Népújság, 2002. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-04 / 28. szám
4 NÉPÚJSÁG _ Salt Lake City - rajt pénteken •Jakab Andrea a téli olimpiára való indulás előtt Néhány óráig itthon A pénteken kezdődő téli olimpiának 22 év után van ismét marosvásárhelyi indulója. Utoljára - és a téli olimpiák történetében első alkalommal - 1980-ban, Lake Placidben volt képviselőnk, akkor a gyorskorcsolyázó Coron, Vasile vett részt az ötkarikás játékokon. Az idén, amikor a téli olimpia ismét amerikai földre költözik, szintén gyorskorcsolyában lesz indulónk, Jakab Andrea személyében. Való igaz, más marosvásárhelyi sportoló is vett részt a téli játékokon, de már mások képviseletében. Ilyen például az osztrák színekben korcsolyázó Antal Emese, aki szintén ott lesz Salt Lake Cityben. Igencsak szemfülesnek kell lennie annak, aki Jakab Andreát itthon akarja elkapni, mert - főleg a versenyidőszakban - nagyon ritka vendég szülei tömbházlakásában, amely az ő hivatalos otthonának is számít, noha az év legnagyobb részét külföldi edzőtáborokban és versenyeken tölti. Az is rejtély, hogy ilyen körülmények között hogyan sikerül iskolai kötelezettségeinek eleget tennie, de tény, hogy Andrea sikeres érettségi után az idén már másodéves hallgató a Petru Maior egyetem matematika-informatika szakán. A héten - ritka alkalomként - az olimpiai küldöttség indulása előtt Andrea mégis itthon járt. Csak nyúlfarknyi időre, éppen annyira, hogy a városháza hivatalosan is „útjára bocsássa” az olimpiai játékokra, s a helybéli sajtóval is szóba állhasson,, megoszthassa gondolatait, reményeit a játékokkal kapcsolatosan. Jakab Andrea nem tartozik az éremesélyes favoritok közé az olimpián, mégis nagyon szurkolunk majd neki, hogy célkitűzéseit teljesítse. Elmondta, hogy nagyon elégedett lenne, ha sikerülne az első tizenhat közé kerülni 3000 méteren, ami jogot adna arra, hogy elindulhasson 5000-en is, ahol az első tizenkettő közé jutni már nagyon jó teljesítmény lenne. Ha valaki ezeknek az eredményeknek a hallatán esetleg húzná a száját, hát említsük meg, hogy a nemzetközi gyorskorcsolya élvonalában szereplő nemzetek közül egyedül Romániában nem működik egyetlen gyorskorcsolyázásra alkalmas műjégpálya sem, s természetes jéggel is csak Csíkszeredában létezik egy - ha az időjárás engedi. Itthon, Marosvásárhelyen végképp nincs felkészülési lehetőség, s míg a németek, skandinávok, amerikaiak egész évben műjégen edzenek, sőt hosszú hónapokig az olimpia helyszínén készülhettek, Andreának teljesen új lesz a Salt Lake City-i jég. Nem csoda tehát, hogy már az olimpiai jelenlét is nagyon komoly eredménynek számít, s az, hogy Jakab Andrea ilyen körülmények között is ott lehet, munkáját, kitartását dicséri. A fentebb megfogalmazott remények valóra válásához az olimpián azonban sokkal jobban kell sikerülnie majd a 3000 méternek, mint az erfurti Eb-n, ahol Andrea lényegesen elmaradt legjobb idejétől. Ennek oka - mondta -, hogy a 3000 méter előtt alig másfél órányi pihenőideje volt az 1500 méter után, s ez, valamint az 1500-on teljesített jó idő által biztosított túlzott kiengedés miatt hét másodperccel maradt el legjobb idejétől, ami végül az 5000 méteres részvétel lehetőségének elszalasztásába került: három szám után 17. volt, első a vonal alatt. Salt Lake Cityben azonban a 3000 méter a női versenyek nyitó száma, így minden esély adott arra, hogy képességei maximumán teljesítsen. Némileg nyugtalanító tényező a kilencórás időzónaeltolódás, hiszen a versenyek előtt csak hét nappal ér a helyszínre a román olimpiai delegáció, ám remélhetőleg sikerül túltennie magát ezen a hátrányon. Azt is bevallotta, hogy egyelőre nem érez izgatottságot a versenyek miatt, de biztos benne, hogy az első rajt előtt le kell majd küzdenie lámpalázát. Jakab Andrea Marosvásárhely zászlaját