Népújság, 2001. április (53. évfolyam, 77-98. szám)

2001-04-26 / 96. szám

10 NÉPÚJSÁG TÖRVÉNYISMERTETŐ KÖZLEMÉNYEK 2001. április 26., csütörtök Az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról A 2001. évi 10. számú törvény alapelveiről (4.) (Folytatás április 24-i lapszámunkból) Ha a jogosult személy kérésében kizárólag a privatizálási folyamatban használt névértékű címleteket igényel, meg kell idézni a Pénzügyi Minisztériumot is. A törvényszék határozata a törvényes jogorvoslati utaknak van alávetve. Ha a jogosult személy az igazságszolgáltatáshoz intézett keresetében részvényeket kér, a bíróság határozattal megállapítja szakvélemény alapján a megfelelő értéket és kötelezi a privatizálásban részt vett közintézményt a megindokolt döntés vagy rendelkezés kibocsátására, amelynek alapján a jogosult személy megkapja a részvényeket. Amennyiben a jogosult személy kérelmében kizárólag a privatizálási folyamatban használt névértékű címleteket kért, a bíróság határozattal megállapítja szakvélemény alapján a megfelelő értéket és kötelezi a Közpénzügyi Minisztériumot az illető címletek kibocsátására. Azok a személyek, akik az 1948. évi 119-es törvénnyel vagy más jogszabályokkal államosított jogi személyek társult ja minőséggel rendelkeztek, jóvátételi intézkedésekre jogosultak, amelyek elsőbbséggel az államosított jogi személy vagyonállagát átvett gazdasági társaság részvényeiből vagy elsőbbséggel a tőkepiacon tranzakcionált más gazdasági társaság részvényeiből állnak. A fentiek előírásaiban nem részesülnek azok a természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek a tárgyalt törvény hatályba lépéséig kártérítésben részesültek. A részvények a jogosult személyek kérésére a gazdasági társaság privatizálásában részt vett intézmény által nyújtandók. A részvények értékét a privatizálásban részt vett közintézmény számítja újra a nettó aktívának a Románia Hivatalos Közlönye IV. részében közzétett, vagy az államosítás előtt a cégjegyzékbe bejegyzett utolsó könyvviteli mérlegben szereplő értéke alapján, alkalmazva a Románia Nemzeti Bankja által megállapított aktualizálási koefficienst és az Országos Statisztikai és Közgazdaság-kutatási Intézet által megállapított inflációmutatót. A törvény hatályba lépésének időpontjától számított 30 napos határidőn belül a Román Nemzeti Banknak meg kell állapítania a lej értékének aktualizálási koefficiensét az 1948. június 11-i időponttól jelen törvény hatályba lépésének időpontjáig. A jogosult személy kérelmének átvételétől számított 60 napos határidőn belül, vagy a jogosult megindokolt elnapolási kérése esetén a privatizálásban részt vett közintézménynek megindokolt döntéssel vagy rendelkezéssel meg kell állapítania a részvények újraszámított értékét. Ha a jogosult személy részvényeket igényel, a privatizálásban részt vett közintézménynek az egyezkedés nyomán megindokolt döntéssel vagy rendelkezéssel meg kell határoznia a gazdasági társaságokat és az újraszámított értéknek megfelelő részvényszámot. A jogosult személy a privatizálásában részt vett közintézménnyel más egyenértékes jóvátételi intézkedésekben is megállapodhat. A lebontott és kisajátított ingatlanok esetében, ahol egyenértékű jóvátételt állapítanak meg, a jogosult személyek az értesítést (notificare) az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatalhoz, illetve Bukarest municípium polgármesteri hivatalához kell intéznie. Az egyenértékes jóvátételi intézkedések a Közpénzügyi Minisztérium területi szervei által a törvényben előírt érdemi és alakisági feltételek teljesítésének ellenőrzése alapján nyújtott véleményezésével a polgármesterek, illetve Bukarest municípium főpolgármesterének megindokolt rendelkezésével állapítandók meg. A IV. fejezet az egyenértékes jóvátételi intézkedések névértékű címletek vagy részvények formájában történő jóvátételre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A törvény hatályba lépésének időpontjától számított 30 napos határidőn belül a Közpénzügyi Minisztériumnak metodológiai szabályokat kell kidolgoznia a névértékű címletek kibocsátására, bejegyzésére és felhasználására. A Közpénzügyi Minisztérium által kibocsátott névértékű címletek forgalmazhatók a piacon, és kizárólag a privatizálási fo-____________________ lyamatban használhatók 