Népújság, 1997. március (49. évfolyam, 41-61. szám)

1997-03-01 / 41. szám

1997. március 1., szombat Ukrán vélemény Karnyújtásnyira az alapszerződés Jelentős előrehaladást sikerült elérni Ukrajna és Románia képviselőinek a két ország között megkötendő alap­­szerződésről folyó kijevi tárgyalásokon — mondta pénteken Anton Butejko, első külügyminiszter-helyettes, az uk­rán tárgyalófél vezetője. A NATO-tagságra pályázó Romá­nia rendkívül fontosnak tartja azt, hogy az alapszerződés a lehető leg­hamarabb megszülessen. A bukaresti külügyi tárca a mostani kilencedik tárgyalási forduló előtt reményét fe­jezte ki, hogy több egyeztetésre már nem lesz szükség, és csak alá kell írni az átfogó barátsági és együttműködé­si egyezményt. Butejko úgy fogalmazott, hogy a megbeszélések nehezek, de eredmé­nyesek voltak. A felek állítólag lénye­ges előrelépést tettek a dokumentum megszövegezésében. A tárgyalásokat nagyon hamar be lehet fejezni, ha a még mindig megmaradt egyetlen vitás pontot illetően is egyetértésre jutnak a felek — közölte Butejko. A tisztviselő azonban most nem volt hajlandó nyilatkozni, mint mondta, az ukrán és a román tárgyalópartner megegyezett: addig nem hoznak nyil­vánosságra részleteket, amíg a két el­nök nem értesül a megbeszélésekről, és nem foglal állást a kérdésben. A külügyminiszter-helyettes min­denesetre nem zárta ki annak a le­hetőségét, hogy valóban ez az utol­só tárgyalási forduló. A két fél szak­értői pénteken folytatták a doku­mentum azon részeinek a szerkesz­tését, amelyekről csütörtökön egyeztek meg Kijev és Bukarest képviselői. POLITIKA "Nem kell fellobbanni mindentől" (Folytatás az 1. oldalról K­lozsvárnak, amely pedig az egységes román állam része. A külpolitika, em­lékeztetett, a központi kormány fel­adata. A nagyszámú újságíró és ér­deklődő előtt arra szólította fel a je­lenlévőket, gondoljanak arra, mi há­rul rájuk a román-magyar megbéké­lés és partnerség megvalósításában. Számos közös történelmi momen­tumból ítélve jogos a félelmünk, de ezt a félelmet le kell győzni — fo­galmazott a külügyminiszter. Az RMDSZ-nek a Bolyai Fegyelem újra­indítási követelése kapcsán Severin rámutatott: a magyar kisebbség kép­viselteti magát a kormányban, hala­dunk előre, és majd meglátjuk a dol­gok természetes alakulását. Jelezte, hogy első ízben látja lökés püspök­nek a 25 követelését tartalmazó, az RMDSZ vezetősége elé terjesztett dokumentumot, amely egymás mellé helyez elvi dolgokat, amelyekkel min­denki egyetért, és olyanokat, amelye­ket személy szerint egyelőre elutasít. Bizonyos célkitűzések elévülhetnek, mert az idő megoldja őket, mások továbbra is vita tárgyát képezhetik. Nem kell fellobbani mindentől — mondta a külügyminiszter. A román diplomácia feje elutasí­totta az egységpárti levélnek azt a kö­vetelését is, hogy a főkonzulátust csak akkor nyissák meg, ha Romániát Ma­gyarországgal együtt a bővítés első hullámában veszik fel a NATO-ba, és akkor sem Kolozsváron: rámutatott, hogy a két dolognak egymáshoz sem­mi köze sincs. Az­ RMDSZ választot­tai, a többi kormánypárti és a velük rokonszenvező tanácsosok támogatá­sukról biztosították a külügyminisztert, akinek egyébként a kétórás ülésen mindössze 15 percet hagyott a polgár­­mester álláspontjának kifejtésére. Délután Adrian Severin részt vett az RNEP-hez, közel álló Avram láncú Társaság ülésén, ahol ugyan­csak a főkonzulátus újbóli megnyi­tása ellen kívántak tiltakozni a na­cionalisták. Az albán parlament jövő héten elnököt választ Az­ albán parlament hétfőn összeül, hogy államfőt válasszon — jelentette be Pjeter Arbnori a tiranai törvényhozás elnöke. Sali Berisha jelenlegi ál­lamfőt — akinek második, ötéves elnöki időszakra szóló jelölését csütörtök este erősítette meg a kormányzó Demokrata Párt országos választmánya — megfigyelők