Népújság, 1997. február (49. évfolyam, 21-40. szám)
1997-02-01 / 21. szám
1997. február 1., szombat • Erősködik egy kedves olvasó — hiába mondom, hogy nem kell mindent készpénznek venni —, szóval azt kérdezi: vajon az új parlamenti többség "végre elfogadja azt a törvényjavaslatot, hogy köztisztségbe ne engedjenek senkit elmeltórtani bizonyítvány nélkül?"... — amennyire meggyűlt a tennivalójuk, aligha jut ilyesmi eszükbe a századvégig! • Látjuk, annyira elfoglaltak, hogy már a pártközi egyeztetésekre is csak éjféltájt érnek rá... — pedig a reggel okosabb az esténél, tartja a mondás... • S lesz még álmatlan éjszakájuk nem is egy, ha azon törik a fejüket, hogy az állampolgárokkal hogyan értessék meg az áldozatvállalás szükségességét... — ezzel szeretnék bebiztosítani magukat, hogy ha mi bele is göbbedünk, s a csalódási hányados magasra ugrik, ők mindenképpen megússzák! • Mindjárt eszembe is jut egy optimizmussal teli jelszó-javaslat a népi mondások kimeríthetetlen tárából: ”A ló s az eb beledöglenek, az ember beleszokik!" —, ha nem egyéb legalább megtudjuk, hány a ló, s az eb, meg az ember...* Aki az iméntit túl morbidnak érzi, melegedhet Erasmus gondolatánál: "Tovább élnek azok, akiket a balsors sokáig sanyargatott."... — akkor sose halunk meg! • De mi lesz azokkal, akik éveken át meghamisított statisztikákkal etették a közvéleményt? — az országcsalás és hazudozás nem főbenjáró bűn? • Egy kevésbé kedves olvasó, aki ír is, a világ erkölcseit javítaná meg, de inkvizitori buzgalmában elfelejti aláírni ellentmondást nem tűrő ítéleteit! — tényleg pocsék egy világ, ha valaki a broncsotbofli szólásszabadságot még mindig lesipuskázásnak hiszi... • Az már külön talány, hogy a lesipuskás lelkűlét hogyan fér meg a keresztényi eszmékkel?! — igaz, írja egy pszichológus. "A jellemnek a legkevesebb beleszólása van dolgainkba."... • Nem hiszem, hogy igaza lenne, inkább arról lehet szó, hogy az örök lapítókat krónikus teljesítményhiány emészti, s személyiségzavarukon senki sem segíthet a legkevésbé önmaguk, hiszen a sunyi lapítás lehetetlen a napvilágon, ahol az igazi teljesítmények születnek! • Egyébként, ha minden megromlik körülöttünk, miért éppen az erkölcs javulna? — még nem találták fel az erkölcsös nyomorúságot... • Egy névtelenül telefonáló, aki — mint bevallja — csak azért nem mutatkozik be, mert maga is szégyelli dühét, azt kérdezi, hogy "...mi ez a baromság, ami itt folyik?" — magunk is kérdezgetjük, lehetőleg halkan, lévén tekintettel az eleddig ismeretlen változatokban terjedő paranoiára... • Egy tényleg keresztényi, s koránál fogva bölcs lélek viszont arra int, ne engedjünk az olcsó kísértéseknek, mert a kicsinyesség a méltóság rákfenéje... • Újra csöng a telefon, s az érdeklődő olvasó azon csodálkozik, hogy "minek ez a nagy hadrakelés az RMDSZ-beli tisztújítás körül?" mert ő úgy tudja, hogy még az év első felében belső választások lesznek, ami amúgy is a megyei vezető testületek összetételének megváltozásával jár... — "Pünkösdi királyságra készülnek?" (ma) Könyörtelen számok, egyetlen lehetőség (Folytatás az 1. oldalról) milliárd lejjel szubvencionálta az állam a tavalyi év közepén a mezőgazdaságot. Ez évi 1 millió átlagfizetésnek felel meg. • Sgabár az állam keményen támogatta a disznóhús árát, a hazai fogyasztó a nemzetközi átlagárnál 30 százalékkal többet fizet érte. • 1995-ben a kormány 4,9, a tavaly pedig 3,5 százalékos gazdasági növekedést jelentett. Viszont ez egy "egészségtelen" gazdasági növekedés volt, mert a vállalatok elprédálták a tartalékokat és tulajdonképpen veszteséggel dolgoztak. Ezen társaságok közül nagyon sok nem fizette ki adósságait az államnak, a társadalombiztosításnak. A gazdasági növekedésnek tehát igen nagy ára volt, mert ez tulajdonképpen keményen megnövelte az adóhátralékot, a költségvetési és azon kívüli deficitet, ami 1996-ban a GDP 13 