0 z* fel. A privatizálásban a pttragottillS részt vett közintézmé-____________________ nyek, valamint a Privatizálással és az Állami Érdekeltség Adminisztrálásával Foglalkozó Hatóság (a volt Állami Vagyonalap) köteles fizetségként átvenni a névértékű címleteket a privatizálási folyamatban levő gazdasági társaság részvényeinek és aktíváinak megvásárlása esetén. A kizárólag a privatizálási folyamatban használt névértékű címletek a kibocsátásuktól számított legfeljebb 7 éves határidőn belül értékesíthetők, az inflációmutatóval aktualizált értéken. Amennyiben az egyenértékes jóvátételi intézkedések részvények útján valósulnak meg, a jogosult személynek a privatizálásban részt vett volt Állami Vagyonalaphoz, az ágazati minisztériumhoz, a helyi közigazgatási hatósághoz kell kérelemmel fordulnia, a megindokolt döntés vagy rendelkezés kézhezvételétől számított 60 napos határidőn belül. A privatizálásban részt vett közintézmény köteles a kérés átvételétől számított 60 napos határidőn belül meghívni a jogosult személyt az egyenértékes jóvátételi intézkedésekkel kapcsolatos egyezkedésekre. Az V. fejezet a pénzbeli kártérítések szabályait tartalmazza. Az értesítéseket, amelyekkel a jogosult személy pénzbeli kártérítést igényel vagy ezt választja, ahhoz a prefektúrához kell küldeni, amelynek területi körzetében volt vagy van a visszaéléssel átvett ingatlan, a törvényes határidőn belül és feltételek között. Amennyiben a jogosult személy természetbeni visszaszolgáltatást igényelt, de ezt nem hagyták jóvá vagy erre nincs lehetőség a törvény szerint, a bízlaló egység vagy a polgármesteri hivatal az értesítés kézhezvételétől számított 60 napos határidőn belül a pénzbeli kártérítés ajánlatára vonatkozó döntését, illetve rendelkezését el kell juttatnia a székhelyének területi körzete szerinti prefektúrához. Ha az ingatlan értékét szakértői vélemény alapján állapították meg, csatolni kell a szakértői vélemény másolatát, ha pedig a jogosult személy nem fogadta el az ajánlatot és a bírósághoz fordult, erről megjegyzést kell tenni. Ha az ingatlan értékének megállapítása érdekében nem volt szakvélemény, a döntésnek vagy rendelkezésnek kötelezően tartalmaznia kell az ingatlan felbecsült értékét. Az értesítések és a pénzbeli kártérítésekre vonatkozó ajánlatok központosítása után a prefektúráknak a központosított helyzetkimutatást a kapott anyagokkal együtt el kell juttatniuk a Közpénzügyi Minisztériumhoz. A jogosult személynek nyújtandó pénzbeli kártérítés felmérése érdekében a jelen törvény hatályba lépésének időpontjától számított 6 hónapos határidőn belül a miniszterelnök döntésével létrehozandó a Közmunkálat-, Szállítás- és Lakásügyi Minisztérium, a Közpénzügyi Minisztérium és a Közigazgatási Minisztérium 2-3 képviselőjéből álló tárcaközi bizottság. A tárcaközi bizottság titkárságát a Közmunkálat-, Szállítás- és Lakásügyi Minisztérium biztosítja. A pénzbeli térítések felbecsülése alapján a törvényben az értesítések benyújtása tekintetében előírt 6 hónapos határidő lejártát követő egy éven belül külön törvénnyel szabályozandó a korlátozható pénzbeli kártérítések összege, folyósítási módja és eljárása. A VI. fejezet az átmeneti és zárórendelkezéseket tartalmazza. A törvény rendelkezéseinek a megszegése fegyelmi, adminisztratív, polgári vagy büntetőjogi felelősséget von maga után. A törvény hatályba lépésétől a tényleges visszaszolgáltatásig terjedő időszakban az ingatlan megsemmisítése vagy megrongálása bírlalójának felelősségét vonja maga után. Az ingatlan bírlalójának a jogosult személy jelenlétében jegyzőkönyvet kell készítenie az ingatlan tényleges állapotáról, az igénylés időpontjától számított legfeljebb 15 napos határidőn belül. A fenti határidőnek az ingatlant bízlaló személy általi megszegése esetén a jogosult személy bírósági végrehajtóhoz fordulhat, aki majd elkészíti az ingatlan tényleges helyzetére vonatkozó jegyzőkönyvet. A jogosult személy által az ingatlan tényleges helyzetére vonatkozó jegyzőkönyvnek bírósági végrehajtón keresztüli elkészítésével kapcsolatban eszközölt kiadások visszanyerése céljából a jegyzőkönyv hitelesített másolata az ingatlan bízlalójával szembeni végrehajtható okiratot képez. Azok az ingatlanok, amelyeket nem juttatnak vissza a jogosult személyeknek, a jelenlegi bírlalóik