szerint akadály nélkül meghosszabbítja majd funkciójában a kor­mánypárti többségű parlament. Az­ első ízben 1992 áprilisában megválasztott, 52 éves Sali Berisha első elnöki mandátuma március 9-én jár le. Az albán parlament az elnökválasztás napirendre tűzésén kívül azért ült össze, hogy megvitassa a dél-albániai Vlora városában, kialakult feszült helyzetet. Vlorában kormányellenes tüntetők ezrei 23. napja folyamatosan tüntetnek. Milosevic népszerűsége jelentősen csökkent A legújabb szerbiai közvélemény-ku­tatás eredményei arról tanúskodnak, hogy az utóbbi hónapokban alaposan megcsappant Slobodan Milosevic szerb elnök népszerűsége, s a korábbi 48 százalékról a felére csökkent azok aránya, akik támogatják az­ államfőt, illetve a szocialista pártot. A szerbiai társadalomtudományi in­tézet által elvégzett, s a Dnevni Te­legraf című belgrádi lap által pénte­ken közzétett közvélemény-kutatás szerint Vesna Pesic, a Szerb Polgári Szövetség elnöke és Zoran Djindjic, a Demokrata Párt elnöke is népsze­rűbb a választók között, mint Milo­sevic, s a szerb elnök jelenleg csak az Együtt ellenzéki pártkoalíció har­madik vezetőjét, Vuk Draskovicot, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnö­két tudná legyőzni. Srbodran Brankovic, az intézet igazgatója elmondta, hogy Milosevic elnök 1991 óta nem volt hasonlóan súlyos helyzetben, majd hangsúlyoz­ta: a társadalomtudományi intézet által készített közvélemény-kutatá­sok történetében először fordul elő, hogy egy ellenzéki szövetség népsze­rűbb, mint a hatalmon lévő Szerbiai Szocialista Párt. "Az Együttnek jó esélye van arra, hogy az idén sorra kerülő elnökválasztáson legyőzze Slo­bodan Milosevicet, ám ez­ csak akkor következik be, ha nem Vuk Drasko­vic lesz­ az ellenjelölt. Draskovic je­lölése ugyanis megerősítené azt a véleményt, hogy két személy, s nem két program közül kell vá­lasztani. E­z esetben az Együtt ve­reséget szenvedne" — mondta Brankovic. A román királyi ház történetéből I. Mihály, aki pénteken csaknem öt évtizedes száműzetéséből hatnapos látogatásra tért vissza Romániába, a Slobenzollern-ház negyedik képviselő­je volt a román trónon 1947 decem­berben kikényszerített lemondásáig. Moldova és Havasalföld 1859-ben Alexandru Ioan Cuza fejedelemsége alatt egyesült, ám az uralkodó hamar konfliktusba került a törvényhozással. A politikusok 1866-ban lemondásra kényszerítették és elhatározták, kül­földi hercegnek ajánlják fel a trónt. Miután Flandriai Fülöp visszautasí­totta a koronát, a választás Hohen­­zollern Károly rajnai hercegre esett, aki Bismarck és III. Napóleon francia császár támogatását egyaránt élvezte. Károly incognitóban, hamis útlevél­lel érkezett Romániába, hogy a ki­rályság gondolatáért egyáltalán nem lelkesedő osztrákok fel ne ismerjék útja során. Bukarest népe 1866 má­jus 10-én nagy ünneplésben részesí­tette. Az uralkodó által életbe lépte­tett alkotmány parlamenti rendszert írt elő. Károly király uralkodása ide­jére esett az orosz-török háború, amely lehetővé tette az ország füg­getlenségét. Romániát 1881-ben nyil­vánították királysággá — innen a Re­­gát név —, a király a török ágyúk ércéből készült koronát kapott. 1883- ban Románia a német-osztrák-ma­­gyar-olasz Hármasszövetségbe lépett be, de a koronatanács 1914-ben en­nek betartása ellen szavazott. Károly 1914 szeptemberében hunyt el, utóda — mivel gyermeke nem volt — unokaöccse, I. Ferdinánd lett. Az ő idején lépett hadba Románia az Antant oldalán, s született meg az Osztrák-Magyar Monarchia első vi­lágháborús összeomlása nyomán Besszarábiával és Erdéllyel Nagy-Ro­­mánia. Országlására esik többek kö­zött egy földreform és az ország köz­­igazgatásának megszervezése, majd az általános választójogról szóló dek­rétum a liberális kormányzás idején, 1927-ben halt meg a sinaiai kastély­ban. A harmadik uralkodó, II. Károly szerelmei és házasságai számos poli­tikai vihart kavartak. 