és címerét, a városról készült albumot viszi magával Salt Lake Citybe (a polgármesteri hivatal ajándékai), mert minket képvisel, mindannyiunkat. S ha a Dorin Florea polgármester által átnyújtott román zászló használatára igen csekély is az esély (a meghonosodott szokás szerint a bajnokok futnak tiszteletkört a lobogóval), ne feledjük: a világ települései közül csak igen kevés büszkélkedhet azzal, hogy van indulója az olimpián. Ami pedig Jakab Andreát illeti, meggyőződésünk, hogy becsülettel áll helyt mindannyiunk helyett is. A Salt Lake City-i téli olimpiai játékok megnyitóján - mint minden alkalommal - felvonják majd az ötkarikás lobogót, ám az olimpiai zászló szimbolisztikája komoly csorbát szenved ezeken a játékokon. Az öt kontinenst jelentő öt karika közül ugyanis az Afrikát jelző feketét egyetlen versenyző sem képviseli majd Utah állam fővárosában. Persze az afrikai kontinens sohasem volt a téli sportok melegágya, ám - eltekintve a kezdeti időszaktól - szinte mindig volt néhány coubertini szellemben induló afrikai versenyző is a téli játékokon. Emlékezhetünk például egy marokkói sízőre Albertville-ben, akit a pályán ért utol az utána indított versenyzőtársa, s ha az „Afrikaszindrómát" ki akarjuk terjeszteni más kontinensek meleg éghajlatú államairais, akkor közismert például a jamaicai bobosok esete. A NOB elképzelése persze világos: a sportágankénti indiciók maximálisával a játékok gigantizmusának visszaszorítását célozzák, ugyanakkor megpróbálják kiszűrni azokat a versenyzőket, akik - vélik a NOB felső köreiben - nevetségessé tehetik a játékokat ,,teljesítményükkel". Ilyenek a már említett marokkói síző, vagy szenegáli társa, aki a NOB és a Nemzetközi Sí Szövetség vaskalaposságának következtében nem lehet ott az idei játékokon. Mégsem kellene megfeledkezni azonban arról, hogy az olimpiát játékoknak is nevezik, s talán a véresen komoly aspektusát nem illene annyira szigorúan venni. A nyári olimpián - elsősorban atlétikában - mindig lehetőséget adnak olyan államok legalább egy-egy sportolójának indulására, amelyek a selejtezők eredményei jogán egyébként nem lehetnének jelen a játékokon. S ki állíthatja, hogy a százegynéhány kilogrammos amerikai-szamoai „sprinter", vagy éppen a bissau-guineai úszó sydneyi olimpiai részvétele csorbította volna a sydneyi játékok sikerét? Inkább ellenkezőleg: emberibbé, vonzóbbá tették az olimpiát mindannyiunk számára. A résztvevők számának korlátozása, a versenyek magas szintjének biztosítása jogos törekvés. De a játékok szimbolisztikája - a télieké éppen úgy, mint a nyáriaké - legalább ugyanolyan fontos. Jelzi ezt, hogy Afganisztán kérte: fel szeretne vonulni a Salt Lake City-i olimpia megnyitóünnepségén — noha nyilván egyetlen indulója sincs a rajtnál -, csak azért, hogy a nemzetközi közösség lássa: visszatért tagjai sorába. Ha pedig Afganisztán ott lehet, s joggal kérheti, hogy ott lehessen, milyen alapon lehet kizárni Marokkót és Szenegált, vagy más kontinensekre térve Jamaicát vagy Kuvaitot (amelynek szintén egy sízője pályázott olimpiai részvételre), hogy legalább egy sportolóval elindulhasson - ha van neki legalább egy sportolója. Egész biztos, hogy senki jogát nem sértené részvételük, s az a néhány plusz induló aligha növelné túlméretezettre a résztvevők számát. ►►Szurkoló Hány karika az öt karika? Dorin Florea polgármester és Csegei Sándor alpolgármester „bocsátotta útra” Fotó: Karácsonyi Zs. Jakab Andrea, gyorskorcsolya Született: 1981. július 21-én Marosvásárhelyen. Magasság/testsúly: 168 cm, 59 kg. Klub: Muresul Marosvásárhely Korcsolyázik: hobbiszinten négyéves, versenyszerűen hatéves korától. Első edző: Coron Vasile Jelenlegi edző: ifj. Gáli Károly (klubnál), Horia Timis (válogatottnál) Többszörös korosztályos, majd felnőtt országos bajnok, többszörös korosztályos és felnőtt csúcstartó. Az 1000 méter fölötti távokon valamennyi jelenleg érvényes országos rekord a nevéhez fűződik. 