kezelésében maradnak. A lakástól eltérő rendeltetésű ingatlanok elidegeníthetők a hatályos törvényhozás szerint. Az ingatlant érvényes jogcímen bírlalónak elővételi joga van. A lakás rendeltetésű ingatlanok elidegeníthetők a hatályos törvényhozás szerint, a bérlőknek elővételi joguk lévén. Azok a bérlők, akik az 1995. évi 112- es számú törvény alapján vették meg az általuk lakott lakásokat, a vásárlás időpontjától számított 10 év letelte előtt csakis az illető lakások volt tulajdonosainak idegeníthetik el. Az eladási ár nem haladhatja meg a bérlő által, az 1995. évi 112-es számú törvény alapján a lakás vásárlásakor fizetett ár aktualizált értékét, kivéve azt az esetet, amelyben a felek másként állapodtak meg. A tárgyalt törvény hatályba lépésének időpontjától számított 90 napos határidőn belül a jogosult személynek értesítenie kell a birtokló bérlőt a lakás megvásárlására vonatkozó szándékáról és a lakcíméről. Az ingatlanért pénzbeli kártérítésben részesült jogosult személy köteles visszaszolgáltatni az államnak - ha esedékes - a kártérítések és a volt bérlőnek fizetett vásárlási ár közötti aktualizált értékkülönbözetet. Azok a személyek, akiknek természetben visszaszolgáltattak valamely lakás rendeltetésű ingatlant és ugyanazon helységben az állami lakásalapból bérelt lakással rendelkeznek, kötelesek ezt a polgármesteri hivatal rendelkezésére bocsátani a visszaszolgáltatott ingatlanba való tényleges beköltözésük időpontjában. Az állami lakásalapból felszabadított lakások a volt tulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanok bérlőinek rendeltetett speciális lakásalapot képeznek. A minimális jövedelemszint alatti pénzügyi eszközökkel rendelkező családok, a rokkantak, a nyugdíjasok és a fogyatékos személyek számára a privatizálásból származó összegek 2 százalékos hányadából létrehozott és az állami költségvetési törvénnyel évente előirányzott alapból épített szociális lakásokat biztosítanak. Az elidegenítési jogi aktusok, ide értve a privatizálási folyamat keretében eszközölteket is, amelyeknek tárgyát a jelen törvény hatálya alá eső ingatlanok képezik, érvényesek, ha az elidegenítés időpontjában hatályos törvények betartásával kötötték meg. Azok az elidegenítési jogi aktusok, ide értve a privatizálási folyamat keretében eszközölteket is, amelyeknek a tárgyát érvényes jogcím nélkül átvett ingatlanok képezik, abszolút semmisséggel sújtották, azok kivételével, amelyeket jóhiszeműen kötöttek meg. Azok az elidegenítési jogi aktusok, ide értve a privatizálási folyamat keretében eszközölteket is, amelyeknek tárgyát azok az ingatlanok képezik, amelyeket politikai jellegű perekben, bírósági ítélettel, vagyonelkobzással vettek át, abszolút semmisek, ilyen esetekben nem lehet jóhiszeműségre hivatkozni. Azok az elidegenítési jogi aktusok, ide értve a privatizálási folyamat keretében eszközölteket is, amelyeknek tárgyát érvényes jogcímen átvett ingatlanok képezik, abszolút semmisséggel sújtottak, ha az elidegenítés időpontjában hatályos törvények kényszerítő rendelkezéseinek megszegésével köttettek meg. A közjogi szabályozástól eltérve, a semmisségi októl függetlenül, a kereseti jog elévül a jelen törvény hatályba lépésének időpontjától számított egyéves határidőn belül. A törvény előírásai a folyamatban levő perek esetében is alkalmazandók, a jogosult személy kérheti a per felfüggesztését és megoldását a tárgyalt törvény alapján. A jogalap nélkül eladott államosított ingatlanok esetében, amikor a jogosult bíróság útján kéri az elidegenítési aktus semmisségének megállapítását (46. cikkely), valamint akkor, amikor bírósági határozattal elutasították az ingatlan visszaadására irányuló keresetet (48. cikkely), a tárgyalt törvény alapján megkezdett visszaszolgáltatási eljárás felfüggesztendő az említett keresetek jogerős és visszavonhatatlan bírói határozattal történő megoldásáig. A jogosult személynek azonnal tájékoztatnia kell az értesített (notificat) személyt. Amennyiben a jogosult személynek az igényelt javak természetbeni visszaszolgáltatására vonatkozó keresetét jogerős és visszavonhatatlan bírói határozattal elutasították, a 6 hónapos értesítési határidő a bírói határozat jogerőssé és visszavonhatatlanná válásának időpontjától kezdődik. A jogosult, valamint valamely jogaikban