz­tújí­­tás körül?" mert ő úgy tudja, hogy még az év első felében belső válasz­tások lesznek, ami amúgy is a me­gyei vezető testületek összetételének megváltozásával jár... — "Pünkösdi királyságra készülnek?"­ (ma) Könyörtelen számok, egyetlen lehetőség (Folytatás az 1. oldalról) milliárd lejjel szubvencionálta az ál­lam a tavalyi év közepén a mezőgaz­daságot. Ez évi 1 millió átlagfizetés­nek felel meg. • S­gabár az állam ke­ményen támogatta a disznóhús árát, a hazai fogyasztó a nemzetközi átlag­árnál 30 százalékkal többet fizet érte. • 1995-ben a kormány 4,9, a tavaly pedig 3,5 százalékos gazdasági növe­kedést jelentett. Viszont ez egy "egészségtelen" gazdasági növekedés volt, mert a vállalatok elprédálták a tartalékokat és tulajdonképpen vesz­teséggel dolgoztak. Ezen társaságok közül nagyon sok nem fizette ki adósságait az államnak, a társada­lombiztosításnak. A gazdasági növe­kedésnek tehát igen nagy ára volt, mert ez tulajdonképpen keményen megnövelte az adóhátralékot, a költ­ségvetési és azon kívüli deficitet, ami 1996-ban a GDP 13 százalékát tette ki, és ugyancsak nagyon megemelke­dett a külkereskedelmi mérleghiány, két év alatt 4 milliárd lejjel. Az im­portkiadás 25 százalékkal haladta meg az exportból származó bevétele­ket. • Ilyen körülmények között a tavaly az infláció háromszorosa volt a betervezett szintnek, bár egy ideig stagnált. A lej elértéktelenedése fel­gyorsult. • Most először a társada­lombiztosítási alap hiánnyal számol, ami körülbelül 600 milliárd lejre te­hető. • A gazdasági egységek adó­­hátraléka mintegy 55 százalékos volt 1996. június 30-án. 16000 milliárd kellett volna legyen az ebből szárma­zó költségvetési bevétel, ebből csak 8000 milliárd lej került be addig az államkasszába. Ebből több mint 4000 milliárd lej lett volna a jövede­lemadó, de ennek is csak kevesebb mint 50 százalékát fizették be a vál­lalatok. A több mint 5000 milliárd lejnyi hozzáadott értékadóból csak 2600 milliárd lej került be az állam­kasszába. A be nem fizetett adók miatt nem jutott pénz beruházások­ra, állami fizetésekre, és más, életbe­vágóan fontos területek finanszírozá­sára. A deficit okai tehát: a vállala­tok veszteséges működése, az adó­csalás, a szankcionálási rendszerrel kapcsolatos törvényhézagok. Az önál­ló vállalkozások 1996-os vesztesége mintegy 22(X) milliárd lej, az árak ki­igazításának elmaradása pedig a tavaly 8300 milliárd lejes veszteséget okozott. A gazdasági egységeknek az állammal, bankokkal, kereskedelmi partnerekkel szembeni adóssága 19%. szeptember 30-án elérte a 28000 milliárd lejt, ami a GDP 18 százaléka! A számok könyörtelenek. Hét éve érezzük, sejtjük azt, hogy nem tud­juk pontosan, milyen nehéz gazdasá­gi helyzetben vagyunk. Victor Cior­­bea szavait Mugu­r Isarescu, a Ro­mán Nemzeti Bank kormányzója is igazolta. Victor Ciorbea kijelentette: a kormány nem hajlandó a társadal­mi engedmények kedvéért látszatre­formot végrehajtani, kis gyógyszera­­dagokkal kezelni a gazdaság súlyos betegségét. A kormány azt hiszi: ezt a módszert a lakosság sem tartaná helyesnek. "Egy új ház felépítése több munkát, kevesebb vakációt és keve­sebb ünnepet jelent" — mondotta a kormányfő, majd hozzátette: az álta­lunk irigyelt nyugati államok is át­mentek hasonló krízishelyzeteken. Mivel országunkban a reformot nem hajtották végre idejében, a társada­lom nehéz helyzetben lesz, de a kor­mány nem hagyja magára a legsze­gényebbeket, az idős embereket, a hátrányos helyzetű, egyéneket, ígérte Ciorbea. “A reformot bármilyen poli­tikai áron végre kell hajtani, és a je­lenlegi kormány kész ezt az árat meg­fizetni", mondotta. A kormány nem habozik! És nem azért cselekszik így, mert a nemzetközi pénzügyi szerve­zetek így akarják, hanem Románia utolsó esélyének tartják a gazdasági reformot. Viszont igaz, hogy­ bizalmi tőkével indul a kormány. A nyugati demokratikus államok szavahihető partnernek tekintik azt. Az IME, az EBRD, a Világbank és az Európai Unió együttesen ült tárgyalóasztalhoz a román kormánnyal. Az ország ál­lampolgárait arra kérte, legyenek a kormány mellett. Ha ez nem képes végrehajtani amit elvállalt, akkor a lakosságnak joga van többet kérni tőle, mint lemondását. Nemzetközi sajtóértekezleten Francois M. Eltör­, a Világbank Ro­mániába