1994 óta korosztályos, majd felnőtt válogatott. Pályafutásának csúcsai: - 3. hely az európai ifjúság olimpiai napjain (Sandvall, 1997); - 7. hely 5000 méteren, 9. hely összetettben a felnőtt Európabajnokságon (Göteborg, 2001). Salt Lake Cityben az 1500 és a 3000 (illetve az itt elért eredmény függvényében az 5000) méteres távokon indul. Célkitűzés: 3000 méteren az első 16 hely egyike, ami az 5000 méteren való indulás feltétele. 5000 méteren az első tizenkét hely egyikének a megszerzése. spoRTwr 2002. február 4., hétfő Tófalvi Éva viszi a zászlót Szombaton elutazott Salt Lake Citybe Románia olimpiai küldöttsége. A delegációban 22 sportoló kapott helyet, akik nyolc szakágban vesznek részt a versenyeken. A román küldöttség vezetői nem fűznek vérmes reményeket a szerepléshez, de legalább egy pontot, azaz legkevesebb egy 6. hely megszerzését remélik. A szerény célkitűzés ellenére megvalósítása igen nehéznek tűnik, leginkább a tavalyi vb-n 6. helyet szerzett, míg Naganóban 0.-ként célba érő sílövő, Tófalvi Éva jó szereplésében reménykedhetnek. Tófalvi Évát-mint a delegáció legjobb eredménylistával rendelkező sportolóját - jelölte ki egyébként a román olimpiai bizottság vezetősége, hogy a megnyitóünnepségen a zászlót vigye, ami nem kis megtiszteltetés, főként, hogy magyar nemzetiségű sportolóról van szó. A román delegációban egyébként öt erdélyi magyar sportember kapott helyet. Tófalvi Éván kívül a marosvásárhelyi gyorskorcsolyázó Jakab Andrea, a bobos Kovács Erika, a sífutó Antal Zsolt és a rövidpályás gyorskorcsolyázó Kristó Katalin utazik. Az erdélyi magyar résztvevők száma azonban kiegészül a magyar színekben versenyző Csíkszeredái gyorskorcsolyázóval, Baló Zsolttal, illetve az Ausztriát képviselő egykori marosvásárhelyi Antal Emesével, aki ugyancsak gyorskorcsolyában áll rajthoz. Az orosz arany sokat ér, a MOB nem tervez jutalmat (MTI) Oroszország jutalmazza meg a legbőkezűbben a pénteken kezdődő Salt Lake City-i téli olimpián aranyérmet szerző sportolóit: rekordösszeg, fejenként 115 ezer euró a győzelmi prémium. Az MTI értesülése szerint a Magyar Olimpiai Bizottság költségvetésében nincs külön jutalmazási keret. Európa keleti felének többi országában is nagyvonalú juttatásra számíthatnak az ötkarikás bajnokok: Fehéroroszországban 69 300, Ukrajnában 55 500, Bulgáriában pedig 51 100 euróval honorálják az esetleges sikert. Az Egyesült Államok csupán 28 900-at, Finnország pedig mindössze 10 ezret fordít erre a célra. Dél- Koreában a győztesek választhatnak 57 100 eurónyi készpénz, illetve havi 850 eurós nyugdíj között. Horvátországban az olyan ■ sísztárok, mint Ivica és Janica ■ Kostelic - az olimpiai bizottság nem túl rózsás anyagi helyzetére való te-kintettel - „csak” a havi 650 eurós járadékban bízhatnak, de függetlenül : 1 attól, hogy a dobogó melyik fokára : 1 állnak majd fel. ; ] Érdekes, hogy Svédország és Nor- ■végia elzárkózik a jutalmazás elől, • mondván: a szövetségek és az egyéni , szponzorok juttatásaival úgysem tud-ja az ötkarikás szervezet felvenni a versenyt. : 1 A Magyar Olimpiai Bizottság nem : különített el pénzt a 23 induló vala : 1 milyen váratlan sikerének - pontszerzésének - honorálására. : 1 Smigun: negatív a B-próba (MTI) Az észtek éremesélyesként számon tartott, de doppinggyanúba keveredett sífutónője, Kristina Smigun mégis részt vehet a négy nap múlva kezdődő Salt Lake City-i téli olimpián, miután a B-próba negatív eredményt hozott. A 24 éves klasszist , a december 12-i, brussoni Világkupa-verseny után ellenőrizték, s szervezetében az anabolikák közé tartozó norandroszteront találtak. A második, vizsgálat azonban már a megengedett szint alatti értéket mutatott ki.