százalékát tette ki, és ugyancsak nagyon megemelkedett a külkereskedelmi mérleghiány, két év alatt 4 milliárd lejjel. Az importkiadás 25 százalékkal haladta meg az exportból származó bevételeket. • Ilyen körülmények között a tavaly az infláció háromszorosa volt a betervezett szintnek, bár egy ideig stagnált. A lej elértéktelenedése felgyorsult. • Most először a társadalombiztosítási alap hiánnyal számol, ami körülbelül 600 milliárd lejre tehető. • A gazdasági egységek adóhátraléka mintegy 55 százalékos volt 1996. június 30-án. 16000 milliárd kellett volna legyen az ebből származó költségvetési bevétel, ebből csak 8000 milliárd lej került be addig az államkasszába. Ebből több mint 4000 milliárd lej lett volna a jövedelemadó, de ennek is csak kevesebb mint 50 százalékát fizették be a vállalatok. A több mint 5000 milliárd lejnyi hozzáadott értékadóból csak 2600 milliárd lej került be az államkasszába. A be nem fizetett adók miatt nem jutott pénz beruházásokra, állami fizetésekre, és más, életbevágóan fontos területek finanszírozására. A deficit okai tehát: a vállalatok veszteséges működése, az adócsalás, a szankcionálási rendszerrel kapcsolatos törvényhézagok. Az önálló vállalkozások 1996-os vesztesége mintegy 22(X) milliárd lej, az árak kiigazításának elmaradása pedig a tavaly 8300 milliárd lejes veszteséget okozott. A gazdasági egységeknek az állammal, bankokkal, kereskedelmi partnerekkel szembeni adóssága 19%. szeptember 30-án elérte a 28000 milliárd lejt, ami a GDP 18 százaléka! A számok könyörtelenek. Hét éve érezzük, sejtjük azt, hogy nem tudjuk pontosan, milyen nehéz gazdasági helyzetben vagyunk. Victor Ciorbea szavait Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója is igazolta. Victor Ciorbea kijelentette: a kormány nem hajlandó a társadalmi engedmények kedvéért látszatreformot végrehajtani, kis gyógyszeradagokkal kezelni a gazdaság súlyos betegségét. A kormány azt hiszi: ezt a módszert a lakosság sem tartaná helyesnek. "Egy új ház felépítése több munkát, kevesebb vakációt és kevesebb ünnepet jelent" — mondotta a kormányfő, majd hozzátette: az általunk irigyelt nyugati államok is átmentek hasonló krízishelyzeteken. Mivel országunkban a reformot nem hajtották végre idejében, a társadalom nehéz helyzetben lesz, de a kormány nem hagyja magára a legszegényebbeket, az idős embereket, a hátrányos helyzetű, egyéneket, ígérte Ciorbea. “A reformot bármilyen politikai áron végre kell hajtani, és a jelenlegi kormány kész ezt az árat megfizetni", mondotta. A kormány nem habozik! És nem azért cselekszik így, mert a nemzetközi pénzügyi szervezetek így akarják, hanem Románia utolsó esélyének tartják a gazdasági reformot. Viszont igaz, hogy bizalmi tőkével indul a kormány. A nyugati demokratikus államok szavahihető partnernek tekintik azt. Az IME, az EBRD, a Világbank és az Európai Unió együttesen ült tárgyalóasztalhoz a román kormánnyal. Az ország állampolgárait arra kérte, legyenek a kormány mellett. Ha ez nem képes végrehajtani amit elvállalt, akkor a lakosságnak joga van többet kérni tőle, mint lemondását. Nemzetközi sajtóértekezleten Francois M. Eltör, a Világbank Romániába kiküldött képviselője és Karen Fogg asszony, az Európa Tanács bukaresti állandó küldöttségének vezetője támogatásukról biztosították a román kormányt. Nemkülönben az RTV 1-es adásában a sajtóértekezlet után hasonló szellemben nyilatkozott Paul Thomson, a Nemzetközi Valutaalap Romániába kiküldött képviselője. A gazdasági helyzetről elmondta, hogy az előrelátható intézkedéseket az eddigi kormánynak kellett volna megtennie, és a nemzetközi pénzintézetek azért vonták meg országunktól a támogatást, mert az nem volt hajlandó végrehajtani az elkerülhetetlen gazdasági reformot. Aki nincs velünk, az ellenünk van? ZONDA ATTILA -(Folytatás az 1. oldalról) — Ennek szellemében hogyan képzeli a továbbiakat? — Az