kiküldött képviselője és Ka­ren Fogg asszony, az Európa Tanács bukaresti állandó küldöttségének ve­zetője támogatásukról biztosították a román kormányt. Nemkülönben az RTV 1-es adásában a sajtóértekezlet után hasonló szellemben nyilatkozott Paul Thomson, a Nemzetközi Valu­taalap Romániába kiküldött képvise­lője. A gazdasági helyzetről elmond­ta, hogy az előrelátható intézkedése­ket az eddigi kormánynak kellett vol­na megtennie, és a nemzetközi pénz­intézetek azért vonták meg orszá­gunktól a támogatást, mert az nem volt hajlandó végrehajtani az elkerül­hetetlen gazdasági reformot. Aki nincs velünk, az ellenünk van? ZONDA ATTILA -(Folytatás az 1. oldalról) — Ennek szellemében hogyan képzeli a továbbiakat? — Az elmúlt két év időszakában igyekeztünk megyei szinten a döntéshozatalt az országos mellell alapján kialakított testületek minél szélesebb szintjére lebon­tani. A TKT-ban jelen vannak a marosvásárhelyi és vidéki szervezetek megvá­lasztott képviselői, valamint politikai társszervezeteink képviselői. Az Egyeztető Tanácsban 24 Maros megyei szinten is működő civiltársadalmi szervezetünk, valamint egyházaink képviselői véleményezik a megyei szintű döntéseket. Mind­ezek ellenére, bizonyára vannak olyan kisebb-nagyobb szakmai csoportok vagy egyszerűen együttgondolkodó csoportosulások, akiknek véleménye nem jutott el a döntéshozatalt megelőző fórumokra. Igyekeznünk kell tehát ezt a hiányossá­gunkat is kiküszöbölni és megtalálni — közös megegyezéssel és a közérdek egyértelmű képviseletében — azokat a módozatokat, képviseleti és kommuni­kációs formákat, amelyek a lehető legszélesebb fórumot tudják biztosítani a legszélesebb véleménynyilvánításnak. Az ezt célzó javaslatokat, konkrét megol­dási lehetőségeket szívesen vesszük a jövőben is. KÁLI KIRÁLY ISTVÁN (Folytatás az 1. oldalról) részt vehetnének a döntéshozatalban. Szeretném, ha az­ ifjúság a neki meg­illető helyet kapná a döntéshozatalban, a közéletben főleg, hiszen mindig is az lesz jó, amit ők akarnak, mert nem a középkorosztál­yi túli egyének döntése a fontos, hanem a fiatalok döntése, hiszen a jövő társadalmat ők építik maguknak. POLITIKA Újabb szovátai levél Borzasztóan sajnáljuk, hogy — úgy­ tűnik, mindenki tiltakozik minden el­len, és ezáltal — a Megyei Választási Bizottság meglehetősen nehéz hely­zetbe került. De, sajnálatos módon, nem lehet figyelmen kívül hagyni té­nyeket. Ez­ esetben a tények csak számok. Azok is számok pedig, ame­lyek kimaradtak a dec. 5-én közölt Határozatból a következőek: A számok nem egészen azt mutat­ják, ami a szerdai, január 29-i Nép­újságban áll fehéren feketén: "vagyis az Önök által reális arányként igé­nyelt 60/40% a vidék javára valóssá válik". Tehát a Maros megyei szer­vezet Operatív Tanácsa és a Me­(Folyt­at­ás a 6. oldalon) Műhely Vidék Szenátorok és képviselők: 5 1 Önkorm. TKT képv.: 5 12 Körzetek és kerületek által választott képv.: 14 10 Politikai profilú társszerv. által kijelölt képv.: 8 0 Összesen: 32 21 NÉPÚJSÁG 3 Az RMGE képviselői a minisztériumban Január 30-án a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tárcavezetője, Dinu Gavrilescu fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetőségét, dr. Csávossy György orszá­gos elnököt, Csomós Attila gazdasági és Sebestyén Attila ügy­vezető alelnököket. A találkozó során elemezték a román mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, az érdekvédelmi szervezetek szerepét a legsürgősebb problémák megoldásában. A miniszter kifejtette azon véleményét, hogy a civil társadalmi szerveződések és a demokrácia jegyében működő érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakulás, az egész­séges gazdasági rendszer kialakulásában. Továbbá ígéretet tett az RMGE kormányprogrammal egybeeső törekvéseinek a támo­gatására. Kedvezőtlen válasz Január 31-én Kolozsváron megkezdődik az aláírásgyűjtés a ma­­■gyar konzulátus újramegnyitása ellen — közölte a Rompres hír­­ügynökséggel Gheorghe J­unar polgármester, noha a városi tanács nem szavazta meg az­ indítványt. Az aláírásgyűjtés meg­kezdése — pár nappal a Román Nemzeti Egységpárt vezetőinek az államfőnél tett látogatását követően — azt mutatja, hogy Lu­nar elégedetlen a konzulátus megnyitási határozatának visszavo­nására vonatkozó kérésre