1918-ban a kor­mány engedélye nélkül házasodott össze Zizi Tambrinóval, ezért külföld­re küldték. Zizi 1920-ban szülte meg Carol Mirceát, akinek három lány­gyermeke közül az első, a lelenc 1948-ban hozta világra Pál herceget, aki ma is szemez a trónnal. Mihály II. Károlynak Elena görög hercegnővel kötött házasságából szü­letett 1921 október 21-én, ám az uralkodó ezután elvált Hiénától — egy Fiena I­upescu nevű szépasszony kedvéért. Ezért Ferdinánd király még életében Mihályra testálta a trónt, akit Ferdinánd halálakor 1926-ban ki­rállyá kiáltottak ki és az országot ré­­genstanács kormányozta. 1930-ban azonban II. Károly Iuliu Maniu parasztpárti vezető hívására mégis visszatért és trónra lépett: az ország válsághelyzetbe jutott, uralko­dása alatt megerősö­d­t a jobboldal. 1938-ban feloszlatta a pártokat és be­vezette a "királyi diktatúrát”, és ő volt a szálláscsinálója Antonescu marsall diktatúrájának is. A marsall azonban nem sok hálát tanúsított ezért: 1940- ben lemondásra és távozásra kénysze­rítené őt. II. Károly 1959-ben Portu­gáliában halt meg. I. Mihály 1940 szeptemberében így másodszor is király lett, miközben Antonescu marsall kormányozta az országot, Hitler hű szövetségeseként. A fiatal uralkodó 1944 augusztus 23- án kulcsszerepet játszott a marsall le­tartóztatásában (a diktátort a királyi bélyeggyűjtemény páncélszekrényébe zárták, majd a kommunista párt egy titkos sejtje őrizte) és abban, hogy Románia a nácik ellen fordította fegyvereit. A Moszkva által az országra kény­szerítet­t M K­oza-kormány működése ellen I. Mihály hat hónapon át „ki­rályi sztrájkkal­, tiltakozott, nem volt hajlandó aláírni semmiféle okiratot. 1947-ben Petru Groza személyesen szólította fel lemondásra. December 30-án írta alá „azt a dolgot,, és mint emlékirataiban megemlíti, ezt követően Groza mosolyogva megkérte, tapogassa meg a zsebét: pisztoly volt benne. • I. Mihály 1948. január 3-ára anyjá­val és a család néhány bizalmasával együtt hagyja el az országot. A száműzött ex-uralkodó 1948- ban vette el Anna Bourbon-Parma hercegnőt, 1956-tól telepedett le Svájcban, ahol berepülő pilótaként dolgozott, majd 1957-től egy elektronikai társaságot alapított, később tőzsdeügynök is volt. A ki­rályi párnak öt leánygyermeke szü­letett. Temesvár szellemében Csütörtökön Tőkés László református püspök, az RMDSZ tisz­teletbeli elnöke részvételével könyvbemutatót tartottak a szövet­ség bukaresti székházában. Tőkés László könyve, melynek címe Temesvár szellemében — Ökuménia és megbékélés, és a ma­gyar mellett románul és angolul szól az olvasóhoz, Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő mutatta be, majd a szerző vá­laszolt a sajtó képviselőinek a kérdéseire. Ezt követően Tőkés László dedikálta könyvét a megjelenteknek. Ki az új államtitkár? Az RMDSZ javaslatára Victor Ciorbea miniszterelnök február 25-én a Nemzeti Kisebbségi Hivatal államtitkárává nevezte ki dr. Klaus Fabritiust, a Német Demokrata Fórum képviselőjét. Az új államtitkár 1942-ben született Nagyszebenben, ott érettségi­zett, a Bruckenthal Líceumban, majd 1964-ben állatbiológusi diplomát szerzett a iasi-i egyetemen, s ugyanott doktorált 1973- ban. Dolgozott kutatóként az agigeai kutatóállomáson, vett mú­­zeológus a konstancai akváriumnál, aztán 12 éven át előadótanár. 