elmúlt két év időszakában igyekeztünk megyei szinten a döntéshozatalt az országos mellell alapján kialakított testületek minél szélesebb szintjére lebontani. A TKT-ban jelen vannak a marosvásárhelyi és vidéki szervezetek megválasztott képviselői, valamint politikai társszervezeteink képviselői. Az Egyeztető Tanácsban 24 Maros megyei szinten is működő civiltársadalmi szervezetünk, valamint egyházaink képviselői véleményezik a megyei szintű döntéseket. Mindezek ellenére, bizonyára vannak olyan kisebb-nagyobb szakmai csoportok vagy egyszerűen együttgondolkodó csoportosulások, akiknek véleménye nem jutott el a döntéshozatalt megelőző fórumokra. Igyekeznünk kell tehát ezt a hiányosságunkat is kiküszöbölni és megtalálni — közös megegyezéssel és a közérdek egyértelmű képviseletében — azokat a módozatokat, képviseleti és kommunikációs formákat, amelyek a lehető legszélesebb fórumot tudják biztosítani a legszélesebb véleménynyilvánításnak. Az ezt célzó javaslatokat, konkrét megoldási lehetőségeket szívesen vesszük a jövőben is. KÁLI KIRÁLY ISTVÁN (Folytatás az 1. oldalról) részt vehetnének a döntéshozatalban. Szeretném, ha az ifjúság a neki megillető helyet kapná a döntéshozatalban, a közéletben főleg, hiszen mindig is az lesz jó, amit ők akarnak, mert nem a középkorosztályi túli egyének döntése a fontos, hanem a fiatalok döntése, hiszen a jövő társadalmat ők építik maguknak. POLITIKA Újabb szovátai levél Borzasztóan sajnáljuk, hogy — úgy tűnik, mindenki tiltakozik minden ellen, és ezáltal — a Megyei Választási Bizottság meglehetősen nehéz helyzetbe került. De, sajnálatos módon, nem lehet figyelmen kívül hagyni tényeket. Ez esetben a tények csak számok. Azok is számok pedig, amelyek kimaradtak a dec. 5-én közölt Határozatból a következőek: A számok nem egészen azt mutatják, ami a szerdai, január 29-i Népújságban áll fehéren feketén: "vagyis az Önök által reális arányként igényelt 60/40% a vidék javára valóssá válik". Tehát a Maros megyei szervezet Operatív Tanácsa és a Me(Folytatás a 6. oldalon) Műhely Vidék Szenátorok és képviselők: 5 1 Önkorm. TKT képv.: 5 12 Körzetek és kerületek által választott képv.: 14 10 Politikai profilú társszerv. által kijelölt képv.: 8 0 Összesen: 32 21 NÉPÚJSÁG 3 Az RMGE képviselői a minisztériumban Január 30-án a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tárcavezetője, Dinu Gavrilescu fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetőségét, dr. Csávossy György országos elnököt, Csomós Attila gazdasági és Sebestyén Attila ügyvezető alelnököket. A találkozó során elemezték a román mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, az érdekvédelmi szervezetek szerepét a legsürgősebb problémák megoldásában. A miniszter kifejtette azon véleményét, hogy a civil társadalmi szerveződések és a demokrácia jegyében működő érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakulás, az egészséges gazdasági rendszer kialakulásában. Továbbá ígéretet tett az RMGE kormányprogrammal egybeeső törekvéseinek a támogatására. Kedvezőtlen válasz Január 31-én Kolozsváron megkezdődik az aláírásgyűjtés a ma■gyar konzulátus újramegnyitása ellen — közölte a Rompres hírügynökséggel Gheorghe Junar polgármester, noha a városi tanács nem szavazta meg az indítványt. Az aláírásgyűjtés megkezdése — pár nappal a Román Nemzeti Egységpárt vezetőinek az államfőnél tett látogatását követően — azt mutatja, hogy Lunar elégedetlen a konzulátus megnyitási határozatának visszavonására vonatkozó kérésre kapott válasszal. Felértékelődött a magyarországi románság Jelentette ki szerdán a békéscsabai Városházán a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata kihelyezett elnökségi ülésén Budai János, a testület elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a két ország közti kapcsolatban bekövetkezett változást érzékelhették a magyarországi