kapott válasszal. Felértékelődött a magyarországi románság Jelentette ki szerdán a békéscsabai Városházán a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata kihelyezett elnökségi ülésén Budai János, a testület elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a két or­szág közti kapcsolatban bekövetkezett változást érzékelhették a magyarországi románság vezetői Románia új külügyminiszteré­nek nemrégi gyulai látogatásán is. Adrian Severin első külföldi útján kereste fel a várost, hogy meghallgassa az ottani román­ságot, s tapasztalatai alapján képviselhesse érdekeiket. Mint ki­derült, Románia nehéz anyagi helyzete ellenére többet tehet a magyarországi románokért, mint­ a korábbi években. Moldovai írók a bukovinai románokért Moldva Köztársaság írószövetségének Tanácsa közleményt ho­zott nyilvánosságra, amelyben támogatásáról biztosítja a buko­vinai románok kulturális és irodalmi társaságát, amely augusztusban tiltakozó nyilatkozatot fogadott el, mondván, hogy Ukrajna illegálisan tart birtokában román területeket Észak-Bu­­kovinában, továbbá Besszarábia északi és déli részén. Közlemé­nye szerint a Moldovai írószövetség nem maradhat közömbös, amikor nemzet­társaikat erőszakos beolvasztási folyamatok sújt­ják , etnikailag és szellemileg degradálják és nem veszik figye­lembe, hogy a Szovjetunió e területeket erőszakkal kebelezte be. A Románia és Ukrajna között készülő alapszerződés jelenleg is­mert állapotában a Molotov-Ribbentrop paktum elismerését je­lentené , és azt is, hogy ezek a területek a visszakerülés reménye nélkül maradnának idegen kézben. Az energiaipari deregulációról Az Európai Unió energiaügyi miniszterei tárgyalásokat tervez­nek kelet-európai kollégáikkal az­ energiaipari deregulációról és az együttműködésről a hatékonyság és a környezet védelme te­rén. Az EU miniszterei tíz kelet-európai országból fogják meg­hívni kollégáikat május 25-re, saját értekezletük előestéjére. A tíz ország: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária, Szlovénia. Az EU ki akarja puhatolni a kelet-európai országok álláspontját és terveit a dereguláció, vagyis a piaci szabályozás egyszerűsí­tése, a monopóliumok felszámolása és a verseny engedélyezése ügyében. Egyezség Kovászna megyében is A kormánykoalícióhoz tartozó Kovászna megyei pártok között kedden véget értek a decentralizált központi intézmények helyi képviseleteinek vezető funkcióiról folytatott tárgyalások. A ki­adott közlemény értelmében, melyet az RMDSZ, a Szociálde­mokrata Unió és a Demokratikus Konvenció helyi szervezetei írtak alá, 30 hivatal vezetéséről döntöttek. Ezek közül 20 illeti meg az RMDSZ-t, 6 a Demokratikus Konvenciót és 4 a Szo­ciáldemokrata Uniót. Eddig csak hét megyei közhivatal vezetője volt magyar a székelyföldi megyében, ahol a lakosság 75 száza­léka magyar. Az egyezség értelmében az RMDSZ jelöli ki töb­bek között a megyei tanfelügyelőség és a megyei művelődési felügyelőség, a kataszteri hivatal, a mezőgazdasági igazgatóság, az egészségügyi igazgatóság, a megyei vámhivatal, a megyei üt­és vasúti felügyelőség és más hivatalok vezetőit. 10.000 lejre élelem Stefan Dragulescu egészségügyi miniszter 59 százalékkal szándé­kozik növelni az egészségügyben dolgozók fizetését. Továbbá még az első ülésen kérni fogja a Parlamenttől, hogy a kórházban fekvő betegek a jelenlegi 3.000 lej helyett naponta személyen­ként 10.000 lejre kapjanak élelmet. Az Egészségügyi Miniszté­rium költségvetésének kiegészítése érdekében szükség van az egészségügyi hozzájárulásnak az eddigi 2 százalékról 3 százalékra történő emelésére, valamint olyan intézkedések meghozatalára, amelyek kényszeríthetik a gazdasági egységeket az említett hoz­zájárulás, az úgynevezett CAS befizetésére. Nyugdíjemelést követelnek A Nyugdíjasok Országos Egyesületei azt kérik a kormánytól, hogy 300.000 lejre emelje az átlagnyugdíjakat — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Constantin Misehie, a Nyugdíjasok Általános Szövetségének alelnöke. Az általa képviselt társa­dalmi kategória nevében kérte az összes nyugdíjaknak az inf­lációhoz való igazítását, több üdülőjegyet, az ártámogatott gyógyszerek számának, valamint a temetkezési segélyek összegének a növelését. Hírszerkesztő: Bodolyi Gyöngyi

Next