sértett azon személyek, akiknek a jelen törvény hatályba lépéséig jogerős és visszavonhatatlan bírói határozattal elutasították az állam, a szövetkezeti szervezetek vagy bármely más jogi személy által visszaéléssel átvett javakra vonatkozó keresetét, a kihirdetett megoldások természetétől függetlenül természetbeni vagy egyenértékes jóvátételi intézkedéseket igényelhetnek, a tárgyalt törvény feltételei között. A bérlők kártérítésre jogosultak a lakás rendeltetésű ingatlanoknak a szükséges és hasznos javításokkal növelt értéke tekintetében. Ha a visszaadandó ingatlant érvényes jogcím alapján vették el, a kártérítési kötelezettség a jogosult személyre hárul. Ha az ingatlant jogcím nélkül vették el, a kártérítési kötelezettség az államra vagy a bízlaló egységre hárul. Ezeknek a kártérítéseknek az értéke szakértői vélemény alapján állapítandó meg. Javítások alatt a szükséges és hasznos kiadások értendők. A kártérítések összege a kiadások aktualizált értékén állapítandó meg, levonva a javítások kopásfokát a szokványos élettartamukhoz viszonyítva, amelyet a bérlő fedez. A területi közigazgatási egységek titkárainak intézkedéseket kell foganatosítaniuk az 1995. évi 112-es törvényt alkalmazó bizottságok által összeállított valamennyi iratcsomó konzerválására, kérésre másolatokat kell kibocsátaniuk az iratcsomóban levő iratokról és meg kell adniuk a jogosult személyek által kért tájékoztatásokat. A tárgyalt törvény előírásainak alkalmazására és ennek tárgyát képező javakra vonatkozó igazságszolgáltatási kérelmek vagy keresetek, valamint birtoklevél-átírások vagy nyilvántartásba vételek bélyegilletékmentesek. A törvény hatályba lépésének időpontjában bármely ellentétes rendelkezés hatályát veszti. Mellay György Országos allergológia- és klinikai immunológiakonferencia lesz Marosvásárhelyen Április 26-28. között kerül sor a Román Allergológia és Klinikai Immunológia Szövetség és a Családorvosok Országos Szövetsége szervezésében az Országos allergológia- és klinikai immunológia-konferenciára Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban. A konferenciára meghívják az allergológusok, immunológusok és családorvosok mellett a belgyógyász, gyermekgyógyász, pneumológus, fül-orrgégész, bőrgyógyász stb. szakorvosokat is. Az előadások román nyelven folynak, a külföldi előadók pedig angolul mutatják be tudományos dolgozataikat. A konferencia csütörtök délután 1 órától egy családorvosoknak rendezett intenzív képzéssel kezdődik, ahol előadások hangzanak el az allergiás betegségekről általában mint közegészségügyi probléma, az allergénekről, az allergiás betegségek diagnosztizálásáról, az immunterápiáról, a rhinitis, asztma, anafilaxiás sokk, atópiás dermatitisz, kontakt dermatitisz, urticaria és angiodéma betegségekről. A következő két napon tudományos ülésszakok lesznek a témával kapcsolatban. A meghívottak között neves külföldi előadók is szerepelnek, így dr. Nékám Kristóf, dr. Olajos Ágnes, dr. Szalay Zsuzsánna Magyarországról, dr. Bártfai Zoltán Németországból és dr. Sheldon L. Spector az Amerikai Egyesült Államokból. Ezenkívül Bukarestből, Temesvárról, Iasi-ból, Csíkszeredából, Kolozsvárról, Craiováról és Marosvásárhelyről jönnek előadók. A Román Orvosi Kollégium 30 kreditpontot ad a konferencián való részvételre és még 10-et a képzésre. A részvételi díj 20 %-nak megfelelő lej a családorvosoknak és a Román Allergológia és Klinikai Immunológia Szövetség tagjainak, valamint 25 % másoknak. A helyszínen való fizetés esetén 25%-kal több. Jelentkezni lehet még 26-án délelőtt 10 és 1 óra között a Nemzeti Színházban. Elmúlt az árvízveszély (Folytatás az 1. oldalról) borított el. Marosugrát sem kerülte el az árvíz, a megduzzadt Maros folyó 80 hektárnyi kaszálót árasztott el, a Nyárád pedig Ákosfalván félszáz hektár területen öntött ki, Harasztkeréken pedig elszakadt egy kisebb fajta gát. Kóród és Küküllősolymos között 200 méteres útszakasz került víz alá. Az áradások okozta károkat az illetékesek egyelőre nem tudták felbecsülni. . Az előrejelzések szerint a következő napokban csökken a csapadék mennyisége, így Maros megyében nem kell újabb árvizektől tartani - jelentette ki tegnap Jinga Sander alezredes, a megye polgári védelmi parancsnoka, aki hozzátette, hogy készek közbelépni, ha a helyzet megkívánja.