románság vezetői Románia új külügyminiszterének nemrégi gyulai látogatásán is. Adrian Severin első külföldi útján kereste fel a várost, hogy meghallgassa az ottani románságot, s tapasztalatai alapján képviselhesse érdekeiket. Mint kiderült, Románia nehéz anyagi helyzete ellenére többet tehet a magyarországi románokért, mint a korábbi években. Moldovai írók a bukovinai románokért Moldva Köztársaság írószövetségének Tanácsa közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben támogatásáról biztosítja a bukovinai románok kulturális és irodalmi társaságát, amely augusztusban tiltakozó nyilatkozatot fogadott el, mondván, hogy Ukrajna illegálisan tart birtokában román területeket Észak-Bukovinában, továbbá Besszarábia északi és déli részén. Közleménye szerint a Moldovai írószövetség nem maradhat közömbös, amikor nemzettársaikat erőszakos beolvasztási folyamatok sújtják , etnikailag és szellemileg degradálják és nem veszik figyelembe, hogy a Szovjetunió e területeket erőszakkal kebelezte be. A Románia és Ukrajna között készülő alapszerződés jelenleg ismert állapotában a Molotov-Ribbentrop paktum elismerését jelentené , és azt is, hogy ezek a területek a visszakerülés reménye nélkül maradnának idegen kézben. Az energiaipari deregulációról Az Európai Unió energiaügyi miniszterei tárgyalásokat terveznek kelet-európai kollégáikkal az energiaipari deregulációról és az együttműködésről a hatékonyság és a környezet védelme terén. Az EU miniszterei tíz kelet-európai országból fogják meghívni kollégáikat május 25-re, saját értekezletük előestéjére. A tíz ország: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária, Szlovénia. Az EU ki akarja puhatolni a kelet-európai országok álláspontját és terveit a dereguláció, vagyis a piaci szabályozás egyszerűsítése, a monopóliumok felszámolása és a verseny engedélyezése ügyében. Egyezség Kovászna megyében is A kormánykoalícióhoz tartozó Kovászna megyei pártok között kedden véget értek a decentralizált központi intézmények helyi képviseleteinek vezető funkcióiról folytatott tárgyalások. A kiadott közlemény értelmében, melyet az RMDSZ, a Szociáldemokrata Unió és a Demokratikus Konvenció helyi szervezetei írtak alá, 30 hivatal vezetéséről döntöttek. Ezek közül 20 illeti meg az RMDSZ-t, 6 a Demokratikus Konvenciót és 4 a Szociáldemokrata Uniót. Eddig csak hét megyei közhivatal vezetője volt magyar a székelyföldi megyében, ahol a lakosság 75 százaléka magyar. Az egyezség értelmében az RMDSZ jelöli ki többek között a megyei tanfelügyelőség és a megyei művelődési felügyelőség, a kataszteri hivatal, a mezőgazdasági igazgatóság, az egészségügyi igazgatóság, a megyei vámhivatal, a megyei ütés vasúti felügyelőség és más hivatalok vezetőit. 10.000 lejre élelem Stefan Dragulescu egészségügyi miniszter 59 százalékkal szándékozik növelni az egészségügyben dolgozók fizetését. Továbbá még az első ülésen kérni fogja a Parlamenttől, hogy a kórházban fekvő betegek a jelenlegi 3.000 lej helyett naponta személyenként 10.000 lejre kapjanak élelmet. Az Egészségügyi Minisztérium költségvetésének kiegészítése érdekében szükség van az egészségügyi hozzájárulásnak az eddigi 2 százalékról 3 százalékra történő emelésére, valamint olyan intézkedések meghozatalára, amelyek kényszeríthetik a gazdasági egységeket az említett hozzájárulás, az úgynevezett CAS befizetésére. Nyugdíjemelést követelnek A Nyugdíjasok Országos Egyesületei azt kérik a kormánytól, hogy 300.000 lejre emelje az átlagnyugdíjakat — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Constantin Misehie, a Nyugdíjasok Általános Szövetségének alelnöke. Az általa képviselt társadalmi kategória nevében kérte az összes nyugdíjaknak az inflációhoz való igazítását, több üdülőjegyet, az ártámogatott gyógyszerek számának, valamint a temetkezési segélyek összegének a növelését. Hírszerkesztő: Bodolyi Gyöngyi