1976-tól a Bukaresti Higiéniai és Közegészségügyi Intézetben biológusi, főbiológusi, tudományos kutatói, majd fő­kutatói minőségben folytatott kutatásokat. A Romániai Hum­boldt Klub, valamint az Általános és Alkalmazott Entomológia Romániai Társaságának alapító tagja, a Németországi Általános és Alkalmazott Entomológiai Társaság tagja. Világnapok márciusban Márciusban számos világnap van. Mindjárt elsején a polgári vé­delem világnapja, melyet a Nemzetközi Polgári Védelmi Szer­vezet (ICDO) megalakulásának 20. évfordulója alkalmából hozott döntés alapján ünnepelnek. Március 8. nemzetközi nő­nap, a Szocialista Internacionálé 1910-es koppenhágai tanácsko­zásán döntöttek megünnepléséről. A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én tartották meg Ausztriában, Dániá­ban, Németországban és Svájcban. A 8-i dátum magyarázata az, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvene­zer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkenté­sért. A nők jogainak és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ közgyűlése. Március 22: a víz vi­lágnapja — az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferen­cia javaslatára. Március 23: meteorológiai világnap. Március 24: a tuberkulózis világnapja. Március 27: színházi világnap. Tizenhatezer kolozsvári nem akarja Csütörtökig tizenhatezer kolozsvári lakos fejezte ki írásban el­lenzését a magyar konzulátus megnyitásával kapcsolatban. Az aláírásgyűjtést meggyorsította a megnyitás szándékának hiva­talos bejelentése. FAR’97 A nem kormányszervezetek támogatása érdekében csütörtökön a fővárosi ARTEXPO kiállítóteremben megnyílt a nem kor­mányszervezetek első vására, a FAR’97, amelyet a Civil Társa­dalom Fejlesztéséért Alapítvány szervezett Emil Constantinescu elnök védnöksége alatt. A megnyitón jelen volt az államfő is. A vásár alkalmával megvitatják a hazánkban működő több mint háromezer nem kormányszervezet tevékenységét. Sittre került a tőzsdedili A rendőrség korrupcióellenes brigádja letartóztatta Palcau Ser­­giut, a temesvári árutőzsde igazgatóját, akit az állam megkáro­sításával vádolnak, 2,3 milliárd lej szárad a lelkén. Az összeg legnagyobb része különböző alcégeken keresztül a dili saját zse­bébe vándorolt. Vesét, tüdőt vegyenek! Egy máráscsti-i férfi és egy nő a focsani-i ingyenes hirdetésen keresztül közölte, hogy előnyös áron kínál egészséges vesét vagy tüdőt. Vasile Mustata és Florica Docan lakosokról van szó. A férfi, aki már két éve munkanélküli és négy gyermek apja, el­mondotta: nem bír már így élni, a család éhezése bírta rá saját szerveinek eladására. Márciusban új műsorráccsal boldogítja nézőit a Pro TV, így a késő esti híradó 23 órakor lesz. Tatulici műsorát hétfőn, Ilie Serbanescu gazdasági műsorát szerdán sugározzák, mind­ket­­tőt 2­3.10 órakor. Vasárnaponként a sportkedvelők ugyaneb­ben az órában nézhetik a forduló elemzését, és bekapcsolódhatnak a beszélgetésbe. Hat új sorozatfilmmel is kirukkol a népszerű csatorna, hétfőnként Kevin Costner me­séli az indiánok történetét, csütörtökön két sorozat indul, egy tudományos és egy vígjátéki. Pénteken fél hattól a gyerme­keknek vetítik a harcos hercegkisasszonyról szóló sztorit, szombaton pedig egy szép fotóriporter hölgy kalandjaival is­merkedhet meg a néző. A sci-fi kedvelői a Terra 2 című so­rozatot láthatják. A nézők kérésére ismét műsorra tűzték a Vészhelyzet (Sürgősségi kórház), a Brisco County kalandjai, az Acapulco HEAT, a Fort Boyard és A szerelem rabságában című korábbi sorozatokat. Kitiltotta a bárokból a tizenhat éven aluli fiatalokat Karánsebes polgármestere. A hír attól is érdekes, hogy — jellemző módon — a bártulajdonosok és bérlők tiltakoztak a rendelkezés ellen. Nem titok, hogy az al­kalmi csehók, lebujok, a játékautomatákkal is rendelkező zug­­vendéglők, bárok bevételének jelentős része a diákzsebekből származik. A rendelet ellen vétő tulajok egymilliótól ötmillió lejig terjedő bírságot fizetnek, ha kiskorút fedeznek fel a lokáljaikban (amelyekben szeszes italt mérnek). A 16 évet betöltött ifjak csak tanítás után léphetik át az italbárok küszöbét. Hírszerkesztő: Bölöni Domokos Új műsorrács a PRO TV-ben KÉPÚJSÁG 3

Next